Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-20 / 8. szám

62 MAGYAR P A IZ S 1002. február 13. És fent a ködben sárgás-vörösen Egy leskelődő szem is megjelen, Füstöl előtte barma köd-gemoly, Mint egy tüzétől megfosztott pokol. A szem, mintha tán oda volna fogva Ott áll merőn a földre vigyorogva: Oly haragos, hogy egyebet se láthat Csak kósza farkast és kivert kutyákat! Farkas Antal Zalaegerszegi- közp. fogy. és ért. szövetkezet. A szövetkezetekről. (70. Folytatás.) B) A szervezés. Vidéki és országos köapont. Tengerre, magyar ! . Egyébiránt a jövő nagy átalakulását nem a hitel-, hanem a fogyasztási-, s méginkább az értékesítő- (tej-, vaj-, magtár-, píncze- stb.) szövetkezetek fogják létrehozni. Addig, mig a kisemberek meg nem erősödnek, a hitelszövetkezetektől sem lehet nagy eredményeket várni. Jövőben a szövetkezetek létesítése körül is máskép kell eljárnunk, mint eddig eljártunk. Eddig többnyire ugy volt, hogy ha valahol valamiféle fajta szövetkezetet létesítettek, avval meg is elégedtek; azt sem nem fejlesztették, sem nagyobb tartalékalap által meg nem erősítették, hanem iparkodtak a mutatkozó hasznot évről-evre azonnal felosztani, mi által a legnagyobb erősségtől fosztották meg magukat; sem a még többi és nagyon szükséges szövetkezetek létrehozásán nem fáradoztak, s azokat fokról-fokra mind meg nem alapították. Ez után a kezdeményezők azon legyenek, hogy bár fokozatosan, de minden vidéknek meglegyen ugy a hitel-, fogyasztási mint a különféle értékesítő (tej-, vaj-, tojás-, magtár-, malom- és píncze stb.) szövetkezete. Egyik segíti a másikat s valamennyinek összhatása kiszámíthatatlan : erkölcsi és anyagi hasznot hajt a kisembereknek. ! A biztositó szövetkezetek, már természetüknél I fogva csak nagyobb körzetben létesíthetők. Szervezetüket a keresk. törvény sokkal rész- J letesebben szabályozza, mint a többi szövetkezetét. Mig a többi szövetkezetre vonatkozólag a ! keresk törvény még az alaptőke minimumát sem határozza meg, addig — mint fentebb láttuk — a keresk. törv. 453. §-a határozottan kimondja hogy: »Minden biztosítási vállalat köteles a czégbejegyzésre illetékes törvényszéknél a biztosítási ügyletek minden ágaira nézve, melylyel foglalkozni szándékozik, külön-külön, legaláJjb százezer forintayi tényleg befizetett biztosítási alapot kimutatni. Ezen alap kimutatása előtt sem a czég bejegyzésének, sem az üzlet megkezdésének helye nem lehet.« Tekintve a törvény által megkívánt nagyobb alaptőkét, a biztositó szövetkezeteketa kisemberek most még maguk nem igen létesíthetik ; de létesítésüket előmozdíthatják, ss támogatásuk által azokat virágzásra emelhetik, miáltal maguknak is tetemes hasznot hajthatnak. Utóbb, ha a szövetkezeti eszme általánosan elterjed, s annak hasznáról mindenki, nemcsak hogy meggyőződik, hanem annak lelkesen szolgálatában áll, s attól a tagok az anyagiakat sem féltik: kisebb körzetben (egyes városban, nagyobb községben, vagy község-csoportban) is sikerrel létesíteni lehetne a biztositó szövetkezetet olyképpen. hogy az összes birtokosok bizonyos előre meghatározott időre köteleznék magukat a biztositó szövetkezetbe való belépésre, s mindenkinek az összes épülete, s terménye, való értékében az összeírás és becslés szerint biztosíttatnék és a tagok akár megteritése tekintetében egyetemleges kötelezettséget vállalnának. Ezen módszer szerint legkönnyebben meg lehetne akadályozni az e téren mutatkozó felette sok visszaélést. Csakhogy ettől az időtől még nagyon messze vagyunk, Sokat kell addig még tennünk, s oktatnunk a népet. Nem lehetetlen azonban, hogy egyes felvilágosodottabb, egyérzelmü nagyobb ' községben, városban község-csoportban, nem nagy idő múlva létesitik a biztositó szövetkezetnek ezen módját ís. Szokatlan ugyan — különösen nálunk, hol a magunk lábán járni, a magunk agyával gondolbodní nem igen szeretünk — a biztositásnak ezen módja, de nem kivihetetlen, s e mellett felette sok elönynyel jár. Az általános érdekű szövetkezeteknek — mint már fentebb is említettem — kétféle szervezetét különböztetem meg. Egyik a helyi-, másik az országos szervezet. a"helyi szervezet feloszlik ismét két részre: a) vidéki központi és b) fiók szövetkezeti szervezetre. Mindegyik lehet nyílt, vagy zárt; korlátlan vagy korlátolt felelőséggel, az üzletrész kisebb vagy nagyobb. Ott, hol elegendő számban vannak a tagok és a bevásárlók egy életképes szövetkezet létrehozására és fentartasára: lehet a szövetkezet zárt is, mert ekkor adót nem fizet, azonban a nyílt fogyastási és értékesítő szövetkezetnek nagyobb hatása van az árak mérséklésére. A tej-,vaj-és pinczeszövetkezeteknélczélszerübb a zárt forma. A tej-, és vajszövetkezetnek csak tehenesgazdák, a pinczeszövetkezetnek csak szőlős-gazdák a tagjai. A korlátlan felelősséggel ugyan nagyobb volna a szövetkezet hitele, de ettől a tagok jobban félnek, ezért az mellőzendő. A korlátolt felősség is lehet csupán üzletrésze, vagy ennek 2, 3, 4, 5-szörösestb. erejéig, melyet az alapszabályok szabnak meg. Ha a tagok csupán üzletrészük erejéig vállalnak is felelősséget, lehet életképes szövetkezetet alapítani és fentartani. Dr. Kele Antal. (Folyt, köv.) HIRDETÉSEK jutányos áron felv'étetnek a kiadóhivatalban. ad 275 szám/tkv 902. árverési hirdetmény. A zalaegerszegi kir. törvényszék m nt tkvi hatóság közhírré teszi hogy a Kis István végrehajtatónak Jakab István végrehajtást szenvedő ellen 413 kor tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a zalaegerszegi kir. törvényszék területen levő a iózsásszegi 173 számú tjkvben f 120 hrszám alatt fölvett ingatlanból Jakab István Vs-ad rész jutalékára 126 kor. a rózsásszegi 192 száma tjkvben fölvett következő ineatlanokbó Jakab István 1U rész jutalékaira és pedig f 131 hrszám alattira 19 kor. f 163 hrszám alattira 29 kor. f 177 hrszám alattira 81 kor. f 195/196 hrszám alattira 185 kor. f 276 hrszám alattira 20 kor. f 416 hiszám alattira 93 kor. f 428 hrszám alattira 66 kor. f 596 hrszám alattira 13 kor. f 831 hrszám alattira 382 kor. III a pálfiszegi 354 sztjkvben Jakab István tulajdonául fölvett következő ingatlanokra: f 546/d hrszám alattira 50 kor f 644/a hrsz. alattira 42 kor. f 925/d hrszám alattira 216 kor. IV a nagyleugyeli 81 számú tjkvben fölvett következő ingatlanokból Jakab István Vé-ed rész jutalékaira f 196 hrszám alattira 12 kor. f 198 hrszám alattira 12 kor, f 245 hrszám alattira 160 kor. f 273 hrszám alattira 179 kor.:f310 hiszám alattira 57 kor. f 339 hrszám alattira 520 korona kikiáltási árban az alábbi feltételek mellett 1902 évi április hó 28 napjának d. e. 10 órája Rózsásszegen, ugyanaznap délután 3 órája Pálfiszegen,, 1902 évi április hó 29 napjának délelőtt 10 órájakor Nagylengyelben megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is elfognak adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át vagyis 12 kor. 60 fill 1 k. 90 f. I k. 90 f. 8 k. 10 f. 1 k. 10 fill. 17 kor. 40 fill. 2 kor. 9 kor. 30 fill. 6 kor. 60 fill. 1 kor. 30 fill. 30 kor. 20 fill. 5 kor. 4 kor 20 fill. 21 kor. 60 fill. 1 kor. 20 fill. 1 kor 20 fill. 16 kor . 17 kor. 90 fili. 5 kor . 70 fill. 52 kor. készpénzben vagy az 1881 LX tcz, 48 §-a alatt jelzett árfolyammal számított és az 1881 évi november hó 1-én 3333 sz. a. kelt I. M. rendelet 8 §-ában kijelölt óvadókképes érték papírban kiküldött kezéhez letenni vagy az 1881 évi LX tcz. 170 §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál történt előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű eliimervényt átszolgáltatni. A kir. tvszék mint tkvi hatóság.' Zalaegerszeger 1902 évi január hó 17-én. Rntich kir. törvszéki biió. Ad. 47/tkv. 902. A zalaegerszegi kir. tőrvényszék mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Mandl Teréz, István l8tvónné végrehajtatónak Fiszt-er József és neje Farkas Teréz végrehajtást szenvedő ellen 310 kor. tőke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a zalaegerszegi kir. törvényszék területén levő a zalaegerszegi 48. sztjkvben f 4332. hrszám alatt végrehajtást szenvedők tulajdonául felvett ingatlanra 210 kor. II. az olai 14. sztjkvben f 15- hrszámu házra 1358 korona, •{• 282. hrszámu házra 214 korona kikiáltási árban az alábbi feltételek mellett 1902. évi április hó 22. napjának délelőtt '0 órájakor Zalaegerszegen a tkvi hatóság irodájában megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is elfognak adatni, árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át vagyis 21 koronát, 135 kor. 80 fill., 21 kor. 40 fillért készpénzben vagy az 1881. LX, t. cz. 48. §.. alatt jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hS ll-én 3333. sz. a. kelt I. rendelet 8. § ábau kijelölt óvadékképes értékpapírban kiküldött kezéhez letenni, vagy az 1881. LX. tcz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál történt előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. A kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság. Zalaegerszegen, 1902. évi január hó 5-én. Ruiich, kir. törvszéki biró. 376/1902. Pályázati hirdetmény. A zalaegerszegi kerületi betegaegélyző pénztárnál lemondás folytán megüresedett és 800 K évi fizetés es 200 K lakbér javadalmazással ellátott pénztárnoki ál Sásra pályázat hirdettetik. Felhívjuk mindazokat, ak ik ezen állást elfoglalni óhajtják, hogy kérvényüket, a képzettségüket igazoló okmányokkal, f. évi márcin3 hó 5 id az igatgatósághoz adják be. Ezen állás f. évi április hó 1-én elfoglalandó amikor 1000 K. óvadék teendő le az igazgatóságnál Kiskorúak pályázata figyelembe nem vétetik. Zalaegerszeg, 1902. február hó. Gombás István, titkár. 1—2 Kováts László, elnök. 733 szám/tkv 902. Árverési hirdetmény. A za laegerszegi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a Bődy József végrehajtatónak Leimer Ignácz végrehajtást szenvedő ellen 468 kor. 90 fill. tőkekövetelés ós 'áruiékai iránti végrehajtási ügyében a zalaegerszegi kir. törvényszék területén le>ő, a keményfai 288 sztjkvben Leimer Ignácz tulajdonául fölvett következő ingatlanokra : f 907 hrsz. a„ 475 korona, f 1021 hrszám alattira 219 kor., f 1000 hrszám alattira 26 korona kikiáltási árban az árverés elrendeltetik s erre határidőül 1902. évi május hó 13-ik napján d. e. 10 órakor Keményfán a község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át vagyis 47 kor. 50 fill. 21 kor. 90 fill. 2 kor. 60 fili, készpénzben vagy az 1881 évi LX. t. c. 48 §-a alatt jelzett árfolyammal számított ós az 1881 évi november 1-én 3333 szám alatt, kelt I. M. rendelet 8 §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírokban a kiküldött kezéhez letenni avagy az 1881 évi LX t. c. 170 §-a értelmében a bánatpénznek