Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-12-18 / 51. szám
1902. deczember 18. MAGYAR.PAIZS r o Szerencsétlenség egy papírgyárban. Az Első Magyar Papírgyár részvénytársaság horkai gyárának egyik termében 30 munkás leány foglalatoskodot, midőn a terem menyezetónek egy része kirteleu beszakadt s a munkásnők közül Dusák Borbálát és Dulai Erzsébetet agyonütötte. A többiek megmenekültek. Petroleum-íarrások Trencsénvármegyóben. Turzkován Trencsénymegvóben, már néhány év előtt petroleumos talajra bukkantak. A petroleumforrások kutatására és kihasználására társaság alakult, mely forrásokat eszközöltetett, de csak nagyon csekély eredménynyel. Néhány nap előtt azonban erősen bugyogó forrásra akadtak, melyből már eddig is vagy 50 hordó petroleumot szivattyúztak ki. A hűséges cselédek jutalma. Versényi Zsigmond fehértemplomi, Iilés Ödön tolmácsi, Mártoníy Kálmán szentesi, Pencz Lajos moori, Kempelen Imre mohai földbirtokosok és Derékegyház község előljarófága arra legmé'tóbb cselédeiket a gazdasági pénztárnál biztosították. Azt hisszük hogy ez a legszebb karácsonyi ajándék és legillőbb jutalom a becsületes és hü cselédek irányában. Magyar felirat. Kosza Mihály kir. tanfelügyelő előterjesztése következtében Baltig Frigyes ev. püspök szigorúan elrendelte, hogy a felekezeti evang, iskolsépületeken csak magyar felirat alkalmazható, a hol pedig tót felirat van, az magyarral cserélendő fel. — Hát eddig ugy is lehetett ? Hisze Q Orsovánál, A hol Oláhorszúg kezdődik, még a kősziklára is ez van kitéve: »Romania.« Hegyvidéki akczió. Sátoraljaújhelyről írják : Darányi Ignácz ftíldmiveléstigyi miniszter az ország északkeleti részén fekvő vármegyék hegyvidékén lakó földmivesnép ftlsegélyezésére tárczája terhére inditott állami tevékenységét már a jövő év elején Zempléni vármegyére is kiterjeszti. E végből épp ugy, mint Bereg-, Ung- és Mármaros vái megyékben az irányadó tényezőknek a nép felsegítő tevékenységbe való bevonása végett egy véleményező-bizottságot alakított. E véleményező bizottságnak feladata hogy a hegyvidéki néplelsegitő íevekenjség keretében tervbe vett intézkedésire nézve Néleményt mondjon, ez irányban javaslatot tegyen s a miniszter megbízottját tanácsaival támogassa. Minden magyar heapoipár, magyar iparosiéi szerezze be síítsségleiét! Csak honi terméket has«aáljatik! Irodalom. Művészet. A magyar közönséghez. Minden magyar ember tegye a szivére a kezét és vallja meg őszintén önm. g inak, szabad-e tétlenüi néznünk tovább, hogy ebben az ezeréves magyar hazában hogyan hanyatlik a magyar faj uralma ? Pusztulunk anyagilag, sülyedüuk erkölcsileg es lépésről lépésre veszítjük a talajt lábaink alól. Visszavonásba és viszálykodásba merülünk ; hciott minden erőnket egyesítve kellene megfeszíteni arra hogy a mienk, a magyar fajé legyen az uralom földben, iparban, kereskedelemben, pénzügyben, politikában, egyszóval a nemzeti élet minden megnyilatkozásában. De ha ezt akarjuk, akkor a léha közömbösségnek, az unott nerubánomságnak egyszer máivéget kell szakítanunk. A magyar társadalmat, a müveit magyar középosztályt e tekintetben súlyos mulasztás terheli. Évtizedeken át tűrte azt, hogy agyába, szivébe, családi szentélyébe a nemzetietlen és erkölcstelen "szellem behatoljon és ott gyökeret verjen, hogy azután kiforgassa tiszta nemes, nemzeti, ősmagyar gondolkozásából és ez által könnyű szerrel idegen szellem idegen érdekek vontató kötelére fűzze. A saját pénzén, a saját erejével növelte nagyra a magyar közönség azt a sajtót, a mely a komoly, higgadt, hazafias gondolkodást kiölte közéletünkből és helyette belevitte a léhaságot, a könnyelműséget, a nagy nemzeti érdekek semmibevevését, a nemes hazafias törekvéseknek kigunyolását. Csakis a magyar nemzeti gondolkodásnak eme szomorú átalakulása magyar ázza meg m?, ; közállapotainkat; csakis nemzeti gondolkodásunk eme megromlása tette lehetővé kogy a magyar kézből kisiklik a magyar pénz, a magyar föld, az ország szellemi ós anyagi vezetése. Bartha Miklós ós Holló Lajos orsz. képviselők egy évtizednek nehéz munkáját szentelték arra, hogy a sajtób3 n megteremtsenek egy olyan orgánumot, amely a magyar faj ezen önvédelmi harczának legyen zászlóvivője. Az általuk teremtett „Magyarország" nem egy szükkorü politika hirdetője, hanem az egész magyar társadalom lelki ismeretének és közfelfogásának őszinte megnyilatkozása. Mérsékelt a formákban, de bátor az igazság hirdetésében. Következetes a nagy czélok szolgálatában. — A „Magyarország" nem csalja a közönséget vásári ígéretekkel a maga kö.-óbe; szomorú is volna, ha a müveit közönség c^ifra értéktelen ajándékokkal engedné magát és magyarlelkületét félrevezetni. A „Magyarorszag" szerkesztősége kiváló újságot akar nyújtani a magvar közönségnek. Hiszen ma már általánosan elismert dolog, hegy zsurnalisztikáikig a legjobb lap a „Magyarország," amely a család mindtn tagjának kiváló szellemi élvezetet nyújt. Ez a lap szándákosau kerüli a léha, erkölcstelen és üres élezelődéseket, mi a magyar ember lelkéhez sohasem iliett. E helyett válogatott, bő olvasmányokat, kitűnő regényeket, tárczá'iat, szelfemes apróságokat és elsőrangú megbízható értesüléséket közöl hasábjain. A „Magyarország" szerkesztőségének ólén Lovászy Márton dr. orsz. képv. felelős szerkesztő áll, kit a legelső magyar írói gárda vesz körül és támogat a munkában. Minden értesítés a lap részére, előfizetés és más köldernények csak ezen c.;imen küldendők: „Maggarország, napilap, Budapest." — Minden további czimezés fölös'eges. — Előfizetési árak a rendesek. Egy hóra 2 kor. 40 fill , negyedévre 7 kor., félévre 14 kor., egész évre 28 kor. — A magyar társadal orh bizonyára sorakozni fog a „Magyarország" nagy czéljai köré és támogatásával lehetővé teszi azok megvalósítását. 1—3 Különfélék. A kézszorítás elmélete. Hallottuk már, hogyan lehet a szivar szívásának módjából a jellemre következtetni, azt is olvastuk, miféle jellembeli j vonásokkal van kapcsolatban az esernyő tartása, de arról nem volt mindeddig tudomásunk, hogy a kézszorítás különböző módjai mit jelentenek. Egy német erre is megadta a feleletet. Egész kezet adni, egész kezet elfogadni, megszorítani a kezet, ez az egyenes és becsületes ember eljárása. A hidegen számító egoista nem igy tesz. Ha az kezet ad, nedvesnek, puhának, szivacsosnak érezzük szorítását. Aki csak a köze ujját nyújtja és nem az egész kezét, az számító és lelketlen ember Még számítóbb és még lelketlenebb az, aki csak az esetleg kezében lev6 plajbászt nyújtja áda. Ez még buta is azonkívül. Akit hatalmába kerített a nagyra vágyás ördöge, az mindenkinek, akiről azt hiszi, hogy kevesebb mint ö, kegyesen három ujját nyújtja. Félénk emberek azzal árulják el magukat, hogy kezüket abban a pillanatban, amikor meg akarják szorítani, visszahúzzák, vagy hüvelykujjukat nekivetik az idegen kéznek, hogy a kézszorítást igy megrövidítsék. Annak az embernek, aki szétterpesztett ujjal szőrit kezet, nem szabad hinni. Ezek nagyjában a német ember megfigyelései. Nem érdektelenek és alkalmasak arra, hogy bárki is ezen a nyomon folytassa megfigyeléseit. Mert az bizonyos, hogy a kézadás sok mindent kifejez. Földmivelés. Állattenyésztés. S&r- A kié a föld, azé az ország! ]KZÖ2jle~m éizL-yeJs: a kertmivelés és mezőgazdaságról. VII. Champignon-gomba pinczék, istállók, fészerekben stb. való tenyésztése. Mint hogy minden élvezhető gomba igen finom, sog pedig egész deiikát izí,el bír, a jó gombák utáni kereslet mindig igen nagy, nevezetesen a gombák legjobbika, a Champignon után, melynek egyetlen jobb konyhában sem vo' szabad hiányzania. A Champignon-ágyak készítése ós a tenyésztés nem nehéz, nem is költséges. A Champignonágyak azon nagy előnynvel is birnak, hogy téli időbeu, mikor friss élvezhető gomba nem létezik, e gombák akkor is nyerhetők ós azon nagy megnyugvás, hogy a Champígnon-ágyakban sem mérges, sem pedig ólvezhetlen gomba nem fordul elő. A saját tenyésztésű gombák ize is sokkal jobb, finomabb mint a vadan nőtt gombáké. A Champignon-ágyak a következő jónak bizonyult mód szerint készítendők: Legjobb igásiovaktól eredő sem nem nagyon apró, sem nem nagyon szalmás trágyát venni, mely hosszabb ideig hevert az istállóban; ezt a szükséglet szerint körülbelül IVa méter magas, 2 méter széles és hosszú rakásra a szabadban, szépen és egyenletesen összehalmozzuk. Ha a trágya átmelegedik ós nagyon meleg lesz, minden harmadik napon meg kell forgatni, hogy mindig a külső rész belül, a belső átmelegedett rész pedig kivül jöjjön, hogy a trágya egyenlően átmelegedjék és egész egyenlő barna legyen; ezen eljárást 6—8-szor kell ismételni, tehát 4—5 heti előkészület szükséges, mig a trágya jó lesz a Champignon-ágyak kószitesére. Ha a trágya ily módon már jól át van dobozva, a telepet melegágy módjára el lehet készíteni ; a leajobb az egyenlő meleg, sötét hely pinczében stb. A trágya 80 cm. magasan, jó tömötten rakandá ; a szélesség 03 hosszúság a hely után igazodig, de az ágy 3 méter hosszú és 1 méter szélesnél kisebb soha ne leg>eu, mivel a kicsiny ágyak hamarább kihűlnek, még mielőtt a gombák mutatkoznának. Ha az ágy kész, azt deszkákkal vagy szalmatakaróval stb. kell befedni. Néhány nap múlva, ha a trágya már nem nagyon forró, 15 cm-nyi távolságban egy egy maroknyi Champignon-csirát lehet a trágyába helyezni, azt megint egv kevés trágyával betakarni és jól megnyomni mindaddig, mig az ágy csirákkal tdljcsen be nem | lesz fedve, mikor is újra beledetik deszka vagy szalmatakarókkal, 14 egész 18 nap múlva, ha a csira megfogamzott, az egész ágy fehér fonalakkal át lesz fonva; ha ez nem történnék meg, akkor újból még egyszer egy kevés Champignon csirát kell a trágyába tenni; de ha a fehér fo; nalak láthatók, a deszka stb, takaró eltávolítandó és csak akkor kell a trágyaágyat közönséges kertifolddel körülbelül 6 cm magasságnyira befedni, ha a föld száraz lesz, meleg eső- vagy folyóvízzel meg kell öntözni és folyton egyenlő nedvásen tartani. Úgy nedvesség, mint szárazság árthat a Champignon ágyaknak. További 8—10 hót után a Champignonok gyakran nagy mennyiségben mutatkoznak ós ilyen ágy 2, sokszor 3 hónapig is eltart; az ágy lehordása után az egész trágyát e! kel! távolítani és csak a fehér fonalakkai átfont trágya darabokat hagyjuk meg, melyek ismét az uj ágy készítésére használhatók. Fenti módszer iszerint eljárva, helyes kezelés mellett, biztos eredményt várhatunk. Csarnok. Aranka napra. Oh szólj, felelj, esengve kórlek . . . Mit óhajt szüd, hogy adjak néked? E/en a szép kedves napon ! . . Hisz senki sincs, ki elmaradna, ^ Mindenki szebbet, többet adna . . . Nézd a mosolyt az ajkakon. Szorongó szívvel nézek széjjel . . . Hisz senki sincs itt puszta kézzel ! . . Szegény csupán csak en vagyok . . . De félre bu ! ... kbsergő lélek .... Hisz többet ád a ki csak órez, Kinek pilláin könny ragyog ! . . A mit én nyújtok néked — félve . . . Ha pénzen vennék, kincset érne! És rá mégis ritkán akadsz Nem tudok adni czitraságot, Csak ezt a pár szál gyöngyvirágot . . . S e dalt mi szivemről fakadt ! . . . h. Horánszky Margit. Magyar nyelv. — HSTyel-v-éTDen. él a ne m zet. — III. Ba — ugy, Wenn — so. A múltkori czikknek a törvény-betartásával összefüggőleg megemlítek még egy he-1, mert akkor nem jutott eszembe. A németnyelvben van egy einetellen szó. Magyarul megszüntet. Da