Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-20 / 12. szám

1902. márczius 20. MAGYA R l» A 1 Z S 5 Márczius 15. a vidéken, Ünnepély. Megható és lelket emelő szép ünnepély folyt le márczius 15-én, a magyar szabadságharcz emlékére Barabássxeg község iskola helyiségében. Ott volt és gyönyörködött a nagyközönség az;isko!ás gyermekek által betanult ésjólbegyakorolt hazahas versek és énekek szabatos előadásaikban s Dobay Sándor alkalmi szép hazafias beszédjében nem csak a helybeli, hanem a szomszédos községek kíváncsi és értelmes közönsége is. Az ünnepély programja a következő volt. 1. Hymnus énekelték a növendékek. 2. Nemtetidal Petőfitől szavalta : Bán Gyula VI. o. t. 3. Megemlékezés az 1848-iki szabadsághaiczról tartotta. Dobay Sándor 4. Kossuth nóta : énekelték a növendékek 5. Élet vagy halál. Petőfitől, szavalta : Simon Kálmán V. o. t. 6. Harczi induló énekelték a növendékek. 7. Egy gondolat bánt engemet Petőfitől, szavalta: Szelestei Gyula V. o. t. 8. Előre Tóth K.-tól szavalta Salamon János V. o. t. 9. Toborzó énekelték a növendékek. A csinosan rendezett és szép sikerrel lefolyt hazafias ünnepély Dobay Sándor helybeli tanító szakképzettségéről s odaadó buzgó fáradozásáról tanúskodik. Ez volt az első márcz 15-iki ünnepély, de nem utolsó ! Márczius 15. Zalaszentmihályon a márczius 15-ét fényesen megünnepelték az iskolai tanulók. Reggel szentmise hallgatása után, az iskola helyiségbe vonultak, hol Németh Jenő tartott a hazaszeretettől áthatott beszédet — utánna a gyermekek közül néhányan hazafias verseket szavaltak. — Végül Deák Viktor osztálytanító az ünnep méltatása után a zárbeszédet megtartotta, a „Szózat" hangjai mellett véget ért a nemzeti nagy ünnep. A Lenüi Iparos Olvasókör márczius 15-ét a szabadság évfordulóját a következőleg ünnepelte meg: Korai hajnalban mozsár ágyú lövések: 48 lövés hirdette a nagy nap jelelentőségét, az ifjúsági énekkar kora reggel hazafias énekekkel keltette fel a várost, este a kör helyiségében társas vacsora volt, a melyen ott volt pártkülömbség nélkül az egész Lenti intelligencziája, az ünnepély megkezdéséül az ifjúság énekkara a Hymnusz eléneklésével a megnyitó beszédet mondotta Ambrus Sándor elnök. Budapest alkalmi költeményét s Egy gondolat bánt engemet szavalta Csánk László. Kossuthról és Petőfiről nagyhatású beszédet mondott Rohrer Márton. Márczius 15 rői beszédet mondott s ötvennégy évről szóló költeményt nagy hatással szavalta Vörös János. Szabadság, Egyenlőség, Testvériség s Szeget szeggel szavalta Zolnai Ferencz. Talpra magyart szavalta Horváth János, 1848. márczius 15-dikéről nagyhatású felolvasást tartott Tantalics József. Közbe-közbe több hazafias darabot adott elő az ifjúság énekkara, Berényí Miklós főtanitó nagyhatású s buzditó beszédet mondott s Kozma segédjegyzó a kör tagjaira köszöntött s II rváth Sándor a kör jegyzője nagy hatású felköszöntőt mondott a megjelent vendégekre s a 48-as honvédekre, a mulatság a reggeli órákban ért véget. Alföldi vendégünk. Az Alföld kellő közepében, Magyarország szivében, Mezőtúr határában ugy hivnak egy pusztát, hogy »Tul a Hókén.« Ott van egy tanyai iskola, s abban tanit Farkas Antal. Egy kissé félre van a világtól, még Mezőtúrtól is 20 kilométerre van, de azért he-bejár innen a tanitó télbe-nyárba, hóba-sárba — a városba — művelődni, mert még fiatal. Szökés bajusza most serkedezik. A haja fekete. Termete sugár, inkább vékony, de nem túlságos magas. Orczája soványdad és himlőhelyes, de ez nem látszik szellemi sziporkáitól. Egy kissé bolondos, mert szereti a bort, mégis inkább vízzel lumpol; társalgása a tréfás, humoros beszédtől zajos, de költeményeiben és szónoklatában nagyon komoly s súlyos buzogányokkal döngeti a hatalmaskodók várait. Külső megjelenésében úrias; egész lényében rettenthetetlen demokrata. Arcza gyermekies, hangja férfias, beszéde hősies. Három kötet költeménye van. A szerelemről ir legtöbbet, a szegény népről legmeghatóbban. Költeményeiben csak költői figura van. Egyéb tréfa nincs. Mindig komoly, j f'anult vagy nem tanult — de sokat tud, erősen j 'tél, s megdönthetetlenül fejezi ki. Élete könyed- j szerű, bohém, mint a Petőfié s mint minden diákos fiatal emberé, —stílusa olyan méltóságos, mint Bajzáéké. Egy darab szabadszelleme a magyar Alföldnek. Ott lakik íTul a Héken.t Nem tudom, van-é ott iskolafelügyelő, tanfelügyelő, főigazgató, pap, tanár vagy egyéb tudós ember. Illő dolog volna ezeknek bemulatni öt valahol illetékes magasabb helyeken, hogy méltóbb helyen végezze kulturális teendőit. A Magyar Paizs olvasói ismerik a szellemét, mert Farkas Antal irt e lapba legjobb költeményeket s irt a többek között egy pár költeményt a magyar ipar dicsőítésére is. Egyik pályadijat is nyert. Most a zalaegerszegiek személyesen is megismerték, mert annyira megszerették, hogy elhívták a márczius 15-iki ünnepélyre. Nem sokat teketóriázott. Szombaton délután 4 órakor itt volt. A Társaskör elnöke Klosovszky Ernővel Zalaszentivánig ment eleibe. Itthon az állomáson az ipartestületnek s a Társaskörnek tagjai élén Gombás István fogadta a Társaskör nevében. Egy lelkes diák csapat is kivonult a vasúthoz s harsányan megéljenezte a fiatal költőt. Itt tartózkodása alatt a házigazdaságot Klosovszky Ernő nyerte meg. Este 7 órakor a Társaskör márczius 15-iki ünnepélyén részt vett a vendég s vacsora közben a közönség kívánatára beszédet mondott ademokrácziáról s 48-ról. Beszédét gazdag tartalom, erős kompoziczió s kellemes előadás jellemzi. A közönség tombolva tüntetett majd minden mondatánál. Ettől fogva aztán szakadatlan lánczolata van a tüntetéseknek. Másnap délután az iparos ifjak márcziusi ünnepélyére küldöttség vitte kocsin Farkas Antalt, az iparos induló szerzőjét, mert megértette és tiszteli az iparosság azt az embert, ki az iparról ir, minthogy költői irodalmunk egyáltalán nélkülözi az iparról szóló költeményeket, ezt Farkas Antal vette fel a poézisbe. Az iparos ifjak egylete Papp Alajos, tíoldfinger Dezső és Janzsó Sándor indítványozók után egy szép babér koszorút szerzett s evvel a felejthetetlen emlék tárgygyal tüntette ki Farkas Antalt. A babérkoszorút négy fejérbe öltözött leány: Miszory Terka, Varga Mariska, Janzsó Örzse és Lendvay Lujza adta át Farkas Antalnak. Farkas Antal csinos kerek beszédben méltatta az ipart, a magyar iparosokat s lendülettel óhajtotta, hogy a magyar, amint hajdanta harczi dicsőségével Európa homlokán tombolt, akképen verje le ezután Európát iparban, tudományban, művészetben. A négy lánykának pedig a babérkoszorúért kedveskedő köszönetet mondott. A koszorúért — úgymond —nemcsókolhatj a meg még a homlokukat sem, mert még ő is fiatatai, de megcsókolja a szivüket. Aznap este a Baross ligeti vendéglőben rendeztek tiszteletére társas vacsorát az iparosok korifeusai : Pap Alajos, Jádv Károly stb. hol, valamint egyebütt is a tisztelőknek egész serege vette körül. Itt felköszöntötte Csiszár József tanitótestületi elnök, Borbély Gv. Gombás I. Jády K. Klosovszky stb. Farkas Antal a M. P. szerkesztőjére mondott humoros, de hizelgő beszédet. A vendég a következő napokon látogatásokat tett, főleg a kiket a Magyar Paizs révén ismer: dr. Kele Antalnál, Németh ülek v. főjegyző feleségénél. Udvardy Ignácz, dr. Csák Károly szerkesztőknél, s dr. Hajós Ignácznál, Czebe Károlynál, ki Mezőtúron isk. gondnoka volt s Hajgató Józsefnél, ki szintén régi barátja, és az iparosoknál. Kedden este a helybeli önkéntes tűzoltó testület zenekara tisztelgett a vendégnek Klosovszky lakásán. A fáklyás zenét Herényi karmester vezette s a költő szép szavakban köszönte meg a megemlékezést. A meghivásoknak vége-hossza nincs, hol ebédre, hol vacsorára hivják el egész sereg kíséretével együtt. Bemutatta neki Goldfinger Németh G. Lendvay, dr. Csák a szőlő-hegyi életet is.

( Szép emléket, jó emléket visz haza. Meg is érdemli — Innen Dunántulról —• Tul a Hékenbe. — életből. No Kati! tegnap ej>y huszár s ma egy ba'-a csókolja meg ? Ez elég szép ! Ugy látszik a maga ajaka valóságos katonai gyakorlótér. Lex Heintze Miért nem játszik in többé Skótot ? — Hát tudja csak nem keverhetem össze a I dámákat és a többi férfi figurákat. Egy tanitó igen behatóan adta elő Éva alko- ! tását. Este a kis Jancsinak szegezése van. Anyja kérdésére hegy mi baja, rezignálódva azt mondja »Mama valószínű Évát kapok.« Asszony: (a későn hazaérő férjéhez) Hány óra van ? — Eg*. (De e pillanatban üti a hármat.) — Hiszen már 3 óra! — Eh! dehogy! EÍ az óra hebeg. Biró: Hányszor csókolta meg önt a vádlott? Hölgy: Jaj Istenem biró Ur, csak egyszer, Li Tating H^i hirek. Vároautik képviselőtestülete f.jhó 6-án Csertán Károly alispán elnöklete alatt tisztújító ülést tartott az üresedésben volt két kültanácsosi és számvevői állásoknak választás utján való betöltésére. A kijelelő választmány tagjai dr. Czinder István Boschán Gyula, Keszli Ferencz és Soroncz József városi képviselők, bizalmi férfiak: Kőhler Ede, Baly Béla, Puer István és Kéner Dániel városi képviselők. A két kültanácsosi állásra Udvardy Ignácz elnöklete alatt Faragó Béla ós Horváth Miklós képviselőkből álló szavazatszedő küldöttség előtt a számvevői állásra pedig dr. Obersohn Mór elnöklete alatt Rozenkranez József és Vörös Gyula képviselőkből álló szavazatszedő küldöttség előtt folyt le a választás titkos szavazással a képviselők élénk érdeklődése mellett, s a szavazás eredménye szerint a két kültanácsosi állásra beadatott 48 szavazat, amelyből Horváth Károly 42, Farkas Márton 28 és Bencze György 22 szavazatot kapott s igy Horváth Károly és Farkas Márton lettek városi kültanácsosok. A számvevői állásra beadott 48 szavazatból Fendrik József és Lázár Antal 23—23, Kovács Ferencz pedig 2 szavazatot kaptak. Egyenlő szavazat esetén a törvény értelmében sorshúzással döntendő el a szavazás, ami megtörténvén sorshúzás utján Fendrik József választatott meg a városi számvevőnek és elnökileg megválasztottnak kimondatott. Főigazgatói látogatás. Spitkó Lajos székesfejérvári tankerüloti főigazgató vasárnap érkezett városunkba kőrútjában s hétfőtől máig a helyi áll. főgymnasium tanügyi Viszonyait vizsgálta meg, Közgyűlés. A f. hó 16-ra kitűzött évi rendes közgyűlést a megjelent tagok csekély száma miatt megtartható nem volt, ennélfogva az alapszabályok 27. § a értelmében a közgyűlés — tekintély nélkül a megjelent tagok számára — márczius 23-áu d. u. 2 órakor az ipartestület dísztermében a már jelzett tárgysorozattal fog megtartatni, melyre a t. Czimzett urat tisztelettel meghívom az igazgatóság nevében Kováts László elnök. Gombás István titkár. A zalaegerszegi kerületi betegsegélyző pénztárnál az igazgatósági jelentés szerint 1901. evbeii tagsági díjbevétel volt 18.249 K. 18 f, bírság- ós egyebekből befolyt 1.577 K 61 f; az 1900. évi pénztármaradványnyal együtt a bevétel 20.520 K 04 f. kiadás pedig'18.937 K 26 f. Segélynyújtásra 13.121 K 61 f, pénztárfentartási költségre 5.815 K 65 f fordíttatott. A pénztár összes tartozásait meg nem volt. képes fedezni, mert orvosoknak, gyógyszerészeknek és kórházaknak összesen 6 444 K 12 f-rel tartozik. Az 1901. évben 4.642 bejelentés és 1.987 kijelentés volt ; óv végén a tagok száma 2 055. Betegedés tagoknál 1.282 esetben forduít elő, akik után 3.234 K 08 f gyógyszer-számla merült fel. Táppénzt 4.743 napra 3.720 K 32 f-t fizettek ki ; kórházban 66 tagot kezeltek 1.052 napon át 1.583 K 60 f köitséggel. Halálozás 7 esetben fordult elő 186 K 84 f köiiséggéi. — A tagoknak 18 orvos nyújtott segélyt, akiknek tiszteletdijuk 3.620 K 66 f volt. A kerületben 20 bizalmi férfiú nyújtott segédkezet az ügykezeléshez, akik 97S K 28 f jutalékban részesültek. A pénztár tartod egy rendes közgyűlést, 9 rendes ós 1 rendkívüli igazgatósági ülést, melyeken 62 ügvet intéztek el; beérkezett 998, kiadatott 1.299, ügydarab melyek sorrendben elin:ézést nyertek. A pénztárnaDlónak 7000 bevétsli és 733 kiadási tétele volt. "Az elsőfokú iparhatóság és igazgatóság 1—1 izben, a felügyelő bizottság 2 izben tartott pénztárvizsgálatot; a választott bíróságnak nem akadt dolga. — Kiss Aladár rovancsoló biztos