Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-25 / 52. szám

1902. deczember 25. MAGYAR PAIZS 5 szivébe^ családi szentélyébe a nemzetietlen és erkölcstelen czellem behatoljon és ott gyökeret verjen, hogy azután kiforgassa tiszta nemes, nemzeti, ősmagyar gondolkozásából és ez által könnyű szerrel idegen szellem idegen érdekek vontató kötelére fűzze. A saját pénzén, a saját, erejével növelte nagyra a magyar közönség azt 6 sajtót, a mely a komoly, higgadt, hazafias gondolkodást kiölte közéletünkből és helyette belevitte a léhaságot, a könnyelműséget, a nagy nemzeti érdekek semmibevevését, a nemes hazafias törekvéseknek kigunyolását. Csakis a magyar nemzeti gondolkodásnak eme szomorú átalakulása magyar ázza meg mai közállapotainkat; csakis nemzeti gondolkodásunk eme megromlása tette lehetővé kogy a magyar kézből kisiklik a magyar pénz, a magyar föld, az ország szellemi és anyagi vezetése. Bariha Miklós és Eolló Lajos orsz. képviselők egy évtizednek nehéz munkáját szentelték arra, hogy a sajtóban megteremtsenek egy olyan orgánumot, amely a magyar faj ezen önvédelmi harczának legyen zászlóvivője. Az általuk teremtett „Magyarország" nem egy szükkörü politika hirdetője, hanem az egész magyar társadalom lelki ismeretének ós közfelfogásának őszinte megnyilatkozása. Mérsékelt a formákban, de bátor az igazság hirdetésében. Következetes a nagy czélok szolgálatában. — A „Magyarország" nem csalja a közönséget vásári Ígéretekkel a maga körébe; ezomoru is volna, ha a müveit közönség cifra értéktelen ajándékokkal engedné magát és magyar lelkületét félrevezetni. A „Magyarország" szerkesztősége kiváló.újságot akar nyújtani a magvar közönségnek. Hiszen ma már általánosan elismert dolog, hogy zsurnalisztikailag a legjobb lap a „Magyarország," amely a család minden tagjának kiváló szellemi élvezetet nyújt. Ez a lap szándákosan kerüli a léha, erkölcstelen ós ; üres élczelődéseket, mi a magyar ember lelkéhez j sohasem illett. E helyett válogatott, bő olvas- j mányokat, kitűnő regényeket, tárczáifit, szellemes ] apróságokat és elsőrangú megbizható értesülésé- j ket közöl hasábjain. A „Magyarország" szer- j keaztőségének ólén Lovászy Márton dr. orsz. képv. , felelős szerkesztő áll, kit a legelső magyar irói gárda vesz körűi és támogat a munkában. Min- ( den értesités a lap részére, előfizetés és más köldemények csak ezen czimen küldendők: „Ma- i ggarország, napilap, Budapest." — Minden to- j vábbi c/imezés fölös'eges. — Előfizetési árak a rendesek. Egy hóra 2 kor. 40 fill., negyedévre < 7 bor., félévre 14 kor., egész évre 28 kor. — 1 A magyar társadalom bizonyára sorakozni fog a jj „Magyarország" nagy czéljai köré ós támogatá- \ sával lehetővé teszi azok megvalósítását. 2—3 f Szégyelje magát I Mi mondhatjuk ezt, de ő \ nem szégyenli magát. Tovább űzi társaival együtt azt a bizonyos akcziót, mely a magyarság életérdekére tör. N.-kanizsa Zalamegyében van. Perlak is Zalamegyében van. Zalamegye pedig Magyarországon vafl. És Zalamegyében a közéletbeli hivatalos magyar nyelvet ki akarják küszöbölni némelyek. íme itt egy példa: Nagykanizsáról egy kereskedő Perlakra, a járásbiróhoz egy névjegy alakú czédulát küld, melynek egyik oldalán ez a nyomtatott irás van: »lhren w. Auftrag gemáss sende Ilinon mit heutiger Post: (Paar) (Kronen) (fleller) Kremwürste, Frankfurter, Debreziuer, Raaber, Salami Selchfieisch Ich hofte Sie bestens bedient zu habén und ersuche um weitere Bestelluugen.« A másik oldalán ez a nyomtatott irás van: /gü ~ ' \ „ Witwe Mor. Adler ( 5 ^ « é'S 8 Selcherei und Maschinen Mozosbackerei mit elektrischem Betrieb en gros en detail Nagy Kanizsa. Empfielt Ihre táglich frisch erzeugten : Kernwárste, veroneser Salami, Pariser, Leberkas, Presswurst, Augsburger, Polnische, Frankfurter, Debreziuer, Servalade, Baaber, Salami Extrawurst, Schinkenvvurst, Morladella, Krakauer Geselchter Paprika speck, Geselchte Spitzbrust, Zuugen roh und gekocht. — ieden Dienstag Lungenwurst, Donnerstag Bratwurst.s Se több, se kevesebb. Van benne német, franczia és héber irás, csak magyar nincs. Mert szerintök »Nagykauizsa« és »paprika« is németül van. Ismétlem a gyöngébbek kedviért, hogy Zala^niegye Magyarországon van — még eddig. IfiQfJn egy vagy két kényelmes (A f u lí i/ szoba, egy vagy két személynek a Felsőkereszf utczában 9. sz. 1—3 FölcLmivelés. Állattenyésztés. ©gr A kié a föld, azé az ország! Mit vessünk szikes földbe? Minthogy a szikes földek felülete rendkívül gyorsan kiszárad — megkeményedik, s a beléje vetett magvak nagyon nehezen keinek és csíráznak ki, csak tapasztalt gazda tudja eltalálni a vetésre legalkalmasabb időpontot, s bármeunyire elővigyázatos is — különösen tavaszszal — mégis sokszor fog csalódni. Ezért is szikes földekbe jobb őszit mint tavaszit vetni, s gabonaféléket csak ott tanácsos, a hol nagyon sok istállótlágya áll rendelkezésre, a hol a szikes föld nem trágyázható igen bőven, czélszerübb ba rétté, avagy jobb részeiben luc-'.ernássá alakittatik át. A rétre trágyául kat. holdanként 150 kg. szuperfoszfátot és 75 kg. 40o/°-os kálitrágyát ajánlhatunk — luczernásra pedig 100 kg. szuperfoszfátot és 100 kg. thomas salakot. A répalevelek talajrontó hatása. A normális összetételű talajon sohasem tapasztalható, hogy a répaievtíiek a talajt elszikesitsék. Ha azonban a talaj mái magában is aránylag nagyobb m;nyiségü sót tartalmaz, a mint az az alföldön tapasztalható, különösen ott ahol szikes talajok fordulnak elő, a répaleveleket pedig nem szokták kihotdani, vagy egyenletesen elteregetni, hanem a kupacsokat magukat nagyobb mennyiségen alászántai.i, megtörténhetik, hogy ezen foltokon a levelek elkoihadása után annyi só marad vissza, hogy az a talajra hátrányos hatásúvá válnék. — A répalevelek külömben is nagy mennyiségű sót tartalmaznak, a nely sómennyiség a szikes talajokon termelt répák levelében még nagyobb mennyiségben található fel. — Az ilyen talajoknak pddi,

r kevesebb sóra van szükségük, hogy elszikesedjenek, raiut normális viszonyok között. Nem lehetetlen tehát, hogy egyes helyeken a répale

v.elek elszikesitik a földet, miérs is ajánlatos, hogy szikes vidékeken a rápalevelek kihordassanak a szántóföldről vagy ha ez bármi oknál fogva meg nem történhetnék, aiászántás előtt egyenletesen szórandók széjjel. A szarvasmarhák csontlágyulása. Egy gyakoii betegség a szarvasmarháknál a csontlágyulás, vagyis azon kóros állapot, melynél a csontokból a mész-sók felszívódnak, s ennek következtében a csontok ellágyulván, azok elgörbülnek, sőt el is tőinek. Leggyakrabban találkozunk e betegséggel oly vidékeken, a hol a talaj ásványi részekben, tehát főleg foszforsavban és mészben szegény, s mesterséges uton nem pótolják e hiányt a föld megmivelésénél ; — de ezenkívül nagy szerepet játszik a csonflágyulásnál a takarmány sóhiánya is. A csontlágyulás tünetei többnyire csak a baj előrehaladottabb stádiumában észlelhetők. — Ilyenkor az állatoknál, különösen a tejelő marháknál, de nem ritkán az igás ökröknél és növendék marháknál is feltűnő: a nyalakodás vágy. — Az állatok feltűnő előszeretettel nyalják a jászlat, a falat, a sós és meszes anyagokat. — A nyalakodási vágyat követi azután az étványtalanság, elannyira, hogy sokszor még a legjobb minőségű takarmányt is érintetlenül hagyják. — Az étvágytalanság folytán az állatok lefogynak, szőrük borzolt és fénytelen lesz." Majd később sokat váltogatják áüásközben lábaikat, egyik-másikat gyakran felrántják, hátukat felpupositják, ürités közben nagyokat nyögnek, feszesen járnak, nehezen kelnek "fel. — A felkelés alkalmával gyakran létrejöhetnek törések és rándulások ; utóbbi esetben javulás már alig remélhető. Az elmondottakból láthatjuk tehát, hogy a csontlágyulás elég kellemetlen baj, a mely ellen védekezni ebből kifolyólag minden gazdának saját érdekében áll. A védekezés elsősorban a talaj javítására irányuljon. — Foszforsavat tartalmazó trágya alkalmazásával sókban gazdagabb takarmányokat nyerhetünk, s ez már jelentékenyen segít az állapoton. — Változtatni kell azután a beteg állatok takarmányát, hüvelyesek pl. bab, borsó igen jó szolgálatot fog tenni. Adhatunk azután állatjainknak foszforsavas meszet, vagy pedig a takarmány közé praeparált csontlisztet, napjában 30—50 grammot. Csarnok. igazmondó!" — Karácsonyi mese. — Az erdőkoronázta Erdély, bükk ós örökzöld fenyvesek aljában született pár száz óv előtt a kicsiny Hóvirág, a tavasz ébredésének első hírnöke, fehér bimbós virág fejecskéje már télhavában kibújik a hó alól és a fagyos kérgü földet még a hó olvadása előtt a tenyésztő élet színhelyévé teszi. Mindenki ismeri, az ép szélű, szalagidomu, halványzöld páros levél kíséretében megjelenő kedves virágot. Bókoló fejecskéjén hatágú koronát hordoz ; háro n ága tompa csúcsban végződő három rövideob, melyen csipkés és ólénkzölden zománczos; termete sugár, harangalaku bokrétái megfagyott könyekként. függnek tőkocsányaikon. Ki hinné hogy azokból fakadt életre. Az erdélyi fönsik négy főszakra oszlik: úgymint : a Cserna-hegység, a délnyugoti hatáiszögtől a Marosig: az erdélyi Erez-hegység : a íehér Kőrös és Aranyos köz.ltt,; a Biharhegysége: a fehér és Sebes-Kőrös közén : végre a Krasznahegység : a Sebes-Kőröstől a Szamos áttöréséig. Legnevezetesebb része enuek, a természeti szépségekben gazdag Királyhágó, mely alatt három mérföldre húzódik a gyönyörű Ivalotaszeg-lapály. A minő zord és vad tekintete van a meredek sziklahasadékos hegyvidéknek, oly bájos és érdekes tavaszszal és nyáron. E vadregényes völgyek egyikében fekszik a kis falu, melyben Péterke született. Szüleit nem ismerte, mert egy gonosz járvány korán elragadta őket az oldalától. Árván nete fel tehát kis Péterke, Árván mjnt a szikia-rózsa a Hargita alján. És háztól házra járva, a kapott alamizsnából tengette az életét. Míglen egyszer egv jóságos úrnő szive megesett rajta és a kastélyba főifogadta kis fiacskája mellé játszótársnak. Péterke bevált. Mert a kis Tibor hamar megszerette, valamint az egész háznép. A legjobb dolga volt a szegény gyarmeknek, mikor a sorsa hirtelen másra fordult. A dolog pedig igy történt: Karácsony-ünnepek előtt a szülők a városba mentek hogy a kis Jézussal beszéljenek — ez alatt odakint apró pelyhekben hullott a hó, és a fiuknak ked\ük támadt a iólbefütött nappali szobába szánkázni, még pedig a hosszú futó szőnyegen. Egy felborított karosszékből rögtönöztek szánkót, és ezt végig csúsztatták a drága szőnyegen. Történt, hog;1 ép midőn Tiborka kezelte a : nt, felfordult egy fordulónál a szán de —jósá >s Isten! -- a papa féltve őrzött kincse: a kis egylábú asztalka az aquariummal is . . . és mielőtt va'aki észrevette volna a dolgot, a kis csillogó szalamanderek és aranyhalacskák már is halva hevertek a szőnyegen, a padlón és a drága üveg-medencze dirib-darabra törve mellette. A kis Tibor a nagy ijedségtől hangos zokogásba tört ki — Péterke megsajnálta, no ne sirj te — mondá —- mint mindig, ugy most is, én leszek szívesen a villámhárító — a bün-bakk. És mikor a szülők haza térve magukról lerázták a havat, rögtön nagy inquizicziót tartottak nos: ki csinálta

g Ki zele!; Erre a kis Péterke eiőált és merészen hazudott, hogy biz ő csinálta. És mindjárt ki lökték a kastélyból. Ment, mendegélt a szegény Péterke — battvu volt a hátán, kis bot a kezében és a köny is oda fagyott az arczocskájához ebben a nagy hidegben. Rövid a nap ilyenkor — hamar leszállt az est ós a csillagok is előbújtak egyenkint ós vele men- • tek hogy ne legyen egymagában . . . A kis vándornak összeszorult a szivecskéje, mert minél sötétabb lön, annál jobban eszébe jutott az elhagyottsága. Végre nem birták lábacskái tovább és megpihent az útszéli kereszt mellett és a Krisztus képhez támasztva fejecskéjét szép csendesen elszenderült . . . Délután, Ádám és Éva napján a mama vallatóra fogta a kis fiát; ugye hogy te borítottad fel a papa auquariumát és nem a Péterke? Unszolta a fiacskját; végre az bevallotta a tettét.