Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-06 / 10. szám

m. év. Egy évre 4 korona. Pél évre 2 korona. Negyed évre 1 kor. Egyes szára 8 fillér. Zaiaeger-saegs IS€»2. márcsius ssá m. Szerkeszti és kiadja: BORBÉLY GYÖRGY. Hazai dolyok hirdetése féláron : egy old. 20 K. Nyiittér sora 1 korona. » Szerk. és kiadóhivatal : Wlassics-n. 25. MEGJELENIK HETEIsTEIErN-T CSUTÖETÖKÖN ESTE. Megjegyzések az iparfejlesztésre. n. -Oh .ül r. 1; r. t»i- 1 ( ' A . •>. I (> ,-i Szterényi József miniszteri tanácsos urnák a felolvasását ismertetem folytatólagosan. A vázlatját már felmutattam ugyan s egypár ponthoz hozzácsatoltam egy kis megjegyzést is. Tehát csak a megjegyzéseket folytatom, melyek lehelnek ugyan jók is, rosszak is, de a jóakaratot nem kell tőlük megvonni. A felolvasásnak mindjárt az elején az az elsőrendű iparpolitikai tanács van, hogy át kell temünk a nyersterrnények ipari feldolgozására. Ebben benne van a következő tan : Nem ám, hogy cseréljük ki a földmivelő országot iparos országgal, —hanem hogy tegyük a földmivelő országot iparos országgá is. Sőt először földmivelő országgá kell tenni. Mert még ezen a mezőn is sok hiány és tökéletlenség van. Még, vagy talán: már, S szomorú dolog, hogy ez utóbbira is van példa. És éz esetben visszafejlődésben vagyunk. , Az állattenyésztés, a földmivelés, az ipar és kereskedelem a hazafiasság szempontjából szoros összefüggésben varnak egymással. Bizonyság rá az az eset, hogy a hazaíiatlan kereskedelem tönkre teszi a honi ipart, s az elpusztult honi ipar szünteti aföldmivelést, avagy megszűnte!i ennek egyik-másik ágát. Élő, jobban mondva immár halotti bizonyítéka ennek a szóban forgó úgynevezett textil-ipar, a szövés-fonás. A Dunántúl, s legfőképen Zalamegye igazat ad i.ekem. Ide bizony a hazaíiatlan kereskedelem hozta be külföldről a gyolcsot, ez letétette az a&szonvok kezéből az orsót s kido• balta a hszlól az osztovátst; s ekkor már nem leve szükség a kenderre sem. Megszűnt tehát a kendertermelés. Legalább itt Göcsejben megszűnt. I Göcsejben megszűnt a kenderteimelés. Tehát visszafejlődés van. Tehát nem még, hanem már hiányos és tökéletlen a mezőgazdasági nyersíei mények előteremtése. Megszűnt. Tehát volt. Fel kellene dolgozni azt a nversterményt, amely nincs. Fel kellett volna dolgozni aki or, mikor volt. Ha akkor nem dolgozták fel a vant, most még kevésbé dolgozhítják fel a nincsent. A je'enről tehát abszolúte nincs mit beszélni. Legfeljebb a niult voitról s a jövő esetleges .'észről. Miért szűnt meg a volt nyerstermény'• a mezőgazdaságnak a kendertermelési ága? Feldolgozó gyárat nem állított senki: sem egyes gazdag emberek, sem egyes merész emberek, sem egyletek, testületek, sem a kormányzat. Sőt az egyes családok munkaköréből is kiesett az ezzel való foglalkozás. Házi iparilag is megszűnt ennek a feldolgozása. A ház asszonya is eldobta magától ezt a leggyökeresebb családi foglalkozást, az élelemszerzés mellett az életnek ezt a második kellékét: a ruházat szerzést, mely talán nem annyira lényeges, mint a kenyér, de költőibb; mert a hasznosság mellett van benne tudomány, mű- ; vészét, van benne lelki gyönyörűség is. A családi életnek ezt a poézisét eldobta magától a göcseji asszony és még sok vidéknek az asszonya. Miért? 1. Azért a belső körülményért, hogy az ember hajlandó a kényelemre és fényűzésre, s nó, meg az ember, vagyis a magyar ember a megélhetésére sem nem akar, sem nem tud számadást csinálni. 2. A külső körülmények: a vasutak hoztak neki czifrább rongyot. S talán elég olcsót. Mindeneseire csalogatót és szemfényvesztőt. 3. A közvetítő kereskedők — beleértve a sáska vigícz-hadjá^atot — hoztak neki czifrább rongyot. S {.«' in elég olcsót. Mindenesetre csalogatót és szemfényvesztőt. Csak nem bolond, hogy tovább is görnyedjen az osztovátában, mikor megmutatják neki a kényelmesebb életet. Aztán végre is mi a különbség? Ha számítani tudna, akkor is megnyugodnék. Naponta 2—3 fillérrel több kiadás. Hisz ennél többet er a kényelem és az, hogy városi módira öltözködik. Azt már nem tudná kiszámítani, hogy a két fillér veszteségért tiz esztendő múlva még nem, de 20 esztendő múlva már mind a két tehenet elliczitálják, vagy ő tőle, vagy a fiától, vagy a leányától. A vasutaknak a gyáripari országokkal való összeköttetése, a közvetítő kereskedőknek szerfölött való elszaporodása és a vigéczeknek duló hadjárata — olyan ellenállhatatlan alkalom, mely a példabeszéd szerint bizonyosan tolvajjá teszi az embert. Ez a hármas alkalom tette sok vidéknek a lakosságát, nem tolvajjá, csak fényűzővé, majommá és szegénynyé. Nyerstermények feldolgozása! Szövő-fonó ipar! Kenderteimelés! Zalamegyében! Aki nem szereti az elán leli okoskodást, mondok annak egy esetet a gyakorlati életből. A hivatalokban az aktákat madzaggal szokás összekötni. Ennek a madzagnak a megszerzése egy külön hivatal, egy vállalkozó hivatal, egy külön kenyérkereseti foglalkozás. Ennek a hivatalnak az a kötelessége, hogy egy 5 filléres levelezőlapon megírja X. Y. gyárosnak, hogy tessék 85, vagy esetleg 93 gombolyag madzagot küldeni S. Z. hivatal számára. Ezért kap a vállalkozó hivatal nem tudom mennyi évi fizetést, vagy időnként meghatározott összegeket, mindenesetre többet öt fillérnél. Eltekintve az ilyen oknélküli tékozlástól: nem lényegtelen kérdés: honnan jőnek azok a madzagok? vájjon a mi nyersterményünknek a feldolgozásából valók-e azok ? vájjon a magyar ipar párto.ására készültek-^ azok a madzagok? Higyje, aki hiszi. Az bizonyos, hogy nem Zalamegye kenderé

T bői valók. Mert nincs. De akkor sem abból lók voltak, mikor volt kendernyerster-í „.a'ink Hogyan szolgáljuk tehát mezőgazdaságunk érdekét? A termelés emelésével7 Sem kisipar, sem gyáripar, sem házi asszony nincs, aki feldolgozza. Ha feldolgoznák, a a nyakukon maradna, le nem vennék onnan a közvetítő vállalkozók, mert ők az aktacsomagok összekötésére is távolabbról szokták hozatni a madzagot. — S ez a sok apró idegen madzag már jókora hurok a magyar ipar nyakán, mezőgazdaságunk érdekének s közönségünk életérdekének a nyakán. Mit kell csinálni? Szterényi József miniszteri tan. urnák alapvető nagy jelmondata megbecsülhetetlen kincs: Feli kell dolgoznunk a nyerstermékekeket! Hogy legyen maggar ipar! — Átn ezek csak alapvető mondatok. A felolvasásba, persze, ha idő és tér engedné, meg kellene jelölni, sőt vitatni a gyakorlati módozatokat, eszközöket is, hogy miképen lehetne és kellene a nyerstermékeket feldolgozni? Példánakokáért. 1. Legyen nyerstermék. A mezőgazdasagot kell a megkezdettnél is nagyobb erővel fejleszteni — több irányban, hogy az élelem melleit ruházatot is teremjen a föld. Mert ez a ketlő kell. Az állattenyésztést sem szabad csökkenteni a legelők elzárásával. — Több gazdasági iskola kell az alsóbb néposztály számára stb. 2. Az iskolában és az életben oktatni kell a népet, hogy a megélhetésére tudjon számot vein

1, — visszatéritni a fényűzéstől, a majmolástó), — szoktatni a küzdelemre, s az iskolákban a ijelzői mellék mondatok mellett meg kell tanitni a népet a juh gyapjának a hasznára is. Más generácziót kell nevelni. 3. A közlekedésre jobb utakat nálni, vagy ahol hát nincs, onnan az útadót is le kell törölni. A dunántúli vasutakat kényelmesebb összeköttetésbe kell hozni saját országunkkal, mint a külfölddel. 4. Ha a kozvetitő kereskedőket, vállalkozókat nem lehet rábírni, hogy a külföldi értéktelen portékákat ne hurczolják be: iegalábbb elszaporodásuknak élesébb határt kell szabni. 5. A vigécz mesterséget teljesen U ke\l irtani. (Nyolcz hónap óta van egy törvény a fékezésökre, de ők annál szilajabbak,, hogy annak engedjenek.) (>. Izgatni kell a vagyonos embereket,, hogy gyárakat állítsanak fel, saját költségükön, és ne állami költségen. S minthogy ez nehezen megy: kell esi-