Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-23 / 43. szám

1902. deczember 23. MAGYAR PAIZS 5 Az iparegyesáletből. Az Országos iparegyesü­let végrehajtó-bizottsága Matltkovits Sándor el­nöklete alatt ülést tartott. A kereskedelemügyi és földmivelésügyi miniszterek több leiratának tudomásul vétele után a hazai ipartestületek országos bizottságának meghívására a Nagyvára­don ok'óber 18 án, 19-én és 20 án tartandó or­szágos JJipartestületi kongresszusra Thék Endre alelnököt, Oelléri Mor igazgatót. Molnár Mihály végreh. bizottsági tagot és dr. Soltész Adolf tit­kárt küldötték ki. Az igazgató végül ismerteti azt az intézményt, mely azt czélozza, hogy te­kintettel a kU'földi sörnek hazánkban való nagy­mérvű terjedésére, indítson az egyesület társa­dalmi akcziót a külföldi sör lehető kiszorítása érdekéhen. A bizottság a kérelmet tárgyalás vége't az iparpártoiási szakosztályhoz utasította. Magyar íparpártoló szövetség. Szegzárdról jelentik : A magyar ipar pártolása éi az iparosok' helyzetének javítása czéljából SzegzárcLon mult vasárnap igen népes gyűlést tartottak, Boda Vil­mos országgyűlési képviselő [elnöklésével. A gyű­lés kimondotta, hogy egész Tolnavár megye be­vonásával megalakítják a magyar iparpártoló szövefseget, melynek mindenki tagja lehet, aki erkörcsileg csupán arra kötelezi magát, hogy csak magyar iparczikket vásárol. Az ügyet száz­tagú intező-bizottság vezeti, amely Szegzárdon legközelebb ülést tart, hogy megvitassa az alap­szabályokat. Elfogott kivándorlók. A veszprémi rendőrség a jutási vasúti állomáson elfogott 8 asszonyt, kik kivándorolni készültek Amerikába. Útlevelük nem volt és igy letartoztatták őket. Az asszonyok baranyamegyeiek és azt vallották, hogy férjeik után meunek a tengeren túlra. Az asszonyoknál hajójegy és nagyobb összegű készpénz van. A tisztviselők fizetése. A tisztviselők fizetés rendezése, mint már megírtuk az 1902. évre elmaradt, ám a tisztviselőket a kormány fél­hivatalos lapja a M. N. megnyugtatja, hogy fizetésük rendezéséről önálló törvény készül, mely kielégíti várakozásukat. A P. L, pedig már közli a tabella tervezeteket is, melyeket ez az uj tör­vény meg fog állapítani. Ezen uj tabellák szerint az államtitkárok fizetése a IV-ik rangosztályba soroztatuak évi 16000 korona fizetéssel, mely tekin'ecrel, hogy eddig 12000 korona fizetés járt nekik, az uj javaslat 4000 korona evi fizetés emelesben részesíti őket. A miniszteri tanácsosok s az osztály tanácsok 2000—2000 korona, a miniszteri titkárok 800, 1000 és 1200 korona, a segéd titkárok 800 korona s a fogalmazók 400 korona fizetést javítást kapnak. A többi IX., X. és XI. rangosztályban levő tisztviselők fizetését pedig, az uj javaslat tervezet 400 koronával emeli, szemben eddigi fizetésükkel. Az uj törvény remélhetőleg még ez évben elkeszűi s a költség­vetéstől függetlenül fog életbe lepni, melyet a következő év költségvetésébe, már bele is illesztenek. A ki bort hainisit — nem lehet korcsmáros. Most átlátta a kormány, hogy a legczélszerübb es egyszerűbb eljárás az, hogy a ki egyszer bort hamisít, az ne lehessen korcsmaros többé, mivel az élelmiszer hamisítók közt a legtöbb kárt okoz­nak a borpancsolok, mert tönkreteszik a magyar bor regi jo hírnevét és megbízhatóságát. — A törvény, amely meg akkor készült, a mikor a filloxéra ismeretlen volt s a mikor a bőséges szüret vidám zajától viszhangos volt minden hegyoldal, nem gondol a borhamisítók szigorú megbüntetésére. Igy érthető azután, hogy most a hamisítókat csak kihágásért lehet megbírsá­golni, ami igen enyhe büntetés a súlyos vétekért. Érzik ennek az állapotnak tarthatatlan voltát a felsőbb hatóságok s a törvényjavaslat készítők­nek most abban fő a fejük, hogy törvényt al­kossanak a bor meghamisitói ellen. Addig is azonban, mig ez elkészül, a pénzügyminiszter más uton kísérli meg a büntetés szigorítását. Körrendeletet adott ki, amelyben utasítja a ha­tóságokat, hogy attól a vendéglőstől, akit bor­hamisításon érnek, vonják meg a korcsmaenge­délyt 8 ügyeljenek arra, hogz ne adjanak enge­délyt italmérésre olyan embereknek, akik része­sek a hamis bor forgalomba hozásában. Erre már régen szükség lett volna, de most is öröm­mel vesszük. Hocsariügye. Emiitették, hogy a körmendi pol gári iskola ismert botránv főszereplőjét Mocsári Ignáczot védője dr. Czifrák János oi vosszakértőkkel megvizsgáltatni kérte elmebeli állapotára nézve. Az orvosok véleménye szerint Mocsári elmebeli állapota teljesen épnek mondható. A magvar nyelvértjödv. A hercegprímásnak. Esztergom vármegye állandó választmánvának András-*y János kir. tanácsos alispán elnöklete alatt tartott legutóbbi ülésén általános örömet keltett Vaszary Kolos herczegprimásnak leirata. A herczegprimás értesitette ugyanis a vármegyéi, hogj utasította r^yházmegyeje egyházi iskola­igazgatóit, hogy a magyar nyelv tanítására a katholikus iskolákban a legnagyobb gondot for­dítsák. Azonfelül kilátásba helyezte, hogv rr ;helyt ily módon a magyar nyelv szélesebb körben is elterjed, a magyar prédikácziókra vonatkozólag is megteszi a kellő intézkedéseket. Fegyelmi egy meghalt tiastviselő ellen. Komárommegye Kócs községben ezelőtt 25 évvel meghalt egy gazda ember s kiskorú fiára hagyta összes vagyonát. Az árvaszék a kiskorú anyja kérésére megengedte, hogy a földek egy más birtokos földjével elcseréltessenek, arra azonban nec. ügyelt, hogy nz elcserélt föld, mit a kiskorú kapott, már rég más néven állott, s azt átíratni nem lehetett. Most 25 esztendő múlva az akinek nevén ezen birtok rzerepelt, vissza­perelte magának a birtokot i árva, ki most már 43 éves, pert indított az árvaszék ellen. Miután bizonyos az, hogy az akkori árvaszéki ügyész mulasztást követett el, a belügyminiszter elrendelte az időiözben már rég meghalt ügvész ellen a fegyelmi vizsgálatot s ennek eredmé­nyétől függ most már hogy a kárvallott kap-e kártérítés!: elperelt földjéért. A szerk. leve-e. A 24ehhez. Tapolczán mi­csoda felírás a házon az a „Bala-tun" ? — Egyé­biránt testvéri üdvözlet! A. Koppány, köszönet. Tán jobbak lennének a gyakorlatiak. — L. Még mindig részletesebbet óhajtanánk. Ki az alapító a kosárfonóban ? — Ovidius. Gullos egy kis lit­süng. Azt hiszen, semmi sem veszett el. A levél még nálam van. »Makó és Vidéke« szerkesztik Makón Farkas Antal tollának segítségével. — Nagy Li . . . Megkaptad a taslit? — Csabrendek. Igen fontos dolog. Megszívlelendő. írunk is róla. Gyakorlati kivitele azonban még mindig nehéz. Nem is. képzeli az ember milyen nehéz. Gyenge, kevés az alap. Indolensek az emberek. Millió az ellenség, szíveskedjék 20—30 sorban irni róla a lap számára. — Dr. Kézdivásárhely. Bizony igazad van. SltiS*" Minden magyar honpolgár, magyar iparostól szerezze be szükségletét! Csak honi terméket használjak! Beszélgetés csarnoka. Markos Vendel Kovács majszter diszkurzusa feleségével. Kati! Hej Kati készülj vendégségre — ma egész nap eszünk — iszunk — mer örvendetes újság történt. Dobd félre azt a piszkos kötényt. — Hozz másfél helyett hat font leveshust. — Mi az ördögnek ? — Sütni. — Minek? — Csirkéket én már vettem. — Mi talált ? — Kappanokat az ángyam küld. — Kappanokat? — Tésztásnak rétest csinálj. — Kik lesznek a vendégek? Miért jönnek a vendégek ? — Bort már rendeltem a Rozenkrancznál. — Hiszen magunknak is van. — Meg a Bagónénál. — Ugyan meg ne bolondulj. — Gyere be Miska — apádnak az esze megy, fuss orvosért. — Nem orvosért, hanem Petánczi vízért. — Szent Isten mit csinált ez az ember. — Sokat, mindent, azaz voltaképpen semmit, Csak annak az örömére eszünk, iszunk, hogy a „Magyar Paizs" nem halt meg, a mások óhaj­tására, hanem ól és gyarapszik. — No hát ebből csináltál akkora szuszt? — Te oktondi nem csináltam én szuszt mert ha én csináltam volna a Szuszt, hát akkor más nem volna benne. — Hát tudod asszony, én a „Paizsnak" lelkes híve vagyok, mert az nemcsak a mi iparunkat, hanem az összes'Magyarország iparát hirdeti és támogatja vagyis barátja az egész nemzetnek. De nem csak barátja, hanem borbélya — is, mert szappan nélkül borotválja szegény nemze­tünk testén kinövő fekélyeket. — Tudom apjuk, azért nem készült el az uraság boronája, mert te egész nap a műhelyben politizálsz. — Eh mit nekem borona, mit nekem uraság, mikor én a magara és, a „Paizs" igazát védem. A minap is, hogy bent voltam a városban, b"Mihály koma borközi állapotban, műhelyét, házát, meg meg feleségét barátságbul két liter borért át akarta adni. — Én egy napi gondolkozási időt kértem a vételár kiűzetése után, hogy megtudjam, mi annak az oka hogy Mihály koma., minden áron szab?­dulni akar. Amint az utczán ballagok, hát eszembe jutott a „Magvar Paizs", s elmentem annak mesteréhez, s megkérdeztem tőle, hogy Mihály koma szivét mi bánthatja hogy miannak az oka hogy oly olcsóéit meg akar vállui min­dentől. Nojsze tátva maradt szemem, szám a hallottakra. — Tudod anyuk, hogy a városban van csak igazán pokoli élet A házától a városi pótlék miatt műhelyé.ől pedig a sok hitelezés, mig feleségétől a huszárok kotnyeleskedése miatt akar megvállni. — É'i hát bizony a jobbik eszemet vettem elő, s az adott felvilágosítás után Mihály komana hagytam a kifizetett vételárt s maradok falun, hol az embert megbecsülik s köszöntését elfo­gadják. Mert tudod anyuk a városban a pogárok mestere, ki csak olyan ur mint nálunk az öreg biró, annak hiába köszönsz, annyi dolga v?n hogy az azt el nem fogadhatja. Mihály koma is már megunta azt a sok dor­bézolás f, mit a városi élet nyújt, különösen a kávéházat, meg talán az ott levő kiföstött kis­asszonyt, hisz tudom, hogy, te is csak azért akarsz a városba menni, mert ott még tán a kocsmában is szoknyát viselnek a pinczérek. A városi ember még a tízparancsolatról is meg­feledkezik. — Tudom Kati szivem, de a tízparancsolat a szoba lányokról és kaszérnőkről nem szól tehát izé izé — — — Izé a fenét, keednek van ugy hiszem elég tisztességes felesége, megérheti vele. — Hát tudod galambom Kati, az ember is olyan mint a gyerek — mikor uj a ruhája, mindig azt viseli, de ha megavul, bizony a so­rokba teszi azt. — Tyű kutvafikom te vén zsivány, kitépem a hajadat, nem főzök vendégeidnek. — Asszony! te gonosz nyelvű jószág, hogy mertél akkoia becaűletsértest elkövetni? Most beperellek. — Nem bánom én — igaz is amit mondtam. Jobb lesz ha elválunk. — No no no! Csak főzd meg az ebédet, fel is az ut meg alá is — én nem bánom, ha a dominikánus barátok közé állsz is. — Én se bánom, hogy mi — most megmond­tam — ilyen embernek ugy sem való becsület asszony. — Igazad vau Kati — hanem csak becsületes — leány. Zuhany. IST yilttér. Nyilatkozat.*) A Zalamegye-Zalavármegyei hirlap vasárnapi szá­mában HolTman Jakab helypénzbérlö velem alul­írottal akarja bizonyittatni, hogy a bérlet előbbi tartama alatt én is 50 fillért szedtem a káposz­tával megrakott szekerek után. Én ezt mint aiaptalan gyanúsítást ezennel visszautasítom, annál is inkább, mert a díjsza­básban világosan föl van tüntetve, hogy csak 30 fillér szedhető, már pedig éo és társaim attól soha el nem tértünk ; igy tehát Holfmann Jakab urnák ezen állítását — mint becsületembe vágót egyszerűen rágalomnak oyilvánitom. Üe a tisztelt bérlő uruak nem ez az első díj­szabályba ütköző cselekedete, van még néki több is. I-ször is a díjszabásban szó sincs arról, hogy a lóvásárra bevitt üres szekerek után lehetne valamit szedui, már pedig, ő mindegyik után 30 fillért fizettet, a miről a rendőrségnek is lehelé tudomása, de ugy látszik, nem törődnek vele, mintha uem is tartoznék reájuk ; Tudunk esetet hogy a panaszra ment embert azzal utasították el a rendőrségtől, hogy jöjjön *) E rovat alatt kőzlőttekírt felelísaéget nem vállal a 1 Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents