Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-02-27 / 9. szám
az ördögi svihákságot mintha msgennél is jobban ki kellett volna domborítani. Persze ez aze'rt volt nehéz, mert erre egy külön alak kellene. Jól játszott itt még Milóssy és Lukácsy. Tegnap Szirmay Jozefin jutalom játékára a Foltot játszották, sajnos félig telt ház előtt. Szombaton Lukácsy Aladár elsőrendű színésznek 25 évi jubileuma emlékére jutalomjátékául adatik a Páholy*) mely élvezetes estélyre felhívjuk a közönség figyelmét MAGYAR PAIZS Árpa 12— zab 12.80— Knkoricza Kiumpli 1902. február 2 í. 13 14 13 4 — yKülönfélék. Egy fiatal uri leány vidéki uri háznál házikisasszonyi esetleg tár?alkodónői állást keres; megkeresések e lap szerkesztőségének küldendők. (1-0) A város szépül ugyan egy-egy nagy épülettel, de csak távolról szép. A ki a vasútról leszáll s bele is lép a városba, csúf fogalmat szerez róla. Ott a hosszasan épülő csendőrkaszárnya előtt kikerülhetetlen sárba lép az ember. Igy áll a dolog a fŐKvronasium mellett is. Meg van a hosszú aszfalt járda, csak épen husz móterres van sár s ez épen elég. Jó volna azt a ki helyet is pármentessé tenni. A lapcsiná'ás nehézségei. Egy amerikai szerkesztő félig tréfásan, félig komolyan felsóhajt, hogv milyen nehéz megcsinálni a lapot, ugy, hogy minden oivasó meg legyen vele elégedve. Ha sok benne a politika, nom • ko oommi nnlitika sínes benne az Zalaegerszegi közp. fogy. és ért. szövetkezet. A szövetkezetekről). (71. Folytatás.) B) A szervezés. Vidéki és országos köapont. Tengerre, magyar ! n vele elegeave. na KUK. uamie a puntih.ii, nem tetszik ; ha semmi politika sincs benne, az tetszik egyik olvasónak se. Ha a czikkek te.nl, —ikAi.danal/nQl/ mnnHíálr atnl'üf se tetszik egyik oirasonaií s«. NA a CZIKKBÜ hosszuk, emészthetetleneknek mondják azokat, ha rövidek, akkor jelentéktelenek. A kis betűket nem lehet olvasni; ha igen nagyok a betűk, akkor az a baj, hogv nincs a lapban elég olvasni való. i Ha táviratokat hoz a lap, azt mondják, hogy I hazugság; ha nem hoz. akkor nem komoly a lap, vagv pedig a táviratokat politikai okból elhallgatja. Ha fővárosi ügyekkel foglalkozik, akkor a vidékiek panaszkodnak, hogy őket elhanyagolja.; ha vidéki kérdésekkel foglalkozik, akkor a városiak unatkoznak. Ha ólczeket közöl azokat hülyeségeknek találják, ha nem hoz, száraz a lap. Ha humoros elbeszéléseket közöl a lap, panaszkodnak, hogy nem elég komoly ; ha elbeszéléseket közöl, még rosszabb, mert az olvasót ez unfatj •. Ha pártatlan tudósítást közöl a lap, jobb lett volna hallgatni; ha nem közöl semmit, az igazságot akarja elnyomni. Ha olyan özikket közöl, amely az asszonyokat érdekli, a férfiaknak nem tetszik; ha férfiaknak van raegúva a c?ikk, az asszonyok Danaszkodnak. Ha templomba jár a szerkesztő, klerikálisnak mondják; ha nem jár, istentagadó. Ha a szerkesztőségben ül és olvas: nem mer mutatkozni; ha sokat mutatkozik az utczáu, társaságban és kávéházban, azt mondják, hogy jobb volna ha a szerkesztőségben maradna és a lapot csinálná. Ha nem fizet pontosan, megvonják tőle a bizalmat; ha pontosan fizet mindenkinek, feltűnik hogy milyen sok a pénze ós azt mondják rá, hogy biztosan nem tisztességes uton szerezte »tb. A fogkefe A fogkefe már csak elég kis portéka. S ezért a kis portékáért Magyarországból, évenként hárommillió korona vándorol külföidre. Eddig ezt Magyarországon nem gyártották. Igaz, hogy Ausztriában sem gyártották. De mégis az ő közvetítésével ment ki a pénzünk tovább, ama bizonyos vámkülföld ipari termékek közvetítésével. — Most, amint a Magyarország irja, Giüneberg Károlynak a pozsonyi híres kefegyára a fogkefét is fogja készíteni. Van alkalmunk tehát a hazai ipar pártolására, csak akarjunk. Agyár Budapesten két raktárt tart; egyik a Zrinyi-u. 9. másik a Váczi-utcza 28 szám alatt. Pártoljuk a honi ipart! Kezdjük csak meg legaláab a kicsiny dolgokon. íme ezekkel is milliókat mentünk ineg. Állategészségflgy Zalavármegyében lépfene : Egregv 1 u., Becsehely 1 u., Szécsi Sziget 1 m„ Zánka 1 u., veszettség: Rátka 1 u., TüskeSzent-Péter 1 u„ sertésorbáncz: Kaszaháza 1 u., Sertésvess: Alsólendva 18 u, Bagladöu., Belicza 1 m., Csáktornya 5 u., Szentjakab 6 u, PetriVente lm., Szentpéterföld 6 u, Kissziget 2 u. Pettend 8 u. Heti piacz. mm. kor. fill, Buza .......... 15.80-tói 17 20 Bozs 13_ 14 20 'w V Oda már elmegyünk. (Szedó'.> Az üzletrészek jegyzésének számát nem szükséges korlátolni. Elég, ha a szavazatok száma korlátoltatik. Egy tag — bármennyi üzletrészszel bír is — csak az alapszabályokban meghatározott szavazattal birhat. Ez alapon az üzletrészek értékét sem kell nagy összegben meghatározni, hogy a legezegéuyebb ember is tagja lehessen a szövetkezetnek. Ezekre való tekintettel, az üzletrészek befizetése is több egymásután következő hónapban történhetik. Az igazgatóság tagjaiul azok választandók meg, kikben a tagok nemcsak föltétlenül biznak, de kii a humánus szövetkezeti intézményért kétzek önzetlenül és lankadatlanul munkálkodni. Ilyenek hiányában a szövetkezet virágzásra nem juthat. Nyílt szövetkezeteknél az igazgatóság tagjainak számát sem czélszerü sokra tenni, mert igy a névaláírás hitelesítése is sokba kerül. (Egy elnök, alelnök, s hat igazgatósági tag is elég. Csak bár minden szövetkezet ennyi Ugybuzgó vezetővel birna, akkor jó volna. Hogy pedig csak névleg legyen valaki igazgatósági tag: annak nincs értelme . . .) Hogy a szövetkezetek vezetése gyors, mozgékony legyen, s nehézkessé ne váljék: szükséges, hogy az igazgatóság határozatképességéhez sok tatí jelenléte ne kivántassék meg. Az elnök, akadályoztatása esetén, az elnökhelyettes és két igazgatósági tag jelenléte elégséges. Ha az igazgatóság tagjaiban megvan az ügybuzgóság, úgyis megjelennek teijes számbau; ha pedig egyesekben lanyhád az érdeklődés,- légakibj) ez.a kurülmény nem hátráltatja az ügi'rienet gyorsaságát. Czélszerü az igazgatóiig tagjainak is a teendőjét, — az ellenőrzés szempontjából — egymásközt, a szerint, ki mihéz legjobban ért — megosztani. Egyik felügyel állandóan a rendre, tisztaságra. a másik a könyvvezetés pontosságára, a hat mariik ar áruraktárra, a negyedik a pinczére, ötödik a dohány- és bélyegolárusitásra, hatodik a pénztárra, bevételek- és kiadásokra; stb Minden igazgatósági tagnak kötelessége állandóan éber figyelemmel kisérni a szövetkezet ügymenetét <5 különös gondot" kell fordítania az ellenőrzési e. 1'apasztalatairúFmindegyik a legközelebbi igazgatósági ülésen jeleptést tesz. Miuaeu hónapban legalább egyszer igazgatósági ülés tartandó. Czélszerü a rendes, hhvi igazgatósági ülés napját és idejét előre meghatározni, mi által elérjök azt, hogy a rendes igazgatósági ülésre külön meghivó nem szükséges. A fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknél létesítendő az életerős vidéki központ. Ez is cak lassan, gondos körültekintéssel és fokozatosan terjeszkedjék. A legtöbb fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek az a baja, hogy mindjárt kezdetben igen sokat akar markolni. Összetartással, jó vezetéssel és ellenőrzéssel fejlődik az maga-magától. Csak Ue kell várni a hozzá megkívántató erőt és időt. Mikor már elég erős a vidéki központ, mindenki a részére kiosztott szerepet nemcsak jól tudja, de azt becsületesen betölteni is képes: akkor megkezdheti a fiókok létesítését, még pedig ezt is csak lassan és fokozatosan, mert egy-egy fiók felállítása tetemes költséggel jár. Fiókot csak ott állítson fel, hol a közönség részéről elég nagy az érdeklődés, s mikor már a tagok legalább a 4000 K át befizették. A tapasztalás azt mutatja, hogy a tagok a fiók megnyitása után sokkal nehezebben fizetik be üzletrészüket, mert azt gondolják, hogy az most már nem is olyan szükséges. Igy 4000 korona alappal aztán lassan-lassan és biztosan mindig terjeszkedhetik és fejlődhetik. Az értelmi kereskedői, könyvelői és pénztári vezetésnek, nemkülönben az ellenőrzésnek olyannak kell lenni, mint már fentebb előadtam. Addig, mig a fogyasztási és értékesítő szövetkezet alaptőkéje a tartalék-alappal 200,000 K-ra nem emelkedik, a gabonaértékesítésre sikerrel át nem mehet, meit a hitelt túlságos mértékben igénybe venni, különösen a szövetkezeteknek nem tanácsos. Ahol átértik a gazdák, különösen a magtárszövetkezetek által nyújtható nagy hasznot, ott az érdeklődés (a vidéki központ körzete) igen könnyen összehozhatja a Icivánt összeget, mely esetben, e téren is azonnal megkezdheti a mon-. dottak alapján működését. Ha pedig az érdeklődés lanyhább, vagy a vidék szegényebb, akkor e bajon akképen segíthetünk, hogy a fogyasztási szövetkezet által évről-évre hozott tiszta hasznot nem osztjuk fel, hanem mindaddig a tartalékalaphoz csatoljuk azt, mig az 200.000 K-ra nem szaporodik. Ezt a tagok annyival inkább is megtehetik, mert a tartalékalap növekedésével üzletrészeik értéke is nagyobb lesz, s ez által csekély kis tőkéjüket igen szépen kamatoztathatják, másrészt a fogyasztási szövetkezetáltal egyéb módon nyújtott előnyök is elég tisztességesen meghozzák csekély tökéjének kamatait. A tej- és vaj- szövetkezeteknél a szervezés egé-szen megfordítva történik. Itt először szervezni kell a falusi fiókszövetkezeteket, s mikor már ezek oly számban szervezve vannak, hogy képesek egy életképes vaj központot állandóan foglalkoztatni és fentartani : akkor szervezendő a le t oalkalma8abb helyen a vaj-központ. A vaj-központ felállításához és üzembe vételéhez szükséges alkalmas épületek és berendezések körülbelül 80.-100,000 koronába kerülnek. Ezek kétféleképen létesíthetők: 1., előállíthatják mindezeket maguk a tagok ia. az általuk béfizetett üzletrészekből; 2„ létesíthetők ezek vállalkozó által is, a szövetkezet és a vállalkozó közt megállapítandó fel-^ tételek mellett. A tej- és vaj-szövetkezeteknek országszertemindenütt való felállítására különösen felhívom a gazdakozönség figyelmét, részint azért, mert ezek által a most úgyszólván felhasználatlanul maradt, s jórészben elkallódott tejből milliókat, vehetünk be, s emellett a tej-és vaj-szöretkezetek felállítása nagy nehézséggel, s előzetes pénzál^zajkvL jár, wiiounjáheu. mixul^ t^g üzletrészét az általa beszállítandó tejmennyiség árából törlesztheti, s általában ebből az egész, felszerelés és berendezés törleszthető; részint azért, mert ezen szövetkezet a kereskedők érdekeit egyáltalában nem érinti, s ezért ellene nem is törnek ugy, mint akár a fogyasztási akár a magtár-szövetkezetek ellen; részint azért hogy a tökéletesített tejfölöző gépek segítségével az egész eljárás semmi nehézséggel nem jár, a. vajnak, bármily mennyiségben állítjuk is elő, állandó piacza van, s azt mindig értékesíthetjük: részint ezért, hogy ezen szövetkezetek által a gazdaközönség legkönnyebben megerősödhetik, marhaállománya szaporodik, s földje javul, ősi erejébe vissza állíttatik, jóléte állandóan biztositatik, s igy megerősödve, a tcbbi már említett szövetkezeteket is sikerrel és megerőltetés nélkül létesíthetik. Hogy a szövetkezetek még nagyobb erőt fejthessenek ki, országos missziót tölthessenek be, s a magyarságot minden téren erősítsék:"erre való ax országos központ. Dr. Kele Antal. (Folyt, kör.) HIRDETÉSEK jutányos áron felvétetnek a kiadóhivatalban. ad 10735 száro/tkv. 901. : . Árverési hirdetmény. A zalaegerszegi kir. törvényszék mint ^telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a Lochuch Károly végrehajtatónak Pete István és Pete Mária végrehajtást szenvedő ellen 91 kor. tőkekövetelés és járulókai iránti végrehajtási ügyében a zalaegerszegi kir. törvényszék területén levő, a söltöri 401. számú tjkvben fölvett következő ingatlanokból Pete István és Pete Mária 5/s-ad róss.
