Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-13 / 11. szám

1902. márczius 13 MAGYAR P A IZ S 7. Árpa 12- 13 20 Zab 12.80- 14 20 Kukoricza 13 — Krumpli 5 — Keresek vételre, kedvező fizetési feltéte­lek m ellett, termöképes szőlő és gyümölcsös kerttel ellátott szé p belsőséget lakházzal esetleg szőlő telepítésre alkalmas talajú 10 —20 hold terjedelmű kis birtokot szép vidéken — vasúti állomás közelében. Sántha J. Budapest, Szerecsen utcza 56. A szerk. levele. P. j, Csolnok. Abban igaza van hogy a Szövetkezeti Útmutató nagyon értékes könyv s abban is igaza lehet, hogy jó volna ha német nyelven is kiadnák, de abban nincs igaza, hogy okvetlenül ki kell adni németül is. Igaz hogy ön német levelben kéri erre a szerzőt, de azért tudnak önök magyarul is, meg is tudják érteni a könyvet hasznosítani aztánjnémetülisleliet. Ha nem tudnának magyarul: kérve kérjiik. tanuljanak meg, mert a dr Kele Antal könyve megérdemli, hogy legalább első sorban magyarul olvassa és tanulja azt mindenki Magyarországon. K. Söjtör. Megkaptam. Irma Üdvözlet köszönet. — P. H, Tallián-Dörögd. JA Magyarország politikai napi lapot Budapesten szerkesztiks'adják ki Terézkörutl9 főszerkesz­tője Holló Lajos, felelős szerkesztője dr Lovdszy Márton első vezércikkírója Bartha Miklós, mindnyájan országos képviselők. — Péterd —j Veszprém Varság. A szövetkezeti Igazgatósági gyűléseinek a jegyzőkönyveit nem kell be­terjeszteni a törvényszékhez, csak a közgyűlések jegyző­könyveit. Gsarnok. Márczius í5-én. És felvirradt egy nagy nap a hazára, Száz ezrek ajka nyilott imára . . . Agg — ifjú küzdött karddal a kezébe, Hegyen-völgyön omlott a hősök vére. Kábultan tért a nemzet önmagához, És köny, fohász szállott az ég Urához ; Senkinek sem volt akkor más szava: Legyen szabad, boldog e szép haza! És szólt az ágyú zugva-mer.ydörögve, Árpád magyar népe leborult a földre; Ezrével hult a köny, a csók reája, Hisz' nincsen a magyarnak más hazája. Ott folyt a harcz; kard csillogott a kézbe, Szabadság kell nekünk! hangzo't a légbe. Haiczi riadó szent hangja csendül. . . Rohantak a hullákon keresztül! S mire feljött a hold fogyó sugára, Jobbkor reménye, várt már e hazára; Piadal mámor ült a nép szemébe, S a kardot vissza tették hüvelyébe. Haldokló hősök feje lehanyatlott, Már bevégezték ezt a nagy, szent harczot Mit szivük kivánt, kivitte a kar: »Szabad földön, szabad lett a magj ar!« Horánszky Margit. Márczius íduszán. — Irta : Szécskay György. — Szabaddá lőn ismét a gondolat ! . . . S lenn hagyva a szétzúzott lánczokat Miként sas a magasba fölröpült . . . És a szemekben egy örömköny ült Szabad dal zengett újra e hazán Dicső, nagy — Márcziusnak íduszán : S ki mint szabadság régi bajnoka. Börtönben volt súlyos rablánezokba, Nem várt hiába, óh nem oly soká: Szabad lett s a nép vállán hozdozá, Szabad lőn Táncsics e szabad hazán Oh akkor — Márcziusnak íduszán:; Kiben ma életnek gzikrája ól, Az mind dicső nagy hősökről beszél, S a lelkes nép, e zúgó tengerár­Ajkán uj esküt hord a merre jár, Hogy : rab többé so sem lesz e hazán ! Ma, fényes — Márcziusnak íduszán ! . . . Szabadság napja újra megjövél És újra forrongásba jő a vér! S a merre a szem lát és feltekint: Ünnepre gyűlő népet lát megint . . . »Szabadság !« — e szó zúg szét e hazán, Mint egykor — Márcziusnak íduszán . . . Zalaegerszegi közp. fogy. és ért. szövetkezet. A szöget kezetekből. meny, ha e téren sem oszlanánk meg, mert erre alapos ok fenn sem forog. E téren a kezdeményezők, zászlótartók és küzdök csak dicéretet érdemelnek, s teljes el­ismerésünkre méltók. Akkor tehát, midőn az eddigi szervezet helyett mást ajánlok, az erre egyedül hivatottak szá­mára, engem csupán a jobb után való vágy ve­zérel. Szépen mondja gróf Széchenyi István: Nincs oly bölcs a világon, ki még igen sok hasznossal ne nevelhetné tudományát, mint viszont alig van oly tudatlan a fóldkerekén, kitől egyet s mást ne lehetne nagy haszonnal tanulni. Minden emberben van valami jó, mint virágokban méz. Én azt szeretem hinni, minden jobb lelkű ember bizonyos vágyást hordoz szivében — habár sejtetlen is — magán, felebarátaim smin­denen, ami ötet környezi, szüntelen javitni. Ezen a tökéletesbhéz ellenállhatatlan vonzódás legszebb tulajdona az emberi léleknek ; s a mint hallha­tatlan része jobban, s jobban fejledez, annál in­kább nő, s erősödik az benne. S a szüntelen vágyás következtében leend lassan a vad Esquiniauz emberré, az által emelkednek egész nemzetek előbb utóbb tökéletesb, virágzóbb,bel­dogabb létre, s aanak mindennapi előmenetelét gátolni akar ni, éppen oly hasztalan munka, mint­annak úgy létét tagadni, »öncsalás.« Dr. Kele Aital, (Folyt, köv.) (72. Folytatás.) B) A szervezés. Vidéki és országos központ. Tengerre, magyar ! . A gazdasági , ipari- és hitelszövetkezetre vo­natkozólag intézkedik a már többször említett 1898: XXIII. t. cz., mely megalkotta, az »Országos Központi Hitelszövetkezetet.*. — Azok tehát, kik hi­telszövetkezetet létesíteni, s maguk nak minda­zon előnyöket biztosítani akarják melyek ezen törvénybe lerakva vannak, jólteszik, sőt okosan mást nem is tehetnek, mint. ha a községi hitel­szövetkezetet az »Országos Központi Hitelszövet­kezet® tagjaként alakítják meg. Erről tehát e helyütt nem beszélünk. Kívánatos és szükséges volna, hogy az össze* hazai fogyasztási és értékesítő szövetkezetek is, egy ily országos központban egyesittessenek. Most is van ugyan ilyen országosközpontunk, még pedig nem is egy, hanem : kettő. (Ez inkább hátrányára, mint előnyére válik az ügynek. Fen­tebb már kijelentettem, hogy a szövetkezeteknek ha feladatuknak megfelelni akarnak, a krisztusi tanok szolgálatában kell állaniok, s igy lényegük­ben egymástól nem külömböznek. Ez alapon tehát egyesithetők volnának az összes fogyasztási és értékesítő szövetkezetek egy országos központ­ban, mi által természetesen az egész akczió erő­teljesebbé és hatalmasabbá válnék! . . .) Az egyik a »Hangya* fogyasztási és értéke­sítő szövetkezet, a másik: a »Keresztény Szcvet­kezetek Urszágos Központját f Mindkettő Buda­pesten. Van ezenkívül még: Szatmár-, Szilágy-, Ugo­csa- és Mármaros vármegyék területére vonat­kozólag az »ÉszakkeIeti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége®. Székhelye: Szatmár. Czélja: 1. a szövetkezeti eszme terjesztése és fejlesz­tése, s új szövetkezetek létesítése; 2. A szövetkezeti szellem és helyes szövet­kezeti irány fenntartása; 3. a szövetségbe lépett szövetkezetek érdeké­nek képviselete; 4. tájékozást szerez a szövetségbe lépett szövetkezetek működéséről; 5. előmozdítja a szövetségbe lépett szövetke­zeteknek egymással való érintkezését; 6. figyelemmel kíséri az előforduló bajokat és hiányokat, s azok orvoslására megfelelő eszkö­zöket keres; 7. az országos központok képviselőségét elvál­lalja, mely esetben hatáskörét és eljárását az illető országos központ utasításai szabályozzák; 8. a szövetségbe lépett szövetkezetek megbí­zásában eljár s azok felkérésére ügyeinek ve­zetésében tanácsot ad és támogatást nyújt. Ezenkívül vannak egészsn önállóan működő fogyasztási és értékesítő szövetkezetke. Ezeknek mindegyike dicséretes buzgóságot fejt ki a humánus szövetkezeti intézmény érde­kében. De, mennyivel nagyobb lenne az ered­j Szövetkezeti ügyek. Levelezés. A zalaegér szegi központi fogyasztási és értéke­sítő szövetkezet évi rendes közgyűlését tartja e hó 16 -an tiasdrnap délelőtt 11 órakor, mint a multk or közlött meghívó jelzi, az elemi iskola nagytermé­ben. Jelenjenek meg a tagok számosan ugy a I városról, mint a vidékről. I j _____ I Évek óta hallom, hogy van nekem egy jó akaróm, k a vevőimet el akarja riasztani: engem ocsárol hogy ém fuser munkát csinálok, persze evvei a sajat maga szelle > mét dicsőíti. Azt mondom hogy az ilyen szellemessé" { csúf, hogy a szaktársát gyalázza az ember. Ne az iparo 8 társával harczoljon, hanem azokkal akik mindnyájunknak 3 kárt csinálnak, a bútorkereskedőkkel, "becsmérelje csak azokat. Arra kérem jöjjön el az én becsmérlő szaktársam nézze meg butorraktáramat, melyik darab van elfuserálva ? Tanulhatna itt az ipar terén s fejleszthetné a szellemét, j ha van annyi esze. Lakásom és butorraktárom a kereszt­utczában van. 3?. S. ú nagyérdemű közönséghez I Szives figyelmébe ajánlom a közelgő tavaszi idényre szükséges konyha, kerti és TÍrág mag készletemet annál is inkább, amennyiben nagyobb része saját termelé­sem és azok valódiságáért, csira képes­ségükért mindenkor szavatolok. Valamint ezekből palánták a korai szabad­földi ültetésre OlCSÓ áron kaphatók : jelen­leg tejes saláta, retek, sóska, Spenót, a napi piaczi árban. Faj rózsák: magas törzsű téli nemesítés db. 25—30 kt\, szomorú rózsák 40—50 kr., futó rózsák téli nemesités 15 kr., 1 éves 20—25, alacsony törzsre nemesitett bokor rózsák 15—20 kr., magas törzsre nemesitett nagy gyümölcsü egres és ribizke db. 25—30 kr. Uj nagy virágú árvácska, nefelejcs, százszor szép db. 2 kr., tulipán 6, Hyáczint 10 kr. Továbbá parkok, udvarok rendezését és átalakítását a mai kornak megfelelő Ízléssel jutányosán készítem. Szives pártfogást kér :H:.A.TX:K: FBEENCZ mű- és kereskedő kertész. ZALAEGERSZEG: üzlethelyiség a Korona szállóval szemben, kertészet az állami fő­gymnasium mellett. Szabadság napja újra megjövél És újra forrongásba jő a vér. S a merre a szem iát és eltekint: Ünnepre gyűlő népet lát megint . . . „Szabadság!" — e szó zúg szét e hazán, Mint eg or — Márcziusnak íduszán! Kiben ma nek szikrája él, Az mind ujo , s e nagy napról beszél S a lelkes nép, a zúgó tengerár Ajkán nagy szókat hord amerre jár . . . S mint gyermek anyján, úgy csügg e hazán, Mint akkor — Márcziusnak idusán! Petőfi volt, ki — mint egy Tirteíísz Szavával lángra gyujta, mint a tüz, S a nagy, dicső és hősi nemzedék, Mely a szent szabadságra esküvék, Bilincset már tovább nem tűrt gyáván, S széttörte — Márcziusnak íduszán! Soká volt úgyis szolga a magyar, Sokáig volt bilincsre vert a kar, Mig végre egy nap mindent elsöpört, f Bilincset, kényuralmat összetört, S magyar lett újra ur e szép hazán Oh akkor — Márcziusnak íduszán:

Next

/
Thumbnails
Contents