Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-06 / 45. szám

2 MAGYAR PAIZS 1902. deczember 11. ba: csudálkozni lehet, mondom, hogy itt az ipar pártolásának az eszméje nem ver nagyobb hullámot az emberek érzelmeiben, sem gondolatában, a vezető emberek lelkében iem, — sem a vármegyén, sem a városházán, sem az ipartestületekben. A testületek igen alkalmasak a hazafias eszmék terjesztésére. Becsűletkérdéssé kell tenni s erkölcsileg meg kell bélyegezni, aki ilyen hazafias eszme ellen tudva vét. — Ha már nagyobb^ vitát nem provokál s jobb módok felállítását nem sürgetik. Egy kis erkölcsi leczke többet érne mintha százszor beirjuk: a jegyzőkönyvbe azt, hogy: „Helyeslőleg tudomásul vétetik." -£>. íárosi gyűlés. Várhidy Lajos polgármester elnökletével rendkívüli gyűlés volt október 29-én és 30-án. És népes gyűlés volt, szokatlanul népes. Különösen a „helypénz" kérdése miatt jelentek meg sokan az érdeklődők. A Barossligeti vendéglőt Fischer Mór veszi bérbe éri 1225 koronáért ; az árverésen ő volt az egyedüli ajánlkozó. Hogy a zalaegerszegi közkórházat kibővítsék 40 elmebeteg számára, a költségekhez hozzájárul & város 12 ezer koronával. Az Arvay Emilia óvónő lakás-pénzét 240, és fa-illetményét 60 koronában állapították meg. A Deák Ferencz tért nagyobbitni kívánja a város s ezért a megyei nemesi pénztártól a térnek délnyugati szegletén levő 110 •-öljterületet kéri. Helyesli a város Zalamegye törvényhatóságának a magyar ipartermékek pártolásában hozzá intézet határozatát. — (...) Jött a helypénz ügyében beadott kérvény. A bérlő kéri, hogy a szabályzatot változtassák meg — az általa benyújtott tariffa tervezet értelmében. A közgyűlés kimondotta, hogy megváltoztatja ugyan a szabályzatot, de nem ennek a tervezetnek alapján, hanem megbízza a tanácsot, hogy ujabb javaslatot tegyen, tárgyaljon a pénzügyi és gazdaságFgyi bizottsággal. Ezeken a tárgyalásokon részt vehet bármelyik képviselő is. A tervezetet ki kell nyomatni, hogy határozathozatal előtt mindenki tanulmányozhassa. A mezőőröknek kért fizetésemelését a város most nem teljesítette. Kilátásba helyezte azért jövőre a nómi-nemü jutalmazást. Korchmáros Jenő írnoknak felebbezósót méltánylásba vette a közgyűlés s az irattár rendezéseért — a tanács végzésével szemben — megszavazott neki 60 koronát s a neki segédkező személyzetnek 40 koronát. A városi rendőrszabályzatot módosítás végett visszaküldötte a gyűlés a kapitányhoz., csak halvány képet adok azzal, hogy meg bízható följegyzések szerint másolókra és díszítőkre évenként 33000 aranyat költött. Ez a remek könyvtár a "budai várpalota déli sarkán volt elhelyezve, kilátással egyfelől a Gellérthegyre ós a Vértesnek beszögellő bórczeire, másfeléi a Rákos mezőre és a méltóságos Dunára. Ez volt a tudós király legkedvenczebb tartózkodási helye. Itt halmozta föl a camaeknek, gemmáknak, érmeknek, bronzoknak, márványoknak azt a gazdag gyűjteményét, melyeket részletekben is vásárolt ós csudálatos tömegre szaporított azzal, hogv megvette a mantuai bibornok híres gyűjteményét. Itt helyezte el azt a Leonardo da Vinci-féle madonna képet, melyet Milano herczegétől kapott Corvin Jáuosnak Sforza Bianca herczegnővel történt eljegyzési ünnepélye alkalmából. Itt fogadta a követek bizalmas jelentéseit, továbbá az olasz tudósokat, költőket ós művészeket. Misem természetesebb, minthogy ilyen műveltBég és ilyen magas müizlés mellett ennek a nagykirálynak az udvvartartása fényben, pompában, ragyogásban, a kornak minden képzeletét felülmulta. Palotáit Budán, Visegrádon, Tatán ós Komáromban első rangú mesterekkel építtette. Firenzéből elhozatta a világ eddig ismert legnagyobb mUfafaragóját Majono Benedeket és Tele készíttette szekrényeit, menyezeteic, asztalait, pclTöbb városi polgárnak a községi pótlék törlése iránt beadott kérelmét kedvezően intézte el a gyűlés. — t. Gabonaértoités. A mi állami életünk létalapja a földművelés, a gabona termelés; ennek sikerei szabályozzák általánosságban a mi életviszonyainkat és ezen sikerek fokozatát a termis és a gabonaárak állapítják meg. A termést saját szorgalmunkon és verejtékünkön tul a Gondviselés intézi; emez intézkedéseket mi gyarló emberek nem irányithatjuk —- de már a gabona árakat csak a börze szabja meg; ez pedig emberi alkotmány. És amit a Gondviselés kegye az idén bőséggel adott, annak értékét silány falattá szálitotta le a börze. Vájjon a körülmények elmaradhatatlan folyománya-e az, a ránknézve súlyos állapot, hogy most, midőn szép termésünk van — potom áron kell vesztegteni a búzánkat? A világ ösztermelésének eredménye-e az, hogy nem vagyunk ké pesek tisztességes árban eladni termésünket? Nem! Hasonlítsuk össze a világ termeléséről évenkint összetákolt - és a;. Íróasztalokon felmért gabonatermések statisztikáját az azon időben uralkodó árakkal/igazolást fog nyerni azon állítás, hogy a gabonaárakat egyedül és kizárólag a börze szabályozza; nem szólván a «hausse» és a «baisse» csatakiáltásairól, melyek a börzemanőverek valamely érdekszövetkezetének diadalát — és a másiknak tönkrejutását jelentik. Nem szabad már tovább tétlenül néznünk ezen üzelmeket; ezek az érdekszövetkezetek ugy törnek egymás ellen, mint az olló pengéi, hogy csak azt vágják el, ami közibük akad — a termelőt; ők, ha csorbát ütnek egymáson — ki is köszörülik egymáson ; de amit összeaprítanak, azzal senki sem törődik. Első sorban az állam volna hivatva arra, hogy élére álljon egy olyan intézménynek, melynek czélja e bajok orvoslása ; ám ha az államot képviselő kormányhatósájj -re a. szerepre nem vállalkozik, mi sem gátolja a magyar gazdaközönséget hogy kiragadja a gyeplőt azok kezéből, kik azt illetéktelenül kerítették magukhoz. A kereskedő, a gyáros és az iparos mind maga szabja meg az árakat — karteleket is kötnek, trustöket ringeket alakítanak — csak a termelő van arra kárhoztatva, hogy a vevőtől kérdezze meg, hogy hát mi is az ára az én áruczikkemnek ? Amire aztán a borzé adja meg a választ. Egyelőre csak asylumra volna szükség, ahova menekülhetne a termelő, mikor az árak túlságos leszállításával törnek ellene. A Magyarország egyik előző számában a tgabonaforgalmi raktárt eszméjét vetette fel. E szerint ez a gabona-raktár venne és eladna egységes árban gabonát. A három havonkint utólag megállapítandó egységár egyaránt kötelező volna a Vevőre és eladóra; az egységárak tehát utólag czait. A nagyhírű Chimenti Camicio látta el palotáit, templomait, kútjait, lépcsőcsarnok diszitményekke. Fiesole remek márvány kútját a várpalota udvarára álittatta föl. Verrochia híres bronz szobrait Dáriusról ós Nagy Sándorról a főbejáratnál alkalmazta. Udvartartása 7—800.000 aranyforintba került. A keleti pompát egyesitette az olasz ^ízléssel. Főudvarme8terei Guth Ország Mihály, Czudar Simon, Báthori István' maguk is dinaszták vagyonra ós fényűzésre nézve. Udvarában várkapitányok, kamarások, kincstartók, sáfárok, testőrök, apródok, udvarnokok, ajtónállók, ótekfogók teszik a belső szolgálatot. Ezeken kivül százakra menő alantos — szakácsok, kukták, bodnárok, kováesok, csiszolók, nyergesek, kocsigyártók, kertészek, kocsisok, lovászok, fulajtárok. A mig özvegy volt nőcselódet nem tűrt udvaránál. Külön udvartartása volt Szilágyi Erzsébetnek, ki az anyakirálynő tisztét diszszel és méltósággal viselte; külön udvartartása volt Corvin Jánosnak, kiből hogy király nem lehetett, hazánk történelmi szerencsétlenségeihez tartozik. Külön udvart tartott Beatrix is, ft királyné. (Folyt, köv.) állapíttatnának meg a börzei napiárak középarányosából és a vételnél az eladó csupán a tőzsdei napi árfolyam 70, vagy mondjuk 80 százalékát kapná készpénzben, mig az egységár kiegészítéséhez még hiányzó összeget a három havonkint megejtendő végelszámolásnál venné fel. Ez az ide a mindenesetre megfontolandó. Mert eszerint valahányszor a tőzsdei árfolyam jelentékenyen alább szálna,a józan ész is azt diktálná, hogy gabonánkat a forgalmi raktárba szálitsuk, mert ott a már előbb szerepelt magasabb tőzsdei napiárak {alapján a középarányos már meghaladja a tőzsdei napi árat és legrosszabb esetben is a legmagasabb és a legalacsonyabb ár között mérsékelt árat kapnánk termékeinkért. Az is bizonyos, hogy az árak emelkedése esetén a forgalmi raktár készletét igánybe kellene venni a helyesen számító keresletnek is, ami nem akadályozná az árak további emelkedését, mert a raktár készlete sohasem fedezhetné az export és a belforgalom szükségletét. Egy ilyen vállalatnak akár a kormányhatóság, akár a gazdák szövetségének vezetése alatt oly módon kellene megalakulnia, hogy a nyerészkedés kizárása mellett csupán az önfentartás költségei legyenek biztosítva. Ami a vállalat koczkázatát illeti, e részben minden aggályt elosztató módon állapitható meg egy olyan szabályzat, mely biztosítékot nyújt az egységárak alábbszállása folytán a megmaradt készlet értékében mutatkozó különbözet kiegyenlítésére ; mert eltekintve a negyedévinkint utólag megszabandó egységárak természetes változásaitól, melyek már önmagukban véve is eloszlatják a különbözetek nagy részét, az ármegállapításnál tér engedendő bizonyos maximális összeg erejéig a különbözet megszüntetésére. Ehelyütt nem lehet czélunk a részletek megvitatása. A tervezet szakszerű kidolgozása tekintetében nincsen kétségünk az iránt, hogy arra hivatott szakembereink vannak, kik az esélyekkel szemben meg tudják jelölni a helyes irányt, melyen a veszedelmes megrázkódtatások elkerülhetők. De vagy ezen, vagy más uton okvetlenül kellene alkalmas eszközt keresni arra, hogy a tőzsdei «haosse» és «baisse» okozta nagy anyagi megrázkódtatáa'öktó!- megóvjuk a kereskedőt és megóvjuk a termelőt is a hivatásával nem egyező áldatlan spekulációtól, melyért első sorban a holt töke gyanánt heverő termésének kamatveszteségével, a kölcsönképp felvett összegek kamatával, lelki izgalommal és előre nem látható anyagi veszteséggel fizet. Mi állunk első helyen azon európai államok sorában, melynek létalapja szorosan egybe épült a termelés értékesítésével, nekünk kell tehát elöljárni abban, hogy a földmüvelésnek azt a nagy kérdését sikereseu megoldjuk. Cs. J. Muravidéki levelek. X. Kosárfonó Stridón. Kénytelen vagyok harmadszor is a kosárfonóról irni; azt hisem nem fog haragudnr rám az ón kedves olvasóm, nem reciámot akarok csinálni ezzel, nem az amerikai minták szerint, ahol az újságok reclám kedviért foglalkoznak 'ilyen dolgokkal. És ez helyes is, mert az ellenkezőjét a mi lapjaink teszik, keveset szentelnek ezek ilyen „reálisának látszó dolgoknak, csak az agyoncsépelt politikán nyargalnak, ezzel vélik boldogítani hazánk koldusbotra jutott népét. Én lelkesedésből irok. Lelkesedem mindaz iránt a mi magyarésgyülölőkmindent a mi magyarellenes. És gyűlölném mindazokat, a kik nemzetünk tönkretevésón fáradoznak, bármily nagy legyen is az ö hiyataluk, bármely fényes'palotákban lakjanak és akármily drága székeken ülnek is. Én a tömeggei érzek. Azzal a tömeggel, mely szomorodott szívvel látja nemzetünk elsatnyulásá mindenféle téren. Azzai a t ömeggel mely nem zetünk sorsát, jobbra akarja fordítani de meg bónitja működését, meggátolja törekvéseit az önző czélokért élők hada. Süketnek kellene lenni, a ki nem hallja nemzetünk jajveszékeléseit, és vak az, aki a magyar nép nyomorúságos helyzetét nem veszi észre, f De hát gyarló az ember .... Ma még néphős, a ki a uemzet javáért küzd, holnap meg-