Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-17 / 16. szám

2 MAGYAR PAIZS 1902. április 17. elévülhetlen örömet, őszinte szeretetet, felejthetetlen, — a sirig és azontúl is remélhető boldogságot. A házi foglalatosság nemei voltak: a szobák tisztántartása, főzés, baromfitenyésztés, varrás, s zöldséges- virágoskert veteményezése, (mosó szappan készítés, vászon szövés.) Tudtak is ám jó s izlet«s magyar ételeket főzni és sütni a serdült leánykák ;"akik főztjeiket megízlelték, annak izét, zamatját, emlékükben hosszabb ideig megtartották. A zöldséget s a baromfiakat se kellett a piaczról drága pénzen megvenni, bőven nyújtotta azt a házikert és a család udvarán tenyésztő baromfi csapatja. Voltak is ám vendégszerető családok s luculusi ebédek, a melyeken az idegenek, az őszinte szeretettől áthatva, majdnem a családba olvadtak. — Hol van ez most ? Hol találjuk, fel azt ? Enyésző félben van ; a keserű feledés nehéz fátyla lebegjen emlékezetén. A haladás utján megváltozott minden. — Ma a főzés mesterségét »szakácsnék« végzik, — akik magukra hagyatva, — mert a bizalmat szerencsések voltak megnyerni, — tisztelet a kivételeknek). drága, — de Ízetlen ételekkel tömik a halandó emberiséget. Ma már a nőt. emez elősorolt hivatásoktól eltéröleg, a közélet némely mezején a férfival egy vonalon látjuk küzdeni, s mi a következménye ennek, hogy nagy része, elérhetőnek, s könnyűnek látszó eme lelket emésztő küzdelemben, — menynyiben czéiját, önállóságát el nem érhette, — sebzetten, életuntán s reménytelenül, sárguló levélként hull hervadástól fájdalomtelten a siri csendes völgy mélyébe. Ma májr a kenyérkereső pályákat, hivatalokat keresik a nők; a némileg jómódú iparos is, vagy gazda a leányát, — a női kézimunl<ának hátraszoritásával, — tanítói, posta-távirdai, kereskedelmi, közigazgatási Írnoki pályára nevelteti; mások tanári s orvosi állásra képesitik. — Jó hogy a papi és katonai pálya felé törekvés ki van zárva. Kérdem, hát a szegény ifjakkal s férfiakkal mi lesz ? ! Nagyrészével ? Azok járda koptatok lesznek. Nagyrészök. Még megérjük, hogy a férfiak készítik majd a rántást, pipaszó mellett forgolódnak a konyha körül; a nők pedig, — éreztetve a felebaráti szeretet magasztos eszméjét, a midőn a férfiakat felmentik, vagy csak felváltják, a verejtékes kenyérkeresetben, házfentartókká varázsolódnak át. — Ez lesz a férfiaknak már egyszer annyi perpatvar és villongások árán szerzett, — paradicsomi kedélyes élete. Azonban ne feledjük, hogy mindezek mellett hány tehetség, képzett munkaerő esik áldozatul a nők egyrészének csupán csak a protekcióval való hivatalba jutásával ? — Megjegyzendő, hogy itt is C6ak azok vannak előnyben, akiknek a szerencse is kedvez: ellenben azok, akik nélkü lözik azt, — házi nevelés és kézimunka megszokás hiányában, éltöket a legnagyobbhányatások és keservek közt, csalódástól tépett kebellel -élik le; vagy pedig, a vallásos nevelés és erős lelki erő hiányában, — mely őket az élet küzdelmével szemben.harczra,ellenállásra villanyozná, — megrettenve, félve az akadályok elh íritásának nehézségeitől, őszi falevél hullásként, a halálban keresnek enyhülést, menedéket. Mindez attól van, hogy előre magasabb színvonalú, kedvezőbb — kényelmesebb helyzetbe nem juthatnak; mert egyrészt teljesen nem képzettek, másrészt, hogy minden pálya telve van; — alantabb a rendes házi nevelés medrében pedig idegen a légkör, mert hiányzik a megkívántató, s nélkülözhetlen családi nevelés éltet adó szikrája; a megszokott éltet vidító, aczélozó s megelégedést nvujtó munkakör, mely a bánatnak s keservnek egyaránt balzsamként ható gyógyszere. ! Azok a nők tehát, akik kiváló szelleműek és fejlődöttebb képességűek, azok haladjanak a szellemi munka terén, pályatársaik kész örömmel fogadják maguk közzé, — de akkor se rázzák le magukról a házi családi nevdlés illatos virágának hamvát; — akiknek pedig szellemi képes ségük közepes, vagy még annál is kisebb, azok maradjanak a házi és kézi munka fejlesztésénél, mivelésénél. Ezekből következtethető, hogy kettős feladata vau a nőnevelésnek : az életigények mérséklése által megjelölni női hivatásának terét, s lelkének imüvelődésével megerősíteni őt magasztos feladatának teljesítésére. Ily irányú törekvések czélja elérésének kívánatos a ház, templom és iskola ^szhangzatos működése. A ház munka-körében az anyák példaadása; a templom, mint a vallásos érzület kútforrása, a hitnek beplántálása az ártatlan szivekbe; s az iskola, a szellemi nevelés, fejlesztés feladata. — Ezen felsorolt tényezők terelik a nőt illetékes helyére, megmentik a vagyon és igények hajszolásától, ^melynek elóréseért, s beteljesüléseért annyian többször czéltalanul küzdenek. A vallásosság, a ház s a munka szeretete, hozza és adja meg csupán az élet lelki nyugalmát, a megelégedést, a boldogságot. Tihahyi Lajos. Pályázati hirdetés erdősítési jutalmakra. A magasabb hegységek fensikjainak, tetőinek és gerinczeinek, vagy meredek oldalainak s illetve közgazdasági érdekből erdészetilei/ mivelendő oly területeknek beerdősitésére, melyeken hegyomlások, hó- vagy kögörgetegek megakadályozása, szélvészek és vizek rombolásának, valamint a futóhomok továbbterjedésének meggátlása végett a talaj megkötése az 1879. évi XXXI. törvénvczikk 165. § a értelmében közgazdasági szempontból szükséges, a folyó évre az országos erdei alapból hat nagy jutalmat és tizenkét elismerő jutalmat tűzök ki és pedig: két elsőrendű nagy jutalmat egyenként 1000 koronára, két másodrendű nagy jutalmat egyenként 800 koronára, két harmadrendű nagy jutalmat egyenként 600 koronára, három elsőrendű elismerő jutalmat egyenként 500 koronára, három másodrendű elismerő jutalmat egyenként 400 koronára, három harmadrendű elismerő jutalmat egyenként 300 koronára, három negyedrendű elismerő jutalmat egyenként 200 koronára. Versenyre bocsáthatók- mindazok az erdősítések, a melyek a folyó évben nem állami költségen (vagy nem állami segélylvel) foganatosíttattak, még pedig a nagy jutalmakra, ha egy tagban legalább 25 (huszonöt) kat. holdra, az elismerő jutalmakra pedig, ha egy vagy kétjtagban legalább 10 (tiz) kat. holdra terjednek. Versenyezhetnek birtokosok, birtokos testületek, polgári , egyházi- vagy úrbéres községek s erdőtisztek (vagy gazdatisztek), kiknek költségén s kiknek tanácsa szerint és felügyelete alatt az erdősítés teljesíttetett — feltéve, hogy a jutalom odaítélésének idejében azok az erdósitelt területnek még birtokában vannak, vagyis az erdötiszti (vagy gazdatiszti) minőségben kezelik s az erdősitett területet a beerdösítés biztos sikerének elősegítése végett a folyó évtől, vagy az első munkálatoktól kezdve a jutalom odaítélésének idejéig állandóan gondozták, a versenyző területen netalán pótlólag szükséges ujabb erdősítési munkálatokat és évenként foganatosították s a létrejövő erdőnek az^ erdőtörvény 2., illetőleg 4. §-a szerint való kezelése iránt intézkedtek. A jutalmak az 1907. évben fognak odaitéltetni s a jutalomdíj kétharmadrésze az erdősítés költségeit viselő birtokost, egyharmadrésze pedig az erdősítést teljesítő erdötisztet (vagy gazdatisztet) fogja illetni. A jutalmakat az országos főerdőmister vagy helyettesének elnöklete alatt erdőtisztekből alakított öttagú bizottság itéli oda az erdősítés sikerének igazolása után a teljesített erdősítés közérdekű becsének sorrendje és minősége szerint. A biráló bizottság Ítéletének alapjául szolgálnak az illetékes közigazgatási erdészeti bizottságnak s illetve a kir. erdőfelügyelőségnek a versenyre bocsátott erdősítések felett adott javaslatai és a biráló bizottság részéről esetleg teendő helyi szemlék. A kik a kitűzött jutalmakra pályázni kivannak, azok a folyó év tavaszán teljesített erdősítést legkésőbbi) folyó évi julius lió végéig, a folyó év őszén teljesített erdősítést pedig legkésőbb r. évi deczember 25-ig az erdősítés helyének, kat. helyrajzi és telekkönyvi számának, a terület nagyságának (kat. holdakban), az erdősítésre használt fanemek, illetve fanemeknek s utóbbi esetheu azok elegyarányának pontos megjelölése mellett nálam jelentsék be. A pályázati" feltételek meg nem tartása a versenyből való kizárást vonja maga után. Budapesten, 1902. évi február hóban. 21. kir. földmivelésügyi miniszter_ d&z életből. Egy Abcés könyvből: Czirjék, Gzeczilia, Gziril, Csougrád, Czegléd magyar városok. Hivatal főnök: Dömsödy ur! ön rendszerint oly későn jön mindig, hogy azt kell hinnem, miszerint valami viczinális vonaton jött a világra. Széuapiaczon. Eladó: (nagy mérgesen a vevőhöz) Mit? ez a széna nem jó, nem első osztályú? Ennél jobb, táplálóbb szénát mint ez, nem kap sehol sem. Én csuk ismerem a szénámat. Bók. Nagysád olyan szép, hogy nem csudálkoznám, ha Badekerbe kerülne mint látványosság. Rebeka lében mérsékeld magad, hisz tudnod kell, hogy a mérsékelt égöv alatt lakol. Nő: (egy koldushoz.) Ember! hogyan néz ki maga? Hiszen nincs rajta egyetlenegy jó darab sem! Koldus: De a szivem, a szivem az jó nagyságos asszonyom. Vevő: Hát ajánlhatja nekem ezt a nyerget? — A legnyugodtabb lelkiismerettel. Biztosithatom báró ur, hogy ez az uj nyereg, minden más nyerget kivet a nyeregből. Háziasszony: (a szakácsnőhöz.) Szeretője magának az a katona, aki tegnap ott volt a konyhán? Szakácsnő : Nem; egyelőre csak mint »vendég« volt itt. Vannak emberek, akik annál kevésbbé értik meg az embert, minél világosabban beszél. Ha a tekintélyt támogatni kell, akkor már oda van. A lelkesedés tüzénél is használ sokszor egy fujtató. Zárkózott sok ember azért lesz, mert előbh nyilt volt. A tréfa vége, sokszor a gorombaság kezdete. Lt Tsüng. Heti hirek. Kirendelés Papp László tapolczai kir. jbirót az alsólendvai kir. jbirósághoz bírósági vezetőül kirendelték. Anyakönyvvezetők kinevezése. Farkas István körjegyzőt a ealomvari anyakönyvi kerületbe anyaköuyvvezetővé, Vuk János Jegyzői Írnokot a bucsuszentiászlói és Sohár Imre okleveles jegyzőt a felsőlendvalakosi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettesekké a belügyminiszter kinevezte, valamint Friedl Gyula okleveles jegyzőt felsőmihályfalvai anyakönyvvezetővé kinevezte. Jótékonyság. Vaszary Kolos herczegprimás, Keszthely nemeslelkü jóltevője, ismét fényes jelét adta szülővárosa iránt való szeretetének. 20.000 koronát küldött az ottani irgalmas nővérek iskolájának kibővítésére s megígérte, hogy a kibővítés összes költségeit fődözi. Értekezlet gazd. ismétlő iskola felállítása tárgyában. F. hó 9-én Kdveskállát Hertelendy Ferencz orsz. képviselő, mint a Zalavármegyei Gazd. Egyesület elnöke, az egyesületi titkár kíséretében, úgyszintén Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő, valamint Abonyi Béla gazdasági igazgató-tanár meglátogatta s tanácskozásra hivta össze a községi képviselőtestület egy a Köveskáltán felállítandó gazdasági ismétlő iskola létesítésére. Ennek az üdvös és felette szükséges tanintézetnek felállítását a képviselőtestület elhatározta, annyival inkább , mivel a szőlőkultúra már ugy is igen ki van a községben fejlődve, a szőlő felújítása rohamosan halad előre, mert f. évben is már közel egy millió vadvesszö be van oltva, de a mezőgazda-