Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-13 / 11. szám

1902. márczius 13. MAGYAR PAIZS 3. része keresményét, — a munka minősége, s arányához mérve havi 160—600 korona bérét, melyből a segédeket és tanonczokat fizeti, — ki­zárólag élelemre és ruházatra forditja. A mi magatartását illeti, az ezelőtt csendes volt, s tisztelet tudó; jelenben, azonban a foly­ton töite'nő változásokkal, oly fiatal elemek — segédek, 'anor.czok, — szivárogtak be, Cseh és Morva országból, akik szilaj természetűek, s műveletlenségüknél fokva az előbbieken télül kerekedtek; s ennek magarise életükkel tanú jelét adják. Most már egyébb nincs hátra, s legjobb lesz? ha e lapot zsebre vágjuk, elrándulunk Új. — Antal völgyre, ott nem kell lesz sok időt igénybe vennünk ; rövid idő alatt a gyárat áttekintjük, gazdag s finom kivitelű üveg neművel, ajándék­nak megfelelő bevásárlással tél hetünk vissza kedves otthonunkba. Záradékul, midőn ézrem magamban, hogy sze­rény tehetségemmel némileg sikerült az" üveg­gyáitás módját tisztelt olvasóimmal megismer­tetni, köszönöm figyelmüket. — Bocsánatot kérek azonban hogy oly össze-vissza kalauzoltam szives olvasóimat, ezt pedig csak azért tettem hogy a mi látni való csak vau mindent megmutogassak ne maradjon a toll szárában, vagy a tintás üveg megpenészedett aüján, — a mit részben a kü­szöbről a kulcs Íjukon láthattak csak szemeim. — No meg m; türés-tagadás, megvallom, — szégyent talán csak nem hoz szivós és kitartó férfi alkoiásómra, — hogy félek már én is a nagy tűztől, hisz az már sokszor megégette kör­mömet, s igy csak némelykor — távolról be­kandikálva, talán leirá. ómban homályosan fotog­rafáltam egyet, mást, kérem ízért szives és nagy­lelkű elnézésüket. A kocsis Lefogott [Indulásra keszen ! Mehetünk ! A holdas néma éj világ, nál kellemes lesz az utazás. — Utazzunk! gytrs szárnyakon a völgy ölén vissza; mert nincs kedvesebb a világon, az őszinte baráti, s családi tűzhelynél. Siessünk el innét, a hol már a tél hirnöke, a deres ősz, a fa lombjait fosznályokká tépdesi s boszut állva a nyár virágin, dermesztő szelé­vel, a fák levelét sárgulva, a földön tiportan széivis i. A derengő nap is megérzi ezt hallja a zord vihar tombolást, enyészetet jósló sivitását, mely accordba az öreg fényük mély sóhaja vegyül; — bágjadtan, s már sebzett erőben elalélva a hegyek megett, honiut csak kitekintve fotytatja útját. Mpgérezték madaraink is, a tavasz hírnökei, s éltünk vidám dalossai, hogy itt gyors rombolással a nyár tetemére 8<iemfedőként, a hólepel nehéz fátyla közéig; — tápanyag, s lombtól megrabol­tan, felhagyva dalukkal, szivet tépő jajkiáltás és üszontlátás örömével jobb hazába költöztek. Látva ezt, a pusztulás, s enyészet színhelyét, mely szivem s lelkemre tőrként bánattal hat; — de emberek, kik a "Kihirdetett törvények absolut igazságait megmásíthatnák, kik az igaz­ságot absoiut erejétől megfoszthatnák : oly em­berek — nincsenek." Teljesen igy van az, az erkölcs-ethika törvé­nyével is, melyet megmásítani, fellétlen igazsá­gából kiforgatni, elferdíteni, úgy az egyénre, m ;nt a tömegre nézve káros és veszélyes visszahatás nélkül nem leheti — A társadalom pedig, mely ezen törvények megsértőit, bántalmazóit megtűri, sőt védelmébe veszi: a szellemi halál közvetlen veszélye elítt áll, mert feltartóztatlanul siklik lejebb és lejebb a bukás, — a romlás lejtőjón. Az eikölcsi depravatió kétségbeejtő mérvei miatt hangzik is a panasz mindenfelől unos — untalan. — De a társadalom, mely hivatva volna büntetni e's üldözni a kétes vagy épen megbélyeg­zett exi&teiitiákat: maga neveli, maga hozza létre azokat; az emberiség inteiligens osztáiya,mely­nek elsősorban erkölcsi kötelessége lenne, saját köréből kiküszöbölni a viszás és selejtes elemeket, legtöbbször a ragjogó külszinnek, a sima külalak — és egjeb hiú dolgoknak ad előnyt az értékes erény és tartalmas jellem—nemesség felett. Igy, ha csalódások érik, — pedig kell, hogy lépten — nyomon érjék is a csalódások jóhiszeműsége és negligentiája miatt, az emberek tisz ességes része keserüli meg a tisztességtelenek bűneit. — Mert amilyen elnéző, engedékeny, könnyel­IÍIÜ egyfelől, — oly tartózkodó, diőicilis ós scrupu­lozus másfelől; sokszor a kákán is csomót keres és ott is rémeket lát, — ahol nincsenek. Csak a közélet terén naponként ismétlődő vé­— el tehát! a költözők utján haladva, el! a róna táj felé! hisz itt már ugy is a rét s völgy virága hervadva, csak a hegy ós sivár bérez kihalt orma marad. Isten velők ! A viszont látásra! (Vége.) A Szövetkezeti Útmutató. Dr. Kele Antal a napokban megjelent nagy hasznú könyvének elterjedése érdekében a Szö­vetkezetekhez s a szövetkezet barátaihoz a követ­kező felszólítást küldötte : Most jelent meg alulirt szerzőtől s nála Zala­egerszegen megrendelhető a Szövetkezeti Útmutat'o — különös tekintettel a gyakorlati követelmé­nyekre ; az idevonatkozó törvények ismertetésé­vel, példákkal és mintákkal felvilágosítva. Ára ajánlott, bérmentes küldéssel \ 8 K. 60 f. A pénz legczélszerübben posta-utalványon küld­hető be. 10 példány után, egy tisztelet-példány­nyal szolgálok. Utánvéttel is megrendelhető. E könyv 592 lapon tárgyalja a szövetkezetekre vonatkozó összes tudnivalókat. Előadja, hogyan kell a szövetkezeteket szervezni, vezetni, ellen­őrizni, könyveit vezetni, s mindent rendben tar­tani. Közli a döntvényekét, határozatokat, rende­leteket, a bólyegtörvénynek szükséges intézkedéseit; az iparhatósághoz, törvényszékhez, tlkvi hatóság­hoz, pénzügyigazgatósághoz beadandó kérvény­mintákat ; az üzletvezetőkre vonatkozólag szük­séges szerződés-, óvadék-levél-, készlizető kezes­séget vállaló okirat mintát, alap-, ügyviteli- ós űzletrendszabály mintákat, a magyarországi összes bejegyzett czégek statisztikai kimutatását, szö­vetkezeti irodalmat, stb., szóval, mint egyik lap megjegyezte: „A magyarországi szövetkezeteknek kátéja, vagy ha jobban tetszik: lexikonja ez a könyv. Azon voltam, hegy vele használjak a szövet­kezeti ügynek és eszmének. A szövetkezetek saját jól felfogott érdekükban cselekesznek, ha ezen munkát megszerzik, s hat­hatósan közreműködnek arra nézve, hogy az minél szélesebb körben elterjedjen. Munkám szükséges és hézagpótló ott is, hol van, ott is, hol nincs »zö'vetkezet.. Egyúttal tisztelettel kérem a szövetkezetek vezetőit, hogv e munkában előadottakra vonat­kozólag rószrehajlatlan észrevételeiket ós tapasz­talataikat velem közölni szíveskedjenek. A szövetkezeteknek sehol sincsenek oly elkese­redett ellenségei mint nálunk. Lapjaink Iegeslegnag'-obb része szintén a szö­vetkezeteknek ellenségei. Ezektől az ily munka jóakaratú s igazságos ismertetését hiába várjuk. Ha agyon nem üthetik, legalább agyon hallgat­ják az ily munkát!... Eíért kellett munkám megjelenését ez uton is szövetkezeteinkkel s az letlen emberi tévedésekre, apró hibákra, jóváte­hető mulasztásokra kell gondolnunk, melyekből túlhajtott bürokratiai pedanteria, hivatalnoki fon­toskodás és feljebbvalói nagyképiisködés: erimen laesae-t, gravament, — perduelliót csinál; — azokra a kis ártatlan szunyog-vótségekre, melye­ket szándékos és rossza kar ítú bűn-elefántokká fuj fel a főnöki zsarnokság; és azokta, a sértő bizalmatlanságból, bántó gyanakodásból eredő kinos inquisitiókra, melyek sajnos ! már nem egy érzékeny lelkű bajnokát a közéletnek, ártatlanul az önkéntes halálba kergették ! Okozataiban kicsiny de hatásukban nagy fontos­ságú éj horderejű hasonló jelenségek a családi élei belviszonyaiban is elég gyakoriak. P. o. mikor a gazda, vagy háziasszony valamely hűtlen cseléd mellett szerzett szomorú tapasztalatain okulva az utána következő, esetleg épen jóravaló, becsü­letes alkalmazottját részesiti értő bizalmatlan­ságban és szigoritot; bánás módban. — Vagy mikor tisztességes házastársak, mások ledérségó­ről következtetéseket vonva, — egymást alaptalan féltékenykedéssel keserítik; — mart hisz a félté­kenység sem egyéb a kellő bizalom hiányánál' s elegendő ok egy békés családi viszony teljes megrontására. Mindezeket a bajokat, igazságtalanságokat, kinos dolgokat és sérelmeket az életben kint és ós bent, egyes kellemetlen tapasztalatokból ós csalódásokból merített tanulságoknak általánosí­tása ós rossz helyen való alkalmazása s?okta létre ho^ni. — Ahol a gyanú ós bizalmatlanság tartja megszállva a lelkeket: ott a hit elveszett ügy iránt érdeklődőkkel tudatni, kérve mindezek­nek szives támogatását ós jóakaratát! Munkámnak csak úgy ós akkor lesz meg a várt eredménye, ha az minél szélesebb körben elterjed. Ez pedig csak a szövetkezeti eszme barátainak jóakaratával és támogatásával történ­hetik ! Zalaegerszegen, 1902. február hó. Tisztelettel Dr. Kele -A-XL-tal, szövetkezati elnök. Közgazdaság. A baltaczim termelése. A baltaczim talaj igénye nem valami nagy. A kopár hegyvidékek szálas takarmánya. Legjobban szereti a hevesebb, meszes tartalmú, kavicsos vagy köves altalajjal biró talajokat, melyek elkészítése ugyanazon eljárás szerint történik, mint a luezerna és lóher talajoké! Legfeljebb 3 cm. mélyen kell alátakarni, miért is szabadkézzel való vetésnél elsőbben a védnövényét (árpa, zab) vetjük s azután hintjük és boronáljuk be a baltaczimet. Tüskés, laza, tokos magvai fűmaggal keverve is vethetők. Különösen, ha jobb fajta meszes talajt kaphat, 20 évig is pompában terem s jó takar­mányt nyújt. Vetőmagnak 1 kat. holdra 1—1.20 q kell. Minden tekintetben a vetése és előnövény körüli eljárás a luczernáéval egyez. Más néven nevezik még török herének is. Rendes termésnel 1 rendes és 1 csekélyebb kaszálást nyújt, vagy legelőt ad. Egy holdon 10—20 q száraz takarmányt, 18—20 hl. magot ad. Különös előnye: gyorsan kel és jól bokro­sodik. Zöld takarmánynak igen jó. Bő tejelést nyújt. Puffadást soha sem okoz. Épen oly tápláló, mint a luezerna, mert táparánya = 1 : 2'9. Mauthner Ödön árjegyzéke szerint a hámozott mag 50 kilója 19 frt., a hámozatlan 9 frt. — Egyébb beszerzési forrás Algyógy (Hunyadmegye Erdély) a földmives iskolában, ahol már régi időktől fogva mivelik. Agrár Tövis. Hogyan tehetjük gyümölcsöseinket jöve­delmezővé? Magyarország gyümölcstermelőinek egyik rop­pant nagy hibája, hogy egy egy gyümölcsösben száz meg száz fa ita gyümölcs termelését kultiválják. — Magától értetődik, hogy a termelésezen rend­szere mellett nagy jövedelmet produkálni nem lehet, mert egy-egy fajból kevés termeltetvén, az összekevert különféle faja gyümölcsöt a ke­reskedő nem szívesen veszi meg még akkor sem ha az igazán príma minőségű, mert azok fa? i szerinti szétkülönitése neki költséget okoz, smu^ minden iránt, a mi szép, ami jó és megfordítva áll a szabály: »quis quis praesumitur bonus, donec piobetur CDntrarium.« Bármily fuicsán és hihetetlenül hangozzék is, — tény, hogy a gonoszokért megszenvednek a jók, — a bűnösökért az ártatlanok. Szerencse hogy a társadalom közönséges természetű, jellem­telen Tartiiffjei mellett, nem veszett ki még a szigorú jellemű, tiszta erkölcsű, színarany becsü­letességé önzetlen Cátók faja sem, kik lelkiis­meretükkel a befolyásolt tömeg hangulata fölé emelkedve, az uralkodó áramlatnak bátran ellene szegülnek ; kik akaratuk szilárdságával, erélyük hatalmával, kötelességérzetük és lelkiismeretük táutorithatlansága — és idealizmusuk Ielkesült­sógóvel mindig az igazi haladásnak fértiai, a. társadalom újjászervezésének, a magasztos czélok és nagy törekvések előharezosai, a nemes eszmék apDsíoIai voltak ós maradnak. Ivözülök kerültek ki a vértanuk, reformátorok, szabadsághősök ós nagy hazafiak héroszai, kiknek egész életük küz­delem öuemésztés, önfeláldozás volt a haza, a bit, a jog, szabadság és emberszeretet szolgála­tában ; kik hallgatag keblükben megérlelődött eszmék diadalra jutásáért küzdöttek fegyverrel ós szellemmel, írásban és szóban, szivvel és lélekkel ahogy Isten tudniok engedte, feláldozva nyugal­mukat, jólétüket, békés családi fészküket, hogy kinpad, máglya, méregpohár, átok és számkivetés; legyen a jutalmuk ! . . . A nagy küldetések alkalma ós ideje lejárt. Higgadt, józan, realisticus kort élünk s vajmi csekély elenyésző az önzetlenek, az eszmónyór

Next

/
Thumbnails
Contents