Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-12 / 24. szám

2 MAGYAR PAIZS 1902. ju

lius 31. vettek benne a megyei alispán, a gazd. egyleti elnök, titkár s a t. notabilitások. Főnök: Ön beteg volt tegnap Kohn ur ? Mi baja volt? Kohn: Borzasztóan fájt a fejem, azt gondoltam kiesik az agy velőm. Főnök : No, no! Kohn ur ne moudjon olyan •nagyot. Nő: Ne tagadd! láttam, hogy megcsókoltad a szobalányt. Férj : (szemrehányólag) Tudod, hogy felmondott, nem kértél arra, hogy beszéljem rá a maradásra. Replika — „De Anna, ön éppen semmit sem ért a főzéshez." — Igen asszonyom, ön egy finom s nem közönséges szakácsnét keresett. Megfelelt neki; — Maturista a borbélynál: 40 fillért egy kis boiotválásért fizetni, ez egy kicsit drága. Borbély : 40 fillér egy évi borotválásért csak nem sok. Hölgy : Miféle katona eszik itt a konyhában, Anna, vőlegénye tán? Szakácsné: Nem asszonyom, egy barátném vőlegénye; most baiátném elutazott, addig ellátásba fogadtam ide vőlegényét. Tempóra mutantur: » A nő előbb a teremtésnek, most a szabónak a remekműve. Kohn ur, ne álljon olyan esetlenül itt, mint egy sylphid dragonyos csizmákban. A házasság hazardjátékában jelentkeznek a legtöbb kibiczek. Az élet börze játékában is csak azért vesztenek némelyek, hogy mások nyerjenek. Ha meggondolod, hogy nem sokára a múlté leszesz, jobban megfogod itélni a jelent. Egy ünnepélyes bankett után mindig hazafias kedve van a gyomornak. Ha valaki nősülni akar, minden egyéb csapástól ment kellene, hogy legyen. Csak azok nézik le embertársaikat, kik önön magukkal még nem kötöttek ismeretséget. Bankár: (a gyermekdajkához) Ne énekeljen ennek a gyermeknek oly ostoba dolgokat, nem tud valami operát ? Nézze meg Slésinger ur ezt a gyönyörű szép szivárványt. — Nem nézek meg semmit, a miért fizetni nem kell. Csavargó: (kit egy csendőr egy másikkal öszszefüz.) „Kihez van szerencsém?" Lt Tating. Betegen.*) Tavasz! nem hat reám varázsod : Testem beteg, a lelkem fáradt, Bágvgyaszt a fény, kábit az illat, A fülemile csatoghat, sirhat . . . Nem életzaj, nem lárma kell nekem, Csöndes magány, hol megpihenhetem. Uj emberek, uj elvek, versenyek: Magamra már még én se ösmerek. Isten, haza, család, rég elkopott; Konczért csaholnak, mint komondorok, Ugassatok! nem lárma kell nekem, Csöndes magány, hol megpihenhetem. V E széplelkü poétának e költeményét a kolozsvári Unitárius Közlönyből vettük át. Rédiger Gézának több költeménykötete jelent már meg; a legutóbbiról mi is megemlékeztünk Tolt a tél folyamán. A költő-pap egy kis székely falucska magánjában elhúzódva bús csalogányként szemléli a — vásárt. — Mig no s szabadság szent eszmény vala: Ö értek zengett a költő dala . . . Most már zsibáru kalmárok kezén, Vásári ügylet a Ghetto terén. Nem orgia! nem hándli kell nekem, Csöndes magány, hol megpihenhetem. A jellem sáppadt, éhen tántorog, De lakmároznak a czudar gazok. Az árulás még ma is pénzt szerez S a Megváltóké gyászos fakereszt. . . Pilátusok ! nem lárma kell nekem, Csöndes magány, hol megpihenhetem. A Nérók trónja fennáll nagy s dicsőn, — Nagyra növelte annyi vérözön, Mig fényében lakájhad sütköréz : Sok millió nyomor s Ínségbe vész . . . Nem a nyomor lármája kell nekem, Csöndes magány, hol megpihenhetem. Te beteges test s belém tévedt szellem, Ne játszódjatok gúnyolódva vélem! Ne hozzatok rám ily lázas álmokat, Ne neveljétek a fájdalmakat... Oh Istenem ! szent orvosom, Atyám ! Borítsd magányod fenségét reám. Szabéd, 1902. május 2-án. Rédiger Géza. <Heti hirek. Helyiek. „audiatur et altéra pars — két fejezetben" czim alatt mai számunkhoz egy négy oldalas mellékleteit csatoltunk olvasóinknak, a „Magyar Paizs" önálló mellékletenként. Az emlékiratot Papp Ferencz volt megyei árvaszéki hivatalnok irta, benne megyei életből vett adatokat emlitve ós birálva. Az emlékirat tartalmáért a felelőssé get nem a „Magyar Paizs

u szerkesztője, hanem az emlékirat szerzője válalja el. A koronázási évfordulót junius 8-án szépen megünnepeltük városunkban. Fényes istenitisztelet volt a róm. kath. nagytemplomban, hol Légáth Kálmán esperes pontitikált. Az iskolákban is tartottak emlékünnepeket. A főgymnasiumban Medgyesi Lajos igazgató mondott alkalmi beszédet, Czukelter József, Reich Antal ós Schwaiger László diákok szavaltak, az ifjuaág énekelt Schill énektanár vezetésével. A templomban píronként és soloban énekeltek: Hutás bironé, Izsó Mariska, ifj. Czukelter Lajos és Kaufman Mátyás. Közigazgatás. 10 én volt gyűlés s tudomásul vették a májusi eseményeket. Nagyobb eset, hogy Nagygőrbőn Pap József 4 éves leánykáját mostoha anyja megverte s a gyermek meghalt. Volt két szándékos emberölés s több apró kihágás. 16 tüzeset 28654 kor. kárral (15310 kor. biztosítva ) Az adó e hónapban vékonyan folyt be. A közegészség gyenge volt: légző szervek hu^itos bántalma, tüdőlob, csnz, váltóláz, hökburut uialkodtak. A gyermekeknél szintén nem volt kielégítő. 10 hullaszemle volt. 5 öngyilkosság, Véletlen szerencsétlenségben 6 ember halt meg. Öt szerencsétlen szülés mellett három anya is meghalt. Hat elmebeteg lett. Veszett kutya három embert mart meg. Adótiszti vizsga. Hegedűs János zalaegerszegi kir. adóhivatali gyakornok a helybeli pénzügyigazgatóság kebeléből alakított három tagu bizottság előtt adótisztivizegát állott ki, még pedig az írásbeli tételt kitüntetéssel, a szóbelit pedig jó eredménnyel végezte. A zalaegerszegi szeganygyeroekek karácsonyfa egyletének választmánya junius 15-én a Barosligetben sétahangversenynyel és tréfás vásárral kapcsolatos nyári mulatságot rendez. Beléptidi) 1 kor. 20 fill. Bazárjegy darabja 20 fillér. Minden szelvényért 1 tárgy jár, mert csak annyi szelvényt adnak el, miut ahány tárgy lesz. A sétahangverseny é3 bazár d. u. 5 órakor Kezdődik. AZ egylet választmánya tisztelettel kéri a n. ó. közönséget, hogy a bazárhoz, bármily csekély értékű tárgyat adományozni s azokat a mulatság napjáig Fángler Mihály ur üzletébe küldeni szíveskedjenek. Kedvezőtlen idő esetén a mulatságot 22-én tartják meg. — A meghívókat kibocsátották. Évzáróvizsgálat. A zalaegerszegi iparos-tanor.cz iskolában az 1901/2 tanévi vizsgálatok f. évi junius hó 15-én d. e 9 órától kezdve tartatnak. A t cz. iparosmester urakat és a tanügy iránt érdeklődő nagyérdemű közönséget minél nagyobb számban leendő megjelenésre tisztelettel felkéri és meghívja az igazgatóság. Felbivás az iparostanonezok munkaki állítására A zalaegerszegi ipartestület ez evi tanoncz munkakiállitá8át Várhidy Lajos polgármester ur elnöklete alatt augusztus 3-án délelőtt 9 órakor nyitja meg. Ennélfogva kéretnek mindazon iparosok, kiknek tanonczaik vannak, hogy a kiállításra készült munkákat augusztus 2 án délután 6 áráig az ipartestület nagytermében okvetlen bejelentsék és be szállíttassák. Nyújtsanak a tisztelt mesterek alkalmat s teljes erejükkel és jóindulatukkal támogassák a résztvenni óhajtó tanonezokat mély érteimii és messze kiható munkájukban! Mutassák be az iparostanulók fáradságuk, törekvésük és tudásuk munkáját, mutassák be az egymásközti küzdelmet, hogy korán megtanulhassák, mily komoly és terhes feladat vár reájuk a magjar ipar felvirágzásának mezején ! Felkérjük tehát s azon legyenek az igen tisztelt mester urak, hogy minden tanoneztart5 iparos bármely munkát is, de állíttasson ki, mert ez nemcsak a tanonezok előhaladottságára, de a mester uraknak is dicséretére válik. Zalaegerszeg, 1902. május 24, a zalaegerszegi ipartestület elnöksége. Zalaegerszeg utc?áit kövezik, hengerezik. A kemény szikla kővel kitűnő utat csinálnak. Egy hátránya van e sziklakőnek, az hogy néhány hét múlva meggübbenösŐdik és ilyenkor igen rontja a szekeret 03 lovat. Legpuhább a mészkő s legjobb utat csinál, de evvel csak mezei utat lehe' csinálni erős porzása miatt. Van még egy útravaló kő, mely a kettő között van és mindeniknél jobb s talán az útkészítő kövek között legjobb ; ez az apró sárga kavics. Olyan maradandólag egyenletes íima utat csinál, mint a mészkő, de nem porzik ügy mint ez s hozzá még a három kilometerre levő Pozva határán van elég gazdag Mnyadombja. Ebből kellene legbővebben bíhinteni az utczákat, aminthogy a mellék utczákat kövezik is ezzel, igen helyesen. A főutezák sziklaköves utvonalaitól jobbra és balra a gyalogjárdákig levő nagy térségeket is evvel a sárga kavicscsal kellené miuél inkább megtölteni. A város evíel kiemelkednék a sár és portengerből. Czigányügyatövvónyszóken. Kolompár Vajda József Ripacsot hétfőn, mert rálőtt volt a csendőrre s egy legényre, elitéltek két évi börtönre, délután pedig ugyancsak őt és társát Kolompár Vajda József Mónit többrendbeli lopásért három évi fegyházra Ítélte a zalaegerszegi kir törvényszék. Ripacsot dr. Kele Antal, Mónit Mihálovits Károly ügyvéd védte. Junius 12-én padig mindkettőre s még Rafaelre és Forgáes Mári Héva czigáuyleányra fog Ítéletet mondani a törvényszék lopások miatt. A többszörös büaösre majd összbüntetést fognak szabni. „Rube in FriedenI" Még a halálban sem nyughatik a magyar. Még a föld alatt is üldözi a nemet szó. Még a sírban is németüi kell •nyugodni, ha ugyau nyughatik. A magyar Kereskedők pedig csupa magyar hazafiasságbál meg a sirontulra is átviszik — mit? a magyar iparpártolást ? nem ! — a bécsi iparpártolást' A zalaegerszegi singes kereskedő olyau szemfedőt borit a zalaegerszegi halottra, melyen ez van írva : „Ruhe in Fireden! S még csak le sem vakarja azt az irást. Nyíltan, sőt Zum Trutz!" pártolja a bécsi rongyot. S megy a magyar holtan is német koinandóra aluuni s álmodik inagya ipar pártolásról... Hanem tisztelettel megemlítjük azoknak, a kiket illet, hogy csalódnak, akik azt hiszik, hogy a zalavármegyei magyar iparvédő egyesület aluszik. Letépi a szemfedőt ós a fátyolt ós a leplet . . . Kiadó egy kaszáló terület Olakülvárosban a honvédkaszárnyával szemben levő ház fedelén, a hol hihetőleg értekezhetni is lehet. a. rét finom fűmagról kelt s magas és buja tenyészettel van benőve. Megyeiek. Eicsatolás. A pénzügymiaiszter 14512. -— 1902 számú rendeletével a Tarányi Ferenc tulajdonát képező nyiriak-pusztát Sümeg nagykő/, ségből Gyömörő községhez csatolta át. Az átcsatolás keresztülvitelévé Travr.ik Lajos nyilvántartási biztost bizták meg. Az átcsatolást f. hó 10-éu végezték.