Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-30 / 5. szám

2 MAGYAR PAIZS 1902. január 30. Mert nincs szükségök rá. Kelének sincs szüksége. Ő mégis vesződik. Miért? Gyermekek sem kérnek vagyont a családjában. Miért küzködik hát? Tiz ember helyett elvégzett dolgáért egy fillér sem jár neki a szövetkezettől. Nem is kér nem is kap, nem is fogadná el. Minek lót-fut tehát ? A többi ezer emberért, a kiknek szükségök van a szövetkezésre. Talán az elismerés? Oh nem! A vele egy vivásuak megérthetnék, de nem értik meg, talán szándékosan. Az alsóbb osztály, a nagy tömeg, ne csudálkozzunk, nem érti meg a legjobb akarat mellett sem ; nem volt nekik erre iskolájok. Ila volt iskolájok, az a szenvedés iskolája volt, ahol csalódtak és csalattak. Nem könnyű dolog már hinni. A nagytömeg, a mely szegény, nem hisz már a hitinek sem Nem ébresztheted egy könnyen önérzetre. Belenyugszik a sorsába, mint a tenger, mely arra való, hogy hátán járjon a hajó. Elismerést, méltánylást sem várhat tehát sem innen, sem onnan, ha nyer is véletlenül egy-egy szemernyit. Miért fáradozik tehát? Ulyan az a fajszeretet, hogy nem kell azt magyarázni. Sőt olyanabb. Önkénvtelen, sőt néha öntudatlan, hogy nemcsak nem kell, de nemis lehet magyarázni. Nem teheti a szél, hogy ne fújjon, mikor fú; nem teheti az eső, hogy ne essék, mikor esik; mért ég a tüz a kemenczében? hogy melegítsen — de nem önzésből; miért süt a napsugár? hogy melegítsen és világosítson, — de nem hiúságból. Az Isten adta azt a tulajdonságot a szélnek hogy fújjon és tisztítsa 3 levegőt, — az esőnek, hogy essék és termékenyítse a földet, — a tűznek, hogy égessen a hol kell és melegítsen, a hol ez is elég, — az Isten adta a napsugárnak, hogy világosítson önzetlenül és hiúság nélkül. Az Isten adta a dolgos embereknek s dr. Kelének is azt a talajdonságot, hogy dolgozzanak önmagukért is, másokért is. Ha nem czéloztatott is, de beteljesedik, hogy a Dr. Kele Antal müve: a zalaegerszegi szövetkezet és a Szövetkezeti Útmutató a magyarországi szövetkezeteknek egy második, jobb korszakát kezdi meg — a sz«nvedő magyar számára. Jó, ha minél jobban elterjed ez a könyv. Borbély György. Egán emléke. Lőrinczy Géza tanárnak a múltkor közölt 50 korona gyűjtése ma 51-re emelkedett s gyűjtő ivén a következők adtak: Vándor József 5 kor. Faics Lajos 3 kor. Sebestyén Lajos, Tripammer Gyula líálóczy János, dr. Szekeres József, Belus Lajos, Frantz Lajos, llasztics Rafael? Mészáros János, 2—2 kor. Kalcsok Leo, Varga Lajos, Tóth István, Kovács Miklós, Malhea Károly, Heiszenberger Ferencz, Sauermann Mihály, Németh Mihály, Jncze István, Treiberics Titusz, Viezner Gyula, N. N., Hnjgató Sándor, Fesselhotier József István, tírauu Sándor, Stem Bernát, Erdőii Bálint, Knortzer György, Hajdú Gyula, N N.,dr.Szigethy Károly, Eperjessy Gábor 1—1 kor. Murányi János, Dobrovics Milán 2—2 kor. Lőrincy Géza 1 kor. Összesen 51. Közgazdaság. Hogyan lehet jó legelőt teremteni. A jó legelő nélkülözhetetlen feltétele csaknem valamennyi gazdaságnak, de ennek daczára kevés oly gazdaságot találunk, amalvben a legelő tényleg jónak lenue mondható. — Eltekintve attól, hogy nálunk a legelők kezelésével nem sokat törődnek, legelőink silány állapota főként arra vezethető vissza, hogy a legelők alakítása nem töiténik szabályszerűen. — Annak, aki legelőt akar alakítani, először is arra kell törekedui, hogy kellően előkészített, azaz porhanyós, gyommentes és jó term'Jerőben levő földekkel rendelkezzék, de másodszor szükséges az is hogy egy kis türelme legyen ahhoz, hogy a iegelőt legeltetés alá vcgy^ - m:rt épen a nemesebb füvek fejlődíse megbokrosodása és megerősödése hosszabb időt igényel. — II t egy legelő fiatal korában már használatba vétetik, akkor a jó növények rövid idő alatc kivessek, helyüket elfoglalják a gyomok és vége a jó legelőnek. A legelőkészités első munkája legtöbb helyen a terület sekély feltörése, majd őszi mélyszántása, s tavaszi giubbero^ása. — Csakhogy az ily módon készült legelőknél a föld termőképessége nem egyenletes a azéit sokkal helyesebb a legelőterület alakítását megelőzőleg kapás növényt termelni, azt islállótrái;yával és műtrágyákkal gazdagon ellátni s csak azután a« idézett talajelőkészitő munkálatokat foganatosítani. Az elvetendő fümagkev erék megválasz tása szintén ném könnyű dolog. A magkereskedők által nagy hangon hirdetett receptek e tekintetben azonban mit sem érnek, hanem minden gazdának önmagának kell elkészíteni a fümagteverék összeállítását. — Legjobb kiindulási pont e tekintetben a vadon előforduló növényzet, s a keverékbe azon jó növények magvait veszszük fel,, a melyek vadon is nagy mennyiségben találhatók fel az illető helyen; mondjuk pl. hogy az illető hely agyagos talaj, akkor minden valószínűség szerint: csomás ebir, réti csenkesz, angol perje, réti komócsin, vörös ós fehér here fordulnak elő ott vadon s igy ezek magvait fogjuk bevásárolni. Megjegyezzük in ág, hogy a fűmagkeveréket őszi gabonába nem tanácsos vetni, mert téltn át a füvek legnagyobb része kiveszne. — A vetési időre legjobb a tavasz. S&z életből. — Igaz-e Lajos, hogy te panaszkodtál, miszerint nem eheted meg az intézetben kapott kenyeret '? -- Igaz Igazgató ur! — Miért? — Mert a többiek ellopják előlem. Fokragozás. Fokozd ezt a melléknevet: »okos« — mondja a tanitó Kínának — no, hogy van a közép foka ? — Lina elkezdi, alapfok: az egér okos, középfok: az elefánt okosabb, felsőfok: a tanitó ur legokosabb. Miért van a huszároknak olyan szük nadrágj uk papa ? — Azért fiam, mert az országnak nincs pénze több posztóra. Pályaválasztás: Tanár uz miféle pályát válaszszak a fiamnak ? — Adja nagysád állatfestönek ! — Miért éppen állatfestönek V — Mart valahányszor tollat vesz a kezébe, mindannyiszor disznót csinál. Egy vendég térdén lovagoltatja a család kis fiát. — Ne félj Palika, biztatja jóakaratulag a filénk kis lovagot. — De félek én bácsi, mert tegnap is leestem egy szamárról. A furcsa der die das. — Saufelügyelö: Tehát gyermekeim: der llied — a kalap, ez himuemü ; Aranyosrákosi Székely Sándor* 1797—1852. Nem olyan gyönyörű a nyelvezete, mint Vörösmartyé, — de van olyanszép, a milyennek egy költői nyelvnek lenni kell. Nem ő lett a nemzet nagy dalnoka, de ö volt a dalnok iskolája; ő volt a »Régi dicsőségünk® Sokratese. Nem volt a legdíszesebb virág ö nemzeti költészetünk mezején: napsugár volt, mely a legragyogóbb virágnak duzzadó bimbóját kipattintotta. Ez volt Székely Sándor. Azért van olyan hatalmas nemzeti eposzunk, »Régi dicsőségünk® a Vörösmarty ékes tollából, mert Székely Sándor még egy régebbi diosöségünket irta volt meg, a székelyek honfoglalását. Ugy történt, hogy a 19-ik század elején kezdték észrevenni az emberek, a nemzet jobbjai, hogy kivált Mohács óta hogyan sülyedünk, fogy az alkotmányunk és szabadságunk, hogy ezeréves *Dr. Boioa György tkeologiai tanár emlékkönyvének egy részecskéje. _ {f efapkas (kiutal' höfteméntjriBőu Ufa ezek a forró Könnyek, ©lük éretted eföförnek, (gyöngyökké náfnának: üfidd meg, egész kerek föfdon ©tekém nofita fegtöBB gyöngyöm. Őrizgetném egyieíeig, (íSmig Bcttnök kecfoem fefik § fta megunnám — mint a gyermek Smfékecídcf, fájdafniaminaf Szerteszórnám uig kaeajjaf. II. ©Cem is fiiszed, líogy mennyi seB oan iff, ©hosofygó ajkam nem árufja ef: eJfiven takarja méfy fájdafmait, ©ílint gyöngyeit a tenger, e keBef. 9 lem is mutatnám meg neked . . . ©IfiáBa, ©Kaczaj fefefne rá könnyű fiefyett. SJe a tauasznak uagy ítyifó virága, én őszi' szeffő puszta fáj fefeít. el'Oujj fiái efőfem, mert a fieruadást Sgy esókkaf a sziredBe fopfiatom .... (3 üirágnak szerefmi naffamást (2sak igy tefíet az őszi fúüafom.