Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-27 / 9. szám

MAGYAR P A 1 í s nagy füst tolul fel, mely őt korom feketéie festi. Helyzete fegkevésbé sem irigylendő. Csudálandó azonban, hogy füst fürdőben éveken át dolgozva, nom szikkad ki; (mint a füstbe tett kolbász) ez csakis erős testsz^rvezetének, s SZÍVÓS természetének köszönhető, mely őt képessé teszi a szilárd ellenállásra : hogy csak kis mértékben látszik meg rajta, a lassú tempójú sorvasztó elem végzetes hatása, mely őt alattomban, s észrevétlenül a sir széléhez juttatja, De most, hagyjuk magára a szegény kormos embert, nézegessünk tovább, hogymikép készítik az üveg lekvárt ('Folyt, köv.) Közgazdaság. A gyümölcsfák metszése.* A fáról nemcsak a száraz ágakat kell letisztogatni, hanem eleven galyakat is vágunk le, hogy a megmaradtak annál szebben fejlődhessenek. -Ámde ha a metszést helyesen akarjuk végezni, ismerni kel! az ágak és galyak rendeltetését. A gyümölcsöt hozó ág az egyes fajoknál vagv a tavalyi hajtáson vagy a nyári hajtás alsó részén .jelenik meg. A lágy magvuaknál (almafélék) mindig a tavalyi hajtáson van gvümölc*, a csontáiokráí a nyári hajtás tövén, a szilva féléknél az egész nyári hajtást ellepik, de a második évben a tavalyi hajtás, galyacskáin fordulnak elő. A rügy ha" duzzadt és tompa végű, akkor gyümölcsöt hoz, ha vékonyabb és hegyes, akkor vagy levelet vagy fát.. A fa-rügyek a hajtás végén is ahoz köze', a levél rügyek a galy közepén és azon alól képződnek. A Ievél-rügyek akkor, ha metszéssel visszaszorítjuk a nedvkeringést, ugyancsak fát hoznak. A galyak alsó végén rendesen vannak vak rügyek, melyek közönséges uedvkeringés mellett elszáradnak, de metszés által apró gyümölcs gályákká idomíthatok Különösen a szilvafánál szembeötlő ez, hol a tövisforma apró galyakat többnyire ilyen, — másévben gyümölcsgalyakká válandó vak rügyek lepik el. Tehát ezen tövishajtások nemcsak hogy le nem vágandók, hanem gondosan kezelendők, mert ők fogják a jövő termést nyújtani A fát okszerű nyeséssel lehet fahajtásra vagy gyümölcs hajtásra egyaránt előkészíteni. A fa fejlődése, ha erős, akkor agalyátlenyessük, hogy csak 2—3 szem maradjon rajta. Igy a hajtó erőt kisebb helyre összpontosítjuk, mivel erősebb hajtásra ösztönözzük a fát. IIi csak keveset nyesünk le, akkorgyengébb lesz a hajtás és a gyümölci hozó rügyek fejlődnek ki, vagyis a galy alsó xészén lévő ugy nevezett vak rügyek megduzzadnak. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, Ihogy a fára metszéssel neveljük a fa erejét, míg a gyümölcsre metszéssel azt kissebbitjük. A metszésnél tekintettel kell lennünk a gyümölcsfa alanyára is. A birs, kökény, galagonya gyenge hajtásuak s ezek ezen tulajdonságaikat a beléjük nemesített nemes részre is átviszik s igy gyümölcs galyat ós bimbót könnyen hoznak. Ezeket, tehát nem kell termésre metszeni, nehogy termő erejüket idő előtt kimeritsük. Ellenben saját vadjába vagy erős hajtású alanyra nemesitett fa gyümölcs-termésre metszhető. Befolyásolja még az éghajlat sőt maga a talaj fekvése és anyaga is. Melegebb éghajlat és fekvés mellett fára, hidegebb éghajlat és fekvés mellett pedig inkább gyümölcsre hajt a fa. Nagyon kövér földön inkább fára, mint gyümölcsre hajt, a kötöttebb talajon jobban hoz gyümölcsöt, mint a lazán. A sovány talaj sok gyümölcs rügyet és gyenge fát ad; miárt is az ilyenen a fa hamar kimerül. így tehát kövér talajon termőre, soványon inkább fára metszünk. *) A gazdák figyelmét felhívjuk e jó gyakorlati ezikkre s eliez hasonlókra, melyeket kitűnőgazdász munkatársunk ir, aki különben Zalában személyileg sem ismeretlen. Cs. Péterffy József gyakorlatilag is elsőrendű azdászaink közé tartozik. Az öreg fák inkább hoznak gyümölcsöt, mint a fiatalok, tehát a metszésnél ehez alkalmazkodunk. Fontos tudni azt is, hosy a mely galyak a koronán felfelé, az az merőlegesen állnak, rendesen fára hajtanak, miért is ezek jól megmetszhetők, a vízszintesen vagy lecsüngőén állók maguktól is teremnek. Mennél később metszünk, annál gyengébb lesz a hajtás s igy többnyire ezen hajtásokból gyümölcs galy képződik. Á gyümölcs-kötést legjobban előmozdítja a nyári metszés, mert a hajtásra kényszeritett bimbók gyengén hajtván, gyüm5Íbsílí|yv>kát

l fejlettnek. Ezt azonban nagyban űzni nem tanácsos, mert a sebhelyeken sok nedv száü'el s különösen a mézgátadásnál veszélyes lehet. Ha őszszel v. télen a nedvkeringés megindulása előtt metszünk, akkora tavaszra kevesebb rügybe oszlik szét a megindult nedv s igy erősebb hajtásokat eszközöl. A metszés mindig jó éles késsel és ollóval történjék, az okozott seb viaszszal vagy kátrány és durva gépolaj keverékével annál inkább bemeszelendő, merta vértetű, mi az egerszegi hegyekben, a mint ott létem alatt nem egy helyen láttam, a friss sebeket megtámadja. Agrár Tövis. életből. Minta leczke: Ilitelemző: Miről beszéltem nektek utoljára a múlt héten ? Gyerekek : (Hallgatnak.) H. (mérgesen) No ostoba filkók hát igy vigyáztatok? A múlt órán Krisztus követéséről beszéltem, nemde ? Gy De, Tgenis! H. Helyes. Hát hogy kell Krisztust követni? Hogyan lesz az? No! Te tátott szájú gyerek amott hátul! felelj s mondd meg nekem, hogy ha p. o. én elől megyek s te jössz a hátam mögött, hát mit cselekszel te akkor? Gy. Hit megyek a háta mögött. II, Síamár! ir.t úgyis tudom, hanem hát mit cselekszel misképpen ? Gy. Semmit. II. (mérgelődve) Eh 1 dehogy semmit te háj fejű tacskó. Már hogy nem csinálnál akkur semmit. Hát hisz akkor követsz engem. No! és most mondd meg: mit csinálsz te akkor, ha én előtted megyek ? Gy. Hát megyek a háta mögött s követem. II. No csakhogy rájöttél ! Most már kezded érteni. No látjátok gyerc'sek ! Tehát ha én valahol megyek elől s a hátam mögött jön valaki, hát mit tesz az akkor? Gyerekek: A tisztelendöurr követi. II. (elégülten) Nagyon jól van! No és most feleljetek nekem szépen aira, hogy mit teaztek ti akkor, mikor Krisztnst követitek ? Gyerekek : Menyünk a Krisztit* háta tnöyött. Nyelvtani órán k/ dari a tanító : Ki tudná nekem megmondani. hány főidőt különböztetünk meg? No te Jancsi látom hogy tudod, hát moudd meg! — Hármat. — Jól van S melyek azok? — A friistutc, az ebéd, mty a vacsora idö. Mondj egy mondatot a lóról. Pista ! — A ló huz. — Jól van. Hogyan mondanád azt a parancsoló módban ? — Gyi te hü ! Mondj egy „r" betűvel kezdődő szót Bandi ! — Kétes. — Ilát te Muki tuduál-e egy „r« betűvel keiJó'dő szót mondani ? — Igenis ! Palacsinta. Tanitó : Mennyi 5 meg 3 ? Gy. 5 meg 3 = 12. T. Eh. hogy mondhatsz ilyet ! Gondolkozz csak egy kissé: ha például édes anyád adna 5 fánkot, édes apád meg adna 3-mat, mennyi fánkod volna akkor? Gy. ('Ostoba vigyorgással) Ha hó! ez! akkor épen eléy sok lesne Tanitó: Gyerekek! Azt már tudjátok, hogy minden gyermeknek 28 foga van, Két foggal fel lehet " törni egy diót. Találjátok ki, hogy hány diót lehetne a 28 foggal egyszerrre föl törni. Gy. 14-et. T. (tejét rázza; Erre egy kis fiu föl kiá/t, kérem én tudom ! 28 foggal egyszerre csak egy diót lehet föltörni. T. Helyesen van Palkó! Te vagy az egyedüli okos ember, aki kitalálta. Li Tating. Bárok harcza Győznek a burok. Dr Albercht, aki B)tha tábornok gyermekeit gyógykezelte, a délafrikai harcztérről visszatért Európába. Albrecht azt mondja, hogy a burok helyzete most kedvezőbb, mint a milyen a háború elején volt. Több mint 20.000 bur férfi van táborban. Az angol katonák mindjobban demoralizálódnak A burokra nézve a helyzet most annál kedvezőbb, mert Kitchener azt a megbízást kapfá az angol kormánytól, hogy a bur vezérekkel közölje a hollandiai kor tqány indítványát. Dr Albrecht TJcrechtba megy Krügerhez. Heti hírek. Márczius 13. Mint jeleztük, a Társaskör ez évben az eddigieknél még fényesebben szándékszik megünnepelni a magyar szabadságnak e íényes napját. A 48-as katonáknak még életben levő bajtársaival ünnepel s óhajtja, hogy részt vegyen benne a városnak minden rendű és rangú lakossága. E czélra a Korona nagy termét már elkérte a Kaszinótól. Ünnepi szónoknak megnyerte a kör Kanfman Mátyást, s egyik szavalónak felkérte ifj. Czukelter Lajost is. Meghívta a kör az ünnepélyre Farkas Antal fiatal költőt is, a Magyar Paizs munkatársát, ki ha megérkezik az Alföldről, nem csekélyérdekeltséget ad az ünnepélynek. Városunk s a Magyar Paizsnak közönsége jól ismeri gyönyörű verseiről, különösen pályadíjat nyert Iparos-indulójáról. A zalaegerszegi és zalax.egyei központi takarékpénztár egyenkint 20 koronát küldött a főgymuasium segitó'e-jyesülete czéljaira, mely adományokért ez uton is hálás köszönetet mond a főgymnasium igazgatósága. Adomány. A zalaegerszegi takarékpénztár részvénytársaság a zalaegerszegi ipartestületnek 20 koronát volt szíves adományozni, mely összegért hálás köszönetét fejezi ki az elnökség. Elszönet nyilvánít is A zalavármegyei takarékpénztár részvénytársaság és Kaszás József bognármester a zalaegerszegi ipartestület elaggott s munkaképtelenné vált iparosok alapjára 10—10 koronát volt szives adományozni, mely összegért hálás köszönetét fejezi ki az elnök-ég. Meghívó. A Gazdasági Egyesület Országos szövetpége a Zalavár megyeiGazdasági Egyesülettel karöltve márczius hó 9-én és 10 én az intelligens gazdaközönség számára a keszthelyi gazdasági tanintézet tanári kara ós az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kiküldöf tjének közreműködése mellett, a vármegyeház közgyűlési termében Zalaegerszegen, mezőgazdasági felolvasásokat rendez, melyre ugy a gazdasági egyesület t. tagjait, mint az érdeklődő gazdaközönséget tisztelettel meghívja a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület Elnöksége. Az előadás sorrendje. Márczius hó 9 én d. u. 9—10 óráig üzem tantárgy, 10—11 óráig állattenyésztési tárgy, d. u. 3—4 óráig növénytermelési tárgy, 4—5 óráig állattenyésztési tárgy. Márcdus hó 10-én d. e, 11—12 óráig üzemtani tárgy d. u. 72-1 óráig növénytermelési tárgy —5 óráig szövetkezeti tárgy. Márczius hó 10-én délben közösebád, teríték dij személyenként 2 korona, melyre előjegyzéseket elfogad a Gazdasági Egyesület titkári hivatala Zalaegerszegen. Egyházi ünnepély. Szép egyházi ünnepély folyt le — mint nekünk irják — Szepetken vasárnap, e hó 23-án. Ekkor szentelték fel a szepetki plébánia templomban Páduai Szen^ Antal Szobrát, melyet közadakozásból emeltek Ki mint vet, ugy arat. A zalaegerszegi Szövetkezeti boltba MAUTHNER elküldölte — már a gazdasági és kerti vetemény magvakat. A Mauthner-féle ^ magvak jók. — Jó előre figyelmeztetjük a gazdákat tavasz elején, hogy: Ki mint vet, Ugy arat. ^ ^