Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-01 / 18. szám

1902. május 1. MA G Y A R PAIZS r-. fill. Négy évi összes nyeresége 8915 kor. 48 fill. 4.8°/o bruttó haszonnal dolgozik. Ebből a fentarlás elemészt 3.8°/o-ot. A tiszta nyereség tehát l°/o. A földmívélésí kormány 2000 koronával segítette. A szövetkezet most már saját házába költözött. Az egyesület élén Bujanovits Gyula •és Báró Ghillany Imre áH. Ügyvivő titkár -Faltin Géza. Felügyelő bizottság : DessewíTy Pál, Gróí Wengerszky Ilugó s Iledry Ernő., A zalaegerszegi szövetkezet tekintélye. — A Dr. Kele Antal ügyvédtől alapított »Zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet" működését az ország távolabbi részein is szeretettel és érdeklődő figyelemmel kisérik s buzdító mintául állítják tel. A Kolozsvárt megjelenő »Ellenzék«. czimü politikai napilap az erdélyi részeknek első legtekintélyesebb lapja dicsérettel emlékezik meg a Zalaegerszegi szövetkezetről, anuak fáradhatatlan munkás elnökéről s a segédkező Magyar Paizsról is, — s vé gül felhívja a figyelmet, hogy Kolozsvártt is alakítsanak ilyen fogyasztási és értékesítő szövetkezetet. Az „Ellenzék" czíkkelye szószerint a következőleg szól: »Mi teremti meg az ipart ? Borbély György zalaegerszegi gimnáziumi tanár elterjedt iparpártoló lapjában, a »Magyar Paizs«-ban igen szépen tárgyalja az ipar-fejlesztés módjait és eszközeit. A hazai ipar pártolása egyik jelentékeny tényezőjének tekinti a fogyasztási és értékesítő szövetkezeteket. Arra figyelmeztet, hogy ne ingyen pénzzel igyekezzék a kormány a kisiparoson segíteni. Olyan az ingyen pénz, mintha a sárgaságban levő embernek az arczát piros kenocscsel kenjük be. Erős derekú, önálló iparosokat kell nevelni az iskolában és a társadalom legyen segítségére az iskolának. Az értékesítő szövetkezetek biztosítják a kis iparosnak a munkát, a megrendelést, a biztos megélhetést. Zalaegerszegen Borbély György tanár erős és kitartó ajfitácziója mellett központi fogyasztási és értékesítő szövetkezetet létesített dr. Kele Antal ottani tekintélyesés lelkes ügyvéd. A szövetkezetnek a megyében már eddig is több -fiókja *vanv aJ'

0 - 0 K Felvetjük a kérdést: mért nem létesül Kolozsvárt is egy központi és értékesítő szövetkezet, Kotozsmegye több vidékén létesítendő fiókkal. Dr. Gidófalvi István a szövetkezetek agilis magyarázója és Dó6a Endre alispán, a megyéje jólléteért lelkesedő, tetterőtől duzzadó alispán karöltve és vállvetve miért nem alkotnak egy erőteljes organizmust? Hiszen ehhez immár a 12-ik órában vagyunk. A nép minden rétege szegény s valóbari a nyomor szélén áll. Az iparos rá van szorulva, hogy készítményét eladhassa, a veVő pedig óhajtja,'hogy pénzéért ne férezmunkál, hanem szolid, tartós árut kapjon.* Ezeket mondja Kolozsvárt az »Ellenzék*. Mi pedig csak azt tesszük hozzá, hogy bizony előnyös dolog, ha a hazafias mozgalmakban részt vesznek s pláné kezdeményeznek az elEőtobrend'ó hivatali tekintélyek,, mint pl. a főispánok, alispánok, közjegyzők stb. Névmagvaroaitás " Schlesinger Ernő szent, gotthárdi lakos vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel Székely-ré magyarosította. Csalás a magyar iparpártoiásBal. Az óbudai gyufagyár is utánozta a temesvári gyufagyárat s amint a temesvári összeköttetésbe lépett az Emlcével, az óbtídai is feltette a Fmke nevet, rá is irta a dobozokra" Fmke s ezért ígért a Felsőmagyarországi* közművelődési egyletnek 5°/oot 8 anuak módja szerint hirdette, hogy pártoljak a magyar ipart! Leleplezték, kisült, hogy ő kelme -e köpönyeg

L"afatt"osztrák gyufát árult. Azt talán felesleges is mondani, hogy ez az óbudai gyár állami segélyben is részesült. Becsali. Szalóky Géza előnyösen ismert jónevfi vendéglős május elsején kiköltözik az Alsóbecsali ci. vendéglőjébe, saját szőlőhegyéres az igényeknek megfelelőleg berendezi az amúgy is igen kellemes, üdülő kertét, ínely virágos kerttel, s árnyas, virágos fákkal van tele, gyermekjátszó hintákkal felszerelve s tekepályával ellátva, s amint a szép idő engedi, vasárnap ünnepélyes megnyitást tart. A tekepályán egy szép báránynak a bőrére fognak versenyezni a híres kuglizok. A Társaskör testületileg kivonul a legelső vasárnap délutánján. — Mikor szép idő van, a Becsali könnyen^kicsalja az embert. Telivér lovak eladása. A kisbéri m. kir. állami ménesben 1902, évi május 17-én 12 drb. egy éves angol telivér csikót adnak el nyilvános árverésen. Bővebb felvilágosítást a ménes parancsnokság ad. A kés. Sümeg—Tapolcza körül nagy szerepe van a késnek. A törvényszéki tárgyalások meglehetős sokát foglalkoznak e vidék legénységével. Talán az is a baj, hogy sok ott a bor és erős? Holl'manu Pál kisbíróba bélekötőlödzött "Vitai Sándor gyepükajáni legény egy másik legénnyel. A kisbíró pofonütotte a henczegöket. A legények pedig belemártották a későket HofTmann szivébe, floílmanu 8 árvát és özvegyet hagyott. A legényeket Gyepükajáuról bevitték Sümegre. Kötélre ítéltetett. Kolozsvárt Friedrich, Szűcs Gyula és Szabó István nevű rablógyilkosokat, kik tavaly az öreg Bürger levélhordót meggyilkolták, a 8 napig tartott esküdtszéki tárgyalás alapján elitélték: Fiiedrich főbünöst kötélhalálra, Szabót 15 évi fegyházra és Szöcsöl 8 évi fegyházra. A lelkiismeret. Salczberger József jánosházi lakos azt álmodta, hogy rosszul vallotta be a házbéradót s a csendőrök üldözik. Másnap távozott s eltűnt. Hiába kutatják. Hihetőleg álombeli lelkiismerete elől bujdosik. (S. V.) Börtön a disznóóiban E^y Ríngbauer József nevű-hegy hátmór óczr czel lengő járt a szomszéd Szentiván községben s bement a Varga János lázába, míg a házias?ony a kertben foglalkozott s a szekrénjbői kilopott 190 koro iát. Varga Jánosné — Gáspár Erzsók észrevette, az ajtót rácsukta, aztán megint kinyitotta s a szomszéd segítségével bezárta R.ngbauer csavargót a disznó ólba. — Jakabf\ János Zalaegr

0zegi csendőr innen is ki eresztette s behozta az ügyészséghez. Nem akart terhére lenni az embereknek Zalalövőn a 70 évös öregGéczi József s felakasztota magát. Vásúráthelyezés. Kővágó-őrs községben f. é. augusztus 17-ére eső országos vásár ez évben kivételesen f. év. augustus 18-án tartatik meg. Vizbe fult. Scsávnicsár József iV-ik hegykerületbeli lakosnak 2 éves András nevü fia az udvarában levő bekerítetlen tokába fuladt. Nagy tüz. Csikvái megyében Gyergyó-Alfalu községben állítólag

1 a községháza udvarán ismeretlen okból tüz iiitttt ki; mintegy 200 gazda tulajdonát tevő 200-300 épület, teljesen a lángok martalékává lett. Megelőző nap ugyané községben hót helyen volt tüz rs elégett 40—50 épület. A kár kiszámihatatlan. Elégett 251 gazdának összes épülete. A szomszéd falvak embereinek, a ditrói és gy.-szentmiklósí tűzoltóságnak emberfeletti munkája a nagy szélviharbansíkeretíen volt. Azinség óriási. A község erdejét megvette volt valaki. Most az sincs miből épiihctnének

rvagyis semmijük sincs. Harc a kivándőriókkai. Nyolc csikmegvei legény ki akart vándorolni irt levél''nélkül Romániába. A határőrök ezt többször megakadáhózták. Végre azután véres összetűzésre került a dolog. A határőrök Csipó Tafnás ós Péter Ambrust agyonlőtek. A többi legényt elfogták. Dioráma. Az Obersohn-féleház egyik földszinti bolthelyjségéb.en pár nap <5ta egy dioráma van. Ezen ' képkiáttitás valóban erdemes a rbfegtekintésre, mert a'kiállított képek nagyon tetszetősek és tanulságosak. A világítás nagyon ügyes s igy a képfek legkisebb része is tisztán láthjtó. A belépő-dij aránylag nagyon csekély személjenkint 20 fillér. Egy; valódi Edison-féle Fonográf is fel van állítva? Nagyon szép zenedarabokat és dallokat lehet bállani zongorakísérettel. Szívesen ajánljuk a közönség figyelmébe. Arzéldrótban, drótkerítésekben, drótszövetekben és drótszögekben a német gyártmányok olcsóságuk következtében, mindinkább tért foglalnak. Lánczokat (különösen járomláuczok) Németország importál. E czikkbén szintén sikerrel versenyezhetne a magyartermék. Gázcsövekben a gyengébb magyar termék versenyez a német gyártmányokkal. Nagy a kereslet öntött vas és zománcozott konyhaedényekben is. A Magyarországból való bevitelnek igyik legnagyobb hátránya az, hogy kereskedő házaink sokszor hozzá nem értő megbízhatatlan utazókat tartanak (visszariasztókat. Sz.) A tudakozódó irodák infoirnácziói nagyrészt drágák és egyoldalúak és ezéit ajánlatosabb, ha kereskedőink az ott székelő konzuli képviseletünhöz fordulpak. Magyar hajók a Keleten. A Levante magyar gözhajótársaság «Vaskaput gőzöse f. évi márczius Kezdete óta kéthetenkinti járatokban postát és utasokat szállít Galatz és Konstantinápoly közt és érinti Sulinát, Gonsta-ntzát Várnát és Burgaszt. A társaság ezen vonalon egy második gőzöst is szándékozik járatni. C z e m e n t. Novosielitzai konzuli ügynökségünk jelentése szerint olt magyar és osztrák czeinentet készségesen vásárolnak cs gyártmányaink megfelelő propaganda mellett tért foglalhatnának. Magyar munkások Rumániában. Miután Rumániában elég sürüu merülnek íqI vitás kérdések a bevándorolt magyar munkáso.k és ezek munkaadói közt, a berladi cs. és kir. alkonzulátus figyelmezteti azokat a munkásokat, akik Rumániában munkát akarnak vallalni, hogy még itthon kössenek írott munkaszerződéseket; Mikor Rumániába érkeznek, jelentkezzenek á legközelebbi osztrák magyar konzuli hivatalnál amely aztán kellő oltalomban fogja őket részesíteni minden önkénykedés ellen. Juta. Brailából irják, hogy Rumánía szükségletét jutaárukból a lefolyt évben majdnem kizárólag osztrák és magyar gyárak fedezték. Csak a Calcutta zsákok érkeztek Dundeeböl. Különfélék. A keresi mazeum konzuli közleményeiből. Gyurgyevói konzulunk jelentése szerint a rumán lovasság lóállománya nagyobbrészt Magyarországból szereztetik fce, mig a nagyobb kocsitovak Olaszországból importáltatnak. Nagy keresle'tnek örvendenek és Magyarországból sikeresen importálhatók: gözmorzsolók, kézimorzsolók, vetdgép'k (Drill), kaszáló gépek, ekék, boronák, szélrosták, malomkövek. A vasáruk közül: ekevasak (»Vidacs« és Universal minta) kapák, kapar ók, kaszák (főleg »Szent László* jegvgyel ellátottak), sarlók, nyersvas, vaslemezek és kovácsolt vas, vaspléh, (ez utóbbinál a bevitel a német »Bismarkpléh« javára hanyatlott, minthogy a nevezett német gyártmány hajlithatóbbnak bizonyult.) A Szép. A virág szép.Mennyivel szebb, ha ez együtt jár a munkával, a szorgalommal az egészséggel, a jó kedvvel, a földnek müvelésével,-a-közgazdasággal. — Városunkban alakult egy szépészeti bizottság sok taggal, évi 4—4 korona tagsági díjjal. Üdvözlet illesse ezért a kezdeményező Várhidy polgármestert, de nem hisszük hogy a nagy bizottság megérje azta kis boldog időt, mikor már a Siputczában nem szálland orunkba és piég beljebb tüdőnkbe az ott fejlődő mocsárgáz. Minden bizottságnál többet tesz a szépészetre nézve, városunkban Hauk Ferencz kertész egy magára, ki a papi majorból kivett két hold földet tele burjánnal, bozóttal s a sivatag vadont paradicsommá változtatta, — vagy ha ugy tetszik — varázsolta. S ezt sokan bűvészeinek tartják. Pedig nem az, csak tudomány és szorgalom. Ennél fogva Hauk ur is csak ugy fogdossa ezután a levegőből az ezüst tallérokat mint Balthazár mester. De ha valaki megérdemli, akkor Hauk ur ugyancsak megérdemli a tallérokat, aki Ola városrész kíetlenségét egy kis Erfurthoz tette hasonlóvá, ki a bojtorjánok és tövisek heiyébe a mezei, kerti konyha növényeknek s hazai és déli virágoknak ezer fajtáját plántálta.— Két virágháza van s ezekben a tropikus éghajlatú növények díszlenek pl. pálmák, fikuszok, páfrányok, Aráliák szegfűk, rózsák, dachliák gladiolus, tubarózsa, begoniák stb. Igen, igen! szép a virág, s mennyivel szebb, ha ez együtt jár a munkával a szorgalommal, az egészséggel, a jókedvvel, a focinak megmivelésével, a közgazdasággal — a boldogsággal. Ez a szépészeti tudomány. A Magyar Paizst mától kezdve Kovács Károly olakülvárosi iparos fogja kihordani — remólhe tőleg megelégedésére a megrendeioá:>:k. A szerk. levele. Stökl Adolfné jeles zongora mesternek fényesen sikerült zongoravizsgájárol és estélyérőlhozott, tudósításunkban a soroka múltkori számban véletlenségből oly kellemetlen és érthetetlen összevisszaságba folytak össze, hogy az érdekeltektől elnézést kell érette kérnünk.