Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-24 / 30. szám

MAGYAR PAIZS 1902. junius 19

. hanyatlás tapasztalható. Liszt: átlagos jegyzések Budapesten: 012345678 27.90 27.60 27.60 26.40 25.40 25.— 24.30 23.80 20.80 Korpa: Finom 8.10 kor., durva 8.30 kor. Munka nélkül nem lehet élni s hogy a magyar ember munkára született: ezt bizonyítja egy tárcsái fürdővendég. Nagy Istvánd Zsigmond egv szolnoki jó módú, kedves öreg ember a a fürdőn időzik kisasszony unokájával s a szobaleánynyal. Fürdőzik is, azenet ós halgatja, sétál is, beszélget is — de mindez neki nem elég, halóira unja magát evvel a dologtalan tétlen élettel. Azért megkérte a tiirdőtulajdonost, engedje meg neki, hogy a nagy kertben, parkban kaszálhassa le a füvet. A tulajdonos szívesen meg is engedte. A szerk. levele H. S. A.-Lendva. Könnyebbség okáért sokszor sokan leteszik a szövetkezeti boltba az előfizetést s azt egész biz;osan meg is szokta kapni a kiadó. Hanem a más uton járó pénzeknél ki van téve az ember annak, hogy a pénzét — megkapja, ennél fogva egyébnek is ki van téve az ember. Különben önnél ugy látszik elég szép rendben van a dolog. Eddifi már bét negyed van lefizetve, a mi talán most elég is. — P. Budapest. Bizony nem tudtam, hogy te vagy, akkor még jobban megczirkalmaztam volna. Köszönöm a levelet. Üdvözlet a Magyarságnak. — M. ét M. Torda. Barátság szálljon innen tihozzátok. A tordai Kussutli emlékkel pedig ugy áll a dolog, hogy az akkori Aranyosvidék, melynek akkor véletlenül én vaíék a munkása, melegiben mintegy hat vagy hétszáz forintott gyűjtött a tordai Kossuth emlékre. Már addig is kamatoztattam. Eljövetelemkor átadtam 'a polgármesteri hivatalnak, Kiszámíthatjátok, a kamatokkal mostanig kitehet kétezer koronát, llát ha még ti is gyűjtöttetek azóta hozzá, vagy az ott msradt Aranyosvidék. Furcsa volna, ha most Várfalva kisközség lepipálná a nagy Tordát. B. Szabéd Intézkedtem. Farkas Antal könyve a demokraczia fejlesztése; az ára is népié. 1 kor. küldöm. T. J. Talián Dörögd. Elküldöttem Egy hiányzik. M. JF. A.-lendva. Igaza van, sok a viszásreud nálunk. Ezért kell küzdenünk teljes erőnkből a magyar ipar győzelmére magnn és hazai közügyünk érdekében Es sohasem szabad kétségbeesnünk, hogy gyorsan győzelemre nem juthatunk is. -1/. Bécs. Háromszori hirdetés mehet 6 koronáért.—Fr. Z-mihályfa. Kedves kis lyra. Kíszönet. Üdvözlet. Jövő héten. Kefegyár N kanizsa. Önök méltók az üdvözletre. Kérek egy kissé több akatot, bővebben is irok róla. Keresnek egy kisbirtokot lakóházzal, együtt hogy bérbe kivegyék. Bővebb magyarázatot ad a kiadóhivatal és a Csácsi utcza 14. sz. ház lakója. 3—0. Zalafármegyei magyar iparvédő egyesület. A szegény magyar iparosokról s az adóról. A vegyi tisztítás és ruhafestés előnyei következők. A viselt ruhát, a mit nagyobb része a közönségnek használhatatlannak mond és elprédálja potom pénzért, a vegytisztítás által és újra festés által használhatóvá teheti s igy csekély költséggel egy uj ruhának a beszerzésétől mentheti meg magát. Természetes dolog, meg van minden előnynek a hátlánya is, mert a ki a vegytisztitást igénybe veszi, az kevésbé veszi igénybe a gyakori uj megrendelést, a mi egyik másik ipart megrövidíti ; de ezzel nincsen megrongálva még semmi féle testvér ipar, itt csak egyedül a takarékosságról van szó. A kinek jövedelme nem engedi azt meg, hogy gyakran uj ruhát vehessen, annak üdvös és nélkülözhetetlen a vegytisztítás és ruha festés; a magas jövedelemmel rendelkezők, az előkelőség, a kiknek a pénz nem numerái, azok ugy sem igen veszik igénybe sem a vegytisztitást, sem a szabó, kárpitos vagy más hazai iparost. Azoknak mi magyar iparosok igényeiket kielégíteni képestk nem vagyunk ; vagy ha ki akarjuk a magas és messze menő igényeket elégíteni, akkor utalva vagyunk mi magyar honos iparosok Ausztriába vagy még tovább kimenni és onnét diszes Anonczokat beküldeni, akkor majd meg lesz a tekintély és bizalom, mert nem magyar gvártmány. Az már általános megrögzött téves felfogáson alapszik a mi ős magyar fogyasztó és megrendelő közönségünk között, ha tudomása van arról, hogy ez meg az hazai gyártmány, akkor anélktll hogy meggyőződést szerzett volna magának, rá mondjaguny szóval: Idevaló, nem jó! ceak Bécsben lehet jót kapui. EÍ mindennapi dolog a mi magyar testvéreink között. Hogy egy angol szövet vagy franczia minden esetre szebb kivitelű, mint a magvar gyártmány, az lehet; de a mennyivel szebb, annyival drágább, s esetleg rosszabb is; de a mi magvar népünk azzal mit sem gondol, meg teszi csak azért is, hogy dicsekedhessék vele: Párisi vagy londoni gyártmányt használ. Ebben a mi jámbor vevőink igen gyakran tévednek, mert nagy részben előfordul, & mit volt szerencsém budapesti tartózkodásom alatt megismerni, hogy hazai gyártmányról a gyárt jelző czédulát óvatosan lekapartuk és a franczia angol diszes vignettát védjegvgyel hamisítva ráragasztottuk és abban a lelki meggyőződésben, hogy az nem ha/ai gyártmány, hanem angol vagy franczia, nagy lelkiien két árán is nyakába sóztuk, föl számítva fuvar-, vára ós más k öltségeket, holott az csak képzeletben volt meg a nagy kereskedői titokban. A közönségnek arról még homályos fogalma sincsen, hogy egy gyártmány fölött ítéletet mondani tudjon ; azt csak a tájékozatlanság mondja bennük, hogy nem jó vagy jó, mert mindenben van rossz én jó; azt csak egyedül a kísérletezés van hivatva megállapítani, — de nem a megszokott mondás a mit egyik ember a másiktól tanul s vaktában hiszi. Elhinni és állítani csak azt lehet és szabad, a miről szigorúan meggyőződtünk. Igy tehát aki azt állítja hogy a hazai gyártmány nem jó, az vétkezik, és a ki mellőzi, az nem hazafi. Ezt javítani kell és ennek javítása a kormányt illetné, de az nem igen sokat gondolhat, az iparral; igy tehát a nagy közönség van arra hivatva hogy saját érdekében támogassa és pártolja a hazai ipáit, é.°ha tömörülve testületileg kérjük a kormányt, nem hiszem hogy ne te-nné meg a nagy közönség követelményét, a mint az állam és a közoktatásügyi minisztérium arrói gondoskodik, hogy a magyar nemzetiség erősbüljön, a nyelv és érzelem tekintetében. ugy azt hiszem ha az iparos közönség olyan alapon követeli a magyar ipar meg honosítását, mint a nemzetiséget, törvénynyé hozza hogy azt minden néptanító a növendékekbe oltsa bele és nemesítse, akkor igen szépen fog haladni a fejlődés a magyar ipar teien. Mit ér a gazdaság ha nincsen milvelve? mit ér a hegy, ha nincsen bányászva? mit ér a tudomány, ha nem érvényesíthetjük? Az összesnek egy a létrája: az. ipar művészet; és ha arra föl akarunk jutni,' akkor az idáig ellenszenveskedést a nép közül ki kell irtani, a mi pedig nem egyéb, minthogy a magas kormány az állam nagyjaival egyetemleg az ipart fejlessze és a külföldi behozatalt teljeseu mellő/ze és mellőztesse; ahho* p«lig nem keli más, mint jó akarat, jó törvény, igazságos törvény kiszolgálás, a protectio mellőzése, a jog egyenlő gyakorlása, a mi nálunk részben sincsen megtartva. Azért vagyunk szegények és boldogtalanok, megelégedetlenek. Ila az ipar fejlődésnek indul, megszűnik a teher mihelyest a nép keresethez jut, rendezi elmaradott kötelezettségeit, ruházkodik, él, mint embernek kell élni, fogyaszt, szórakozik és ez által a másikat élni hagyja, nem irigyli egyik a másik jó módját, megszűnik a koldulás, rablás gyilkosság; a népet ugy sem viszi más a tévútra mint a nyomor, az éhség, a mi itt Magyarországon annyira meg van honosulva !ami fölött semmit sem kell csudálkozni. Mitől származik ez r A statisztika tudja legjob ban kimutatni, hol van a hiba, hol kell reperálni. Az adókivető bizottság megkezdte előmunkálatait, a III. osztályú kereseti adó tárgyalását és meglehetősen működik, az adóemelést^ nem hiába sok iskolát végeztek megtanulták. De hogy egy kisiparos adóját, kiszabni tudnák, olyan szakértő nincsen a bizottság között; az csak olyan alapon fekszik, a ki megfizette pontosan multi adóját, azt most 100°|o-kal emelni kell, ha nem birja ki, akkor nyögi; de nemcsak Zalaegerszegen hanem az egész országban; hanem azért arra nem gondolnak, hogy az adón kivül más hivatásuk is volna a vele foglalkozóknak. A magyar ipar támogatását nem tartják hatás körükbe valónak, a mi a nagy nehézséget az adóbehajtásnál megkönnyítené. Hiába vetik az adót az iparosra, ha nem adnak neki munkát, nem fizet az, ha tüzes vassal szurkálják is; ha nincsen keresete: a vánkost ugyan elvehetik feje alól az idén, hát jövőre mit vesznek el tőle? kár az ilyen erőszak ; adót fizet minden ember eleget, ha nem közvetlen, közvetve ; ott a házbér adó, fogyasztási adó, egyház adó, szivar, dohány, ezukor, kávé, védkötelezettség; kell még több? Megfizeti a korcsmáros, kereskedő, mészáros a III. osztályú kereseti adót a fogyasztó közönségül bevételezett bor, pálinka, hus és egyéb iszta jövedelem után, a ki egészséges és fogyaszt, az fizet elég adót; a beteg embernek pedig engedje el az állam. A ki automobil bicziklin, diszes fogatokon jár, azokat tessék megadóztatni, a szegény sorsú iparosok helyett; mert most már oda jövünk, hogy az államnak mi kis iparosok keresetünkből adót alig fizethetünk; hanem az állam adjon családunknak megélhetési m )dot vagy uti költséget Amerikába vagy Tranzvalba, ha már a megélhetés nincsen biztosítva a nép egy részének. Bundschuch József festő éa vegytisztitó. Bérbeadó üzlethelyiség. Az özv. Unger Domokosné-féle házban a melyben jelenleg Unger Antal könyvnyomdája van, az 1902. évi november hó 1-től kezdődőleg bérbeadó. o—ll Bővebb felvilágosítás dr. Grünraafd Samu zalaegerszegi ügyvédnél nyerhető. XjegjoTDlD á niűfogak, fogsorok, m ssái Scliarpf Jenő fogtecnikus jaugusztus hó 7-től rövid ideig működik Zalaegerszegen az M •••• m „Arany-Bárány szállodában. ' 1-3 faejiési hirdcímcny. Petőhenye község iskolaszéke Németh és Kiss, zalaegerszegi lakosok által készített tervrajz és költségvetés alapján a tanítói lakást egy tanleremmé átalakítani és egy uj tanítói lakást megépíttetni határozván el. Ezen munkálatok vállalatba adására vonatkozólag nyilvános verseny tárgyalást hirdet. Ajánlkozni óhajtók felhivatnak, hogy szabályszerűen kiállítandó zárt Írásbeli ajánlataikat alulírott iskolaszék elnökéhez, Petőhenyében legkésőbb f. évi augusztus hó 3-án délután 4 óráigannái is inkább nyújtsák be, mert ezen határidőn lúl beérkező ajánlatok figyelembe nem vétetnek. A fentnevezett munkálatok együttesen, vagy külön csoportonkint is kiadatnak. Megjegyeztetik, hogy a munkák elvállalója a tervrajz és költségvetésért járó dijat a magyar mérnök- és épitész-egyletnek hatályban álló díjszabályzat tételei, szerint tartozik megfizetni. Az iskolaszék fentartja magának a jogot, hogy az ajánlatok közül az ajánlati öszszegre való tekintet nélkül szabadon választhasson, vagy az összes ajánlatot viszsza utasíthassa. A munkálatokra vonatkozó tervrajz- és költségvetés Petőhenye községi iskola tantermében f. évi augusztus hó 1-től naponta megtekinthető és ott az iskola' tanitó által minden egyéb felvilágosítás megadatik. Kelt Petőhenyében, 1902. juiius 24-én. G-yöre János plébános, iskolaszéki elnök. HIRDETESEK jutányos áron felvétetnek a kiadóhivatalban.