Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-21 / 34. szám

21 MAGTAR PAIZS 1902. augusztus 14. tanúbizonyságot tesznek a Teremtő jóakaratú bölcseségóröl, ki kiapadhatatlan bőkezűségével ezrekre és ezrekre menő kincseket rejtett virágjainak kelyhébe. De tanúbizonyságot tesznek arról is, hogy az emberi ész, kitartás, szorgalom mire képes. Mindezt rövid három év alatt állította elő az emberi buzgóság s igyekezet. F. év junius hó 1-án volt az ünnepélyes megnyitás a „népatyja" Darányi Ignácz földmivelósügyi miniszter által, báró Ambrozy, kakucsi Liébner s az ország minden vidékéről összesereglett kitűnő méhészek 8 százakra menő érdeklődők jelenlétében. Hire csakhamar még a La Manche csatornán is átjutott. S a minden szép, hasznos s jóért érdeklődő s lelkesedő angolok eljöttek megnézni, megbámulni azt, ami sem náluk, sem az annyira dicsért németeknél nincs : gazdasági méhészetünket. Büszkék is lehetünk rá, mert egyedül áll eddig Európában, ugy belső, mint külső berendezésével. A mintegy 42 kat. hold területen különféle rendszerű méhesek, pavillonok, duczok vannak felállítva. Ott találjuk az „országos egyesületi kaptárok" sokaságát. A Kovács, Liebner, Mayer, Tóth, Ambiozy, Nemesszeghi rendszereket. A „bécsi egyesületi" Dzierzon, Alberti, Dadant, Pohánka, Langstroth, Voodbury, Santorna, Layens, Abboth, Haoker, Cheshir, Sherington, Néibour, Rustie stb. kaptárakat, összesen circa360 méhcsaláddal. Mnzeuma páratlan, minden eszközt láthatni ott. Az összes magyar méhészeti irodalmi termékeken kívül láthatjuk az összes német 8 franczia termékeket is. Anyagraktára tele mézzel. Egy 12 mm. mézet magában foglaló nagy s két kisebb kádat. 40—50 kgm. bödönyöket s számtalan 1 kilós, Vi és Vs kilós üvegeket, mind-mind tele mézzel.' Az angolok után az egyes gazdasági egyesületek tettek látogatást; ezek mindannyian dicserőleg nyilatkoztak intézményünkről s a czélról, melyért az felállítva lett. Működését meg js kezdette már a megnyitás után azonnal, a kisgazdák julius hónapban augusztus 3-áig tartott, a néptanítók számára rendezett tanfolyamával. Különösen ez utóbbin az ország minden részéből lettek felvéve néptanítók, kik az ott elsajátított ismereteket a szélrózsa minden irányában elvive, előadásaik, tanácsaik s szakképzettségük által megteremtői lesznek az okszerű méhészkedéanek. A tanfolyamon résztvettek Hugauff Ede, Gerde, Barnyam., Dömötör Gyula, Aszód, Pestm., Szalay Sándor, Pápa, Acsód, Veszprém., Dobos Dezső gyüjtőfogházi tanitó Budapest; Köln József Magv. Pécska, Aradmegye; Voine Miklós Vajdei, Hunyadm; Oláh Dezső Budapest; Póterfíy Gyula Homoród Hóviz Nagyküküllőm.; Póterffy Aron HomorodAlmás, Udvarhelym. ; Répay ;László Alsónémeti Ungm.; Sehiehta Dezső Tisza-Vörösmarth, Mármarosm.; Kovács Gyula, Homok Ferencz. Nógrádm, Jakab Sebestyén Torontál-Ujvár, Torontálm .; Wáhl Ignácz Apatin, Bácsm.; Stripozky János Holubina Beregm; Szőke Benedek, Jász-SzentAndrás Jásznagykunszolnokm.; Hegedűs József Püspök-Ladány, Mihályi Kálmán Szeghalom, Békésm.; Bányász János vácsapáti Nyitram.; Glatt Győző M.-Szók Baranyamegye. Előadva lett minden, a mire a méhésznek szüksége van az életben. Az egyes eszközök 8 kaptárok sajátkezüleg való készítésétől az elmélet agyakor lati méhészkedés mindez legesekélebb ágáig. A munkarend felosztása a következő volt; reggel 5—7-ig s délután 4—8 óráig méhészeti eszközök s kaptárkészités a munka teremben ; délelőtt 8—12 ig gyakorlati, 2—4-ig elméleti méhószkedóa. Öröm volt nézni azt a fáradságot nem ismerő buzgólkodást, melyljel a tanítók az egyes

! icmereteket elsajátítani iparkodtak, hegy azokat majd az életben értékesíthessék. Dicséretet, elismerést is arattak vizsgájukon gyakorlott ügyességükért. De ez nem is volt csuda ! Mikor olyan erők állanak az intézet élén, mint Kovács Antal fölügyelő, Tóth János méhószmester ós Forgách Lajos előadó tanár. Kovács Antal Grandnak, a hires méhésznek a méhészet tulajdonkópeni megteremtőjének méltó utódja. Szakképzettsége páratlan ; egyéniségének szeretetremóltóságával pillanat alatt megnyeri a sziveket, bírja azt a művészetet, hogy mindenki a legelső látás alkalmával teljes bizalommal tan iránta, mit bizonyit a tanitók rajongó szeretete, melylyel körülvették s atyjukként I tisztelték. Az intézetben való megjelenése valóságos ünnep volt rájuk nézve. Szivjósága s türelme kiapadhatatlan, mit számtalan esetben bebizonyított. Tóth" János, az intézet tulajdonképeni vezetője, alapos tudásával s előzékenységével százával vonza naponkint a látogatókat, a miről az intézetben levő látogatási könyv tanúskodik. Forgách Lajos előadó tanár a harmadik. Akárki rendelte be öt Gödöllőre, kitűnőbb erőt nem alkalmazhattak volna, mint épen őt. Előadásai pompásak, tele rendszerrel. Kiapadhatatlan humora a legszárazabb tárgyat is fűszerezte, a legfélénkebb embert is felbátorítja. Sok évi tapasztalatai s fogásai a méhészet terén kitűnőek s ezeknek megismertetésével nem is fukarkodik. Szóval olyan erők állanak az intézet ólén, kik e téren az ország legjelesebbjei közé tartoznak s kik leifogva hivatásukat, küzdenek és fáradnak, hogy elerve legyen a czól, a melyért ez a intézet alkottatott. Hiszem is, hogy rövid idő alatt megtermi mindama gyümölcsöket, a melyeket tőle várnak s remélnek. De szükséges ehhez magának az ügynek a felkarolása is. Ne hagyjuk parlagon heverni mindama kincseket, a melyek a virágok kelyheiben elrejtvók aknázzuk ki azokat az okszerű méhé8zkedés folytán 8 ha nem „csurran, cseppenik," de gyarapodni fog a magyar kisbirtokos lassanként erkölcsileg ugy, mint anyagilag. A gazdasági egyesületek buzgó elnökei és titkárjai valóságos missiót teljesítenének, ha időnként kirándulásokat rendeznének ezen pompás állami intézmény megtekintése 8 tanulmányozása czóljából, alkalmat nyújtva igv a népnek az okszerű méhészet megkedveltetésóre. Legközelebb szives engedelmeddel a méhészet erkölcsi s anyagi hasznáról fogok szólani. Hagtnif Ede Földmivelés. Állattenyésztés. űttr A kié a föld, azé az ország! Termésátlagaink elmaradnak a nyugati kalturállamok termésátlagai mögött. Ez tény, a mit bizonyítanak a statisztikai adatok. Vegyük csak főtermónyünket, a búzát. A magjar átlagtermés hektáronként 11.08 ram. A franczia 12.15 mm. A német 15 ram. A belga 17.53 mm. Az angol 21.4 mm Földünk elismerten jobb, mint a nyugati országoké. Éghajlati viszonyaink kiválóan kedvezőek. Népünk szellemi ós fizikai képessége kitűnő. Ősi foglalkozásunk a gabona termelés. Miért hát, hogy mégis hátrább vagyunk ? A nagyobb birtokokon a termésátlagok ma még sokkal nagyobbak, mint a kisebb birtokokon, mert ott a mélyebb miveléssel a föld tápláló anyagait a mélyebb rétegekből is merítik már. De félő, hogy ez csak időleges elsőbbség. Mert, ha bizonyos turnus szerint trágyáznak is már itt istálló trágyával, a földből kiaknázott tápláló anyagok teljes visszapótlásáról szó sincs. Mert, hol marad a szemben fölhalmozott legértékesebb tápláló anyaeok visszapótlása? Azok mindörökre elvesztek a földre nézve. És hogyan pótolják vissza a gabona szárában és kalászában a széna sásában és szárában összegyűlt tápláló anyagokat? A rosszul kezelt istállótrágyával bizony nagyon tökéletlen a visszapótlás. A kisebb birtokokon a talaj mélyebb rétegeinek kincse kiaknázatlanul hever. A sekély műveléssel a felső talajréteg kimerül. Fogy ós silányodik a termés. A pipacs, a konkoly, a búzavirág szaporodik csak. A visszapótlás tökéletlen. Nemcsak a szem tápláló anyagai de az eladott szalmában és szénában kivitt értékes anyagok is visszapótlás nélkül kerülnek ki a földből. A műtrágya az állami birtokokon, néhány nagybirtokon, elenyészően csekély középbirtokon ós kísérleti telepeinken kivül még föl nem ösmert visszapótló szer. Égy kiváló franczia agronómua kiszámította, hogy művelt terület hektárjára esett a műtrágyában adott négy főtápláló anyagból: Németországban 27.45 kg. Angliában 13.72 „ Francziaországban 15.52 „ Belgiumban 36.56 „ Svéd-Norvégországban 6.82 „ Ausztria-Magyarorsz. 1.99 „ Az a tény, hogy a nyugati gazdák nagyobb műtrágyahasználata mellett nagyobbak a termésátlagok is: tollúnkra adja azt a következtetést, hogy az okszerű visszapótlással emelkednének a mi termésátlagaink is és mindaz, a mi azzal együtt jár. A jövedelem, a haszon, a jólét. A földmivelés egész vonalán döntő szerepet játszi^ azután a munka. Of.t van a szántásnál az óriási külörabség a sekély szántába faeke és a mélyen járó gőzeke közt, a boronálásnál az amerikai rugós borona és a tüske borona közt, a vetésnél a sorbavetőgép és a kézi vetés közt, a kapálásnál a Iókapa és a kézikapa közt, az aratásnál a kévekötő aratógép és a kéziaratás közt. Ezek a külömbségek a végső határokban kell, hogy a termés nagyságában is külömbseget hozzanak létre. Mi a föld megmunkálása tekintetében is messze vagyunk a külföldtől. Mi nem tartunk lépést a korral sem szakképzettség, sem a talaj termőerejének fenntartásával, sem a talaj megmunkálásával, s ez az oka, hogy termésátlagainkkal sem tarthatunk velük lépést. életből. Elővigyázó. Ur: (Egv bálon négyes alkalmával a „tour des mains" figuránál.)'Szabadna nagysám az ujja hegyeit kérnem. Nő: Mit, ón magam főzzek? Én, a nő, a teremtés koronája ? Fóij : Oh, e miatt nem esnék ki egyetlen egy gyöngy stem sem a koronából. Biró: (Egy aggsziizhöz, ki korának kimondásával késedelmeskedik.) Mondja ki már nagysád, ugy is sokra vagyunk elkészülve. Kisasszony: (Egy férfiúhoz) Miért találja természetesnek, hogy nővéreim szépek? F' rfi: Mert nagysád jó példával ment elő. Egy eptimÍ8ta. — Ugy, és te azt hiszed, hogy a kereskedelmi tanácsos leánya vonzódik hozzád? Miből következteted ezt ? Fiatal orvos: Oly nagy szeretettel matatta a nyelvét. Anya : (Leányához, kinek az apja egy aj ruhát tagadott meg.) Csak sirj, gyermekem, a könyek könnyebbülést szereznek ! . Férj : (Sötéten.) Igtn ... de nekem. Kohn ur! a krematoriunaban tűnjék ki, hogy ön egy lángoló hazafi. L1 Tsftai Heti hirek. Helyiek. Éljen a király I Aug. 18 án, Ö felsége születésnapját fényesen ünnepeltük meg városunkban. A d. e. 9 órai istentisztelet alkalmával Legáth Kálmán plébános mondott Te Daumos nagymisét Bozy és Németh káplán urak segédletével. Egy rögtönzött énekkar pedig, úgyszintén ifj. Czukelter Lajos úr szólója igazáu mély áhítatra gerjesztették a templomi közönséget. A mise végével a Hymnust énekelték. Jelen voltak az összes hatóságok testületileg és a honvédhuszár tisztikar ragyogó pompában. Egy teljes század huszár ünnepi díszben állt fel az u tcz In a templomhoz közel. Fal- és elvonulásuknak temérdek nézője volt. Kossuth-ünnepély Zalaegerszegen. A múltkori felszólalásunkkal kapcsolatban most tudtul adjuk, hogy a Bödy József elnöklete alatt lavó ipaios ifjak önképző egylete elhatározta a szapt. 19-ének; Kossuth L. születéséuek 100-ik évfordulója megünneplését. Reméljük, hogy még jobban kiszélesül e nagy nap emlékének a megünneplése. A zalaegerszegi társaskör Kossuth Lajos 100 éves születés napját 1902. évi szeptember 19-én nagyobb ünnepséggel fogja megünnepelni, melyre a szükséges intézkedéseket a közel napokban már mégis teszi. Óvodai záróünnep volt 14-én városi óvodáinkban. kert kettő van. Szép palotában az egyik bérelt, alacsony, nem megfelelő házban a másik. Az ünnepélyecske szép volt, köszönet az óvónők-