Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-30 / 5. szám

I J . 118. év. ZaBaegerszeg, 1902. január 30. 5. szám. Egy évre 4 korona. Fél évre 2 korona. Kegyed évre 1 kor. Egyes szám 8 fillér. Szerk. és kiadóhivatal: Wlassics-u. 25. Hazai dolgok hirdetése féláron: egy old. 20 K. Nyilttér sora 1 korona. MEGJELENIK H E T E IST KI Í33STT CSÜTŐBTÖKÖN ESTE. i Szövetkezeti Hímutató. — Dr. Klele Antal könyve. — Eszem ágában sincs azon töprengenem, hogy a személyes barátság hatása alatt az egyenes irányból talán jobbra vagy balra hajolnék a véleményem és Ítéletem, mikor dr. Kele Antal könyvéről, a »Szövetkezeti Utmutató«-ról ismertetést hozok. Az irót és könyvét amúgy is inkább csak ismertetem, mint bírálom. Az iróban nem a barátot, hanem a munkás embert látom; a könyvben nem a betűt, hanem a szellemet nézem s azt óhajtom,hogy mindenki ezeket nézze és lássa s ne amazokat. Idejegyzem a könyvnek teljes czimlapját. Szövetkezeti Útmutató — különös tekintette! a gyakorlati követelményekre ; az idevonatkozó törvények ismertetésév el, példákkal és mintákkal fölvilágosítva. A szövetkezeti essme barátai, a szövetkezetek igazgatósági felügjelő és ellenőrző bizottsági tagjai, napibiztosai és tisztviselői használatára. Ir ta : dr. U. J. Kele Antal, köz- és váltó ügyvéd, a Gab elsbergcr- Markovits-és a StoZzc- P'enjvesi-félegyorsírás oki, tanára, a Zalavármegyei iparvédő egyesület- és a Zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet elnöke. Jelige : A Ifzjílétéit cgjesitett erővel Élőre ! Szerző tulajdona. Szerző mindennemű jogát fenntarlja. Megrendelhető a szerzőnél. — Áia b kor. 60 fill. Zalaegerszeg, nyomatott L'ugír Aüialkonyviijomdájábau 1201 A czimlapon a felebaiáti szeretelnek, egyetértésnek és összetartásnak jeléül egy pár kéz kezetfog. E Szövetkezeti Útmutatóban szerző csaknem hatszáz oldalon tárgyalja a tudnivalókat. Hosszas dolog volna felsorolni az egyes fejezeteim k csupán a czimeit is. Egybefoglalva : a nagy könyvnek az a nagy eszméje van, hogy a nemzetnek nyomorult rétegjei fogjam k öss-ze,s egymással szövetkezve segítsenek önmagukon ! Minden sorból kiolvasható továbbá az a magasjabbrendü eszme, hogy ismerkedjünk s barátkozzunk meg a kereskedelmi tudományrtyal, persze a nemzetet segély ező kereskedelmi tudománynyal, mi többiek is, akik eddig idegenkedtünk tőle. Közli a könyv a szövetkezeti ügyre vonatkozó löi vényt kel, döntvényeket, szokásokai, alaj sztbály, ügyvitel, s (^jéb igazgatásra vonatkozó szabálymintákat. Szervezetekképeit, szerződés-mintákat ;a törvényszékekkel, pénzügyígazgalóságokkal való hivatalos eljárásokat stb. ugy hogy a szövetkezetek vezetői, kik a törvényién járatlanok, e könyv idmutatásával már az első lépésnél megmentik a kiadásokat. Közli a könyv a Magyarországon levő különféle szövetkezeteknek rengeteg statisztikáját. Az elméleti részek közül néhánynak a czime: Előszó, Bevezetés, Bajok, Min teli kezdenünk? Osztályozás, A szövetkezetek anyagi és erkölcsi haszna, Az összetartás ereje, hatalma, A szövetkezetek s a tanitók, A szövetkezetek a kriszlúsi eszme szolgálatában, Miért szükségesek a szövetkezetek? Széchenyi István elmélete stb. stb. Rámutatok néhány vezérelvre az Előszóból, csakúgy amint talúlomra rábököm az ujjam minden 20—80-ik sorra: Fel kell ébrednünk — igy szól — tespedésünkböl! Hiszen láthatjuk az állam fenntartó elemnek és iparos osztálynak szegénységét, elhagyatottságát, a rengeteg adósságot, hazai iparunk árvaságát, az általános elszegényedést, a kivándorlást, az exekueziót, ? liczitácziót az erkölcsi romlást, sülyedést, elzüilöttséget. . . Fényűzést fejtettünk ki még akkor is, mikor adósságaink napról-napra szaporodtak . .. Lenéztük a munkát, az ipart és kereskedést, kikaczagtuk a takarékosságot s vártuk a sült galambot s mindenben az állami segítséget; önerőnkre s az összetartásra semmit sem adtunk ... hosszú idő óta épen az áilamfentartó elemmel nem törődtek . . . Azon kell lennünk, h gv a magyar ur legyen saját hazájában . . . Keletkezett lassankánt két osztály: egyik az igavonó és szegényedő másik a közvetítő, ki a hasznot elrakja . .. Attól kell tartanunk, hogy liczitáczión veszítjük ei Magyarországot . . . Mert nem közönbös dolog, hogy kinek a kezében van a föld. Megdönthetetlen statisztikai adatok bizonyítják, hogy közgazdaságilag hazánk szomorú viszonyok között van. S az is bizonyos, hegy addig kell segitni, amíg nem késő. A társadalmi orvoslás; 1. A versenyképes hazai ipar és termelés pártolása', a kereskedésnek mani/e*,^ ' tétele. 2. Az egészséges és életképes szövetkezeteknek létesítése. — E téren vagy jót alkossunk, vagy semmit, stb. Nagy teret szentel szerző e könyvben a »Zalaegerszegi központi fogyasztási és érlékesitő szövetkezetnek,« melyet mintegy mintául vesz, minthogy ezt a szövetkezetet is maga dr. Kele Anla! tervezte és szervezte hosszas elmélkedések és gyakorlati próbálgatások folyamatában s a bel- és külföldi szövetkezetek tanulmányozása után. S ez a mii \ alamint a zalaegerszegi szövelkezet is, nem felekezeti, hanem m mzeti alapon áll . . . Egy évig irta a könyvet. És rajta liz esztendőn át. elmélkedett. De benne van egy egész éleinek a tapasztalata és erkölcsi akarata. Benne van az ok és a czél. A tárgy és az eszme. Benne van egy hevülő ifjúságnak vasszorgalmu tanulmánya, egy edzett, férfiúnak megerősödött tudása, egy deresedő korszaknak bölcs intelme, a hittel együtt; benne van egy embernek a lelke. Az a magyarlélekvanbenne,mely népfaját csillapíthatatlan szenvedélylyel szereti. Irodalmunkban vannak itt-ott elszórtan egyes írások a szövetkezetekről; hanem ezek jobbára inkább csak hangulatkellők, vagy feljegyzések. De rendszeres, mély leható munka mind ez ideig nem volt. A magyarországi szövetkezeteknek kátéja, vagy ha jobban tetszik lexikonja ez a könyv. És van még egypár nevezetes sajátsága, amit nem hagyhatok megemlítés nélkül. Nemcsak terjedelmével és mintaszerüségével lünik ki ez a könyv. Az.t már említettem, hogy szerző nem a szűkebb körű i felekezet területére, hanem a tágabb körű nemzeti eszme területére építette müvét: a szövetkezet is, a könyvet is. Abban első ez a mü : a szövetkezet is, a könyv is, s ennél fogva szilárdabb is, hogy két oszlopon áll. Az első oszlop a honi ipar pártolása; a másik a nagy közönség szegénységének az enyhítése. Még a ruthén akczióban levő szövetkezeteknek is csak egyik czélját hallottuk emlegetni: a vásárló tömeg védelmét. Itt nemcsak a fogyasztóknak, hanem a termelőknek a védelméről is van szó. És ebben áll az elsősége a dr. Kele Antal müvének. É3 ezért az elsőbbségért a nagy mü tiszteletet követel és tiszteletet vár. Maga a munka követeli, jól jegyezzük meg, és nem Dr. Kele Antal. Mert hallottam' olyasmit ís, hogy azért dolgozik olyan sokat ez az ember, mert hiúság van az ambicziójában. Hát hiszen ez még nem volna olyan nagy bün, ha nagyobb bünt nem találnak benne a dologtalanok. Hadd mondják. Én ugyan tudom véletlenül, hogy mikor még csupasz-száju volt, már fölkérték, hogy legyen országgyűlési képviselő s ő azt feleld hogy nem! még nem érzi magát elég kiforrottnak, hogy az országos bölcs törvényhozókkal egy sorban üljön. Most már elég nagy bajusza van, s a minapában is felszólították, hogy legyen képviselő, s most is azt felelte, hogy nem! mert most már annyicska tehetsége van, hogy itt lent a nép között közgazdasági munkásságával több hasznot tesz ingyen is, mint az országgyűlésen tenne. Az igaz, hogy amíg mi többiek nagy szerényen egymás megszólásának a fecsegésével fecséreljük az időt, addig az Útmutató szerzője olvas, vagy ir, mások elmetermékeivel erősiti a magáét, fájdalmasan látja az okokat, melyekért egész néptömeg elrongyolódik, s kutató észszel keresi az eszközöket, melyekkel segíteni lehetne, csinálja a tervezeteket a szövetkezetek vezetésére, s megkoczkáztat egy-egy merészebb óhajtást, hogy vajha' egy erősebb központot csinálhatnánk — Fiúméban! Minthogy mások is mondták már, hogy Tengerre magyar! Otthon végzi a gazdaságát, ügyvédi irodájában diktál és ir, a gyűléseken három ember helyett szónokol, érvel és tanácsol, majdnem parancsol és követel-, a szövetkezeiben fiz ember helyét pótolja — s közben megir egy korszakalkotó tudományos könyvet. Persze mindezt hiúságból! Vagy talán önzésből is ! Hanem nem tréfálkozom, megmondom komolyan, hogy biz a nem önzésből! A szövetkezet a szegény embereknek kell. Dr. Kele Antal nem szegény ember. Csupa kocsikázással is megélhetne. A többi gazdag ember nem is jön ide vesződni.