Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-24 / 30. szám

2 magyar hazafi-e, vagy hazaellenes; munkás, hasznos, becsületes és tisztességes polgár-e, vagy dologtalan, haszontalan, parazita?! Hiszen egy az Isten; egyféle lehet csak minden vallásfelekezet elvei, és szabályai szerint is a becsületesség, jóravalóság, tisztesség és igazság. Az egy Istent imádók közt is lehetnek bár más vallásfelekezeten: jók, rosszak, munkások, dologtalanok, becsületesek, becstelenek, igazságosak és igazságtalanok, hasznosak és haszontalanok. Egyiknél aránytalanul több a jó, a másiknál a rossz. Bizony sok függ a neveléstől s emberszeretettől. Az igazságosság-e az ideálunk, vagy az aranyborjú? Legyen ember, minden ember iga» magyar, munkás és hasznavehető polgára a magyar hasának. De ne csak papiroson és szóval, hanem: tettekben. Jól tudjuk, hogy minden emberben van jó és rossz, mint virágban a méz, s absolut jó csak az egy Isten, és igy eltagadni nem lehet, hogy valamint a többi keresztény vallásfelekezeteknél, ügy a zsidóknál is vannak vallásosak, vallástalanok, jók, rosszak stb. Ha van tehát bennök egy mákszemnyi igazság érzet, a jók, a rosszakkal nem azonosíthatják magukat, mert ezzel megszűntek jók és igazságosak lenni, s megszűnt a jogosultságuk arra nézve, hogy az érdeknélküli és az elfogulatlan igazságos emberek jóindulatát és szeretetét megnyerjék és kiérdemeljék. Hiszen a legfőbb absolut jó az Isten is csak a jókat szereti és jutalmazza, a gonoszokat pedig bünteti. Hát miért lennének egyedül csak ők a kivételek e tekintetben? Nincs is sem isteni, sem emberi törvény, mely a rosszat, haszontalant védené, s oltalmába venné. Ha mindezeket a munkás, munkátlan, hasznos és haszontalan emberekre alkalmazzuk, minden érdek és elfogultság nélkül, akkor a választás nagyon könnyű, mely nem lehet más, mint hogy védelembe vegyük a munkás polgárokat, a megerőltető munkát következetesen kerülőkkel szemben. (Folyt, köv.) Dr. Kele Ant»l. hát azért, hogy tűzoltó vagyok. Igen ám, de Stefanecz is tűzoltó, még pedig derekabb, mint én, s még sincs ebédre híva. Hát ezért sem. Hát miért ? Most jutott eszembe a megválasztásom, hogy főparancsnok és állás. Tűzoltó, főparancsnok és fögymnasiu'mi tanár. Ezek együtt számitnak. Kezdtem is egy kicsit drukkolni, hogy a Föherczeg őfensége megczenziál a tanári dolgokból. Mikor született és miben tűnt ki Tinódi Lantos Sebestyén Diák ? vagy pedig: Mikor használják a klasszikus irók az ablativus absolutust? Erre jelesre felelek. Igen ám! de hátha azt gondolja, hogy mathematikus vagyok, mert olyan tanárok is vannak, s kérdez a logarithmusböl, a felsőbb egyenletekből, a testek esésének gyorsaságáról, vagy hogy mennyi (a+b) — n

2 ? vagy hogy vezessem le a Garnot tantételit? Mi az egyenlőség, hasonlóság és egybevágóság? Vagy a csillagászatból, hogy mikor hűl ki a Venus?stb. Kezdett bennem a vér hüledezni. No, persze. Mert a megválasztatásomkor arról volt szó, hogy tűzoltó főparancsnokság és tanári hivatal — egybevágó dolog. — Hát a mint szemtöl-szemben állok Ö fenségével, látom, hogy milyen tájin jó ember. Nem lesz ez olyan elrettentő szigorú czenzor. Lassan, öregesen kérdezi: Hát mikor lesz a jubileum? Augusztus ötödikén. Hát hányan vannak a testületben? — Hatvanan fenséges ur! Elégséges. S aztán mint az érettségi vizsgát tett diák, megMAGYAR PAIZS A rá. (IY.) — Fürdó. — A mult számokban arról a vizről írtam, a melyikből sok van Egerszegen. Most arról irok, a melyik nincs. Mindenik az egészséggel van viszonyban. Csakhogy egyik egyenes, a másik viszás viszonyban. Ar emiitett gőz ós mocsárgázok viszás viszonyban vannak. Minél több van ezekből, annál kevesebb van az egészségből. A jó fürdővíz egyenes viszonyban van. Vagyis minél több és jobb a fürdő, anná

1 jobb az egészség, (persze, ha azt használják is.) Negatív ez azt jelenti, hogy Zalaegerszegen gyenge iábon áll a közegészségügy, minthogy nincs megfelelő fürdő. Valamelyik modern bölcs felállította a bölcs mondást, hogy mondd meg, mennyi szappant használsz s én megmondom, milyen művelt vagv. Ez bölcsnek elég bölcs mondás, szó nélkül, d^ nem annyira igaz, mint reklám a szappangyárosok és kereskedők számára. Mert hát a tisztaságnak, egés<ségnek és műveltségnek nem anynyira a szappan használata, mint inkább a víz használata a fokmérője. Csakhogy a viz használatnak a reklámozásáért nem jár jutalék az Úristen gyárából. Pedig megérdemelné embertársaink jóléte, hogy a fürdővízről is indítson egy jó szálló igét valamelyik bölcs. Hogy nincs Zalaegerszegen fürdés, azt épenséggel nem lehet mondani; mert van. Itt folyik el istenadományként a Zala vize. Nem kristályvíz. De talán annál jobb a fürdésre. Különféle föld- ásványrészekkel szfirkitett s féligmeddig gyógyfürdőnek is lehetne nevezni. De ez a fürdővíz inkább csak azért van, hogv az embeiek belehaljanak. Minden nyár elején, a fürdés első napján csak egy városból 3, 4, 5, ember hal bele. Több nem. Mert a hatóság ez első nap után megtiltja. Meg a fürdést is, a halált is. A ki mégis merészkedik, az vagy belehal, vagy megbüntettetik. Tertium non datur. Kivételt tesznek természelesen a pénzes emberek. De tudnivaló, hogy ón itt a szegény emberekről beszélek. Mert a kinek pénze j£au, annak esze is van, hogy ne halljon a vizbe.'Az elmegy Kanizsára, vagy Budapestre fürödni. Ne menjünk túlságba. Zalaegerszegen is van egy fürdőház a Zala partján. Használják is. Használható is, ugy amint. De hiába, az igazat meg kell mondani, ez a lakosságnak sem a számarányához nincs mérve egy nyári meleg napon, — sem a közepes kónyességuek és kényelemnek az igényét nem elégíti ki már, — sem a nagyobb tömeg szegénységéig uem ereszkedik le. Ez utóbbi miatt mennek aztán le is fel is a parton szabadlürdőzésre. S jőnek a belefulladások és rendőri tilalmak. Még ptdig olyan formán, hogy a tavaly használt, sekély helyre egész nyugodtan megy az úszni nem tudó s belepotytyan, mert egy óv alatt glibbeuőt vájt ott a kőnnyebűlten, asztalhoz ültünk. Mindjárt gondoltam magamban: Na Jóska igy te is tudtál volna felelni. Ebéd végén mindenik kapott egy ménkő nagy bőrszivart. Némelyik rágyújtott. Egyik őrnagy véletlenül megfordítva fogta a szájába. Nem égett. Sokat vesződött vele. Aztán eldobta. Mások haza hozták emlékbe. Én is zsebre vágtam s itthon egy hétig szívtam. Mindezeket Stefanecz Jóska is megtehette volna. Aztau előmbeállott egyik-másik. Na látod! ezért kell a főparancsnoknak elsöbbrendü társadalmi állásuakból választatnia. Mert mégis az állás, a társadalmi állás, a reprezentálás — József föherczeg asztalánál. . . . Ekkor még nagyobb homály borult a fejemre. Mert bizony nem láttam én át ekkor sem, hogy miért kellett nekem ezért főparancsnoknak lenni. Meggyőződtem, hogy sem a szép szememért, sem a magas állásomért, sem a mathematikai nagy tudományomért nem hívtak ebédre. Hanem csak azért, mert egy ménkő nagy ezüstös rézsisakom volt, azt is kölcsönkértem volt Kováts Károly úrtól. Még inkább felsültem volna, ha czivílben kellett volna megjelenni, mert frakkom nincs. Stefanecz ezt is könnyebben magára veheti, mert neki több pénze van. Nem értettem meg, most sem értem és sohasem fogom megérteni, hogy a kéményseprőmester mért ne lehetne tűzoltó főparancsnok, ha arravaló; s ha 99 főparancsnoknak helye van a főherczeg asztalánál, mért ne volna helye a 1902. julius 24. viz. Err« aztán tilalom-fát tesz oda a hatóság mint mikor eső otán fölvesszük a köpenyeget. Az úszni nem tudó ugy sem menne már oda. Aki pedig úszni tud, ugy sem veszne bele. A jövő nyár elején megint előfordulhat egy ilyen páros esemény (belefulladás és tilalomfa) odább egy kőhajításnyira, ahol most bokáig ér a viz. Pedig hát nem a veszedelem után kell intézkedni, hanem, hogv tudományosan fejezzem ki magamat, preventív módon. A fürdő idő előtt kell felállítani a tilalomfákat s minthogy pedig amint látszik is, a hatóságnak szivén fekszik az emberek élete ós jólléte, hát azonközben meg kell vizsgáltatni, hol veszedelmes, hol nem veszedelmes a viz s meg kell jelölni: itt a nem uszék, emitt az úszók fürödnek, amott pedig senki. Legjobb volna pedig egy ingyenes, vagy 2—3 filléres, olcsó, de biztonsági fürdőt csinálni (mért ne kettőt is?) deszkapadozattal s azt mondani: nép: te ide mész fürödni. Hogy ne kelljen évenkint, havonként lábolni a vizet vizsgálás szempontjából. Megtehetné ezt ingyen a város. Megtehetné vállalkozásként a város,vagy más egyesület, társulat, vagy egyes vallalkozó. — Vállalkozó !? Hol van az? Hol van az a vállalkozó ma, aki két-három év alatt 50, ví-gy 100 ezer koronán alul akarna nyerni ? A közügy szeretete s ember társainak a jobbléte, boldogsága egyáltalán nem fér az emberek fejébe; az önös meggazdagodás — rohamosan, szempillantái alatt — ez a mai bálvány. Pedig a Zala vizét ingyen adta isten fürdésre, egészségre, a partján lakó emberek boldogságára, kulturájára, csak nem tudják felhasználni. Ilven szegényesen, sőt gyászosan vagyunk a viz partján a nyári fürdővel. Mit mondjunk a magasabb rendű fürdőről ? Zalaegerszeg 10 ezer lakosságú város. Városnak város. A nagy megyének a központja. Mennyi hivatal van benne! Mennyi uri ember lakik benne! Hány bált rendeznek benne! Mennyi vendéglője van! Laknak benne gazdag emberek is. De ennek a városnak nincs téli fürdője, nincs gőzfürdője. Fényes kávéházai, vendéglői vannak, hol az ember elvesztegetheti a pénzét, de nincs fürdője, hol helyreállíthatná az egészségét. Persze vállalkozó! Hol van a vállalkozó? Mert ezen talán nem lehet évenként 20—40 ezer koronát eyerni. Ez az oka ós semmi más, hogy Zalaegerszegen nincs fürdő. Akko^' talán a hatóságnak kellene erről gondolkozni — a közpénztárból a közös lakosság érdekében. Borbély György. Iskolai éríesitök (II) Még a következő isk. Értesítők jöttek szerkesztőségünkbe. 100 diknak is, épen úgy, miüt az elsőnek vagy harmadiknak ? Ha 99 ember mind egyenlő egy századikkal, akkor a 99 ember mind egyenlő egymással is. Hanem itt még nincs vége az én főparancsnokságomuak. Az iskolai fegyelmi vizsgálatba is befurakodott s nehezékként szerepelt. Nem volt elég ötesztendeig emelnem a keresztet. Miért vagyok én főparancsnok? Miuden lébe' kanál. A korcsolyázó egylet választmányában is ott vagyok, a londoni Cyclist Touring Clubnak tagja, az Emkének alapító tagja, a szabadkai Achilles sport-egyletnek halálig tiszteletbeli tagja, a közös hadseregnek czimzetes frájtere — voltam stb. Skandallum! gondolhatják. Hiszen ez haszontalan stréber ember. Mindenüvé feltolakodik. Menydörgős menyköbe! Hát csakugyan sok, a mi sok- Magam is átlátom. Ilyen sok mellékes főtisztség mellett könyen elhanyagolhatom a szakképzettségemet is. Nem kommandirozok többet Jóska! se jobbra, se balra. Fáj, lemondanom a dicsőségről, de Isten neki! lemondok. Végy be közlegénynek Jóska, néked istenucscse engedelmeskedem. Pár hónap múlva, nem tudom hányadszor, da most már visszavonhatatlanul lemondtam, s Jóskának most már muszáj volt elfogadnia a főparancsnokságot, ha hívják ebédre, ha nem. Én pedig elmondhatom, hogy ötesztendeig a tűzoltóknál hiába uralkodtam. Borbély György.