Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-06 / 6. szám

6 MAGYAR PAIZ.S 1902. február 6. Különfélék. Heti piacz. mm. kor. fill Búza 15.80 tói 17 20 Rozs - - 13- -14 2Q Árpa • 12— 13 — Zab 12.80- 14 Kukoricza 13 — Krumpli 4 — A szerk. levelele. S. Zs. Nagypirit. A verset nem közölhetjük rendkívüli bosszúsága miatt, hanem azért örömmel olvastuk, nem annyira a költészet érdekéért, mint inkább a közgazdaság iránti érdeklődéséért. Örömmel vesszük, hogy önök is megértették a dr. Kele Antal ur könyvét s meleg rokonszevvel viseltetnek iránta. Jól mondja ön versében, hogy nagy czélokra van hivatva az a könyv: „Nem kiméltél fáradságot Szellemi Dagy munkádban, Kéiz iskola lesz nagy műved Egész magyar hazánkban. Ismerem gazdag tartalmát. Nagy érdekkel olvastam, Folytatását a Paizsban Türelmetlenül vártam." stb. Egyszerű szavak, de jellemzőek. Mutatják ugy a szövetkezeti eszmének, mint a dr. Kele Antal ur, szövetkezeti Útmutatójának népszel üségét. H. Kondorfa. Szívesen vesszük, sót kérjük és megköszönjük. Minél tárgyilagosabban. Tih. L. csak jövőkor mehet a folyt. Zalaegerszegi közp. fogy. és ért. szövetkezet. A szövetkezetekről. (67. Folytatás.) A) Életképes és nem eletképes szövetkezetek Szövetkezetet vagy jót és életképeset vagy — semmit se létesítsünk! . . A szövetkezeteknél kétféle szervezetet különböztetek meg ; egyik a helyi-, másik az országos szervezet. Mindegyiknek életképesnek s olyannak kell lenni, mely által a legnagyobb eredményeket érhetjük el. A szövetkezet akkor életképes ; I.. ha üzletkörének megfelelő, elegendő alaptőkéje van s tartalékalapját fokozatosan gyarapítja legalább oly összegig, mekkora az alaptőtókéje; (de nagyon ajánlatos a tartalékalapot 100.000 K-ig gyarapítani s addig a nyereség a tagok közt fel nem osztandó, mig a tartalékalap ezen összeget el nem éri) ha az alapszabályok minden rendelkezése a krisztusi tanok szolgálatiban áll, s az a czélja, hogy a kisembereken minél nagyobb mértékben segít és ezeknek lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek jótéteményeiben részesülhessenek, de a vagyonosabb osztálynak is megadja a módot és alkalmat, hogy azokban vagyoni viszonyaiknak megfelelöleg résztvehessenek, s közvetve ezek hazánk és a magyarság megerősödésére szolgálnak; 2., ha az értelmi, kereskedői, könyvelői és pénztári vezetés szakszerű és az ellenőrzéssel együtt semmi kívánni valót nem hagy hátra; ha elegendő nagy forgaloma van, s nagyobb bevétele, mint a kiadás : 3., hogy az 1. és 2. pontban körvonalozott czélt minél jobban és sikeresebben elérhessék a szövetkezetek, ezek vidéki központok szerint az egész országban szervezendők ; 4., ha a vidéki központi szövetkezetek, egy, legalkalmasabb helyen egyesittetnek az országos központi szövetkezeti intézőség által még pedig az ipari és gazdasági "hitel- és biztosító szövetkezetek: Budapesten, a fogyasztási-, továbbá a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek: Fiúméban. A szövetkezetek allenségei különösen kérkednek azzal, hogy a mostani szövetkezetek legeslegnagyobb része nem életképes, miben sok tekintetben igazuk is van, de az ebből vont conclusíó tekintetében nincs igazuk. Azt akarják ugyanis ebből a körülményből kihozni, hogy a szövetkezeti intézmény nem alkalmas a fentebb részletesen jelzett czélok megvalósítására, s azt akarnák, hogy szövetkezet (az ö saját érdekükből) egyáltalában ne alakulhasson. De maguk is beismerik, hogy számos életképes erőteljes szövetkezetünk is van, (szerintük 81. életképes fogyasztási szövetkezetünk volna; de van ennél több is, mint a közölt statisztikai kimutatás is igazolja, s ugy hiszem lesz mé» ezeknél több is; de kell is lenniük mindenféle fajtából, különösen a fogyasztási és értékesítő szövetkezetekből ;) melyek derekasan megállják a a helyüket, s valóságos jóltevői, áldásai a kisembereknek. Ezekből nem az következik, hogy mindenáron a szövetkezetek ellen törjünk, azokra, ha igazak, ha nem, kigyót-békát kiabáljunk — önös érdekekből, hanem az, hogy a nem-életképes szövetkezeteket is alakítsuk át életképosekke, s az országban mindenütt honosítsuk meg a szövetkezetek minden fajtáját és gondoskodjunk oly módokról és eszközökről, melyeknek a segítségével mindenütt életképes szövetkezeteket létesíthetünk. I

Az ellentábor emberei felhozzák még a szövetkezetek ellen azt is, hogy időközben 78 szövetkezet részint csőd, részint felszámolás folytán, vagy egyéb módon megszűnt. De azt maguk sem mondják, hogy hamisan buktak volna meg. Hát a magán czégekkel hogyan vagyunk? Ezek nem buknak ? Buknak bizony ezek is elegen, még pedig számos köztük a hamis bukás is, minek pedig nem volna szabad megtörténni. Hát ezek ellen miért nem kelnek ki? Miért nem hangoztatják azt, hogy e téren mindenütt honosittassék meg a tisztesség, s kik ezen föltételeknek meg nem felelnek, vagy megfelelni nem akarnak: védelemre nem számithatnak s létjogosultságukat elvesztették ! . . . Felhozzák a szövetkezet ellen azt is, hogy legnagyobb része nem homogén elemekből áll. — A homogenitásra vonatkozó direktivumnak a foglalkozást, életmódot, műveltséget s különböző osztályt veszik. Homogenitásnak kell ugyan a szövetkezeti tagok közt lenni, csakhogy nem ily direktivum szerint, A szövetkezetek szempontjából s általános helyei szempontból is az embereket nem foglalkozás, életmód, osztály és műveltség szerint osztályozzák, hanem; becsületesek-e azok, vagy rosszak ? stb. A kiben megvan az embertársai iránti szeretet, s e mellett becsületes és jó hazafi: minden akadály nélkül tagja lehet a szövetkezetnek. A vagyonosabnak, s~ műveltebbnek nemcsak hogy szégyenére nem^-hanem dicséretére válik, ha a kisemberek jólétthlfek előmozdítására szellemileg és anyagilag közreműködik. Ezzel mintegy tartozik is, inert a szövetkezetek vezetése inteltelligencziát föltételez, s csak akkor fognak igazán a humánus szövetkezetek virágzásra jutni; ha ennek ügyét az intelligenczia is felkarolja és magáévá teszi. Azt tagadni nem leh<jt, hogy vannak még nem életképes szövetkezeteink is, Főleg pedig azért, mert nálunk a pénzkérdés a sorrendben mindig az utolsó szokott lenni,,- holott az életben s a valóságban ez a legelső. Különösen ez áll a szövetkezetekre nézve, melyeknek sok az ellensége. Ezenkívül sok helyütU a vezetés sem szakszerű ; a könyvelésre, mely felette fontos, s az ellenőrzésre, melynek elengedhetetlenül igazságosnak bár, de szigorúnak kell lenni: kevés súlyt fektetnek. jj Az igy vezetett szövetkezet csak paródiája a szövetkezetnek, s ennek nemes czélját megvalósítani nem tudja rfzért, mert az ily szövetkezet csak köpönyeg egyeseknek arra nézve, hogy azt önös czéljukc-a kikasználják. Ily lazán, felületesei szövetkezetet alakítani nem szabad, mert egyrés;.t kompromittálja a szövetkezeti humánus intézményt, s ennek felette sok kárt okoz, másrészt az. ilyen szözetkezet már kezdetben magában hordja a bukás csiráit. Evvel nem az van mondva, mintha a falvakban életképes szövetkezeteket nem lehetne létesíteni, hiszen ez lenne a leguagyohb baj, mert kétségtelen, hogy a szövetkezetekre a legnagyobb mértékben a szegény népnek — mely nagyobb részt a falvakban lakik — van szüksége; hanem csak azt akarja jelezná hogy mindenütt feleljünk meg a létföltételeknek, melyekre okvetetlenül szükség van. Az alább előadott szervezet szerint, a szövetkezeteknek minden fajtája, mindenütt létesíthető. Többféle okból lehet e szerint nem-életképes a szövetkezet: a) ha nincs elegendő alaptőkéje. . Ha valamely fogyasztási szövetkezet önálló igazgatóság alatt akar sikerrel működni, a kisebbnek legalább 10.000. a nagyobbnak legalább 20.000 korona alaptőkével kell bírnia. Fiókfogyasztási szövetkezet a vidéki központ kötelékében 4.000 korona alaptőkével is sikerrel felállítható. Több helyütt összeáll mondjuk 100 tag 10 koronás üzletrészszel, s megalakítják a fogvasztáái szövetkezetet, és alig fizetnek be 4—5000 koronát, — mely a felszerelésre szükséges — megkezdik a működést — hitelben. — Többnyire a szomszéd városból szerzik be a selejtas portékát elég drágán, s igy a fogyasztási szövetkezet egyik legfőbb czéljának, hogy a lehető legjobb portékát méltányos, olcsó áron adja: nem tud megfelelni. Ennek szükségszerű következménye: b) hogy oly csekély a forgalma, maly 1 jó és rendszeres vezetéshez kokvetlenül megkívántató költségeket nem fedezi. Ezen a bajon aztán ugy akarnak segíteni, hogy a boltba egy olcsó elárusítót állítanak miuden ellenőrzés nélkül; ki a legjobb esetben csupán a beszerzett áruknak előre meghatározott áráról számol el, többnyire ugy, hogy nincs benne köszönet. E mellett ott veszi az árut, (többnyire a legsilányahbat) ahol, s oly áron adja el, amint ő (t. i. az elárusító; akarja. Minthogy egy önálló igazgatóság vezetése alatt működő fogyasztási szövetkezet helyes vezetése, jő ellenőrzése egy évben legalább is kétezer koronára tehető, s minthogy az árukat, hogy más boltokkal szemben előnyben legyen, átlagosan 20%-nál magasabb százalék bruttó nyereségre nem adhatja: ebből következik, hogy a kisebb fogyasztási szövetkezetnek is éveukint legalább 10.000 korona forgalommal kell bírnia (mi egyébként nem nagy,) hogy egyéb föltételek mellett az életképeségre igényt tarthasson, c) Ha megvan ugyan az elegendő alaptőkéje és forgalma, de az alapszabályok nem intézkednek arról, hogy hitelt csak tag és csakis befizetett üzletrésze erejéig vehet igénybe legföljebb egy hónapig, levonva a befizetett üzletrészből azon összeget, mely kilépés, vagy kizárás esetén a ! tartalékalapra fizetendő. Ha ezen irányító elvre ' az igazgatóság nem vigyáz, akkor hamarosan szóthordják a hitelben vásárolni szerető rosszfizetők az egész árukészletet, a szövetkezet igy hamar forgótőke nélkül marad, s kész a bukás, j d) Lehet a szövetkezetnek kellő alaptökéje és forgalma, a tagok is hü támogatói, s .rendes , fizetői lehatnek a szövetkezetnek, ha azonban a a vezetés nem szakszerű, az ellenőrzés laza is gyenge, s különösen, ha az üzletvezető és a személyzet nem becsületes, a megfelelő óvadékról gondoskodás nem történt, a hibák sür; gósen nem orvosoltatnak: a szövetkezet alapjában könnyen megrendülhet. e) Végül: minden eshetőséggel szemben az j árukészlet tűzkár ellen biztosítandó s ugy a pénz, valamint a fontosabb és főbb könyvek részére vasszekrény szerzendő be, melybe ezek mindennap este elzárandók. Ha a már előadottakra gondosan vigyázunk : minden szövetkezet életképes leend, s nem kell tartania senkitől és semmitől. Az iránt nem lehet kétség, hogy mindazoknak — kÍK szövetkezetek létrehozásán fáradoznak — nem lebet más szándékuk és czéljuk, mint az, hogv a kisember keservesen összekuporgatott pénzecskéje, s az ő sok fáradságuk, kárba ne vesszen, hanem azoknak gyarapodás és áldás legyen a gyümölcse. Ha e jó szándékot kellő tanulás és gondossság is kiséri: az ugy is lesz ! . Dr. Kele Antal. (Folyt, köv.) Országos Sensáció. Megjelenik február 24-én, ára 20 fillér és kapható Molnár Sándor ny. kir. tanfelügyelőnél Zalaegerszegen. &&&&&&&&