Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-10 / 28. szám

2 Ilyen eljárásnak b versenynek legaldbb van értelme, mert abból a fogyasztó közönségnek is haszna van, habár soha sem annyi, mint ha a fogyasztó közönség maga létesiti, vezeti, irányítja és tartja fenn a fogyasztási szövetkezeteket. Helyeselni ezt az eljárást sem lehet, mert ennek is az a czélja, hogy a fogyasztási szöveikezeteket tönkre tegye, de legalább van benne raffínériával párosult eszélyesség, s nem törnek legalább oktalanul fékevesztett szenvedélylyel a szövetkezeteknek. Kérdés azonban, hogy ezen eljárással is czélt érnek e? Annyi bizonyos, hogy maguk nagyon bizakodnak, csakhogy ugy hiszem, a németek is ismerik a róka és holló meséjét! Átlátnak a szitán, ha mindjárt mézzel van is bekenve. Ezek gondolkodnak, tesznek serényen, s nem is bánják azt meg . . . Nagy kérdés továbbá, hogy ha ezen kereskedői fogyasztási társaságok a fentebb előadott csal-étekkel annyira megnyerik a fogyasztó közönséget, hogy a fogyasztási szövetkezetek ez által elsorvadnak, esetleg megszűnnek: a megszűnés után is eljárnak-e a fentebb ismertetett módon, s nyújtják e továbbra is a kedvezményeket? Több mint bizonyos, hogy mihelyt a fogyasztási szövetkezeteket a versenyről leszorítani fogják, a fogyasztó közönségnek nem nyújtják többé az előbbi kedvezményeket. Nálunk azonban a kereskedők, a fogyasztási szövetkezetekkel szemben nem igy járnak el. Mindenféle erőszakoskodással egyszerűen lehetetlenné akarják tenni, a fogyasztó közönségnek a fogyasztási szövetkezetek létesítését. Tele torokkal kürtölik azt a képtelenséget, hogy a fogyasztási szövetkezetek tönkre teszik az országot. Mindenféle téren a tőlük telhető nehézséget okozzák a fogyasztási szövetkezeteknek, de önként, ha erre a szövetkezetek versenye által nem kényszeríttetnek, semmi féle előnyben nem részesitik a fogyasztó közönséget; semmit nem tesznek arra nézve, hogy a szatócsok és kereskedők közt az egész vonalon a tisztesség megóvassék, fenntartassék, s a panaszok orvosoltassanak és minduntalan visszaélések elő ne forduljanak. Elégnek tartják, ha a vezetőket lehurrogják, a gyengébbeket, tudatlanokat a szövetkezetektől mindenképpen elijesztegetik, kik hatalmuk alatt állnak, azokra pressiót gyakorolnak ; s ha mindez nem használ: elő állnak azzal, hogy mindaz antisemita, lehet egyébként a legigazságosabb, hirdetheti az absolut igazságot, ki a szövetkezeteket kezdeményezi, vezeti és támogatja; hirdetik hogy megrontja a társadalmi békét, gyülöltséget és ellenségeskedést ébreszt stb. csak azért, mert kalkulusaikat zavarja, s nem szedhetik a'tejfelt mindig és mindenütt úgy mint ók akarnák. Ennek ellenében a fogyasztó közönség, mely nek érdekében mind ez történi',-, nem ismerve fel a helyzetet, véghetetlenül közömbösen, latymatagon aluszdkonyan veszi a dolgot; egv része nem törödömségból, más része tudatlanságból. Egy sirhaloirmál.*) A mikor a fecske, ébreszt fel — danólva — Vagy mikor a nap tér, este nyugovóra, S mikor mosolyt — könnyet látok a szemekbe, Akkor is — mint mindig csak te vagy eszembe'. Mikor kint bolyongok — kint a temetőbe' Behunyt szemmel tudom az utat előre, Sirhalmodnál vagyok. Nem élsz! tudom — [érzem . . . Csókolom a rögöt — leborulva — térden. Rakva koszorúkkal, sirod keresztfája, Némelyik még piczi — gyenge kéz fonása . .. Kicsi unokáid, zokogva hozták ki: » Drága nagyapának — Mili, Kata, Nándi « En nőm hoztam semmit —— csak e^y zöld kis VT [ágat, Nem szeretted soha, a sok czifraságot . . Szegény vagyok nagyon, — sírok csendben, [halkan . . . Mióta elmentél — elnémult az ajkam! Csendes, nyugodt álmod semmi ne zavarja, Tiéd már a halál, csendes birodalma. Mióta e zöld sir kis lakója lettél, Rt hagytál mindenkit — kiket ugy szerettél! Be jobb lenne nekem helyetted pihenni! Hiába kereslek .. . nem támaszt fel semmi; •) Ex a közvetlen érzessel irt kis vers eej naívember sírján k égéül t. 3 8

J MAGYAR PAIZ

S Nem csuda tehát, ha a dolog lassan megy előre, az eszme nem terjed a szövetkezet nem fejlődik úgy, mint kellene, sok helyen megfeneklik, máshol megbukik. Ezekből is következik, hogy különösen a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek vezetése ezer és ezer kellemetlenséggel jár. Ezekkel kapcsolatban homlok térbe nyomul az a kérdés is, vájjon ily körülmények között érdemes-e a szövetkezetekkel való sok vesződség? Nem hiába való-e, sőt nem káros-e a küzdelem folytatása? Ha a vezetők nem a magasabb állampolitikai szempontokat tekintenék, s ha a dolog csakugyan úgy állna, mint azt a kereskedők feltüntetni akarják: akkor bizony kár volna minden vesződség. De miután a dolog nem igy áll, a sok fáradságnak meg lesz az áldásos hatása, s ily értelemben érdemes vesződni, de vajmi kevesen vannak, kik erre önzetlenül vállalkoznak. Tétlenséggel pedig sehol a világon nagy eredményeket nem lehet elérni. Attól nem kell tartani, hogy a fogyasztási szövetkezetek az igazi tisztességes kereskedőket tönkre tennék. E mellett pedig az államfentartó elemet talpra állítják, mi első rendű állam politikai érdek. Ha a nem odavaló elemek más térre szorulnak, az által csak nyer az általános közérdek. A fogyasztási szövetkezetek ellen irányuló nagy ellenszenv alap oka nem a fogyasztó közönségben, hanem a kereskedőkben van. Több jogot vindikálnak maguknak, mint a mennyivel tényleg biruak; többet a törzsökös magyarokénál. Kiválasztottaknak tekintik magukat és sok tekintetben, a fogyasztó közönség véghetetlen tehetetlenségénél fogva, s ennek következtében, de nem kiválóságukból, — igazuk is van. Tudvalevő dolog, hogy nálunk a szatócsság, kereskedelem, zsurnalisztika, pénzintézetek, takarékpénztárak, ügynökségek 9/io-ed része a zsidók kezében van. Igen nevezetes százalékban vannak képviselve az ügyvédi, orvosi, mérnöki, s tanári pályán. Kevesebb számban vannak az iparos pályán. De szántóvető, ostoros, béres, kanász, csordás, jssikós, kapás, kubikos, stb. stb. tudtommal egyetlen egy sincs. Pedig a magyar korona országaiban az 1890. évi népszámlálás alkalmával a 17,349.398 lakos közül zsidó volt: 725.222 (4 7°/

0). Az 1900. évi népszámlálás adatai szerint a 19.254.559 lakós kózűl a zsidók száma 851,378 volt (4.9°/

0). A többek közt Zalamegyében 13.967 Pestmegyében 30.154 Budapesien 168.985 Máramarosban 50.000 Beregben - 29.000 Ungban 16.700 Zemplénben 31.500 Ugocsában 10.500 Sárosban 12.200 Sirhalmodnál vagyok. Nem élsz! — tudom — [érzem . . . S csókolom a rögöt, — leborulva térden . .. Budapest, 1902. julius 5. h. Horánszky Margit. kivándorlásról. Magyarország most olyan, mint a Danaidák hordója. De nem ugy ám, hogy hiába ömlik bele a lé a vereczkei szoroson, mert a jablunkai szoroson kimegy! hanem ugy, hogy sohasem üres, hiába folyik alól, mert szüntelen ömlik bele felül. Évekkel ezelőtt, mikor a vereczkei csatornát még nem ismertem ennyire, csudálkoztam is, hogy a menvdörgös menykőbe van itt még ember Magyarországon? Mindenik vármegye, mindenik hónapban jelenti, hogy 15, 30,50, 60,100 stb. ember útlevelet váltott. Mert hát születnek is itt-ott, az igaz; de halnak is, költözködnek is. Egy plusz, két minusz annyi mint minusz. De most tudom, hogy miért van ember még Magyarországon. Azért, mert a két minusz mellett meg van a két plusz. S igy megvan a rend. Hát akkor én nem is tudom, minek töprengenok az emberek. Pláne jajveszékelnek. Kongresszusokat tartanak a kivándorlás megakadályozására. Elég volna statisztikába állítani. Milyen 1902. julius 31. Szepesben 7.200 zsidó volt. Szaporodásuk volt: Máramarosban 24.4°/

0 Beregbeo 20.8°/, Szepesben 16.6°/

0 Sárosban 9.1°/

0 A mult tizedben az általános szaporodás 10.3°/

0ra rúgott, a zsidóké azonban 17.4°/

0-ra emelkedett Szabolcsi Miksa, a zsidó közlöny szerkesztője mondja, hogy „a legtöbb városban a zsidó lakó*tág száma erősen, itt-ott ijesztően felszaporodott." Vájjon igaz-e, hogy : »Sok az eszkimó, s kevés a fóka?« Vájjon a fogyasztó közönség részéről kell-e, elkerülhetetlenül szükséges és feltétlenül hasznos-e, s minden tekintetben jogos, törvényes és igazságos-e a védekezés ? Igen. — (VI. Foljt. kőv.) Dr. Kele Antal. Közgazdaság. SíST" A kié a föld, azé az országi ^ Sok szalma kevés szem. Nagyon sokszor halljuk a panaszt, hogy egyikmásik földterületen nem lehet gabonafélét termelni, mert csupa szalma terem, szem pedig semmi. Az ilyen földek rendesen völgyekben, ártereken találhatók, s e tulajdonságuk egyedül onnan Fzármazik, hogy tulságo

can sok bennük a humusz, ellenben ásványi alkotórészekben felette szegények. Csak természetes tehát, hogy a tőzeghez átmenetet képező ilyen talajokon, a túlságosan sok nitrogén behatása alatt a növényzet tulbujáu fejlődik, az ásványi anyagok hiánya miatt pedig a magképzödés nagyon hiányos lesz. Téves azonban az a nézet, hogy az ilyen talajokat nem lehetne rákényszeríteni a magtermésre. Sőt megfelelő eljárással éppen az ilyen talajokon lehet a legnagyobb szemtermést elérni, csak arányba kell hozni az ásványi alkotórészeket a talajban foglalt nagy mennyiségű foszforral, s/.uperfoszfáttal látjuk el a talajt. Ilyen módon sikerült elérnem nekem 18 mm-ás termést olyan talajon, melyen előzőleg szuperfoszfát nélkül csak egy kevés szem termett. Hogy mennyi legyen az alkalmazandó szuperfoszfát mennyiség, azt általánosságban nem lehet megállapítani, függvén az az illető talaj minőségétől. Tehát csak kicsinyben való próbák által döuthető el. Mennél dúsabb humuszban a talaj, aunál több szuperfoszfátra van szükség, hogy kellő terméseredményt érhessünk el. Sőt ha a talaj tőzegesbe átmenő nemcsak foszfor, de káli is hiányzik belőle, miért is az ilyen talajokon mindig legalább két parczellán eszközöljük a kísérletet, egyikre tiszta szupeif szfátot, másikra káliszuperfoszfátot alkalmazva. Es épen mert az algyönyörü tere van itt a statisztikának ! Kiment egy megyéből egy hónap alatt: Amerikába x, Oláhországba y, Szlavóniába z, Németországba v, stb. Egy év alatt: 12 x, 12 y, 12 z, 12 v. Egész országból 64 x, 64 y, 64 z, 64 v. Összesen ATn=a végtelen hatványán megszorozva 30 esztendővel. Ebből nemzetiségre nézve: nxl2x 64x30 magyar, 6x12x64x30 német, cxl2xÜ4x30 tót. rfxl2.i64x30 rutén stb. Vallásra nézve: róm. kath. X+64

a, ev. ref. v+12

3 stb. Nemre nézve: férfi=[X

n—(xn/

2+8645], fejérnép=[X

B—(xn/»x +8645], Korra nézve: gyermek=

3X

n, legény=xn, embernyi ember=5x

s-y; vénember=2x

2 (y

+z+v). Ebből esik átlag egy községre egy év alatt: X, harmincz alatt 30 X magyar, 40 y tót, 15 z oláh, 8 v horvát, — s30x csecsszopó, V40 y siheder, 15

2 katonaköteles stb. x

3—y

2 vénasszony stb. — Ezek közül 4 (Xxvxzxv)

2x8963 kisiparos, kettővel szorozva: napszámos, de tizenkettővel elosztva nagyiparos. Vs önálló 2Va magánzó, a többi más értelmi osztályhoz tartozik. írnok, mérnök, tanár, pap, katona, kondász, kutyapeczér stb. A kivándorlás meggátlására, ugy ahogy orvoslására fényes kongresszust tartottak a napokban Siófokon a dunántuli urak. Résztvettek a megyék küldöttei, az Országos Gazd. Egyesület, a kormány képviselői s egyes érdeklődők. Fenyvesey Ferencz főispán elnökölt. A mi megyénkből is ott volt dr. Jaukovich László gróf főispán, Cser-