Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-27 / 48. szám

1-902. november 27. MAGYAR PAIZS 5 Szűcs Mihály ugyanezen iskola jendes tanárait a X. f. o. II. fokozatába léptette elő. Esküvő. F. hó 22-én esküdött örök hűséget a cseren csécsi templomban Filó Balázs alsó­bisztriczei tanitó Szabó József középbisztriczei lakos kedves leányának Auguszta kisasszonynak. „Templom raüvéseti hírlapja." Ez a c^íme (betüiól betűre) annak az árjegyzéknek a mit J. B. Purger adott ki Tirolban. Dicséretére váljék, hogy magyarul iratta meg. De az ne váljék dicséietére, hogy olyannak képzeli a mi nyelvűnket, mint abban az ő hírlapjában ir.a vagyon : ,,Keiesztek postamentával.Ye.spera Répeh, ideválo tischler segidségével" stb. IIv kifejezést, azonkívül annyi helyesírási hibát talalunk e „h«ilapban" hogy rosszul lesz a gyónnunk. És ezt a ,,hirlapoi" egy tanügyi lapunk terjeszti. Különben pedig érdekes e „hírlap" végső szó­zata: ,,A' tisztelt kundcsaftok fel kérettetriek németül irni." — Majd ha fagy tisztelt J. B. Purger ui ! Vasúti menetrend. Érvényes 1902. október 1-tSl. Indul Zalaegerszeg Érkezik ó »• *• P Kisrael felé r«ggsl 9 29 9 15 Cíáktoraja ftíSl reg. n » Mítál 4 iá 8 24 „ Mle Csáktoraja felé reg. 4 49 8 39 lisetl fclil reg. „ s esti 5 52 5 45 „ , »rt« Mnzentiúnra Kagj­Zrlaszutiríinil Nagj­kanim « Bécs* kasiaa B«s felül felé reggel 6 30 7 5fi . reg. ,, „ 11 54 1 17 . déli. „ „ délután 2 1<J 4 48 » » n n e st* 6 es 7 25 » fStí *) A reggeli vonat csatlakozik a Kanizsa és Bécs felé induló vonathoz. A déli csatlakozik a Kanizsa felé iudulóhoz. A délutáni a Kanizsa és Bécs felé indulóhoz, — az esti a Kanizsa és Bécs felé indulóhoz. Este a Csáktornya felől érkező vonat kimegy Kisfalud Szentiváura. A Kanizsa és Bécs felé utazók ezzel is mehetnek tovább Kisfaludig; onnan gyalog át Szentiváa 10 perez alatt elérhető. Minden magyar koapolgár, magyar iparostól szerezze be ss&sségieteí! Csak honi terméket hassnáljask! Távoliak. A pesti unitárius pap, Józan Miklós szer­vezkedő kőii g>üle«re hívta Össze az egyházi tanácsosokat vasárnapra. A „Duna-Tuszamenti Egyházkor" szervezéséről vui szó. Erdélyből nem sokára áthalóz/.a az országot az unitárius vallás. A g\ülésen jelen volt Ferencz József unitárius is püspök. Apponyi Albert gróf leyele a F. EL K E -hoz. Mikor a Pozsonyvármegyei Közművelődési Egye­sület Appunyi Albert grófot megválasztotta elaö­kevé, a F. M. K. E. igazgató választmánya levélben üdvözölte őt. Apponyi Albert gróf ez üdvözlésre sajátkezű levélben válaszolt az egyesületnek. A levél Thuróczy Vilmos cs. és kir. kamaráshoz van intézve s a többek közt ezeket módja: A siker, az sajnos, nem függ egyesek jóaka­ratától es buzgalmától, hanem nagyrészt olyau tényezőtől, a melynek akcíóképessége és akció­készsége az utóbDi időben nagyon lelohadt, A magyar társadalmat értem ez alatt, a mely bi­zonyára nem fogyatkozott meg hazafiságban, de súlyos anyagi gondokkal küzdve, nehezebben emelkedik fol eszményi célok átértésére, tevékeny felkarolására. Pedig szegény társadalmunktól is telnék az a fejenként igen csekély és összege­zésben mégis nagy eredményű anyagi áldozat, mely működésűnk éltetéséhez szükséges ; gond­jainkban pedig valóságos üdülést nyújtana az a néhány pillanat, a melyet a nemzeti czéljainkkal való foglalkozásnak szentelnénk. A lagnagyobb nehézség abban áll, hogy erőnk forrását másutt kell keresnünk, mint a hol működésűnk érvé­nyesül ; ez utóbinak tere első sorban az a terü­let, a hol a magyarságot kiszorítani készül a nem magyar ajkúak nyelvi terjeszkedése; azután meg nem a magyar ajkú testvéreink-lakta egész vidék, a kiknél a hazafiatlan izgatásokat ellen­súlyozni, a hazafias érzelmeket ébren tartani, az állami nyely ismeretét terjeszteni iparkodunk. És bár evvel első sorban a nem magyar ajkú test­véreknek és a fenyegetett magyarságnak érde­kében cselekszünk, még nem jutottunk odáig, hogy ezt az igazságot az elsők megértsék és nem várhatunk erőt azoktól, akik magok is tá­mogatásunkra szorultak. A tiszta magyarságra kell tehát támaszkodnunk, ennek érdeklődését és a nemzeti egység iránt való érzékét anyuyira fokoznunk, hogy az anyagi és szellemi áldozatért és munkáért, a melylvel működésűnket elősegíti, teljes ellentéteket találjon abban, a mit idegen ajkú testvérei és szorongatott fajrokonai tőlünk nyernek. Egész feladatunk közvetítése ama tiszta magyar ajkú vidékek közt, a melyektől a műkö­dés eszközeit nyerjük és azon fenyegetett terü­letek közt, a melyre e működésünk terjed. A siker attól az erőtől fúgg, a melyet onuan ide átvinni tudunk. E közvetilő feladatnak sajnos az a nehezebbik része, a melylyel a magyarság felé fordulunk; de ebben kell mindenek előtt sikert érnünk. Mikor fog ez beállani, mikor fog ennek foly­tán egyleti tevékenységünk hatalmasabb lendű­letetet venni, nem tudom. De kell, hogy beálljon egy ujabb nemzeti föllendülésnek a korszaka, a melyet a pangás korszakán keresztül akkép bevárni, hogy le nem szerelünk, hogy a kerete­ket számára készen tartjuk, hogy annyi erővel a mennyit összeszedni birunk, mégis szakadat­lanul tovább működünk, szintén nagy ós foko­zatos feladat, ama várva várt feiimudűlés beáll­hatásának föltétele Midőn szerény tehetségemmel a mai íankasztó körülmények kuzt a szentczélt munkáló egyesü­letek egyikének élére léptem és nia^am körül látom a csüggedni nem tudó férfiak tekintélyes számift, tekintetem e szebb jövő felé fordul, tör­hetlen bizalommal, szilárd akarattal. És hálával ragadom meg a testvéri jobbot a melyet a F. M. K. E. lelkes vezérei felém nyuitottak, s csak azt óhajtom, hogy sikerüljön bizalmukat igazolni. Bányátok ünnepélye. Az élet küzdelmei ós köteleségteljesitése közben, jól esik az ember­nek, ha oly tények és példák állanak előtte melrek mutatják az iránvt a pontos működésre, melyek lelkesítenek,, buzdítanak az erkölcsi erő és köteieségérzet fejlesztésére ós annak helyes irányban való vezetékére —Egy ily kiváló éidem­dus szakembert ünnepeltek a kudsin m. kir. I vaí'gyáiná! Ú felsége legfelsőbb kitüntetése és I névnapja alkalmából Bergh Tivadar kir. bányata j tanácso* személyében, kit szombat este fáklyás j menettel tiszteltek meg lakáián, hol Vísnyovszky Károly s. mérnök üdvözölte e kettős magasztos ünnep alkalmával. Az ünnepelt ékes szavak­ban köszönte meg azon tiszta őszinte önzetlen ragaszkodást, melyet ugy a derék tisztikar vala­mint a munkás személyzet irányában rövid alig egy evi ittlété alatt tauusit. Fáklyás menet után 60 terítékű banketre a tiszti otthonba vo­nultak le az összes vasgyári alkalmazottak és a község intelligentiája, hol első sorban Hoeusch kir. főmérnök igen szép és fenkölt szellemű be­széddel üdvözölte s azen óhajának adott kifejezést, hogy érdemdús működésének elisineréseüí mielőbb a további kitüntetést mint főbányataná­csos elérhesse. Murányi Árpád igazgató tanító szellemdus beszéddel mint isk. goudn. elnököt köszöntötte mint a munkás náp jótevő atyát k inek puritán jelleménél s közhaznu tetteinél csakis jóságos szive nagyobb. — Tőzsér László róm. kath. lelkész az egyházközség nevében üdvözli, mint szives házi gazdát ki ily fenyesen vendé­gelte meg a jelenlevő urakat. — Bria Demény állam'' tanító mint az igazságos jellem kimagasló alakját köszönti fel. Bankét után a fiatalság jó ezigány zene mellett tánezra perdült, melynek a hajnali órákban lett vége. A munka jutalma, szép éa megható ünnepély mellett folyt le a Kudsiri m. kir. vas és aczél gyár munkásainak az aradi kereskedelmi és ipar­kamara által folyó évi augusztus havában rende­zett tanoncz és segéd munka kiállításon kiállí­tott különböző tárgyakért nyert érem és dijak kiosztása. Az ünnepély megnyitása alkalmával, melyen összegyűlt az összes munkás nép és az alkalmazottak, a gyár müfőnöke Berg Tivadar kir. bánya tantcsos szép és szívhez szóló szavak­ban ecsetelte, hogy a tisztességes becsületes és szorgalmas munka mindig megtermi a maga gyümölcseit, melyre elég ekletáns,példa, hogy a kiállításon 17-eu nyertek dijakat még pedig 5 , ezüst érem és 3 korona, 8 elismerő oklevél és 4 emlék okmányt, miből kifolyólag biztatja őket a további igyekezetre, a szorgalmas ós jó munkára, mert csak azon ország lehet boldog és megelé­gedett. melynek szorgalmas és jó munkásai van­nak. Ezek után következtek az ezüst érmek és dijak névszerinti kiosztása. A következők nyertek: Gertufr János ezüst érem 3 kor. Loogauer Re­zső ezüst érem 3 kor. Naviatil Nándor ezüst érem 3 kor. Németh János ezüst érem 3 kor. Hefiber Rudolf ezüs: érem 3 kor. Bhöm Károly elismerő oklevél, Jeszkel Ferencz elismeő okle­vél, Sándor Ignácz elismerő oklevél, Sáudor Jenő elismerő oklevél, Závodszki Adolf elismerő okle­vél, Stermd Heinrich elismerő oklevél, Dizmá­csek Kelemen elismerő oklevél, Valuch Lipót Emlék okmány, Valuch Antal Emié* .okmány, Strempel Mátyás E nlék emlék okmány, Szőke Zsigmond Emlék okmány, Schoiillár Antal Emi k okmány. § székelyföldi gazdasági akczió. Darányi fökimivelési miuiszter székelyföldi tanulmsnvut­jának mihamar meglesz az eredmói.y-:. A miniszter a Székelyföldnek gazdasági helyreállít isa érdekében megindítandó munkálatokra 200.0000 korona hitek kér a törvényhozástól. A czimaések egyszerűsítése A vármegyék ieszére kidolgozott ügyviteli szabályzatokban, a melyek most jelentek meg, egy érdekes újítást találunk, a czimzések egyszerűsítését, s a hiába­való udvariaskodó frázisok mellőzését, Ha ez ujPás ?zigoiuan végre is lesz hajtva, sok toll­rágástól lesz a tisztviselő megkímélve, ki most inkább töri a fejét azon. hogy felebbvalója iránt való tiszteletét papíron hogyan is fejezheUá ki egy olyan frázissal, melyet a bürokratikus forma mág nem csépelt el s ha sikerül ilyent találni, büszkébb reá, mint bármely az ügy érdemét illető okos gondolatára, mert fontabbnak tűnik fel előtte a felebbvaló tetszésének a megnye­rése, mint egy aktának jó elintézése. Pedig a magyar czimsorozat a felségestől lefelé a hallja kendig igen nagyszámú és változatos. A szabály­zat szerint a hivatalos megszóliitás a legrövideb­ben igy fog hangzani: Uram ! Miniszter ur ! Fő­ispán ur ! A legmélyebb tisztelettel van szeren­csém jeienteni helyett egyszerűen igy lesz : Jelentem stb. Valószínű, hogy a demokratikus felfogás a magánérintkezésben is terjedni fog s az az émelygős czimkórság, mint elavult dolog a lomtárba kerül. Csak magyar felirásu portékát vásá­roljatok ! Irodalom. Művészet. „Kimar íöidön." Bartha Miklós „Khazár földön" cz. híres könyve Kolozsvárt jelent meg az Ellenzék napi lap nyomdájában s ott rendel­hető meg két koronáért. Uj zenemüvek. A magyar kathoiikus egyházi zene ismét két új énekszerzeménynyel gazdago­dott. Az egyik Kontor Elek „Mária dalai" nak negyedik soiozata, köszöntsük Máriát! czimmel. E^en hat dilból álló enekgyüjtemányt, amely Bián Aladár, Rudnyánszki Gyula ós Szepessy László .szövegére van írva, énekhangra, orgona i vagy hármauium esetleg zongora kíséretre szánta ! a szerző. Ez a jeles egyházi zeneírónk, Kontor Elek fővárosi tanár, nem uj ember ezen a té­rén. Ez a 23 dik zeneműve már s vaiamenyi elismerést vivott ki és nyeiesége a magyar egy­házi zenének. Nekünk annál inkább okunk van öröminei üdvözölni ezen uj énekcziklust, mert Kontor Elek városuuk szülöttje. — A Mária da­loknak gyűjteménye, igen olcsó, csak két korona az ára. megrendelhető a szerzőnél Bpest VIII, Rá­kóczy tér 2, vagy bármily hizai könyvkereskedő­nél. A másik Pap József sümegi kántor tanítónak Miagyánkja és üdvözlégy Máriája, mely aoprán vagy tenor hangra van szánva, s templomi elő­adásra igen alkalmas. Eme jól sikerült énekeket a sajtó is igen kedvezően fogadta. Pap József ze­neszerzőnktől is jelent már nug több darab. Darabjai áhítatosak ós imaszeröek. E mű­nek az ára egy korona husz fill. mely a szerző­nek küldendő Sümegre, ki a munkát azután bér­mentve küldi meg. (Erdős T.) g^p Csak magyar gyufát vásároljatok Emke gyufát s Tanitókháza gyufáját. A szövetkezetben van elég.

Next

/
Thumbnails
Contents