Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-13 / 7. szám

6 MAGYAR P A IZ S 1002. február 13. vele, vagy pláné megdobáljak. Csaló János is valami cselt- akart vetni nekik s egyéb híján megdobálta őket. S a menyasszonynak menten kidobta két fogát. Ez elég rosz szokás. De még roszabb szokást követett el a lak/iban levő Ivanics Mihály, a falu kovácsa. Ez a mint. egyet tánczolt, leült, s menten meghalt minden szó nélkül. Szívszélhűdés érte szegényt. Névváltoztatás Rrchnitzer Ábrohám Hirsch Lajor és Gizeíla Zalaegerszegen Révészre, kiskorú Deutseh Albert Lentiben Dénesre, Weinstein Lipót Nagykanizsán Yidona változtatta a nevét flus. Januárban levágtak Zalaegerszegen 53 drb nagymaihát, 45 telfajut, 91 borjut, 111 hízott disznót. — Tehát elég jó az egészség. Sikkasztó jegyző. Gitltay Lajos baranyabakóczai körjegyző Troli Ferencz pécsi czimzetes püspöknek levelet irt, amelyben 4000 kor. kölcsönt keit tőle s azt mondta, hogy az összeg megtagadása esetén főbe lövi magát. Troli püspök a levelet a lő: zolgabirór.ak, elküldte mire Guttai ellen vizsgáUtott indítottak. Kitűnt, hogy a jegyző 6000 korona készpénzt sikkasztott. A jegyzőt felfüggesztették s az ügyét a királyi ügyészségnek bejelentették. Amazonok Kis Teréz és Farkas Örzse nimfák össze vesztek s egvik a másikat egy kimondhatatlan csészével fejbe vágtu; nyomban súlyos és érezhe'ő sérülés keletkezett. A rendörségen van egy fekete kalap, egy fekeíe nadrág s egy kosár félig ruhával. A gazdája menjen utána. Vasúti merénylet. Valami gazíiczkó dorongokat rakott a vasúti sinekre a Zalaszentiváni állomás mellett. Kevés liija, bogv fel nem borult a vonat. Agyonütötte a fa Boczfóldön Bogyay János gazdát, amint az erdőn fát vágott. Soiozás lesz: Keszthelyen: márcz. 1. 3. 4. 5 napjain, 557 ujonczköteles. Z.-Sz.-Grófon: 6. 7. 8. 10, 489 uj. k. Zalaegerszegi 'jurás: 11. 12. 13. 14. 15. 723 uk. Zalaegerszeg r. t. város: 17. — 141 uk. Pacsa: 18. 19. 20. 21. 563 ok. Letenye: 22. 24. 26. s ápril 2. — 268 uk. Nova : április 3. 4. 5. — 418 uk, Alsólendva: 7 8 9. 10. — 770 uk, Csáktornya: 12. 14. 15. 16 — 814 uk. Perlak: 17. 18. 19. 21. 22. — 707 uk. Nagykanizsa járás : 23. 24. 25. 26. 28 — 757ék. Nagykanizsa város: 29. 30 — Tapolcza márcz. 6. 7. 8. 10. 11. 12. — 935 uk. Siimeg: márcz. 13. 14. 15. 17. — 624 uk. könyv ára 8 korona 60 fillér. Hisszük, hogy a kereskedelmi és föidmivelesi minisztérium figyeltce is ráirányul e kor zakós könyvre. Farkas Anta! költeményes könyve, a Március a vidéki miseriák miatt csak márcziüsban fog megjelenni, de épen jókor. Felhívjuk az előfizetők figyelmet az egy koronás könyvre. Különfélék. Akták siéma. Zaíavármecve árvasziíkenól volt hátralék 1900 végével 5946 drb. 1901. érkezett 55.648 drb. Tehát elintézendő volt 61.594 drb. Elintéztetett 55 082. Hátra!'k 6512. Szaporodott tehát a hátjalék 566-tai. A változások, betegségek stb.leszámításával működött. 12 fogalmazó az 55082 elintézett darabbal. Átlag egy egy fogalmazóra esik 4590 drb. ami elég egy embernek (mintegv 16 drb. naponként). Tényleg azért egyik másikra, egyszer máskor több is jutott. Nem volna érdektelen tudni, külön-külön mennyi jut egyik másik fogalmazóra. Heti piacz. mm. kor. fill Búza 15 80-tól 17 20 Rozs 13— 14 20 Árpa 12- 13 — Zab 12,80- 14 — Kukoricza 13 — Krumpli 4 — Téli vasúti menetrend. Érvényes 1901. október 1-től. Indul Zalaegerszeg Érkezik Csáktornya felé Kisczell felé Kanizsa—Bécs felé ó P ó. P 4 59 9 14 5 62 8 24 ~ 9 20 8 39 4 12 5 45 6 42 8 05 11 42 1 57 2 33 4 01 8 9 47 Csáktornya felől Kisczell felöl Kanizsa- Bécs felöl Irodalom, Műrészét, Színház. A Sasok. Kövi Ede színtársulata tegnap este kezdte meg működését városunkban — mégpedig jó siketrel, amiből lehet remélni, hogy a közönség fokozatosan nagyobb nagyobb mértékben fogja látogatni az előadásokat. Elég érdekes darabbal kezdték : a Sasokkal. A darab szó nélkül mulattató, az egész csupa ötleteknek a halmaza, persze, mert Rákosy Viktor irta, nó meg Guthi Soma. Magában ez is hatalmas ötlet- Gondolták: ha már van négy kézre való zongorázás, mért ne lehetne két kézre való irás. Hát nemcsak a fűszerek vásárlásara van szövetkezet, hanem a költemenvek Írására is. Igaz, hogy furcsán hangzanék: „Befordultam a konyhára". — Irta Petőfi Sándor és Kis József De azért ennek is kezd eljőni már az ideje. A darab különben kitűnő rajza az elzüllött és jellemtelen életnek — a mai világból. S azért jó. meit igaz, noha szomorú a tartalma ennek a bolondos vígjátéknak. Kevés nagy szerep van benne. A mi van, azt hűségesen játszották a színészeink. Kövi Kornélia a szép menyecskét s különösen Miklóssy Gábor a bárgyú téljet jó tanulmány alapján pompásul jellemezték. Igen élénken játszott még Lukácsi Aladár a Sasok közül. A másik két sas Halmi Jenő és Lorándy Tivadar. — Gyulai Zsiga törekvése is jó jövőt jósol a szini pályáján. A szövetkezeti utmutatót, dr. Kele Antal nagy értékű könyvét már küldözik szét az országba a megrendelőknek. A vaskos kötet mo3t Juhász József zalaegerszegi könyvkötőnek ad sok dolgot. Már néhány hete dolgozik rajta. Kemény kötést is csinálnak néhány százat. Szövetkezeteknek elkerülhetetlen e könyv használata. De egyeseknek rs meg kell szerezríiök, akik csak szivükön viselik a magyar ügy közgazdaságát. A nagy (A reggeli vonat csatlakozik a bécsi vonathoz, a déli vonat a bécsi és nagykanizsaihoz, a délutáni a bécsi és nagykanizsaihoz, az esti a nagykanizsaihoz.) Az aláhúzott számok az éjjeli időt jelzik este 6 órától reggel 5 óra 59 perczig. Zalaegerszegi kőzp. fogy. és ért. szövetkezet. A szövetkezetekről. (67. Folytatás.) B) A szervezés. Vidéki és országos központ Tengerre, magyar! . A szervezésnek ezután, általában nagyobb erűvel, áldozatkészséggel, lelkesedéssel, körültekintéssel és energiával kell történni, mint a;, eddig történt; bár — tekintve a kezdet nehézségeit és a szövetkezetek elleni erős ellenséges áramlatot — az eddigi működést, s az ennek folytán eléft eredményt sem lehet kicsinylenünk Nagy hálával és elismeréssel tartozunk mindazoknak, kik a szövetkezetek ügyében eddig is majdnem emberfeletti munkát és buzgólkodást fejtettek ki. De néhány ember munkája és buzgolkodása a nagy akczióhoz kevés. — Sorompóba kell állniok mindazoknak, kik szeretik a magyar népet s a magyar hazát. Nem szabad késlelkednünk ; mert minél későbben indítjuk meg e téren az erős akcziót, annál több akadálylyal kell megküzdenünk. Napról-napra kirívóbban, s elijesztöbb módon jelentkeznek az elszomorító szimptomák, melyek gyors és alapos orvoslást várnak, s a késedelem helyrehozatatlan veszedelemmel járhat. Karolják fel ezen ügyet mindenütt és országszerte a jobbak, s vigyék azt győzelemre. Igaz, nemes, humánus és hazafias ügytől nem kell félni, s abban nem szabad lankadni és meghátrálni. Hazánk jövö virágzása, vagy szégyenletes bukása függ buzgó munkásságunktól, vagy semmivel nem törődő rnun katlanságunk tói. Nem szabad olcsüggednürik, nem szabad kétségbe ennünk. A fődolog az, hogy el ne veszítsük a bátorságunkat és az önmagunkban való bizalmat. Hassa H ezen nemzet minden produktív rétegét az a hit, az a tudat és meggyőződés, hogy az idegen - gély, jöjjön az bárhonnan, c ak másodrendű, mely az öntevékenységet, az egyéni kezdeményezést soha, semmi körülmények között pótolni nem képes. Igyekezzék mindenki a létező errőforrások felhasználásával, munkával, összetartással, szorgalommal, kitartással és főleg takarékossággal a maga helyzetén segíteni azon határok közt, a melyek közt az egyáltalán lehetséges. A siker így el nem marad . . . Az alábbi statisztikai kimutatás hű tükrét mutatja e téren történt munkálkodásunknak. fi kimutatás, minden kommentár nélkül is Sokat mond. Elmondja, hogy e téren, már elég sokat tettünk, de még sokkal többet kell tennünk mindenféle téren, de különösen az életképes fogyasztási és értékesítő szövetkezetek minél nagyobb számban 'eendö létesítése ügyében. Különösen ezeknél mutatja mega társadalom azt, hogy felismerte a szövetkezésben rejlő nagy erőt s hatalmat; ezek által mutatja meg, hogy van benne ész, erő, akarat, összetartás, áldozatkészség, idealizmus, igazi magyar közérzés ; öntudatosan törnek egy magasabb czél felé, mely nem lehet más, mint a magyar népnek, s Magyarországnak gazdasági megerősödése. A Riövetlceietök közös czélja egy és ugyanaz, hogy t. i. a kisembereken és a magyar népen s^itsen, de egy külső nyílvánulásukban, szerveTCiükb^n. .mint a* ezek által elérhető haszorf tekintetéin különböznek egymástól. Tesze-m, a fogyasztási és különösen az értékesítő szovetkettitoir, nagyobb hasznot hajtanak, s a megerCs<"tiést és vagyonosodást is jobban képesek eJönrozflitani, mint akár a hitelszövetkezetek, akár aa önsegélyző egyletek, habár az erek által elérhető haszon sem kicsinylendő, takarékosságra szoktatnak, s a pénzuzsorának többé-kevésbbé gátot vetnek, Azonban ezek sem képesek addig valami nagyobb eredményt fölmutatni, mig a kisembereket különösen a fogyasztási és -értékesítő szövetkezetek által anynyira talpra nem állítjuk, hogy ezeknek egy kis fölöslegük is maradjon, melyet, ha -takarékosak : félretehetnek, illetőleg a hitelszövetkezetben, vagy önsegélyző egyletekben elhelyezhetnek. Ez utóbblaknak nincs is annyi ellensége, mint az előbbieknek. Részint ezen okból, részint pedig azért, mert a7. Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó hitelszövetkezeteket az 1898 :XXIII. t.-cz. nevezetes kedvezményekben részesiti: a hitelszövetkezetek könnyebben létesíthetők, mint a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek. A hitelszövetkezetek keretét, szervezetét, s a modozatokat a most hivatkozott törvény szabályozza. Kik tehát hitelszövetkezetet akarnak létesíteni , leghelyesebben teszuek, ha ezen törvény által nyújtott előnyöket igénybe veszik. Legfölebb arra kell vigyázniok, hogy csak ott létesítsenek hitelszövetkezetet is, hol az ennek vezetésére szükséges intelligenczia megvan. Ennél is szükséges, hogy vidéki központok létesíttessenek. Dr. Kele Antal. (Folyt, köv.) Szikvizgyár niegnijiíás. Értesítem a t. cz. közönséget, hogy Saszter Sándor gyógyszerész ur szikvizgyárát átvettenm és a szikvizgyártást saját házamban FÜrdŐ-UtCZa 30 SZ. a. folytatom tovább. Főtörekvésem leend, hogy az egészségügyi követelményeknek megfelelő tiszta szikviz elárusitásával nyerjem ki vevőim megelégedését. Szives megrendelést kér Korányi Mór 2-2 Fürdő-u. 30 sz.