Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-12 / 24. szám

1902. junius 12. MAGYAR PAIZS 5. A nagykanizsai polgármester ügye cz. alatt múlt számunkban egyik fővárosi lap nyomán mi js megemlitettük hegy Vécsey polgármester ellen állást oglaItak a polgárok, mivelhogy nincs meg a törvenyes qualiíicatiója es mivel a hivatalában nyersen bánik a polgárokkal, mely miatt a járásbíróság el is ítélte. — Hozzátettük, hogy várjuk a czáfolatot. — Csak magán uton értesülünk most, s ezt is sietünk közreadni. S ez abból áll, hogy nem a polgárok, hanem azoknak csak egy kis részük Vécsey-ellenes. A járásb róság Ítéletét pedig a törvényszék megsemmisítette egy nyugdíj kérő pörösködő asszony nyal való ügyében. A mi pedig a qualificatiot illeti, az a kisebb párt jelöltjenek sincs meg, mig Vécscynek a gyakorlat már megadhatta. Vécseyt általában tevékeny és udvarias embernek ismeiik ós ekként tisztelik nagyobb körben. Gyilkos apa. Laskai Tivadar keszthelyi gazdag fakereskedő eltemette feleségét, aztán el akarta venni özv. Hermán Vinczénót s hogy annál zavartalanabb legyen a családi boldogság, megöl-e két gyermekét, a 11 éves Ferenczet s a hét eves Margitot, mérget adogatva be nekik. Gyanú sarkalta névtelen feljelentés után a nagykanizsai iigyésséghez jutott a bűnös do'og, s e hó 5 én 6-án ugyanott a kir. törvényszéken esküdtbíróság előtt megtartották a végtárgyalást, melyet Tóth László trvszéki elnök vezetett. Szavazó birák: Neusidler Antal s dr. Huszár Sándor voltak; a vádat dr. Orosdy Lajos kir. ügyész képviselte ; védő : dr. Oroezvéry Lajos ügyvéd : Esküdtek : Zakál Henrik, Szommer Ignácé, Oesíerreieher Bernát, Forster Ferencz, Kövesdi Kálmán, Wucskics János, Soós Pongrác, dr. Hajós Ferenc, báró Brezovics Viktor, Brunner Lajos, Hoffmann Béla, Csempesz Kálmán. Pótesküdtek: Literáty István, Heimler József, Hajdinyák Jánoc. Laskait a védőtől beterjesztett kérdésben mondták ki bűnösnek az esküdtek, hogy gyermeke't szándékolt, de nem előre megfontolt szándékkal ölte meg. Oroszváry védő kerte az enyhítő 92 §-uak alkalmazását is, hogy tettének indoka véghetetlen szerelme volt, mely még az apai szeretetet is kitörülte szivéből. De minthogy az ölést két emberen követte el : Laskait az esküdtek határozata alapján két rendbeli szándékos emberölés büntette miatt életfoggtigtartö fegyházra Ítélte a törvényszék. Vásárithelyezések. A kereskedelemügyi miniszter üottornya községnek f. évi junius hó 8-ára eső országos vásárnak f. évi junius 9 én leendő megtartását, Drávavásárhely községnek a f. évi junius hó 14-ére eső országos vásárnak f. évi junius hó 16-ára leendő megtartását kivételesen engedélyezte. Távoliak. Államsegély. A kereskedelemügyi minister a kisvárdai iparos tanoncziskola részére 250 korona segélyt utalványozott. Visszamagyarosodó egyetemi tanár. Zsögöd Benő azért folyamodott, hogy a Grotschmid nevet is használhassa. Oh, oh, oh gyász magyar. Egyszer egyiket, máskor a másikat használja. Cserépedény-iparosok sérelme. Hosszú idő óta járnak kivált tatai, komáromi és neszmélyi •cserépedény-iparosok a fővárosba, a hol készítményeik számára piaczot tudtak szerezni. Azonban ismételve előfordult, hogy az illetékes elöljáróságok az edényekhez használt mázt kifogásolta, mely eljárást az érdekeltek béreimesnek tekintettek. Folyamodtak ennek folytán a belügyministerhez, a ki most arról értesítette a fővárost, hogy azt a rendeletet, melynek alapján az elöljáróság részéről a kifogásolás történt, a kisipar támogatása érdekében hatályon kívül helyezte, egyebekben pedig a cserépedényhez használandó máz tekintetében külön fog intézkedni. Rákóczy fája elpusztult. Győrből jelentik: Pajkos gyermekek egy történelmi nevezetességű emléktől fosztották móg Győr város nyaralóhelyét, Csanakot. Arról a kettős törzsű, hatalmas fáról van szó, mely Csanakon büszkén emelte koronáját az ég felé s melyről a kegyelet azt tartotta,. hogy a nagy fejedelem valamikor annak árnyékában dűlt pihenőre. Nem volt kiránduló, aki legalább egyszer fel ne ballagott volna ehhez a hatalmas fához s tanuja ennek törzse, mely tarkítva van a látogatók nevének belevésett kezdőbetűivel. Sok század elviharzott feje fölött, szélvész megtépte, villám meghasogatta s habár korhadó derekkai, de daczolt az idővel s tanyát adott keblén az apró madarak egész seregének. Ez okozta vesztét, A kegyelettel nem törődő rossz gyermekek kikutatták odúit s mert a fészkekhez nem férhettek, felgyújtották. Az egyik törzs megmaradt ugyan, de megperzselt koronájával szomorúan bólintgat elhalt testvérére. A hatóság szigorú vizsgálatot indított a tettes példás megbüntetése iránt. Magyar iparpártolás. Temesvár városa tegnap szentelte fel a millenium emlőkére emelt templomát melyet Magyarország Nagy asszonyának ajánlottak fel. A napokban egy temesvári német lap azt irja, hogy a templomban levő oltárdiszeket s Krisztus kínszenvedéseit ábrázoló domborműveket a lelkészi hivatal a magyar iparosok mellőzésével mind Németországban rendelte. Ez a magyar iparpártolás 1 Emlélc az aradi fogházból. A kolozsvári orsz. történelmi ereklye muzeum őréhez Kuszkó Istvánhoz egy nagyon értékes relquia érkezett az alábbi sorok kíséretében: Tisztelt uraim! Régi emlékeink között keresgélve, kezembe akadt ez a kis rajz. Pfenningsdorf Sándor müve, az aradi kazamatákat ábrázolja, az udvaron kertészkedő foglyokkal. Legyen szives azt, megillető helyén, az ereklye muzeumban elhelyezni. Kolozsvár, 1902. junius 6. Faughné, Gyújtó Izabella. A kis képen levő alakok között ott van a foglyok közül Végh Bertalan ezredes, Eszterházy Miguel gr., Benkő Dezső s a szabadságharcz egykori hősei közül még sokan, Az ereklye muzeum kettős üveg alá a Fanghné levelével együtt keretbe foglaltatja a képet s elhelyezi a Pfenningsdorf Sándor bilincse mellé. A Rákóczyak és Kossutnok. Föltámadnak a Rákóczyak és Kossuth'ok. — Pestvármegye közönsége Beniczky Ferencz főispán elnökletével magáévá tette Hevesvármegye átiratát, hogy törültessenek azok a törvények, melyek II. Rákóczy Ferenczet, Thökölyt, Bercsényit honárulóknak nyilvánítják, s hozzájárul Pestvármegye Aradváros kéréséhez is, hogy a Kossuth-szobrot minél előbb állítsák fel. Pestvármegye, mint egy zászló legelébb kellett volna, hogy tartsa gyűlését, s azután a többi törvényhatóságok, hogy mindnyájan példát vegyenek. — Az ország főiskoláinak ifjúsága is eíküldötte emlékiratát az országgyűléshez^ s a különböző pártokhoz. Üzenet a kivándorolni szándékozóknak. A brémai osztrák-magyar konzulátus jelentése alapján a belügyminiszter a hatóságok utján arra inti a kivándorolni szándékozókat, hogy magúkat kellő mennyiségű pénzzel lássák el, nehogy a legnagyobb nyomorba jussanak. Igen sok kivándorló ugyais a ki Amerikába szándékozik utazni abban a téves hitben van, kogy csak a Brémáig való utazáshoz szükséges pénzzel kell bírnia, mert ott aztán a további összegeket megszerezheti a munkájával, vagy pedig a hajóra ingyen is fölveszik ha a gépek körül munkát végez. Ez olyan sajnálatos tévedés, a melybe leginkább a lelketlen kivándorlási ügynökök ejtik a szerencsétlen embereket

# mert Brémában semmikép sem juthat idegen ember munkához a mennyiben az ottani lakosság is muuk&biányban szenved másrészt a hajókra egyáltalában nem szabad olyan hajómunkásokat fölfogadni, akik az átszállás fejében dolgoznak. Ha tehát ezentúl pénz nó'kiil levő kivándorlókat fognak Brémában találni, azokat hatófcágilag hazatolonczolják. A fürdökongresszus és a székely fürdőr. A most lefolyt fürdőkongresszuson a tndományos értekezések szalmacséplése helyett nagyon életrevaló határozatot hoztak, amely Gáspár Gyula és Smialovszky Valér országgyűlési képviselő hat éves akeiójára tette fel a siker koronáját, nagyot lendítve a székely fürdők jövendőjén. Gáspár Gyula Korond klimatikus fürdőinek, ez előnyösen ismert gyógyhelynek tulajdonosa, indítványt tett, amelynek alapján több napon át folyt a tanácskozás a magyar és székhely fürdők fellendítése ügyében. Á jelenvolt fürdótulajdonosok elhatározták, hogy az E. K. E. május elsején megnyíló s Dániel Gábor védnöksége és Bankó Vilmos vegyésztanár felügyelete alatt álló fürdőügyi irodához csatlakoznak. A balneologiai egyesület igazgatótanácsa is helyeselte e tervet s kijelentette, hogy keresni fogják a közvetlen kapcsolatot ez iroda s a fővárosban államsegéllyel megnyíló hasonló intézmény között, mely az ország fürdői felől fogja tájékozni az ország szivében a gyógyulást keresőket. Örömmel látjuk hogy a hazai fürdőtulajdonosok összefogva mozgalmat indítanak, hogy a fürdővendégek felvilágosításával gátat vessenek a magyar pénz külföldre özönlésének. Székelyfűrdőink életében nagyfontosságú ez a mozzanat, mert e szervezkedés utján módjuk lesz, hogy a csodás székelyföldi fürdők diadalmas előnyeit a közönség széles rétegében olcsó szerrel megismertetve meggyőzzék a nagyközönséget, hogy vétek idegenben elkölteni az üdülésre szánt időt és pénzt, mikor a bérezés Erdély teli van a bőkezű természet áldásából csodaszép tájakkal, balzsamos, gyógyító erejű fürdőkkel. Jönnek e kazárok, vagyis a székelyek akcziói. A marosvásárhelyi „Székely Lapok" irja: Akik Bartha Miklósnak „Kazárföldön" czimü munkájából csak egy fejezetet olvastak, ismerik a kazárokat és azok szereplését, terjeszkedését. Hát sajnálattal konstatáljuk, hogy városunkban és környékén óriási mérvben kezdenek a galicziai romániai zsidók letelepülni. Távol legyen tőlünk az antiszemitizmusnak még csak gondolata is, de a közérdek megóvása szempontjából kényszerülve vagyunk ez ellen állást foglalni s felhívni a hatóság figyelmét arra, hogy kisérje állandóan éberen, hogy kik honnan jönnek és hová települnek le. Ezeknek tanult meoterségök nincs, foglalkozásuk üzérkedés, már pedig ebből a fajtából oly bőven van nálunk mostan is, hogy a társadalomra ránehezedve csak egymás megrontása árán élhetnek meg. Maguktól a zsidóktól is éppen saját jól felfogott érdekükben várjuk ei, hogy segítsék a beözönlőket tovább utazni, de akadályozzak meg a letelepülést. — A kerületi kapitányok pedig, akikről úgyis vajmi ritkán haliunk valami hirt, egy hóban legalább ne sajnálják bejárai a kerületet s ott a sok egyéb szemle közben azt is megnézni, vájjon egyes házaknál nincsenek-e be nem jelentett idegenek? (Szóval "egfőbb dolog a — szemmeltartás, hogy tudja az ember, melyik honnan jön és hova telepszik s punktum.) Minden magyar honpolgár, magyar iparostói szerezze be szükségletét! Csak honi terméket használjunk! magyar fürdőre küldje betegét! Magyarországon minden gyógyitó ásványforrás. orvos magyar betegségre van írod- Müy. SzfiMz. A „Magyar Paizs

u mindenkor és mindenben a magyar géniuszt védi, hiszen azért „magyar paizs; kritikájából juttatott a színészetnek is, amikor egyszer-másszor megfordult városunkban egy-egy társulat. A mult számban is elmondtuk nézetünket, s az ezelőtti számban még bővebben és az azelőtti társulatnak ittlétekor bizony még ennél is bővebben. — Gondolom tehát hogy Kunhegyi színigazgató ur a kritikát nem egyes társulatokra irányítottnak, még kevésbé csak áz ő társulatjára irányítottnak s legkevésbé egyes emberekre irányítottnak veszi, hanem az idő bűnére; aminthogy ő is helyesen mondja ezt az irányt az idő bűnének. Ezt kritizálja az újság, 8 ezt kritizálnia kötelessége. Mert elég a vidéki lapoktól annyi, hogy a vidéki színészeket mindig méltányosan sőt enyhén bírálja, a jót dicséri, a gyengét elhallgatja, mindeniknek pártját fogja s a közönséget majdnem kíméletlenül hajtja, üzi kergeti a színházba, fiz elég a felebaráti szeretetből; de ha a színészettől a nemzeti karaktert látja megtámadva, akkor már nem szabad hallgatnia. — Kunhegyi ur helyesen leszi, ha véleményét, s gondolja, hogy egyúttal védelmét közölni kívánja e lapban. Nagyon szívesen vesszük: ós kinyomatjuk. Azt az arányt azonban még sem értjük egészen, ahol 9:20-ról szól; mert bizony a J*,kai, Csepreghy és Kurucz Dávid fele darabokat kivéve — a többiek nem nekünk valók. S még azt is megjegyzem, hogy a főváros után épenséggel nem muszáj mennünk mindenben. Bűn a bűnt nem menti, még ha ío varosban terem is az a bün. Sőt ellenkezőleg, ha a fővárosban zug is az orpheum s az orgia, had maradjon meg legalább jámbor íaiusi népünk védő bástyául : egyszerű magyar erkölcsében, szeplőtelen naivságában.