Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-11 / 37. szám

4 MAGTÁll PAIZS 1902. szeptember 25. Egyéb iránt ezek csak jelentéktelen mutatvá­nyai a társadalmi befolyásoknak. A figyelmes • értelmes olvasó könnyen megfogja érteni, micsoda óriási sokasága a szociális erőknek közre­működik a nevelés müvében. Egyúttal megérti azt is, hogy a jó iskolaügy gondozása mellett mennyire van s/ükség azon nagy ós apró vi­szonyok gondozására és javítására, a melyek nevelő hatással birnak az egyesek s egész nem­zetek boldogságára, üdvére, vagy pedig szeren­csétlenségére. Befejezem soraimat azon megjegyzéssel, mi­szerint nem volt szándékom, hogy e lap szá­momra engedélyezett szük helyén részletesen tárgyaljam a nevelés elemeit ós részletesen ér­tekezzem a nevelés tényezőiről. Czólom inkább csak az vala, hogy az oly fontos dologban néhány gondolatot odavessek s nem irányadó nézetem­nek adjak némi kifejezést; hogy az itólő olvasó közönség maga, saját tapasztalatával ós tudásá­val egészitse ki ez ügyben saját eszmei birtokát, egyúttal pedig, hogy a nevelés közelebbi speci­álisabb tényezőiről elmélkedjék s e szerint ön­magára és másokra is üdvösen hatni törekedjék. Oselkó József. Maravidéki levelek. V. Cselekedjünk Tény az, hogy az ezredév alatt, melyet átélt a magyar nemzet, sokat és sokat szenvedett, Bok küzdelmes napja volt és ez részben oka is annak, hogy e szép hazában nem egy nyelven dicsérik az istent, nem beszél mindenki magyar nyelven, a mely pedig kell, hogy elsőbbséget követeljen magának a nemzetiségi nyelvek előtt. Viharos multunk, de önhibáink is okai ennek ... Loyalitásunk annyi volt, mint önmagunk alatt vágni a fát. Hisz nemcsak mi vagyunk az a nemzet, mely nemzetiségekkel van megáldva, más nemzetek­nél szintén ugy volt, de mig azok magukba olvasztották a nemzetiségeket, minálunk, dacára fajunk átalakító képességének, nemzetiségek még mindig léteznek. Mi nem törekedtünk arra, hogy ezek is ma­gyarokká váljanak, megelégedtünk azon kíván­sággal is, hogy : Süvegelje meg a magyart, Mind az oláh, mind a német, mind a tót. Kell, hogy most már a társadalom is komolyan gondolkozzék erről, sőt vannak, a kik csupán csak társadalmi uton óhajtanak magyarosítani. Ép ezen okból bátorkodtam én is általánosan előrebocsájtani e néhány szót é3 fölhívni a társa­dalmat arra, hogy itt az ideje már a cselekvés terére lépni. * Muraközben horvát ajkú nép lakik. Ez a nép már a régi időkből is, mint magyarral rokon­szenvező faj volt ismeretes. Hisz tudjuk, hogv 1848-ban is magyarok közt harczolt a muraközi, Kossuthot nagy tiszteletben tartja, egy szóval: lélekben ez a nép magyar . . . Ám ide is férkőzött már a gonosz szellem. Ezt a népet is kísértetbe akarja hozni. Azok, a kik a nép között megfordulnak, azok érteni fogják ezt. Ha Muraközben komolyabb eszközökkel nem nyulunk a magyarosításhoz, akkor még az eddigi munkánk Í8 veszélyeztetve van. Tehát meg kell ragadni minden tisztességes eszköz, a mely a nép megmagyarositásához vezet. „. . . társadalmi uton < s a néppel való köz­vetlen érintkezés, valamint a tanügy rendelke­zésére álló eszközökkel . . . oda fogunk jutni, hogy az idegen nemzetiséghez tartozók szívvel lélekkel magyarokká lesznek. Ezt irja egy elismerő levélben a nagykanizsai kir. ügyészség. Gondolkodjunk felette éa — cselekedjünk. Ligeti. Bajaink gyógyszere. A „Magyar Paizs" néhány számában bajaink­ról szóllottunk, s ezeknek egyikében Németh Jenő ur, dr. Kele Antal szövetkezeti elnök úrral, — „összetartás" jelszó alatt — fogyasztási szövetkezetek alakításával véli elérhetni a bajok gyökeres orvosolhatását. Feleslegesnek tartom hangoztatni az „Össze­tartás" nagyjelentőségót, mert ha oly apostolok ajkairól hangzik az el — mint dr. Kele Antal ós Németh Jenő urak, akkor én csak az általam ismert bajokat sorolhatom fel; azok gyógyszereit oly ékes szólóan mint dr. Kele Antal ur, már csak kevesen bírják elmondani. Mindazonáltal ama kevés tapasztalatot, a melyet a nép között élve szerzettem, leirom, hátha némi hasznára lenne az ügynek, hiszen „a jó pap is holtig tanul." Tegyük fel, egy községben megalakult a fogy. szövetkezet, felállíttatik a bolt, minden képzel­hető czikkel felszereltetik a varrótűtől fogva a szekér tengelyig. Talán nem feledik ki a „collec­tióból" a brtlsseli csipkét sem, mert hát Németh úrként: „nagyok, szörnyű nagyok az igények." Jönnek a vevők, az egyik ilyen, a másik amolyan félét kér; a sok között akad olyan is, a ki kék­köténynek valót is venne. De mi ez? hisz azt meg kifeledték a „collec­tióból," pedig jobban kell a pálinka mérésnél. Jól tudom, hogy ennek czélja — talán egye­lőre — a közönség elszoktatása a Kóbik ós ós Dolfiktól, de én mégis minden boltból kikü­szöbölendőnek tartom ezt, mert a mig a tönkre silányító italt szabadon élvezi a szegényebb osz­tály, addig semmi féle életrevaló eszmenek meg nem nyerhető. S ha a szövetkezeti boltok be­szüntetnék a mérést, az egész közöuségnek — értem a fogy. szövetkezetek tagjait — erkölcsi kötelessége lenne oda törekedni, hogy az egész megyében található, bolttal — egybekapcsolt pálinka mérés szüntettessók meg tekintet nélkül a tulajdonosra. „Zörgessetek és megnyittatik!" Feliratban kérje a megyei közigazgatást, hogy alkosson szabályrendeletetarra, miszerint pálinkát csak ,kor smában kaphasson a nép ; minden oly községben pedig, a melynek 2000-nól kevesebb lakója van, csak egy korcsma álliiható, s ezt a község egy keresztény emberrel keze'tesse; magánosok a saját házukbani kimérésre engedélyt ne kapjanak legalább a falukban; a községi tisztviselőknek tétessék kötelességévé legalább vasár- és ünnepnapokon szigorúan felügyelni arra, hogy a korcsmában csak felnőttek legyenek; minden 18 éven aluli gyermek még a korcsma udvarától is távoltartassók. Igaz, hogy sokan érzékeny veszteséget szen­vednének a pálinka mérések beszüntetésével, de tekintve a nagy erkölcsi hasznot, kalapot kellene emelni azon egyének előtt, a kik ennek keresz­tül vitelet — a magas minisztériumnál — szor­galmaznák amaz érv hangoztatásával, miszerint elenyésző csekély amaz anvagi haszon, — a melyet az ilyen italmérési adóhoz — az erkölcsi mellett, a mely ezek beszüntetésével okvetlen előtérbe lép. Szerintem csak igy lehet meggátolni véreink pusztulását, tehát munkára fel! Lengyel Ferencz. Földmivelés. Állattenyésztés. CSET A kié a föld, azé az ország! Pozsonyban a mezőgazdasági országos kiállítást e hó 7-én nyitották meg. Jelen volt Darányi lgnácz földmivelósi; miniszter és Széli Kálmán miniszterelnök is. Sertésvész. A sertéseknek Ausztriába való be vitele a sertésvósz miatt az alsólendvai, csák tornyai, kanizsai, letenyei, pacsai, perlaki, sümegi, tapolczai, zalaegerszegi és zalaszentgróti járá­sokból, Nagykanizsa és Zalaegerszeg r. t. váro­sokból tilos. A gyümölcsfa ültetésnek mindjárt itt van az ideje. Ültessünk fát általában minél többet, de leginkább hasznos gyümölcsfát. Csemetét az állami kertészetekből lehet vásárolni, de lehet az Ungváry László czeglódi kertészetéből is, sőt ajánlatos; Ungvárynak 300 hold területen van a pompás kertészete. A beültetett fácskákat tanácsos aztán télire különösen hótalan vidékeken szalmáatrágyával takarni be, — azért, hogy a puha friss földmó­lven be ne fagyhasson s hogy a gyökerek aka­dálytalanul működhessenek. Az őszi faültetést legczélszerübb október hó kőzepétől — deczember közepéig végezni — lehet azonban enyhe télen bármikor is fát ültetni, de mindig jobb hamarabb, mint később, pl. a februári ültetés jobb, mint a márcziusi; a márcziusi ültetés sokkal jobb, mint az áprilisi és így tovább. A világtermés ftibb eredményei kerek összeg­ben és szemben a mult évi becsléssel a követ­kezők * 1902-ben 190l-ben 1900-ban millió hektoliter. buza 1023 955 880 rozs 556 493 487 árpa 402 313 314 zab 1058 969 1094 kukoricza 1047 730 986 Összesen: 4086 3460 3760 Á készletek kisebbet, mint a múltévben voltak. A külömb8ég ugyanis közel 100 millió hekto­liter ós mert a fogyasztás az 1902—1903. évre hozzávetőleg mintegy 4,091 hektoliter gabonát fog felhasználni, ebből a szempontból, a nagy termés daczára, gabonatorlódásra az európai pi­piaezokon nincsen kilátás. Néhány szó az őszi szántásról Kisgazdáink úgyszólván ügyet sem vetnek az őszi szántásra, a gazda ezen legfontosabb mun­kálatára, mert nem tudják, hogy ennek elmu­lasztásával mily nagy hibát követnek el. — Vannak ugyan egyes vidékek, hol szántanak őszszel, de oly sekélyen, hogy ezen miveletre nem alkalmazható az őszi szántás elnevezés teljes joggal, mert hiszen az a szántás tulajdonképen nem egyéb a termőréteg sekély felkarczolasá­nál, holott őszi szántás alatt a földnek legalább 16 cm. mélyen történő raegforgatását értjük. — Felmerülhet az a kérdés, hogy miért kell a szántást őszszel legalább is 16 cm-re eszközölni. Azért, mert az őszszel mélyen megdolgozott föld a téli fagy porhanyitó hatásának kitéve tavaszszal az elképzelhető legjobb állapotban lesz s igy mi sem akadályozza a gazdát abban hogy a tavaszi vetést a termelendő növények igényeinek leg­jobban megfelelő időben végezze. — rHolott az őszi mólymivelós elmulasztása esetén, a mulasz­tást tavaszszal eszközölt szántással kell pótolni a ez a rendelkezésre álló csekély igás erővel csak részben sikerül, annyival is inkább, mert a télen külömben is sovány koszton tartott el­erőtlenedett jószág nem képes a felhalmozódott rengeteg munkát elvégezni; de másrészt ta­vaszszal mólyen szántani nem is szabad. Azonban, ha tulajdonithatunk is nagy jelentő­séget az őszi szántásnak, ne felejtsük el azt a körülményt, hogy az őszi szántás a trágya fo­kozottabb alkalmazását teszi szükségessé, mert az őszi szántás által oly réteget is felhozunk, mely az előtt nem állott műveletben s igy a benne foglalt talajsók a növénytáplálására alkal­matlan alakban vannak jelen. — Idő kell ahhoz, hogy e nyers talaj a növények táplálására alkal­massá váljék — Addig is tehát, mig ez be­következik, iparkodjunk nagyobb, erősebb trá­gyázás által a bajon segíteni. — Mélymivelós trágyázással karöltve — amely trágyázásnál a műtrágyázásnak is nagy szerepet juttathatunk — csökkenti azon koczkázatot, mely a gazdát tevé­kenysége körében minduntalan éri. Valamennyi gazdasági tudósító nrnak. Tekintettel a szőlőbetegsógek terjedésének na­gyon kedvező időjárásra és már több helyen megállapított szőlőlisztharmat fellépésére, afakó­rothadás ós peronospora terjedésére, felkóretnek a gazdasági tudósító urak, szíveskedjenek a szőlőtermelő közönséget felhívni, hogy különösen oly esetekben, ha valamely oly szőlőbetegsóget észlelnének, a melynek felismerésében bármi kevósíó ia kétségben vannak, a gyanns meg­betegedési tüneteket mutató szőlőkből a — ter­melők jól felfogott érdekében ós mielőbbi tájé­koztatás végett küldjenek megvizsgálás ós a

Next

/
Thumbnails
Contents