Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-05 / 23. szám

1902. április 24. MAGYAR PAIZS 5 Tűzoltó csendőrség. Üendkivüii ügvesreformeszme merült fel az orsz. tűzoltószövetség körében. Előterjesztést tették ugyanis a belügyminisztériumhoz, hogy a csendőrképző tanfolyam rendes tantárgyai közzé fölvétessék a tűzoltás tanítása, is. A belügyminisztérium eliogadta a javaslatot s a csendőr főparancsnokság a tűzoltószövetség elnökségével most tárgyal az uj tantárgy bevezetése iránt. — A csendőrök tehát ezentúl tűzoltók is lesznek. A rátóti bikák Száll Kálmán miniszterelnököt kitüntetés érte, még pedig Oroszországban. Moszkvában most nemzetközi állatkiállitás van. amelyen összesen mintegy ötszáz oroszoiszági, németalföldi, belgiumi, németországi, magyarországi és ausztriai háziállatot mutatnak be. Magyarországból mintegy negyven darab jószágot küldtek ki Moszkvába, ahol a pompás állatok mindjárt ál talános föltűnést keltettek, most pedig azt je leütik Moszkvából, hogy a magyar állatok nagy diadalt arattak a kiállításon. Az egyetlen diszlevelet, amelyet kitűnő neveléséit egyáltalán odaítéltek, Széli Kálmán kapta elismeit kiválósággal nevelt rátóti bikáiéit. Az egyes állatok külön-külön való díjazásában is nagy sikere volt a rátóti bikáknak. Igya selymes nevü bika szerezte meg a díszoklevelet, az Örvös nevü pedig az egyetlen arany érmet. A zsidóbevándorlás megakadályozását nagyban késleltette ós késlelteti az a körülmény, hogy a zsidó érdekekért küzdő sajtó fajszeretetből ugy tüntette föl a dolgot, mintha az tisztán antiszemitikus indokokból származó üldözése volna a zsidó felekezetnek és nemzetiségnek. És épen azért a zsidó sajtó következetesen rossz szemmel nézte, sőt támadta is a ruthén-aktiót, vagy pláne a meggyanusitás, a különféle politikai szempontok belekeverése által akarta azt disqualifikálni. Pedig a galicziai zsidók oeözönlése nemcsak a mi ruthéneiukre és általában a hazára hoznak bajt, hanem magára a már honos zsidóságra is. Most kezdik ezt már maguk a zsidók is elismerni. Igy a mult hó 12-én a munkácsi orthodo^i izr, rabbiválasztás ügyében egy tíz tagu küldöttség hosszabb panaszos kérvényt adott be a vallás- és közokt. miniszterhez, mely azután nyomtatásban- is--megjelent, melyben egyebek között megemliti hogy az uj rabbi pártfogása folytán sok foglalkozás nélkül való galicziaí zsidó -özönlötte el Beregmegyét. »És ez — mondja a kérvény — nem ránk egyesekrejelent veszélyt, hanem az országra is, mert ez elem a szószékről hirdeti, hogy az iskolába járás elkárhozással jár, valláserkölcsi alappal nem biró visszataszító szokásait ráerőszakolják a kevéssbé fanatikusokra is és igy megakasztják a magyarosodást és a haladást. — Megszentségtelenítő előttük minden a mi magyar, a mí nem fanatizmus, hanem fölvilágosultság. E miatt lett jellegzetessé megyénkre hogy hitsorsosaink nagyrésze semmittevésből él. És e foglalkozás nélküli valóságnak mi az eredménye? Az, hogy a vagyon, az élet, az erkölcs itt mindig veszélyben forog. Ezért van itt a nagy szegénység, a rengeteg bünügy, a nagy romlottság és a kurrupczió.« Való igaz, a mit itt a kérvény elmond. Vajha átlátná a hazai zsidóság saját jól fölfogott érdekében,általánosan is ezeket az igazságokat és ne védelmezné tovább a bün, a korrupczió, a nyomor előidézét. — Sok zagyva beszéd 1 Hiszen nem a zsidóságtól függ az erkölcsök megjavítása. A zsidóság negatív javít. Zárják el a vereczkei szorost. Az atyafiak osztálya. Szentgyörgy völgyön lakott öreg Dómján György kisgazda, aztán meghalt; utána egy kis földecske. egy ház és kilenc örökös maradt. A földet valahogyan csak elosztották, de a házon nem tudtak elosztozni. A veszekedésnek az lett a vége, hogy az örökösök a ház lebontását határozták el. Kinek jut majd egy ajtó, kinek két ablak, kikek meg néhány gerenda. A határozatba Dómján Zsófi, aki a házban lakott, nem tudott belenyugodni, mert hajlék nélkül maradt volna. Meg is mondta, hogy Szent György napján leég a ház. És a közös épület padlásán összehalmozott széna egy éjszakán ki is gyuladt, a ház porrá égett. A kár 1200 koronára rug. A pánszlávizmus terjedése Pozsonymegyében. A pozsonyi közművelődési egylet a mult héten tartott választmányi ülésén hazafias aggodalommal konstalálta azt a szomorú tényt, hogy a pánszlávizmus rohamosan tért hódit az ország nyugati részében. Azokban a községekben, melyek « szláv nyelvhatár szomszédságában vannak, megdöbbentő módon terjed a tót nyelv a magyar nyelv rovására, s a magyar lakosság szemlátomást eltótosodik. Még aggasztóbb jelenség, hogy a tót agitátorok izgatásai folytán — kik között éppúgy mint az oláhoknál, a papok, tanitók és ügyvédek viszik a főszerepet — a tót nép szívé- • ben mindinkább gyökeret ver a gyűlölet minden ellen, ami magyar, de kivált a magyar nyelv ellen s ez a vad gyűlölet már annyira elfajult hogy még azok is .letagadják a magyar nyelv tudását, akik azt megtanulták. Továbbá a külföldi tökével alapított pánszláv pénzintézetek is nagy sikerrel csábítgatják zászlójuk alá a tót népet. A pozsonyi kultúregyesület ezeket a dolgokat azzal véli ellensulvozhatóknak, hogy az állam a nvel^határokon óvodákat állítson fel, államosítsa az iskolákat, a magyar nyelv tanításában szorgalmaskodó tanítókat jutalmazza meg, s magyar hitelintézetek létesítésével iparkodjék segíteni a nép anyagi bajain. S az iskolákat igazgassák — nem magyar igazgatók A magyar Polée. Híre járt-, hogy az Eperjes közeieben levő Strázsa hegy füstölög, dübörög, kitörni készül. Mi kiderült, hogy mese az egész A vidékén legenda él. hogy a hegy egykor tényleg tűzhányó volt. Ezt a hitet néhány epeijesi jogász tréfára használta fel, Tüzet gjujtottak a hegy tetején, s ők maguk beszéltéit, hogy hallották a dübörgést, Igy nincs remény, hogy a Strázsa lefőzze az öreg Peléeu Minden magyar honpolgár, magyar iparostól szerezze be szükségletét! Csak honi terméket használjunk! "S&e írod- MÜY. Szinháx. Színház. A szinlapokra közböl rá van írva, hogy Nemzeti színészet. A színészet is egyik ága a művészetnek. Bármelyik művészet nemcsak általános és közös (universalis, internationalis), hanem emellett még vagy természetes jó, vagy mesterséges szép ízlést foglal magában. A nemzeti színészet meghatározásába beleesik tehát két fődolog : a nemzeti karakter s az universa lis érték. Egy new-yorki pofozkodás vagy egy párisi ledér esemény a kis g\ erek szemében sem tehetne magyar nemzeti művészetet. Sőt a párisi ledér-esemény sem tehetne franczia nem zeti színészetet, mert a karaktervonás megvan ugyan, de hiányzik a felszín. Nohát annál kevésbbé tehet magyar nemzeti színészetet. A magyarországi színészeknek hirdető czéduláikon ki van írva nag} betűkkel, hogy (magyar) nemzeti színészet s nagy buzgalommal játszódják el a párisi hétköznapi históriákat s néha-néha egyegy magyar darabot is, Ízelítőnek a cselédség számára 20: 2 viszonyában. És ezt a »magyar nemzeti szinészelet« segélyezi is az állam pénztára. Kunhegyi Miklós ur színtársulata már tartott 20 előadást városunkban, amint jelezve volt is. Ez utolsó héten a Gsepreghy Sárga csikóját is eljátszották persze zóna estélynek. Pálfy Nina énekesnőnek volt jutalomjátéka egy franczia darabban s kapott sok virágot. A társulat tagjai — mindnyájan azt mondjuk — mind ügyes emberek, képzett színészek, hanem minket hála istennek már nem elégítenek ki ezeknek a híg operetteknek üresviczczei. —Innen Keszthelyre mennek. (—) LentU-Emlék. Folyó évi augusztus 13-án lesz 100 éve, hogy stréhlenaui Niembsch Miklós Ferencz, aki Lenau Miklós költő nevét elhervadhatatlan dicskoszoruval övezte, Csatádon született. Itt telt meg először a nagy költői szive a honi virág illatával, itt gyönyörködött először a magyar alföld színdús pompájában. Csatád község mogbizottjai, azon tiszteletteljes kérelemmel járulnak a nyilvánosság elé, hogy támogassa anyagilag az eszmét, hogy Lenau szülőföldjén méltó emléket kapjon. A szőlőművelés praktikus módja . „Az ugaros szőlőművelés" czimen ezelőtt hatvan esztendővel könyvet adott ki egy sokat tanult, sokat tapasztalt jeles gazda, H. Haller Ferencz. Könyve évtizedek folytán feledésbe ment. Most nem régiben Szatmáron kísérletet tettek azzal a rendszerrel, a melyet az öreg ur előirt s a kísérlet kitűnően bevált. Ez arra indította Szatmár város egyik könyvkiadóját, hogy szószerint újból lenyomassa és közkincsé tegye mindazt, amit Haller „15. esztendei tapasztalás alatt össze jegyezgetett s a kolozsvári tájékhoz mérsékelve, a maga fiának számára megirt és az akkori fő és más nagyobb és kisebb uri rendek óhajtására, közhaszonra kibocsátott." A könyv tehát közelebbről meg fog jelenni s a szőlős gazdák körében általános érdeklődést fog kelteni annak rendszere. Ki volt Haller Ferencz? czimen Kuszkó István, kolozsvári iró kitűnő ismertetést irt az y>Erdélyi Gazdában« Borvidékünk értelmes népét érdekelheti ez a két mü. Telekkönyvi ffiintatár. A szakközönség a telekkönyvi intézmény mintegy félszázados fönáilása óta folyton sürgetett oly szakkönyvet, mely a telekköuyvezetés technikai részével foglalkozik. A Telekkönyvi Tisztviselők Országos Egyesülete a hiányon segített most, midőn kiadta Sági János és Vajda Adolf »Telekkönyvi Mintatár« czimü művét. E munka 2 részből áll. Az I. rész 31 ives könyv, a II. rész pedig 12 iv; 21, külön összefűzött, hű utánzatokban bemutatott telekkönyvi mintából s 4 egyéb mintából áll, mely utóbbiakat, mint külön kötetet, keresztkötés alatt kell kezelni. A II. rész 500 telekkönyvi bejegyzést tartalmaz, melyek egymással összefügnek. Igy pl..- látjuk az átjegyzést, a terhek átvitelét, az uj telekkönyv nyitását és a terhek áthozását. E II. részben megtaláljuk az özszes telekkönyvi bejegyzést összepontositva, melyeket a telekkönyvtárak tizezerekre menő telekkönyvei tartalmazhatnak. Az 1. rész a II. részt magyarázza, mely utóbbinak kiváló érdeket ad, az az ereel gondolat, hogy a telekkönyvi mintákat külön fűzték össie s ekként azokat, az I. rész mellé kiterítve, tanulmányozhatjuk. A IJ. részben 56 drb. végzésmintát látunk, melyeket a mintatár telekkönyveibe bevezettettek. Az I. rész foglalkozik a telekkönyvi kérvények és okiratok rövid szerkesztésével is, Az írók szakítottak az eddigi minták idetrabló hosszadalmasságával ugy, hogy a könyv e tekintetben korszakalkotásra hivatott. AZ irók tekintettel voltak az általános polgári törvénykönyv tervezetére is. A könyvnek jó hasznát veszik mindazok, a kiknek a telekkönyvvel dolguk van. A teljes mű ára 10 K. Megrendelhetik a Telekköny Tisztviselők Országos Egyesületénél Budapesten (V., Alkotmány-utcza, törvénykezési palota) vagy a társszerkesztőnél: Sági Jánosnál Keszthelyen. Képok mindenünnen. A hazafias érzést, a magyarság szeretetét, a szép és művészet iránti érzéket már a gyermek lelkében fejlesszük. Az iskolában, a családban, a gyermek játékában, szórakozásában mindig ezek a szempontok vezessék a tanitót, a szülőt. A gyermek végtelenül fogékony, a mit elplántálunk lelkében, annak a gyümölcsét élvezi, ha élvezi, ha ifjú, ha férfi lesz belőle; Művészi kézzel, gonddal es szeretettel megcsinált képekből áll ez a gyűjtemény, mely „Képek mindenünnen" czimmel most indult meg. Gyűjtésre, szemléltetésre valók a magyar gyermekvilágnak, ifjúságnak. Ami képet csak ismerünk eddig ilyen irányban : préselt kép, levonó kép, stb. mind külföldi, nagyobbára Ízléstelen — és mindig idegen szellemet terjesztő reprodukeziók. A „Képek mindenünnen" magyar művészek rajzából áll, művészi reprodukeziókban, kitűnő jellemző szöveggel, hazafias, nemesítő, tanulságos tartatommal. Eddig 8 lap jelent meg a következő csoportokkal. 1. Mesék-Regek. 2. Történelmi helyek, várak. 3. Pásztorélet. 4. A kenyér. 5. Házi állatok. 6. Katonák. 7. Földrajzi képek. 8. Történelmi arczképek. Milyen szép például „A kenyér" czimü lap és milyen tanulságos, kedves és nemesítő az egyes képek alatti szöveg. És ilyen 6 kép, vagyis egy lap kép ára csak 2 fillér. Maguk a képek olyan jellemzők, olyan gonddal vannak reprodukálva, hogy a legdrágább iskolakönyvekben is alig akadunk párjukra. A képek Leitner M. L. és fia budapesti papir- és irószerkereskedésében, valamint minden hazai könyv- és papirkereskedésben kaphatók.