Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-19 / 25. szám

19UÜ. junius 19. M A (i í A \\ r A I Z S 5. a ritka kivételnek — mindenben Ausztriának adtak és adnak előnyt, azt Rákóe/.y tárogatói is elsírták már és minden magyar érzésű ember panaszolja ma is. Fejedelmi sarjai házasodnak, keresztelőt tartanak, s az egész, kelengyében egyetlen csipke fodor, egyetlen baba- ingecske sem kerül ki soha magyar iparos kezéből. Bécsnek és a „kedvelt Ausztriá

l

,-nak jut a szeretet is, a pénz is. A Pester Lloyd, amelyet tudvalevőleg nem lehet kuruc mokánysággal vádolni, elpanaszolta néhány hete egy alkiIomm.il a magyar ipar és kereskedelem e fontos sérelmét s akkor hivatalos formában azt az értesítést kapta megnyugtatásul, hog> a mellőzésnek a magyar kereskedők és iparosok az, okai, mert ily eseteknél elmulasztják ajánlataikat benyújtani. Hangsulvozzuk, hogy ezt hivatalos értesítés mondja. A Pester'boyd mai számában egy előkelő magyar keresekedő panaszos levelét közli. Azt mondja a panaszos levél irój i, Mezey Gyula, hogy a ma eskü vő Mária. Krisztina főheiezegnő kelengyéjére ő is tett ajánlatot, hogy a magvar Kere

.sk. hivatalosan kimondott indolenczia vádja ne érje, sőt mintákat is küldött be. Elváltani — ugvmond, — hogy mintáimat legalább megtekintésre méltatják. Fájdalom, azt a választ kapjam, hogy a kelengyét „hagyományos módon Bécsben rendelik meg s ezért kár fáradságot és költséget áldozni.

1

1 A Pester Lovd a levélhez szórói-szóra a következő megjegyzést fűzi: Egyelőre minden megjegyzés nélkül tessnik közzé ezt a levelet s bevárni kívánjuk, hogy a benne említett s a magyar iparral szemben oly súlyos eljárást illetékes helyről mivel fogják megokolni. Ha felvilágosítást nem kapnánk, megengedjük magunknak, hogy az ily esetekről leplezetlenül megmondjuk véleményünket Igy a félhivatalos némer nagy világlap s minden szavát mi csak aláírhatjuk, várva a magyarázatot. — Várjátok. Heti piacz mm- ko

r- fi" Bnza 16.80 tó! 17 60 Rozs 13- U — Árpa 13- 13 Zab 13.80- 14 20 Kukoriczít 13 — Krumpli 5 — A szerk. levele. B. g. r. A névtelenség csak a nagy közönséggel szemben szükséges, ha szükséges. A szerkesztővel szemben nincs titok tartás. S nem is lehet. A novella igen fiatalos. Ilyen fajtából igen-igen ritkán közlünk, megválogatva azt is. Főkellék a jóság és a rövidség. Talán valami más fajtából. A báli házasság igen prózai dolog, kivált hosszú históriára eresztve, Falcod, bárcsak kimehetnénk! Talán. T.-SzentQyögy. Ha időm engedi, az állomáson. Szóval is megemlítem majd, hogy jobb a tárgyilagosság. IBíf- Minden magyar honpolgár, magyar iparostól szerezze be szükségletét! Csak honi terméket használjunk! ©ag- Minden magyar orvos magyar fürdőre küldje betegét! Magyarországon minden betegségre van gyógyító ásványforrás. Zalavármegyei Iparvédő Eáyesület. Pártoljuk a honi ipart! Mindenki honi terméket, magyar iparcsikket vásároljon s használjon, A ruha festésről és a vegytisztitásról. A vegytisztitásnak előnyei nagyon sok felé ágaznak és nagyon sok háládatos előnyei vannak, a vegytisztítás nem csupán a csinosságért szükséges és nélkülözhetetlen, hanem a takarékosságért is és az egészségért; mert a ki a vegytisztítás előnyeivel megismerkedik, meggyőződik arról, hogy évenként rengeteg pénzt takarít meg; kö/tudomásu dolog, hogy minden uri nő vagy férfi idényenkint új meg új ruhákat szerez magának már csak azért, is, hogy a tavaszi ruhát az átmeneti idény bepiszkította s nem akarja őszszel is fel venni, mert egy kissé viseltes. Igy nálunk általános bevett szok s potom pénzért eladni ós ujat szerezni helyette, holott a ruha még egész megfelelő jó karban van, csak piszkos; pedig azt a mostani nehéz viszonyok között azt hiszem mindenki megsirili és megerőlteti magát azzal, hogy olyan gyakran uj ruhákat kell szereznie; nem tudj' sok ember elgondo'ni miért nem elég a jövedelme, hogy az évi szükségleteit nem tudja kellő képeu rendelni, pedig ennek az egyedüli oka az, hogy a vegytisztirás előnyei előtte ismeretlenek. Nálunk Magyarországon ezelőtt 20 évvel kezdődött ez ipar. Fővárosunkban a legelső Kováid Peter, utóbb Kováid Páter és Fia czeg hozta ós honosította mag. A mi ma napság egy olyan iparrá fejlődött ki, hogy ritkítja párját ; több száz munkás ós munkásnőt foglalkoztat; gőz erőv-el és villamos erő átvirelie! dolgozik; a mu!t évben magaskormányunktól 100.000 korona államsegélyben részesült, a mit a bőr testesre, vagyis a szőrme festészet bevezetésére kapott, rövid 20 évi működése alatt, több rendbeli kitüntetésekben tészesült és a mellett nagv é- közvetlen ado lizető, a mi az. államnak is előnyös; n közönségnek szinté;, előnyére és szo'gáiatára van ; hát a sok száz munkás? Az a sok szegény munkás ember is köszönheti a kenyerét a vegytisztítás ipar behozatalának. Elterjedt utóbb már az ors/ág nagyobb ^árosaib-in is, megnevezve: Szeged, Arad, Temesvár, Kolozsvár, Kassa, I)<:jtavez«ii, Győr, Szombathely, Kanizsa városokban; már jövünk a kisebb városokba is a szerencse magot, elhinteni. Ugyan van e hozzá megtelelő talaj ? Közönség van ugyan elég szép számmal, a fényűzés sincsen éppen el maradva, csak az egy sajnos tapasztalatra jö'tem főképpen az előkelőségnél, hogy azt a bünt követik el, hogy Bécsbe küldik ruháikat szövetkezve egyik másik szabó iparossal, a kit meg is tudok nenevezni. Itt lakik Zalaegerszegen, a a ki még arra is képes, hogy a megrendelőit kapaczitálja és ráveszi őket hogy Bécsben Sikenbergnél lehet legjobban és jutányosán f.isztitatni és festetni, liundschuch József is tud ugyan, azt mondja, de drágább, mint Sikenberg. — Ez nevetséges állítás. Bundschuch József 3Ó°/o olcsóbb árakat jegyez, mint akár a budapesti akar a bécsi czégek. Azon felül nincsen poito, pem csomagolás költség, továbbá sürgős esetekben 24 óra alatt elkészíti a tisztítást, festést 48 óra alatt; a mit helyben meg leint kapni, kár azért máshova menni. Sajnos hogv mi vegytisztitó iparosok arra vagyunk utalva, hogy szükségleteiket nem helyben, de kénytelenek vagyunk külföldről szerezni, mert az egyáltalán a mi kereskedőinknél nem is czikk; igy nem tarthatják. Fölhívjuk a lap olvasóit, hogy azt a téves felfogást változtassák meg hogy Bécsben vagy bárhol jobban és jutányosabban eszközölnék a vegytisztítás^ mint BundschuchJózsef. Az teljesen ki van zárva. Pártoljuk és tegyünk kísérletet, a mi a íehetség, meg íerzi; a mi pedig a lehetetlenséggel határos, azt nem teszi meg sem Szikenberg, sem Kováid, sem senki. Az igen nagy luxus, a ki Bécsbe küldi ruháját tisztítani, éppen ugy mint vannak olyan főuraink, a kik Bécsből hozatják ide a borbélyt. Ezt mind csak atulságosjó mód teszi; de az ilveuek töbszörösen károsítják az országot, a népet és önmagukat. Az ilyen ember nem méltó a tiszteletre, az nem hazafi, az ellensége a hazájának és önmagának. Nem kell messze menni az ilyen magyar hazaiakért. Itt Zalában is megtaláljuk. (Az ilyeneket jó volna vegytisztítás alá venni, mint a tisztátalan ruhát (—). Azt mondják, hetenként kétszer hozat borbélyt Bécsből, fe mig a béesieket hizlalja, addig honfitársai, a magyar iparosok nyomorognak, s táplálják fejőkben a veszedelmes s'zoczialismust, vagy útra készen indulóban vannak Amerika felé. Immár a kormány munkássága is kevés a kivándorlás megakadályozására, ha a társadalom nagy alasjai ellenkezőleg működnek. Ki kell terjeszteni az államnak minden gyermekére a figyelmet, a nyomorgó munkás osztályra is. A koldulást megengedik nálunk a mi csak egyedül magyar országban ismeretes ; a czivili^álj államokban nem létezik koldus, nincsen csavargó a ki csavarogni, tétlenül akar élni, jöjjön be magyar területre, itt megélhet, itt néha kacag a rabló betörő, gyilkos, de tisztességesmunkás ember, kisiparos már nehezebben élhet, mert a rossz emberekről gondoskodnak : nap-nap után épülnek a fegyházak a Lgmodernebb kivitelben. A hely&tt jobb volna ipartanintézeteket létesíteni ós kényszer munkaházakat, a hol minden ember megtalálhatná mindennapi foglalatosságát, kenyerét kényszerítve, vagy önként. Köztudomású az' hogv sok tisztességes munkás szívesen fel cserélné helyzetét egy szabadságától megfos/.tolt gonosztevővd A kinek a lelki ismerete nem engedi meg hogy törvénybe ütköző dolgokat kövessen el, azoknak vagv ki vándorolni vagy itt rongyoskodva, éhezni kell. Ezektől is azt kívánják, hogy a nagy költőnk jel szavához csatlakozzanak: Hazádnak rendületlenül légy híve oh magyar. Di ezt a nótát csak a népnek egy része van jogosítva hogy énekelje; a munkás néptől ezt n^m követelhetik addig a meddig a viszonyok helyre nem lesznek állítva. Azt pedig sem Mmlicherrel sara Kropacsekkel sem pedig Krupp féle fegyverekkel helyre állítani nem lehet. Nem puska fegyver kell ma a népnek, hanem tü, gvalu és kalapács. Munka kell, aztán egyenlő jog, méltányosság; s általában jog, törvény és igazság — de nem a papíron, hanem a valóságban. Báadsctiúch József. Szövetkezeti ügyek. Levelezés. Legutóbb a következő tagoknak állították ki a részjegyeket. A tulajdonosok átvehetik a szövetkezeti boltban. Szakály István Zalaegerszeg 2 rész.v. Bencze György Zalaegerszeg 1., Császár József Zalaegerszeg 2., Pintér Kálmán Zalaegerszeg 1., Tikk László Zalaegerszeg 1., Pozovetz József Söjtör 1., Mikla István Söjtör 1, id. Kis János Alsóbagod 2., Czigán György Mikefa 1 Czigán Gábor Mikefa 1. Trszi^ánsskjf ÖdSnnsk. A »Zalamegye« 24. számában közölt »kijelentését-ben tett az az állítása, hogy ellenem a zalaegerszegi kir. törvényszéknél rágalmazás miatt büntető eljárás folyik : valótlan Á.% ön által hivatkozott 3Ő2/902. sz. végzésben a győri kir. ítélőtábla éppen ellenkezŐÍOt] „ 6 Felsége, a király nevében" jóváhagyta a zalaegerszegi kir. törvényszéknek 439/902. sz. s még február 1-én hozott határozatát, melylyel nevezett törvényszék önt rágalmazásért beadott panaszával elutasitja. Ön tehát tudva valótlant állit és ir a közönség megtévesztésére. Hogy meri ön az Ő Felsége nevében hozott végzést meghazudtolni ? Avagy azt gondolja, hogy a bírósági végzéseket is, akár csak kimutatásait tetszése szerint gyárthatja ? Én megtámadtam az ön közhivatali működéséi, és közéletbelí viselkedését — közérdekből. Ön a vádakra nem nyilatkozik, hanem »ki|elentí«, hogy tőlem nem kérhet lovagias elégtételt és nem reflektál az én támadásomra. Én pedig erre azt jelentem ki, hogy : először is az nem baj, hogy ha ön nem reflektál. Reflektál a közönség. Másodszor : akárkit is, sem engem, sem mást egy ember nem disqualiftkálhat, csak egy becsületbíróság, de Iegkevésbbé ön, aki ebben a polémiában a közönség előtt alperes, és még annál is kevésbbé ön, aki a bírósági végzésekről is megtévesztő vkijelentéseH-et tesz. (lásd fentebb.) Ki a qualifikálatlan ember? Ismeri ön Aesopus meséjét az oroszlánbőrbe bujt szamárról ? Nem is lovagias útra tartozik az én köz*) Az e rovatban közlüttekért felelősséget nem vállal a Szerkesztő.