Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-13 / 7. szám

1902. február 13. MAGYAR PAIZS 3. •volna magára a polgármester is's adná ki az edictumokat különbül, mint II. József császár. Sőt többet mondok! ebben az esetben sem közgyűlésre, sem bizottságra, sem polgármesterre nem is igen volt szükség, talán még pénztárnokra s^m. Hiszen a levéltár rendezője önkényt lemondott a megfelelő dijról, tekintetbe vette a városnak szegénységét a csupán 1400 koronát fogadott el tiszteletdíjul. 2., Nem tudja az idegen szemlélő megérteni azt sem, hogy miért vett erőt az idegesség az egyik párton, épen ott, ahol a nagyobb szápiu intélligenczia van? 3., Miéi; hallja az ember: Szavazzunk! szavazzunk, éppen arról az oldalról, ahonnan inkább okokat és érveket várnánk? 4. A másik csoport mért hagyja ott a termet tüntetőleg, de elég ok nélkül és eredmény nélkül? Mért nem szol és mért nem szavaz, vagy mért nem fölebbe?, ha nem tetszik valami? A város azért küldi oda őket, hogy képviseljék a várost lelkiismeretük szeiint és ne hagyják cserben. 5., Érthetetlen az az ellenmondása is a gyűlés tagjainak, hogy egyik szakértelmetlennek mondja a rendezőt, a másik váltig eiősiti, hogy nagy szakértelme van, mert ő bámulja benne a szakértelmet. De döntéi nincs. 6., Nincs tisztázva az a kérdés sem, hogy a rendező mennyi időt tölthetett munkában, — sem az, hogy az aktákról a pókháló lesepregetése mennyi időt és mennyi költséget igényelhetett, 7., Nincs tisztázva az a kérdés sem, hogy a polgármester mért nem bizott meg a másik két jelentkező szakértelmű ifjúban, akik épen olyan ambiczióval, de talán tizedrésznyi tiszteletdíjjal is megelégedtek volna. — Az egyik talán egypár nappal később, de a másik egypár nappal előbb jelentkezett mintáz igazi rendező. A melyik előbb jelentkezett, ennek az volt a hátránya, hogy a nyári két hónapra nem vállalta a munkái De nincs kitüntetve, hogy az igazi rendező is dolgozott-é nyáron ? A mely k később jelentkezett, ennek az volt a hátránya, hogy ki későn kel, aranyat nam lel; dé ennek mindkettő felett megvolt az az eiőnje, hogy a nyáron elvégezte volna októberig a munkát. Szóval, lehet, hogy rendben van a dolog, s a levéltár rendezés^ szó nélkül ér/ékes munka, csak az a baj, hogy a körülötte való eljárás 'nincs világosan és nincs megr.yugfatólag feltüntetve, sem a közgyűlés előtt, sem a nagy közönség előtt. Tudósító, „Khazir főidőn." (II. folyt.) Szerény közleményem elolvasása után, ismerhetjük a symptomát, megállapíthatjuk, a diagnosist, vagyis a kórjelzést; így azután utánanézhetünk a gyógyszernek. Megszüntettelek a viszásságok, a nyomor, a hiány, a köznép között., hogy ha a magas kormány, az e téren kijelölt, s megkezdett intenciójának teljesen megfelel. Ugyanis — hogy a galicziai létet nem biztosito elemnek, tömeges bevándorlását, a legnagyobb eréhlyel megakadályozza; — az uzsorásokat eber figyelemmel kíséri, s a legnagyobb szigorral bünteti; a népnek a hol csak lehet, csekély évi berosszegerf. vagy a bérleti összegnek több évi lefizetése mellttt, földet, kaszálót ad. haszonélvezetre; gróf Schönborn ura e vidéknek a liget, a berek sahegyek fáinak, a völgy, a lejtők és fensikok legelői, kaszálóinak ő a tulajdonosa. Hogyha szövetkezeti boltokat, s korcsmát nyittat: hogy a szegény nép szükséges portékája, s italához (mely tiszta, nincs hamisítva), a rendes ár mellett, hozzá juthasson; — hogyha közutak épitése által nekik keresetet nyújt; ezek által a nép neme ak anyagilag megizmosodik, hanem a kereset által jobb élelem jut osztályrészéül, — tehát testben is erősbül; mert nem hiába mondja a régi latin közmondás, hogy : — mans sana, in corpore sano." Végül szintén fő, s talán legelői kellett volna felhúznom, hogy a vidék állam; iskolákkal láttasséR el; a régi felekezeti, többnyire csizmadia, kőmivesből vagy gazda fiából lett s csakis templomi ének és orosz írás-olvasásra képesitett kántor tanítók, — akik nem sokkal előbbre állanak műveltség tekintetében a köznépnél, — nyugdíjaztassanak ; vissza küldendők szakmájuk folytatásához, és a? ökör szarvához. Ezektől ugyan nem sokat várhat hazánk. Mit tanulhat ezektől a szegény köznép ? ! Mily generáció kerül ki ezeknek a ke/ei közül ? ! hason-mássa az előbbinek. Az állami iskolákhoz képzett magyar tanítók. — akiket a hazaszeretet lángja hevít, — neveztessenek ki ; akik pályájuk magaslatán állva, szivükben hordják u magyar haza sorsát, a nép jólétének előmozdítását. Az ily taniiók, már zsenge korban, az iskolában munkára és az egészség megszerzésére, fentartására, tanítják, szoktatják a gyermekeket; ily iiányu medeiben való vezetése az iskolának, a tanító oda-adó és önfeláldozó munkássága, nemcsak az iskola falain belül, hanem másrészt a néppel való folytonos érintkezés, meghozza nemes gyümölcsét, a várvavárt eredményt. Hogyha, az ujabb nemzedék, az iskola hatása alatt kellően fejlődik: tudni és érezni fogja, hogy ő is magyar, nines elhagyatva, azért, hogy a hegyek szirtjei közöt lakik, testvérünk vérünk ; csak ugy beszéli édes hazánk nyelvét, mint mi í s hogyha a szerény sorokban felhozottak testet öltenek, beteljesednek, akkor a nagy korúak is a fiatal nemzedék nyomdokaira lépnek; igyekeznek kivetkőzni a mély homályból, ezekkel páihuzamosan haladva, anyagilag, testileg, mint szellemileg megerősödnek, műveltebbekké lesznek; akkor jelen közleményemben feltüntetett visszásságok és hiányok, részben maguktól is eltűnnek. Záradékul örömmel jelezhetem, hogy a ruthén nép anyagi helyzetének előmozdítását, sebeinek gyökeres gyógyítását a kormány és papság magára válalva a viszás helyzetén segítve, az ez iránvu akczióf már megkezdte, s folytatja. — Fájdalom' — a hős vezér, a diadalmas ütközetben áldozatul esék. Egán a sirba szállt. De ennek az árán a szegény ruthén nép, sírjából már kezd lábadozni; g az eltet adó felkelő nap melegítő sugarai őt is élesztik; Jetet lehelnek litereibe, és elfásult, megdermedt lelkületébe. A leirt ózondus fenyves és bükk erdők, patak és csermelvlyel szeldelt vidék sziklás bérczei közt, hazafias munkásságának halált megvető bátorságú törekvéseiben kereste, s találta fel a kormánybiztost, a ruthén nép védangyalát, Egán Edét, — a kérlelhetlen boszuállás készítette, sírhalma, végzete. Habár nem nyugszik itt a hős vértanú, a néma csendíi hegy, bérez és csermely ölén; kiséri s őrzi őt sírjában is, a szegény ruthén nép hálás érzete, s ott áll felejthetlenül szívszaggató fájdalmával örökre, a bajnok hervadatlau sirhanfja iideg göröngyén. A hálás érzület örök zöld pálmája viruljon sírhalma felett; szelleme példaként lebegjen az akcziót fos'ytatók hazafias érzületén, s a szegény ruthén nép jobb jövő derűjén. Ráczkanizsa. Tihanyi Lajos. Praeceptor Hungáriáé. (Magyarország tanító-mestere.) — A Széchenyi lakoma. — Ismeretes dolog, hogy nagy Széchanyinknek emlékére Budapesten a nemzeti kaszinóban évenként az ünnepi lakomán a Széchenyi emlékserleget kézbe tartva emlékbsszédet tart egyegy tag. Az idén febr. 2-án Vécsey Tamás, a tudomány egyetem igazgatója mondott értékes beszédet, melyben főként arra utal, hogy mily nagy haszon származnék abból a nemzetre, ha az egész hazai ifjú nemzedék Széchenyi István müveit olvasná, mert csak igy válhatik a haza nagy fia az ifjúságnak tanítómesterévé; igy lesz Széchenyi István Praecepter Hungáriáé. Pedig az ifjúság sok hasznot és hazafias dolgot tanulhat Széchenyitől s ma nagyobb szükség van erre, mint valaha, mert a kozmopolitizmus álprófétíi egyre szaporodna^ s ablakaink alatt hömpölyögnek az internacziónalis körmenetek s fel-felbukkannak a nihilista fanatikusok, Vécsey rektor a beszédje végén a következőket mondja: Végtelenül fontos az, hogy Széchenyi irataival és beszédeivel msgadta a jogászoknak a kritika bátorságát. Megtanulták tőle, hogy a törvényekről nemcsak deseriptive kell referálni, hanem elemző, osztályozó és biráló szándékkal is lehet feléjük közeledni. A Hitei, Világ és Stádium olvasása után a jogász is máskép intézett é3 látott mint azelőtt, letett a latin nyelvről s hűséget esküdött a magyarnak, mint a térvényhozás és királvi törvénykezés nyelvének. A minimum kivételével minden megvalósult, amit Széchenyi valaha a magánjog terén tervezett. A közjog terén többet nyújt az 1848, mint amennyit 1838 és 1848 között Széchenyi reménylett, vagy éppen sürgetett. Sokat meghozott a márczius idusa, amit szentesitett az 1848. április 11-ike. A siker felett való örömében Széchenyi figyelmeztet a Kossuth érdemére. Areformátor Széchenyi ünneplése a mi kaszinónkban hagyományos szokás. Da a nemzet érdeke azt kívánná, s igy én azt szeretném, hogy Széchenyi kultuszában nőjjön fel uemcsak a Nemzeti Kaszinó ifjúsága, hanem az egész hazai ifjú nemzedék. Terjedjen ki a Széchenyi religió nevelő hatása Dévénytől a fogarasi birczekig, Széchenyi műveiből állit ?a össze a tanügyi irodalom a hazafiság kátéját, melyben megfelelő olvasmányt találjon az ifjúság. Ha Széchenyi lesz az egyik olvasott auktor, ő lesz egyike a nemzet tanítóinak, praeceptor Hungáriáé, jóslom, hogy az előnyére lesz a nemzetnek már a?ért is, mert Széchenyi nem egyoldalú, figyelmeztet arra, hogy a tudomány nem pótolja az erényt. Az ifjúság fokozatosan sok szépet, jót, igazat, hasznosat és hazafiast fog tanulni Széchenyi irataiból ós alkotásainak szelleméből és ma nagyobb szükségünk van erre.mint valaha, a kozmopoütizmusnak és a kivándorlásra kész ubi benne ibi patria iránynak álprópátái szaporodnak s már már ablakaink alatt hömpölyögnek a nemzeti szin és szózat nélküli internacziónalis körmenetek s felfelbukkannak egyes nihilista fanatikusok, Széchenyj hazafias eszméi "lelkesítsék és fűzzék össze a IR,-u.h.a. bérleti IRxxlia. bérlet! £éoc±LszSh~bcb tLz^lete Zalaegerszegen (Kossuth Lajos u. 15. Fischer-féle ház.) Ajánlja magát a tavaszi idényre a legelegánsabb kivitelű ruhák elkészítésére. — Újonnan bevezetett ruha bérletét a n. é. közönség b. figyelmébe ajánlja, bérlet jegyzék — prospectus — kívánatra küldve lesz, , A legfinomabb Cheirot és Kamgarn szövetek raktáron vannak. — Olcsó bevásárlásaimnál fogva azon kellemes helyzetben vagyok, hogy t. vevőimnek a legolcsóbb árakkal 'Szolgálhatok. IR/mlia. bérlet! kiváló tisztelettel Zucker Iinre férfiszabó mester. 2-5