Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-20 / 8. szám

MAGYARPAIZS 1902. február 20. se és gyorsabbá tegye, ő maga vállalta el annak kezelést, mondhatni, minden dij nélkül Mikor a hitelszövetkezet igazgatójává választották meg, elfogadta a tisztséget, noha tudta, hogy vasárnap szabad délutánjait felkeli áldoznia^csak azért, mert átlátta, hogy ott is szűkség van rá. Az eló'djének özvegye elvesztette volt a nyugdiját. Polesinszky mint egy igazi philantrop vállára vette az özvegynek és a gyermekeknek a nyomorát, minden követ megmozdított s nem nyughatott mindaddig, mig a szegény vissza nem kapta a megtagadott nyugdiját. De az még nem volt elég; hogy a szegény özvegy gyermekeit az árvaházba juttathassa, felment személyesen maga költségén Budapestre hogy az árváknak az árvaházba való felvételét kiesdekelje a nagymólt miniszter urnái. Fáradságát siker {koronázta. AÍ árvákat felvették a kecskeméti árvaházba. Da a kicsinyeket el is kellett kisérni Kecskemétre. Megint csak ő szegődött a gyámoltalanok mellé a elkísérte őket rendeltetésük helyére. De bárkinek is volt ijgyes-bajos dolga, csak c hozzá kellett fordulni, s ahol csak segíthetett, segített is. Annyi munkássága mellett, amint ez már szokás. sok keserűséget kellett lenyelnie. Csekély fizetését csak nagy nehezen kaphatta meg, úgy hogy főidet kellett bérelnie és gazdálkodott, hogy családját és öreg szülőit eltarthassa. Tapasztalatait nemcsak az iskolában és a községben, hanem a nyilvánoság előtt is érvényesítette ujságczikkekben. Alig volt tanítói gyűlés, hogy ne értekezett volna. Nagy sikerrel dolgozott fel néhány pálya tételt. Legutóbb is bő szakkértelemmel dolgozta fel a „Veszprém-Egyházmegyei róm. kath. TanitóEgyesület

u-től 100 koronával jutalmazott pályamunkát: „Miként fejleszthatia kath. iskola tanítója a vallásos érzületet az egyes tantárgyak tanítása alkalmával czim álatt. A dijat elnyerte, de fájdalom ! a kitüntetés későn érte.A halál megelőzte őt! A végzat itt is mostohán bánt vele! De 5 nem törődik most már vele, amint hogy életében sem sokat törődötts nem iskapott semmit; elég nagy jutalom volt rá nézve a tudathogy magasztos hivatalát férfiúhoz illő módon híven és lelkiismeretesen töltötte be. <""• nevelésétől és erkölcsösségétől *függ, Mindezen feltételek azonban csak ott létesülhetnek, hol az a családi élet virágzik, melyet maga az állam is okszerüleg támogat. és gazdálkodást, — egészségügyet s erény tant. . . De ha a gazdaságtanhoz értene, akko már nem is jutna oda, hogy irigyelje grófi vagyont. Nem arról az iskoláról beszélek, a m van. Arról beszélek, a mi nincs. Gró Széchenyi Béla régebben iskolát is tartót főn egyik faluban. Most megszüntette, amin mondják. Abból a faluból tehát átjárnak tanulni a gyermekek öt—hat kilóméterei: át Pölöskére. Jobban teszik a szülök, ha otthon tartják s felnevelik őket tudatlanul, mintha sorjában a temetőbe hordják a torokbetegségek különböző lokozata után. Gróf Széchenyi Bélának az édesapja volt gróf Széchenyi István, aki nem egy talusi iskolát, hanem egy országos iskolát, a legnagyobbat, a Tudományos Akadémiát alapította, nem 800, hanem 60000 forinton. S még sok mindent tett egyebet is. Csudálatos, hogy gróf Széchenyi Bélának nem rnonnják a tanácsosai, hogy ez a szegény nép szegény és tudatlan, s hogy a Szé-viz megvásárlásával kivesszük lába alól a földet, s az iskola megszüntetésével elzárjuk feje fölött az eget — s hogy ilyenkor ne várjuk aztán, hogy ne jajgasson s ne csudálkozzunk, ha jajgat. Ámbár nem kívánatos. Mert jajgatása tenger háborgása, ha megmozdul. S >> habár felül a gálya, s alul a víznek árja : azért a viz az ür-« B. Gy. Meghalt egy derék tanító. Polesinszky János rádi tanitó meghalt! E ritka szorgalmú tanférfiu f. hó 5-én hirtelen halállal mult ki. A község csak most látja, mit mit vesztett benne, mikor ő már örökre oda van. Minden tekintetben rendkívüli tevékenységet fejtett ki. Néptanító volt ő a szó legszorosabb értelmében. Iskolája, mely közel 120 növendéket számlált, a falusi iskolák mintaképe volt ugy külmint bel szervezetét illetőleg; elismerte ezt az egyházi és kir. tanfelügyelő is a szülők; meg a tiszttársak. Tudjuk, hogy a kánfortanitói teendők, mennyire igénybe veszik az egész embert s ő mind a mellett sok más tekintetben is kifejtette népnevelő munkásságát. Voltt 6 póstakezelő, hitelszövetkezet igazgatója, szegények és árvák szószólója ; a tanítói járáskörnek pedig valóságos disze S mind a mellett elég ideje maradt az önmívelésre. Ha kurta volt a nappal, megtoldottam éjszakával. Ilogy falujában a póstaforgalmat megkönnyitHangalat a bankokról. Azt mondják, hogy lejebb száll, vagy talán már lejebb is szállott a kamatláb. De melyik? mert kettő van.. Két kamat van. Egyik, amelyet a bank fizet, másik, a melyet a bank fizettet.' Ugy gondoljuk, hogy a kamatleszállással a bank kevesebb kamatot fizet majd a betevőknek, de a kivevők csak annyit fizetnek a bankoknak, mint eddig. Az ilyen kamat leszállás azt teszi magyarul, hogy kamat-emelkedés.J Mások is beszéltek, a Magyar Paizs ezelőtt éppen egy évvd beszólt arról, hogy a takarékokat vegyék állami felügyelet alá. — Nem °is ez a helyes beszéd. Hanem az a helyes beszéd, hogy államosítsák a bankokat, vagyis jobban mondva államosítsanak bankokat. Állítson az állam bankokat s dolgozzanak azok a bankokéért félannyi százalékra, mint a mostaniak. Ennek az eljárásnak hármas eredménye lenne: Először is a régi egyéni basáskodó bankok megszűnnének; másodszor az állami bankok gyönyörű haszonnal dolgoznának, 8 harmadszor a szegény néptömeg ópen félannyi sarczoltatást szenvedne, mint eddig. S ez háimas előnye volna a közgazdaságnak : Az államnak igazságosabb jövedelme lenne ebből, mint az osztál)-sorsjátékból; egyesek nem gazdagodnának meg annyira, — s a nagy tömeg meg nem szegényednék el anyira. Vagyis megközelitnők az egyenlőséget. Márczius. Áldás emlékére! Sándorházán Árvay Ignácz. Komoly hang a nötlenség ellen. »Aludj nyugodtan édes gyermekem!" És keresztet csinált a homlokára .. . A koldusnak is jó'szakát kívántak. Az asszony a tűzhely közelében ágyat vetett, hogy mig künn hideg éj van, aludjék ittben jó melegen. Valamennyien elaludtak. Az Ur igy maga virasztott, körül csak a hold ragyogott. Mikor aztán hajnalodott, fölkelt, hogy távozzék. A csillagok kialvóban voltak, mikor a küszöbön állt ás szólt áldó bucsuszóbnn : »Müidig szegények legyetek, Így lesz az Isten veletek U Jó szívűek csakis ti vagytok ss nem a dúsgazdagok — tevé hozzá halkan az Ur — azután a halász-párhoz fordult, mely szintén fölkelt, hogy a munkája után lásson — és még ezeket . raondá: »Azért maradjatok ti csak szegények ; Mert tudjátok a szent igéket! Ha tűrni kell is idelenn, A szegényeké lesz a menny!« . . . És erre az Ur ismét felszállt az égbe ... S tán azért van oly sok szegény ember a világon, aki mind pályázik a menyországba . . . Cyk Xam. © n.. Dr. Török Albert a Magyarságnak a családalapításról iit egy komoly czikket, melynek az a veleje, hogy eLüllnek az emberek jobbról is, balról is, az álladalomnak a veszedelmére. Adókulcsot kell csinálni, azt mondja, jobbat a mainál; meg kell adóztatni a nőtlen embert s le kell venni'az adójából ások gyerekes apának. Czikke végén a következőket írja: A társadalmi életben pedig azt látjuk, hogy egész tömege él azoknak a testileg-lelkileg ép, egészséges, képzett és anyagilag is biztosított férfiaknak, kik a megélhetés könnyebb helyzetét, a nőtlenséget, mint kiváltságot foglalják le a maguk részére; elegendő és biztos jövedelmeiket mint agglegények, családalapítás nélkül költik el. Ugy élnek, mint herék, a társadalom móhkosarában. Meg nem nősülnek, családot nem alapítanak, a hazának gyermekeket nem nevelnek és aránylag kevés egyenes és még kevesebb fogyasztási adót fizetnek. A családos ember, kinek gyermekei vannak, ép ugy megfizeti az egyenes adót, mint az agglegény ; de fizet ezenkívül családja ós gyermekei érdekében rengeteg sok fogyasztási adót, nevelési, élelmezési, ruházati, gyógyítási költséget stb. mig a nőtlen ember gond nélkül ól és élvezi az állami élet biztosságát. Egész nemzedékek folyamán alig akad egy Rök Szilárd-fele agglegény, kiről elmondhatni, hogy nem hiába élt. Szükséges tehát hogy a nőtlenségi áramlat ellen, mint társadalmi baj ellen, maga az állam lépjen fel első sorban móltányos és igazságos adórendszerével, hogy a közteherviselés arányosabb legyen, és a Családalapítás ezáltal is megkönnyítessék, és a népesség szaporodása törvényes alapon lehetővé tétessék. Minden államnak, országnak és nemzetnek erej* és jövője népességének szaporaságától munkaszeretetélőj, méltányos adófizetési rendszerétől, Közgazdaság. A házfalak körülültetése gyümölcsfákkal. Ma, a midőn a gyümölcstermelés felkarolása elég örvendetes lépéssel halad előre, s a midőn a külföld is mind egyébb figyelmet kezd fordítani gyümölcskultúránk felé, azon kell lennünk, hogy minden talpalatnyi területet kihasználjunk gyümölcsUrmelósre. — Mily óriási gyümölcsquaatumnak jutnánk birtokába pl. akkor, ha a gazdasági épületek falait körültelepitenónk. — És ezt megtehetnők annál is inkább, mert édes kevés az a költség, mely e tekintetben felkerül. Első kellók az, hogy a házfal környékét mint«gy méternyi szélességben s 60—30 c/m mélységben ássuk ki s azt jó miuősógü humozuj, porhanyós kerti földdel helyettesítsük. — A délre néző falakat szőlővel, Ő3zi barackkal és téli körtékkai a délnyugati falakat kajszin baraczkkal nyári almával és körtével, a délkeleti őszi és téli almával, őszi körtével 03 szilvával, az omki pedig megygyel ültessük be. — A szőlőből legalkalmasabb a Precoce qe Maligne, a cornelia s a királyi Magdolna, az ősnbaraczkból a korai amerikai fajták, a téli körtéből az angoulónei herczegnő, téli esperes, hardempont vajoncza, az almákból a kanada renet, aranvpírmán, Baumann renet, a szilvából az olasz czukor szilva s a nagy zöld reine-claude. Ha kiválasztottuk az elültetendő fajtát, akkor meg kell állapodni abban hogy minő alakot fogunk használni. —Erre nézve részint az ablakok távolsága, részint azok magassága lesz irányadó — Alma és körténél minden egyes ágra 20 c/m. baraczknál pedig 50 c/m. helyet számítunk. A fakat nagyon rövidre metszeni nem szabad; a lágy maguaknál a szemek felett való bemetszés által igyekjzzünk az alakot fentartani. — -Forró nyári napokon naplementekor gondosan kell a fákat locsolgatni, hogy azok növekedése egészséges és erőteljes legyen. Minden harmadik esztendőben tauácsos lesz a földet egy kis jó conposzttat ós műtrágyával javítani a termés biztosítása czóljából. — A fe'nevelésuélarra kell törekedni, hogy a hajtások lapos kötés által visszatartassanak s az also.szemek erősíttessenek. Borvizsgáló bizottságok. A kereskedelemügyi miniszter a mesterséges borok készítése és forgalombahozatala ellen Budapesten és Kolozsvárt