Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-22 / 21. szám

1902. április 24. MAGYAR PAIZS 165 időre meggyújtja a nemzeti önérzet hamvadó fákly áját. Fölébreszti azt a közkötelességet, hogy hűségesek legyünk a múltnak erényeihez. Az ember megtisztul és javulást érez a történelmi al akok közelségében. Mintha avégbél nyílnának meg a sírok, hogy jó tanácscsal, öleléssel s ha kell fenyítéssel óvassanak el az ősök. E rőteljes történelmi érzések nélkül nincs igazi nemzet. Allam-ethikai feladatok teljesítésére csak olyan nép képes, amely kötelezőnek ismeri magára nézve a mult idők jó szokásait. Történelmi kötelékek nélkül széthull a nemzet, mert az egyéni érzés a kollektív érzés fölé kerül és magánérdek nyomja el a közérdeket. Éppen ezért a történelmi érzések fölébresztése és izmosltása az iskolák elsőrendű hivatása. A világirodalom legjobb gondolkozói törik a fejüket ezen hivatás megvalósítása fölött. Legnyugtalanabbul keresik a czélravezető módszert a német gondolkozók. A mi kultuszminiszterünk lelkét is foglalkoztatja a nemzeti fejlődésnek ez a mélyreható kérdése. Történelmi jelenetek megfestését bizta kiváló művészeinkre és a sokszorosított szines képekkel el akarja látni az iskolák falait. Ettől jó hatás remélhető a népiskoláknál. Közelebb áll az élethez a Szalay Károly buda pesli tanár terve. Csak hallomásból ismerem a tervet, de mivel megragadott: a tegnapi lovasjátékot és annak intenzív hatását kedvező alkalomnak tartom annak fölemlitésére. Szalay színpadra akarja vinni a magyar nemzet történelmét. Egy-egy korszakból annyit, amennyi egy előadás keretében megfér. A kimagasló alakokat, amint véghez viszik a kimagasló eseményeket. Szemléltetni kívánja a megfelelő korszak ruháját, fegyverét, szokását, házi berendezését, vitézségét, gyöngeségét, fölfogását, erényét, panaszát, hatalmát, jogérzetét, kulturáját — szóval ama korszak életét, mozgató ideáit, gondolatvilágát és cselekvő erejét. A tervező hazafias lelke a Nemzeti Színházat nemzetinek tekinti. Nem kételkedik tehát, hogy eszméjének megvalósítására, a Nemzeti Szinház képessége és kedve nyitva áll. A történelmi képeketvasárnaponkintadnák elé a székesfőváros összes középiskolái jelenlétében. Természetesen a nagyközönség spm volna onnan kizárva. Én azt az ideát a magyar pedagógia korszakalkotó lépésének tekintem. Budapest képét átgyúrnák ezek az előadások. A buján tenyésző nemzetközi szellemet rövid idő alatt kiirtanák innen. Megvalósul-e ez a mindenható eszme? A Nemzeti Szinház a belügyminiszter alatt áll. Tehát rendőrileg kezeltetik: De most a belügyminiszter nemcsak erős magyar, de nagyképzettségü és magas műveltségű férfiú is. Tőle méltán remélhető, hogy ezt a páratlan és úttörő tervet felkarolja. A lovasjáték hatása minden nézőt meggyőzbetett arról, hogy a színpadra vitt történelem valódi nemzetképző tényező. Sánáry József szepetki tanító jubileuma. Örömmel jegyezzük fel, hegy ha ritkán is s fgysfer-másszor késik is, — de nem marad el, van elismerés az érdemért, van szeretet, hála és barátság az emberek között. A Sárváry József ünnepeltetéséből kifolyólag mondom ezeket. Sárváry József szepetki kath. kántor és iskolamester 40 év óta tanít fáradhatatlan kedélylyel és buzgósággal. Ebben a jókora derék községben kö/.el 200 gyereket tanit másodmagával. Hivatását jó lélekkel betölti s talán ez az oka, hogy nem igen látszik meg rajta a számos évek súlya; ugy hogy ötvenéves munkásságának a jubileumára is ilyen friss üdeséget jósolhatunk neki. 40 éves munkásságának az emlékére a zalaegerszegi tanitói járáskör rendezte az ünnepélyt a mult heti csütörtökön, összekötve evvel a tavaszi küzgyülésének a megtartását az ünnepeltnek iskolájában. Mintegy 100 ember gy ült össze az ünnepélylyel összekötött gyűlésre, férfi és nőtanitők eg}üttesen, ki kocsin, ki vasúton elég távolról is : Söjtörről, Csáktornyáról, Alsólendváról, Zalalövőr51. Zalaegerszegről, Zalaszentgrótról stb. Kelletlen időjárás akadályozta, hogy még többen nem voltak ott. Részt vett dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos- tanfelügyelő is; a kör nyékbeli urak közül személyesen megjelent Szily Dezső ur s maecenaskodva is kifejezte üdvözletét. Távolról a következők küldöttek üdvözletet: Vurglits Gusztáv prépost ki a meleg baráti levél mellett élvezhető emlékeket is küldött, továbbá Magyarász Nándor plébános Jákról, Szűts Móricz esperes Kapornakról, Kun Alajos paed. tanár Budapestről, Bödy József, TJdvardy Vincze és Borbély György tana'rok Zalaegerszegről, Figura Pál v. főnök Sopron-Tóthkereszturról, Markó János Tapolcza-Hegymagasról, Rózsa Károly Bellatinczról, Barabás György Sárvárról, Ilegedüs István Vasm. Boldogasszony fáról, dr. Kréner Gjörgv Vssm. Rumból, Pozsogár Gyula Zalabér-Végedről, Geischler Jenő felsőkereskedelmi iskolai tanuló Szombathelyről, Eock Bál Türjéről stb. A" ünnepély lefolyása a következő volt. A megjelent vendégsereg először is a templomba vonult, hol Székely István, a község i" plébánosa tartotta az istentiszteletet. Az Ofierforiumot az ünnepeltnek a fia ifj. Sárváry József botfai tanitó végezte. Templomozás után Csiszár József a tanitói kor elnöke az iskola teremben következő beszédet tartotta Sárváryról a közönség előtt: A zalaegerszegi tanitói járáskör ünnepet ül. — Ünnepeljük egyik kartársunkat, a ki pá

1' ánkat 40 év óta járja ; pályánkat, melynek nemességét, fenséget oly sokszor hallottuk emlegetni s láttuk a nehézségeket, a küzdelmeket előkelő emberek által igen élénk sziliekkel megfesteni. Azonban bármily szépen legyen is festve a kép, az mégis csak egyoldalú, nem tüntetheti fel a valódiságot, nem elégíti ki ismeretvágyunkat; de ha lelki szemeinkkel e hosszura mért pályán végig tekintünk és láijuk a rajta haladó embeit, a lába előtt fekvő sziklákat, tüskés galyakat félrehajtogatva az első évtől, s a 40 ik évnél megáll fáradalmát kipihenni, kérdem: kinek válik mosolygóra aicza hogy im megint egy jubileum. Igenis, megint egj jubileum, az az csak visszapillantás azon hosszú küzdelmeinkre, melyekat egyik kartársunk 40 év lefolyása alatt elviselt. — A költő mondásával, — hogy: „Előtted a küzdés, előtted a pálya, az erőtlen csügged, az erős megállja" — lépünk ki az életbe és attól fogva ki vágjunk téve a bírálatnak, vájjon erőtlenek vagyunk-e, csüggedünk-e, vagy erősek lévén megálljuk palyánkat. A kinek a pályáján való haladás közben folyton fülében csengenek a költő eme figyelmeztető, buzdító szavai: az lehetetlen, — hogy az eléje tolakodó nehézségeket le ne küzdje. De nem elmélkedem, hisz előttünk élő példa van, a mi kedves kartársunk és ünnepeltünk Sár/ári József, ki pályánkon 40 év óta jár és ezt erősen megállta ; pedig e pályán dicsőségesen megállni nem kis feladat! A ki a tanítónak csupán az órákhoz kötött elfoglaltságát tekinti, annak még el lehet nézni, ha nem tudja, hogy a tanitó nemcsak ?z iskolában tanitó, hanem folytatja munkálkodását az iskola falain kiviil is mint a jóra incő és rosszról leszoktató nevelő. Mennyit lehet e téren elérni, mutatja a mi ünnepeltünknek Sárvárott, Gérczén, Rábahidvégén s e helyen töltött 40 évi muukássága a haza szolgálatában. 40 nemzedék nyerte tőle azon összesismereteket, melyekre a keze mur k- 'a által megélni hivatott népnek szüksége van. 40 nemzedéket — körülbelül 3000 embert a tökéletesedés czélja felé segíteni nagyés nehéz, de valóban fenséges feladat! A ki még ezen munkájához azt a fáradságot is vette magának, hogy társadalmi egyesületek által népének erkölcsét tökéletesbitse, ízlését nemesítse, az a férfiú valóban megérdemli munkájának méltatását! Ezen tanitói járáskör-, melynek az ünnepelt közel egy negyed század óta tagja s egy időben alelnöke volt — nem hunyhat szemet áz el nem homályosítható tevékenység fénye előtt, hanem meghajtja a zászlót 40 évi munkájában megtört kartársa előtt ós őt melegen üdvözli! Üdvözöljük őt, mint rábahidvégi tanítóskodása idejében úttörőt, ki első volt felismerni, — hogy egyesülésben lévén az erő — kartársait körök alakítása czéljából összehívta. Üdvözöljük, mint törhetetlen munkásságot igénylő egyházi szereplőt, ki lelket emelő magas színvonalon álló zenei tehetségét arra használta fel, hogy egyházi énekkarok szervezése által népének szivét Istenéhez felemelje. A ki nem sajnáit fáradságot, hogy népének magánéletét nemesebb irányba terelendő egyházon kívüli énekkarokat szervezzen. A ki népének anyagi jólétét előmozdító egyesületek vezetésétét magára vállalta, mint a helybeli tűzoltó egylet elnökségét, hitelszövetkezeti könyvelést. Ennyi fáradság — talán anyagi gond mellet csáládapai kötelességének a sors sürü csapásai közben is emberül megfelelt és a pályaszeretet kivivó jeleként láttuk a maga szárnyára először bocsátott fiát a tanitói pályára Jépni. — Ilyen 40 éves munkássághoz csakis a pályaszeretet adhat erőt, de az ilyen munkássság után érdemelte ki az igazi néptanítói nevet I Üdvözöljük hát mint igazi néptanítót, ki legújabban kartársai mellett — a 40 évi pályafutás után is — hajszályi eltérés nélkül halad. Tanitói munkásságának 40-ik événél ezen járáskor összes tagjai általam adnak kifejezést azon hőkivánságuknak: Isten adjon a mi ünnepeltünknek viruló egészséggel gondnélküli hosszú életet! Erre Csiszár átadott az ünnepeltnek egy kedves emléket, egy üveg alá foglalt nagy képet, melybe be van irva az előbbi üdvözlő beszéd s rá van festve Sárvárynak őszbe csavarodott de egészséges piros arczu képe, amint feje felett babérkoszorút tart egy alak ; rá van festve az iskola, a templom s egy ABC-es köny 1862—1902. évszámokkal. Ezt a pompás képet a járáskör nevében Tikk László zalaegerszegi tanitó készítette, tudással ós csinos izlé~sel. A kedves okmányt 65-en írták alá, köztük dr. Ruzsicska Kálmán kir. és Vajda János egyh. tanfelügyelők. Most dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő ur üdvözölte költői szárnyalású beszéddel s átadta a tanitók atyjának dr. Wlassics Gyula miniszter urnák 1657. min. számú elismerő leiratát. A miniszter ur levele igy szól: y>Negyven éven át folytatott odaadó és sikeres tanitói működéséért Tekintetességednek elismerésemet nyilvánítom. Budapest 1902. május 5. Wla<sics miniszter. A magas elismerés után jöttek az apróbbak. A tanuló gyermekek nevében a kis Horváth Károly és Horváth Lujza köszöntötték meg mesteröket. A szepetki daloskör, melynek Sárváry 15 évig veit oktatókarnagya, Székely J. plébános indítványára 100 koronás alapítványt tett Sárváry nevére, hogy annak kamataiból évenként szepetki jótanuló gyerekek jutalmaztassanak meg egy-egy könvvvel. Áz összeget az alapító levéllel a püS' pöki alapítványi főpénztárban helyezték el Veszprémben. Sárváry a kitüntetéseket m ghatottan fogadta. S ezután megtartották a járásköri gyűlést, Bériek Győző szepetki tanitó gyakorlati tanitást mutatott be. Csiszár József eluök beszámolt a három évi működésről. A segélyegylet vagyona 6126 kor. 26 fii. A tisztujiU.3 a következő: Elnök: Csiszár József ujabbi 3 évre, alelnökök : Baján Ferencz és Nóvák Mihály, pénztáros : Fridrieh István, I. jegyző Kovách István, II. jegyző Benkő János; ügyész: dr. Szigethy Elemér. — Ciiszár elnök az ifjúsági egye? ületekről s Horváth János (zalaegerszegi) a gyakorlati tanításokról tartott sikerült felolvasást. Jövőre Boldogfát jelölték a gyűlés színhelyéül. Délután egy órakor asztalhoz ült a nagy társaság s egybefolyt az ebéd, vacsora és az éjféli nóta mert a kedves háziasszonynak hatást nem ismerő gondossága ós magyaros vendégszeretet© állott őrt a vendégeken. S bizony kivették a. tengelyvégszeget a vendégek kocsijából.