Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-03-13 / 11. szám
1902. márczius 13. MAGYAR PAIZS 3. része keresményét, — a munka minősége, s arányához mérve havi 160—600 korona bérét, melyből a segédeket és tanonczokat fizeti, — kizárólag élelemre és ruházatra forditja. A mi magatartását illeti, az ezelőtt csendes volt, s tisztelet tudó; jelenben, azonban a folyton töite'nő változásokkal, oly fiatal elemek — segédek, 'anor.czok, — szivárogtak be, Cseh és Morva országból, akik szilaj természetűek, s műveletlenségüknél fokva az előbbieken télül kerekedtek; s ennek magarise életükkel tanú jelét adják. Most már egyébb nincs hátra, s legjobb lesz? ha e lapot zsebre vágjuk, elrándulunk Új. — Antal völgyre, ott nem kell lesz sok időt igénybe vennünk ; rövid idő alatt a gyárat áttekintjük, gazdag s finom kivitelű üveg neművel, ajándéknak megfelelő bevásárlással tél hetünk vissza kedves otthonunkba. Záradékul, midőn ézrem magamban, hogy szerény tehetségemmel némileg sikerült az" üveggyáitás módját tisztelt olvasóimmal megismertetni, köszönöm figyelmüket. — Bocsánatot kérek azonban hogy oly össze-vissza kalauzoltam szives olvasóimat, ezt pedig csak azért tettem hogy a mi látni való csak vau mindent megmutogassak ne maradjon a toll szárában, vagy a tintás üveg megpenészedett aüján, — a mit részben a küszöbről a kulcs Íjukon láthattak csak szemeim. — No meg m; türés-tagadás, megvallom, — szégyent talán csak nem hoz szivós és kitartó férfi alkoiásómra, — hogy félek már én is a nagy tűztől, hisz az már sokszor megégette körmömet, s igy csak némelykor — távolról bekandikálva, talán leirá. ómban homályosan fotografáltam egyet, mást, kérem ízért szives és nagylelkű elnézésüket. A kocsis Lefogott [Indulásra keszen ! Mehetünk ! A holdas néma éj világ, nál kellemes lesz az utazás. — Utazzunk! gytrs szárnyakon a völgy ölén vissza; mert nincs kedvesebb a világon, az őszinte baráti, s családi tűzhelynél. Siessünk el innét, a hol már a tél hirnöke, a deres ősz, a fa lombjait fosznályokká tépdesi s boszut állva a nyár virágin, dermesztő szelével, a fák levelét sárgulva, a földön tiportan széivis i. A derengő nap is megérzi ezt hallja a zord vihar tombolást, enyészetet jósló sivitását, mely accordba az öreg fényük mély sóhaja vegyül; — bágjadtan, s már sebzett erőben elalélva a hegyek megett, honiut csak kitekintve fotytatja útját. Mpgérezték madaraink is, a tavasz hírnökei, s éltünk vidám dalossai, hogy itt gyors rombolással a nyár tetemére 8<iemfedőként, a hólepel nehéz fátyla közéig; — tápanyag, s lombtól megraboltan, felhagyva dalukkal, szivet tépő jajkiáltás és üszontlátás örömével jobb hazába költöztek. Látva ezt, a pusztulás, s enyészet színhelyét, mely szivem s lelkemre tőrként bánattal hat; — de emberek, kik a "Kihirdetett törvények absolut igazságait megmásíthatnák, kik az igazságot absoiut erejétől megfoszthatnák : oly emberek — nincsenek." Teljesen igy van az, az erkölcs-ethika törvényével is, melyet megmásítani, fellétlen igazságából kiforgatni, elferdíteni, úgy az egyénre, m ;nt a tömegre nézve káros és veszélyes visszahatás nélkül nem leheti — A társadalom pedig, mely ezen törvények megsértőit, bántalmazóit megtűri, sőt védelmébe veszi: a szellemi halál közvetlen veszélye elítt áll, mert feltartóztatlanul siklik lejebb és lejebb a bukás, — a romlás lejtőjón. Az eikölcsi depravatió kétségbeejtő mérvei miatt hangzik is a panasz mindenfelől unos — untalan. — De a társadalom, mely hivatva volna büntetni e's üldözni a kétes vagy épen megbélyegzett exi&teiitiákat: maga neveli, maga hozza létre azokat; az emberiség inteiligens osztáiya,melynek elsősorban erkölcsi kötelessége lenne, saját köréből kiküszöbölni a viszás és selejtes elemeket, legtöbbször a ragjogó külszinnek, a sima külalak — és egjeb hiú dolgoknak ad előnyt az értékes erény és tartalmas jellem—nemesség felett. Igy, ha csalódások érik, — pedig kell, hogy lépten — nyomon érjék is a csalódások jóhiszeműsége és negligentiája miatt, az emberek tisz ességes része keserüli meg a tisztességtelenek bűneit. — Mert amilyen elnéző, engedékeny, könnyelIÍIÜ egyfelől, — oly tartózkodó, diőicilis ós scrupulozus másfelől; sokszor a kákán is csomót keres és ott is rémeket lát, — ahol nincsenek. Csak a közélet terén naponként ismétlődő vé— el tehát! a költözők utján haladva, el! a róna táj felé! hisz itt már ugy is a rét s völgy virága hervadva, csak a hegy ós sivár bérez kihalt orma marad. Isten velők ! A viszont látásra! (Vége.) A Szövetkezeti Útmutató. Dr. Kele Antal a napokban megjelent nagy hasznú könyvének elterjedése érdekében a Szövetkezetekhez s a szövetkezet barátaihoz a következő felszólítást küldötte : Most jelent meg alulirt szerzőtől s nála Zalaegerszegen megrendelhető a Szövetkezeti Útmutat'o — különös tekintettel a gyakorlati követelményekre ; az idevonatkozó törvények ismertetésével, példákkal és mintákkal felvilágosítva. Ára ajánlott, bérmentes küldéssel \ 8 K. 60 f. A pénz legczélszerübben posta-utalványon küldhető be. 10 példány után, egy tisztelet-példánynyal szolgálok. Utánvéttel is megrendelhető. E könyv 592 lapon tárgyalja a szövetkezetekre vonatkozó összes tudnivalókat. Előadja, hogyan kell a szövetkezeteket szervezni, vezetni, ellenőrizni, könyveit vezetni, s mindent rendben tartani. Közli a döntvényekét, határozatokat, rendeleteket, a bólyegtörvénynek szükséges intézkedéseit; az iparhatósághoz, törvényszékhez, tlkvi hatósághoz, pénzügyigazgatósághoz beadandó kérvénymintákat ; az üzletvezetőkre vonatkozólag szükséges szerződés-, óvadék-levél-, készlizető kezességet vállaló okirat mintát, alap-, ügyviteli- ós űzletrendszabály mintákat, a magyarországi összes bejegyzett czégek statisztikai kimutatását, szövetkezeti irodalmat, stb., szóval, mint egyik lap megjegyezte: „A magyarországi szövetkezeteknek kátéja, vagy ha jobban tetszik: lexikonja ez a könyv. Azon voltam, hegy vele használjak a szövetkezeti ügynek és eszmének. A szövetkezetek saját jól felfogott érdekükban cselekesznek, ha ezen munkát megszerzik, s hathatósan közreműködnek arra nézve, hogy az minél szélesebb körben elterjedjen. Munkám szükséges és hézagpótló ott is, hol van, ott is, hol nincs »zö'vetkezet.. Egyúttal tisztelettel kérem a szövetkezetek vezetőit, hogv e munkában előadottakra vonatkozólag rószrehajlatlan észrevételeiket ós tapasztalataikat velem közölni szíveskedjenek. A szövetkezeteknek sehol sincsenek oly elkeseredett ellenségei mint nálunk. Lapjaink Iegeslegnag'-obb része szintén a szövetkezeteknek ellenségei. Ezektől az ily munka jóakaratú s igazságos ismertetését hiába várjuk. Ha agyon nem üthetik, legalább agyon hallgatják az ily munkát!... Eíért kellett munkám megjelenését ez uton is szövetkezeteinkkel s az letlen emberi tévedésekre, apró hibákra, jóvátehető mulasztásokra kell gondolnunk, melyekből túlhajtott bürokratiai pedanteria, hivatalnoki fontoskodás és feljebbvalói nagyképiisködés: erimen laesae-t, gravament, — perduelliót csinál; — azokra a kis ártatlan szunyog-vótségekre, melyeket szándékos és rossza kar ítú bűn-elefántokká fuj fel a főnöki zsarnokság; és azokta, a sértő bizalmatlanságból, bántó gyanakodásból eredő kinos inquisitiókra, melyek sajnos ! már nem egy érzékeny lelkű bajnokát a közéletnek, ártatlanul az önkéntes halálba kergették ! Okozataiban kicsiny de hatásukban nagy fontosságú éj horderejű hasonló jelenségek a családi élei belviszonyaiban is elég gyakoriak. P. o. mikor a gazda, vagy háziasszony valamely hűtlen cseléd mellett szerzett szomorú tapasztalatain okulva az utána következő, esetleg épen jóravaló, becsületes alkalmazottját részesiti értő bizalmatlanságban és szigoritot; bánás módban. — Vagy mikor tisztességes házastársak, mások ledérségóről következtetéseket vonva, — egymást alaptalan féltékenykedéssel keserítik; — mart hisz a féltékenység sem egyéb a kellő bizalom hiányánál' s elegendő ok egy békés családi viszony teljes megrontására. Mindezeket a bajokat, igazságtalanságokat, kinos dolgokat és sérelmeket az életben kint és ós bent, egyes kellemetlen tapasztalatokból ós csalódásokból merített tanulságoknak általánosítása ós rossz helyen való alkalmazása s?okta létre ho^ni. — Ahol a gyanú ós bizalmatlanság tartja megszállva a lelkeket: ott a hit elveszett ügy iránt érdeklődőkkel tudatni, kérve mindezeknek szives támogatását ós jóakaratát! Munkámnak csak úgy ós akkor lesz meg a várt eredménye, ha az minél szélesebb körben elterjed. Ez pedig csak a szövetkezeti eszme barátainak jóakaratával és támogatásával történhetik ! Zalaegerszegen, 1902. február hó. Tisztelettel Dr. Kele -A-XL-tal, szövetkezati elnök. Közgazdaság. A baltaczim termelése. A baltaczim talaj igénye nem valami nagy. A kopár hegyvidékek szálas takarmánya. Legjobban szereti a hevesebb, meszes tartalmú, kavicsos vagy köves altalajjal biró talajokat, melyek elkészítése ugyanazon eljárás szerint történik, mint a luezerna és lóher talajoké! Legfeljebb 3 cm. mélyen kell alátakarni, miért is szabadkézzel való vetésnél elsőbben a védnövényét (árpa, zab) vetjük s azután hintjük és boronáljuk be a baltaczimet. Tüskés, laza, tokos magvai fűmaggal keverve is vethetők. Különösen, ha jobb fajta meszes talajt kaphat, 20 évig is pompában terem s jó takarmányt nyújt. Vetőmagnak 1 kat. holdra 1—1.20 q kell. Minden tekintetben a vetése és előnövény körüli eljárás a luczernáéval egyez. Más néven nevezik még török herének is. Rendes termésnel 1 rendes és 1 csekélyebb kaszálást nyújt, vagy legelőt ad. Egy holdon 10—20 q száraz takarmányt, 18—20 hl. magot ad. Különös előnye: gyorsan kel és jól bokrosodik. Zöld takarmánynak igen jó. Bő tejelést nyújt. Puffadást soha sem okoz. Épen oly tápláló, mint a luezerna, mert táparánya = 1 : 2'9. Mauthner Ödön árjegyzéke szerint a hámozott mag 50 kilója 19 frt., a hámozatlan 9 frt. — Egyébb beszerzési forrás Algyógy (Hunyadmegye Erdély) a földmives iskolában, ahol már régi időktől fogva mivelik. Agrár Tövis. Hogyan tehetjük gyümölcsöseinket jövedelmezővé? Magyarország gyümölcstermelőinek egyik roppant nagy hibája, hogy egy egy gyümölcsösben száz meg száz fa ita gyümölcs termelését kultiválják. — Magától értetődik, hogy a termelésezen rendszere mellett nagy jövedelmet produkálni nem lehet, mert egy-egy fajból kevés termeltetvén, az összekevert különféle faja gyümölcsöt a kereskedő nem szívesen veszi meg még akkor sem ha az igazán príma minőségű, mert azok fa? i szerinti szétkülönitése neki költséget okoz, smu^ minden iránt, a mi szép, ami jó és megfordítva áll a szabály: »quis quis praesumitur bonus, donec piobetur CDntrarium.« Bármily fuicsán és hihetetlenül hangozzék is, — tény, hogy a gonoszokért megszenvednek a jók, — a bűnösökért az ártatlanok. Szerencse hogy a társadalom közönséges természetű, jellemtelen Tartiiffjei mellett, nem veszett ki még a szigorú jellemű, tiszta erkölcsű, színarany becsületességé önzetlen Cátók faja sem, kik lelkiismeretükkel a befolyásolt tömeg hangulata fölé emelkedve, az uralkodó áramlatnak bátran ellene szegülnek ; kik akaratuk szilárdságával, erélyük hatalmával, kötelességérzetük és lelkiismeretük táutorithatlansága — és idealizmusuk Ielkesültsógóvel mindig az igazi haladásnak fértiai, a. társadalom újjászervezésének, a magasztos czélok és nagy törekvések előharezosai, a nemes eszmék apDsíoIai voltak ós maradnak. Ivözülök kerültek ki a vértanuk, reformátorok, szabadsághősök ós nagy hazafiak héroszai, kiknek egész életük küzdelem öuemésztés, önfeláldozás volt a haza, a bit, a jog, szabadság és emberszeretet szolgálatában ; kik hallgatag keblükben megérlelődött eszmék diadalra jutásáért küzdöttek fegyverrel ós szellemmel, írásban és szóban, szivvel és lélekkel ahogy Isten tudniok engedte, feláldozva nyugalmukat, jólétüket, békés családi fészküket, hogy kinpad, máglya, méregpohár, átok és számkivetés; legyen a jutalmuk ! . . . A nagy küldetések alkalma ós ideje lejárt. Higgadt, józan, realisticus kort élünk s vajmi csekély elenyésző az önzetlenek, az eszmónyór