Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-06 / 6. szám

2 MAGYAR PAIZS 1902. január 30. Egy — földünk terményét feldolgozó gyárat kell létesíteni városunkban, hogy a munka véredényeit működésbe hozza, s az életet biztosítsa, a szegényeknek is, s a gazdagoknak is az — erkölcsi életétKeli, kell, mert szegény Tom fázik. Borbély György. Hajlék és inoiik Évek óti hallik, hogy a szombathelyi.püspöki uradalom az itteni gymnázium melletti telkét házhelyekre készül kiosztani. Birtok viszonyaink nagy aránytalanságait tehintve ez kétségtelenül helyes gondolat, azonban még sokkal helyesebb lenne, ha a nyirkos, penészes és dohos tartásukba szorult napszámos népünkön tudnának ezzel segíteni, mert ha valaki, akkor bizonyára első sorban ezen teljesen elhanyagolt és mégis némán szenvedő néposztály rá van szorulva arra hogy legalább lakás viszonyai mi hamarább jobbra forduljanak. Való tény, hogy ezen szegény emberek munkaképességükön kivül egyéb ellenértékkel ez- idő szerint nem íendelkeznek, ámde uémi méltányossággal, pláne lia abból a város hatósága ós a kormány is a maga illőrészét kivenné, ezen tökéletes nyomorúság daczára is lehetae őket minden károsodás nélkül törlesztéses házhelyekhez, sőt munkás lakásokhoz juttatni, mi a szeretet vallásával brilliánsul összeférne. A mi a váiost illeti, annak részéről legalább annyiban volna szükség méltányosságra, hogy adjon olcsó téglát ós hogy tekintsen el az olcsó telek korában a szegény nép érdekeinek figyelembe vétele nélkül készült építkezési szabályrendelet holt betűjétől és minimalis telekkiterjedés gyanánt ne követeljen 400 négyzetmétert, hanem elégedjék még 200—300 négyzetméterrel is. A szegény napszámosnak, kinek mezei gazdasága nincsen, gazdasági melléképületekre nincsen szüksége, udvarát még épenséggel nincsen mivel megraknia. Neki teljesen elég oly házhely, melyből 80 négyzetmétert építkezésre, ltj-ot bejáratra, 100—200 négyzetmétert zöldség kertie fordíthat. Ily házhelyen ólnak, sertésnek, ketrecznek, csirkének is, miről másokkal megosztott ud»aron rendesen le kell mondania. Az ily háztartás uyugdijnál is boldogabbá képes lenni a minimális igényekkel biró szegény emberi, mert még akkor is, ha semmi kertje nincsen, a naponkinti konyhai káposzta és effélék hámozásából keletkezik, azon felül a moslék ós a mindég előforduló ételmaiadékok hasznosan csak igy értékesíthetők, máskülömben azok teljesen veszendőbe mennek. A szegény ember a nemzetgazdasági szempontból igy okszerűen berendezett parányi háztartással mintegy ingyen jut, húshoz, zsírhoz, csirkéhez mely nyalánkságokat a sorsát intézni, jobbau mondva nem intézni vállalkozó hatalom tehetet-" lenségeórt ártatlanul bűnhődő kicsinyei más készen állunk, de ugy látszik nem veszik hasznunkat. »Mert egy fél-tavasz sántikál országszerte, hirdetve a bizonytalan békét. A világ egyre hanyatlik és satnyul . . . Alig ismer különbséget a nő és a férfi közt — azt se tudja mikor van hideg, mikor meleg. Vagy mi édes, mi keserű. Mi üdvös, mi nem!« »De aki úgy, mint mi a világot bübájjal, gyönyörrel — elárasztja; rügyet és bimbót fakaszt; az nem teheti azt meg, hogy azokat, akik minket megénekelnek és dicsőítenek: megcsaljuk, hirdetve a csalóka tavaszt, egy dal és örömnélküüt... És egy fél-békét« . . . Csak annak a tavasznak lehet örülni, amely viharképes s harczban legyőzte a tél borzalmait; az érdemes arra, hogy megénekeljék!« . . . A bánatból virít ki az öröm-virágai — Igazságos harcz s heves küzdelem után lehet csak az igazi béke« . . . „De te kedves bohóczom, te víg tanácsadóm, hü országnagyom : pihend ki, az ut fáradalmait. A lovaglás azonban csak hasznodra vált; mert most tisztán láthattad, hogy nem te vagy az egyedüli bolond e púpos foldgömbön« . . . Irta: -tLÓ-virr-átg, (volt gyopár.) különben csak hírből ismerik akár az uralkodó berezegek et. Több jóindulatot százhaimincz perczentes pótadóban dúskáló várostól valóban várni nem lehet Azonban annál hathatósabb segélyben részesíthetné e város szegény népét az adópénzekbő! százmilliókat is megtakarítható kormány hatalom. A lakások felépítéséhez szükséges kölcsöntőkével az államnak kellene, minthogy lehetne őket ellátnia. Elég lenne il.y házépítési czólokra itt Zalaegerszegen 50—80 ezer koiona. Ennyivel 120 —160 szerény, de egészséges munkás hajlékot lehetne létre hozni, más szóval: ennyi ártatlanul szenvedő családot lehetne penészes, sötét, nyirkos börtönéből levegőre és napfényre hozni. A zalaegerszegi munkásnép úgyszólván kivételnélkül józan életű takarékos, dolgos nép. Anynyi pénzt építkezési czólokra bátran lehetne kezei közé is kiosztani. Azonban lehetne a városnak derék kőműveseit lakatosait ós asztalosait egyenesen is vele fizetni. E?ek is csekély keresetért szívesen dolgoznának, csak volna hozzá alkalom. Hogy Zalaegerszeg városának 300—500 főre rugó napszámosnépe minden erényei daczára annyira szegény, annak egyik fő oka a nagy elszaporodás és az ebből eredő csekély nyári napszámbér, második főoka a mezei munkásoknál általános téli keresethiány, melyet sem házi ipar sem gyári ipar, sem beruházó vállalatok nem enyhítenek, mert ilyenek itt nem is léteznek. Hogy e nép a telek ós a vií kója árát becsületesen törleszthesse, nem volna szabad a népmentési akciót a lakások felépítésével befejezettnek tekinteni. A népnek téli foglalkoztatásáról is kellene gondoskodni, mit jobbmódu társadalmunktól hiába várunk, mire tehát csak maga a hatalmas állam lesz képes. Az államhatalom kezelői a ncp állandó foglalkoztatása kérdésében különben csak a közelmúltban kötelező ígéretet tettek. Joggal remélhetjük tehát, hogy igy Zalaegerszeg munkás népe is kereset tekintetében egy uj boldogabb korszak küszöbén áll, hogy a kormánynak atyai jóindulatát városunk proletárjai is a közel jövőben megfogják érezni. . Fel tehát méltóságos és kegyelmes urak a humanismus szent müvére. Bis dat, qui cito dat.*) *) Ez a jó eszme, ha azon a helyen ólt testet, hol a ezikkiró említi, a főgymnasióm körül, ugyancsak nem lesz jó a fögymnasiumnak, mert akkor őrökre vége lesz annak, hogy ez iskolának megfelelő játszó tornázo és mozgo udvara, kertje legyen. Erről már sokszor volt 6zo. Alispáni jelentés. Csertán Károly, vármegyénk alispánja, a febr. 10. törvényhatósági közgyűlésre a mult 1901. év második feléről (aug.—decz.) a legapróbb részletességekre kiterjedő pontos és érdekes statisztikai jelentést terjeszt elő, melyből a nevezetesebb pontok a következők : Közegészség. A felnőttek közegészsége általában nem volt kielégítő, mert a légzö szervek hurutos és lobos bántalma mellett a typhus nagy számmal s néhol járványosán uralgott. A gyermekek közegészsége szintén nem volt kedvező, a mennyiben ezeknél is a hörg és tüdő hurutok képezték főleg a gyógykezelés tárgyát, melyek mellett a kanyaró és a roncsoló toroklob nagy számmal és több helyen járványosán szerepelt. A bejelentésre kötelezett fertőző bántalmak közül: Roncsoló toroklobban gyógykezeltetett összesen 177, ebből gyógyult 112, megh. 65. Vörhenyben gyógykezeltetett összesen 29, ebből gyógyult 25, meghalt 4. Kanyaróban gyógykezeltetett összesen 935, ebből gyógyult 752, meghalt 39, ápolás alatt maradt 144. Hasi hagymázban'gyógykozeltetetett összesen 134, ebből gyógyult 105, meghalt 21, ápolás alatt maradt 8. Hökhurutban gyógykezeltetett összesen 130, ebből gyógyult 114, meghalt 13, ápolás alatt maradt 3. Bárányhimlőben [gyógykezeltetett összesen 49, ebből gyógyult 47, ápolás alatt maradt 2. Gyermekágyi lázban gyógykezeltetett összesen 4, ebből gyógyult 3, meghalt 1. Vérhasban gyógykezeltetett összesen 2, ebből gyógyult 1, meghalt 1. A szemcsés köthártyalob, mely a perlaki, csáktornyai és alsólendvai járásokban tájkórosan uralkodik, a tötbi járások és r. t. városokban pedig szórványosan fordul elő — 3387. számmal szerepelt ezek közül gyógyult 987, elhalt v. távozott 111, gyógykezelés alatt maradt 2289. Rendőri bonczolás teljesíttetett 14-szer; külső hullaszemle rendőri tekintetből volt 48-szor sülyos sértés bejelentetett 31. Öngyilkosságot 21 egyén követettel; véletlen szerencsétlenség általi halálnak 32 egyén esett áldozatul. Elmekórnak 3 esete képezte a hivatalos beavatkozás tárgyát. Veszett eb 2 egyént mart meg, a kiX, védoltás czéljából a budapesti „Pasteur" intézetbe szálittattak. Szerencsétlen szülés 9 esetben fordult elő. Hét éven aluli gyermekek gyógykezeltetése elmulasztatott 249 esetben. Az 1901. évi védhimlő oltás és újra oltás október hó 1-én befejeztetett és a jkönyvek a nagym. m. kir. belügymínisteriumhoz felterjesztettek, melyek szerint először oltatott 13908 eredménytelen volt, 14, ujraoltatott 14140. . Ezen időszak alatt a vármegye főorvosa megvizsgálta a novai, kiskomiromi, pacsai, nkanizsaí zalaegerszegi nyilvános és a gelsei kézi gyógyszertárakat, valamint a nagykanizsai és zalaegerszegi közkórházat jó eredménynyel. Az alsódomborui, zalaszentlászlói, szépmajori typhus és a kiskanizsai roncsoló toroklob járványok miatt a helyszínén megjelent főorvos előterjesztésére a szükségelt óvintézkedéseket meg-, tettem. - ^ Népesedés. Szolgabírói járások és rendezett tanácsú városok megnevezése Nagykanizsa r. t. váro3 tanácsa született 290, meghalt 235, szaporodás 55, Zalaegerszeg r. t. város tanácsa született 125, meghalt 93, szaporodás 32. Tapölczai főszolgabírói járás született 699, meghalt 431, szaporodás 268. Sümegi főszolgabírói járás született 409, meghalt 237, szaporodás 172. Z.-szentgróthi főszolgabírói jóiás született 375, meghalt 219, szaporodás 156. Keszthelyi főszolgabírói járás született 447, meghalt 276, szaporodás 171, Kauizsai főszolgabírói járás ssületett 522, meghalt 329, szaporodás 193, Pacsai főszolgabírói járás született 498, meghalt 271, szaporodás 227, Zalaegerszegi főszolgabírói járás született 521, meghalt 231, szaporodás 290. Novai főszolgabírói járás született 295, meghalt 170, szaporodás 225. Letenyei főszolgabírói járás született 535. meghalt 253, szaporodás 282. Alsóleudvai főszolgabírói járás született 725, meghalt 337, szaporodás 388. Perlaki főszolgabírói járás 'születet 731, meghalt 439, szaporodás 292, Csáktornyai főszolgabírói járás: született 766, meghalt 378, szaporodás 388. összesen: születet 7038, meghalt 3899, szaporodás 3139. Állat egészség. A vármegye területén a haszonállatok egészségi állapota az elmúlt félévben elég kedvező volt. A szarvasmarha állomány között a lépfene és serczegö üszök, a sertés állomány közölt a sertésvész pusztított kisebb mértékben. Az ideje korán alkalmazott óvintézkedések és lépfenénél és serczegö üszőknél a védóojtások a betegség tovaterjedését megakadályozták illetve annak megszűntét eredményezték. A vármegye területén a nm. földmivelésügyi m. kir. miniszter ur által engedélyezett 34 állami fedeztetési állomáson 114 mén lesz a folyó óvi fedeztetósi idényre kihelyezve. A hasznos háziállatok járlati ós kereskedelmi forgalma a központból kiadatott 31050 db. 20 filléres-, 32152 db 12 filléres-, és 41954 db^ 4 filléres járlati űrlap, melyekért összesen 11746 korona 40 fillér bélyegilleték szolgáltatott át a m. kir. adóhivataloknak. Iskola. Az utolsó tanév statisztikai adatai szerint a. tankötelesek száma 79.019. Vallásra nézve: Róni. kath. 73.460. Görög kath. 8. Görög keleti 2. Ev. ref. 1.814. Ág. ev. 1.389. Unitáiius 3. Izraelita 2.342. A tankötelesek nyelv szerinti viszonya: Magyar 59.083. Német 630. Horvát 15174. Vend 4.129. Tót 3. Van a tankötelesek közt: 6—12 éves fiu 27.481, 6—12 éves leány 27.714, 13—15 éves fiu 11.890, 13-15 éves leány 11.934.