Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-17 / 16. szám

2 MAGYAR PAIZS 1902. április 17. elévülhetlen örömet, őszinte szeretetet, felejthe­tetlen, — a sirig és azontúl is remélhető boldogságot. A házi foglalatosság nemei voltak: a szobák tisztántartása, főzés, baromfitenyésztés, varrás, s zöldséges- virágoskert veteményezése, (mosó szappan készítés, vászon szövés.) Tudtak is ám jó s izlet«s magyar ételeket főzni és sütni a serdült leánykák ;"akik főztjeiket megízlelték, annak izét, zamatját, emlékükben hosszabb ideig meg­tartották. A zöldséget s a baromfiakat se kellett a pi­aczról drága pénzen megvenni, bőven nyújtotta azt a házikert és a család udvarán tenyésztő baromfi csapatja. Voltak is ám vendégszerető családok s luculusi ebédek, a melyeken az idegenek, az őszinte szeretettől áthatva, majdnem a családba olvadtak. — Hol van ez most ? Hol találjuk, fel azt ? Enyésző félben van ; a keserű feledés nehéz fátyla lebeg­jen emlékezetén. A haladás utján megváltozott minden. — Ma a főzés mesterségét »szakácsnék« végzik, — akik magukra hagyatva, — mert a bizalmat szerencsések voltak megnyerni, — tisztelet a ki­vételeknek). drága, — de Ízetlen ételekkel tömik a halandó emberiséget. Ma már a nőt. emez elősorolt hivatásoktól el­téröleg, a közélet némely mezején a férfival egy vonalon látjuk küzdeni, s mi a következménye ennek, hogy nagy része, elérhetőnek, s könnyű­nek látszó eme lelket emésztő küzdelemben, — menynyiben czéiját, önállóságát el nem érhette, — sebzetten, életuntán s reménytelenül, sárguló levélként hull hervadástól fájdalomtelten a siri csen­des völgy mélyébe. Ma májr a kenyérkereső pályákat, hivatalokat keresik a nők; a némileg jómódú iparos is, vagy gazda a leányát, — a női kézimunl<ának hátra­szoritásával, — tanítói, posta-távirdai, kereskedelmi, közigazgatási Írnoki pályára nevelteti; mások tanári s orvosi állásra képesitik. — Jó hogy a papi és katonai pálya felé törekvés ki van zárva. Kérdem, hát a szegény ifjakkal s férfiakkal mi lesz ? ! Nagyrészével ? Azok járda koptatok lesznek. Nagyrészök. Még megérjük, hogy a férfiak készítik majd a rántást, pipaszó mellett forgolód­nak a konyha körül; a nők pedig, — éreztetve a felebaráti szeretet magasztos eszméjét, a midőn a férfiakat felmentik, vagy csak felváltják, a verejtékes kenyérkeresetben, házfentartókká varázsolódnak át. — Ez lesz a férfiaknak már egyszer annyi perpatvar és villongások árán szerzett, — paradicsomi kedélyes élete. Azonban ne feledjük, hogy mindezek mellett hány tehetség, képzett munkaerő esik áldozatul a nők egyrészének csupán csak a protekcióval való hivatalba jutásával ? — Megjegyzendő, hogy itt is C6ak azok vannak előnyben, akiknek a szerencse is kedvez: ellenben azok, akik nélkü lözik azt, — házi nevelés és kézimunka meg­szokás hiányában, éltöket a legnagyobbhányatá­sok és keservek közt, csalódástól tépett kebellel -élik le; vagy pedig, a vallásos nevelés és erős lelki erő hiányában, — mely őket az élet küz­delmével szemben.harczra,ellenállásra villanyozná, — megrettenve, félve az akadályok elh íritásának nehézségeitől, őszi falevél hullásként, a halálban keresnek enyhülést, menedéket. Mindez attól van, hogy előre magasabb szín­vonalú, kedvezőbb — kényelmesebb helyzetbe nem juthatnak; mert egyrészt teljesen nem képzettek, másrészt, hogy minden pálya telve van; — alantabb a rendes házi nevelés medré­ben pedig idegen a légkör, mert hiányzik a meg­kívántató, s nélkülözhetlen családi nevelés éltet adó szikrája; a megszokott éltet vidító, aczélozó s megelégedést nvujtó munkakör, mely a bánatnak s keservnek egyaránt balzsamként ható gyógy­szere. ! Azok a nők tehát, akik kiváló szelleműek és fejlődöttebb képességűek, azok haladjanak a szellemi munka terén, pályatársaik kész örömmel fogadják maguk közzé, — de akkor se rázzák le magukról a házi családi nevdlés illatos virágá­nak hamvát; — akiknek pedig szellemi képes ségük közepes, vagy még annál is kisebb, azok maradjanak a házi és kézi munka fejlesztésénél, mivelésénél. Ezekből következtethető, hogy kettős feladata vau a nőnevelésnek : az életigények mérséklése által megjelölni női hivatásának terét, s lelkének imüvelődésével megerősíteni őt magasztos fel­adatának teljesítésére. Ily irányú törekvések czélja elérésének kívá­natos a ház, templom és iskola ^szhangzatos működése. A ház munka-körében az anyák példaadása; a templom, mint a vallásos érzület kútforrása, a hitnek beplántálása az ártatlan szivekbe; s az iskola, a szellemi nevelés, fejlesztés feladata. — Ezen felsorolt tényezők terelik a nőt illetékes helyére, megmentik a vagyon és igények hajszo­lásától, ^melynek elóréseért, s beteljesüléseért annyian többször czéltalanul küzdenek. A vallásosság, a ház s a munka szeretete, hozza és adja meg csupán az élet lelki nyugal­mát, a megelégedést, a boldogságot. Tihahyi Lajos. Pályázati hirdetés erdősítési jutalmakra. A magasabb hegységek fensikjainak, tetőinek és gerinczeinek, vagy meredek oldalainak s il­letve közgazdasági érdekből erdészetilei/ mivelendő oly területeknek beerdősitésére, melyeken hegy­omlások, hó- vagy kögörgetegek megakadályo­zása, szélvészek és vizek rombolásának, valamint a futóhomok továbbterjedésének meggátlása vé­gett a talaj megkötése az 1879. évi XXXI. tör­vénvczikk 165. § a értelmében közgazdasági szempontból szükséges, a folyó évre az orszá­gos erdei alapból hat nagy jutalmat és tizenkét elismerő jutalmat tűzök ki és pedig: két elsőrendű nagy jutalmat egyenként 1000 koronára, két másodrendű nagy jutalmat egyenként 800 koronára, két harmadrendű nagy jutalmat egyenként 600 koronára, három elsőrendű elismerő jutalmat egyenként 500 koronára, három másodrendű elismerő jutalmat egyen­ként 400 koronára, három harmadrendű elismerő jutalmat egyen­ként 300 koronára, három negyedrendű elismerő jutalmat egyen­ként 200 koronára. Versenyre bocsáthatók- mindazok az erdősíté­sek, a melyek a folyó évben nem állami költ­ségen (vagy nem állami segélylvel) foganatosít­tattak, még pedig a nagy jutalmakra, ha egy tagban legalább 25 (huszonöt) kat. holdra, az elismerő jutalmakra pedig, ha egy vagy kétjtag­ban legalább 10 (tiz) kat. holdra terjednek. Versenyezhetnek birtokosok, birtokos testü­letek, polgári , egyházi- vagy úrbéres községek s erdőtisztek (vagy gazdatisztek), kiknek költsé­gén s kiknek tanácsa szerint és felügyelete alatt az erdősítés teljesíttetett — feltéve, hogy a ju­talom odaítélésének idejében azok az erdósitelt területnek még birtokában vannak, vagyis az erdötiszti (vagy gazdatiszti) minőségben kezelik s az erdősitett területet a beerdösítés biztos sikerének elősegítése végett a folyó évtől, vagy az első munkálatoktól kezdve a jutalom odaíté­lésének idejéig állandóan gondozták, a versenyző területen netalán pótlólag szükséges ujabb erdő­sítési munkálatokat és évenként foganatosították s a létrejövő erdőnek az^ erdőtörvény 2., illetőleg 4. §-a szerint való kezelése iránt intézkedtek. A jutalmak az 1907. évben fognak odaitéltetni s a jutalomdíj kétharmadrésze az erdősítés költ­ségeit viselő birtokost, egyharmadrésze pedig az erdősítést teljesítő erdötisztet (vagy gazda­tisztet) fogja illetni. A jutalmakat az országos főerdőmister vagy helyettesének elnöklete alatt erdőtisztekből ala­kított öttagú bizottság itéli oda az erdősítés si­kerének igazolása után a teljesített erdősítés köz­érdekű becsének sorrendje és minősége szerint. A biráló bizottság Ítéletének alapjául szolgál­nak az illetékes közigazgatási erdészeti bizott­ságnak s illetve a kir. erdőfelügyelőségnek a ver­senyre bocsátott erdősítések felett adott javas­latai és a biráló bizottság részéről esetleg teendő helyi szemlék. A kik a kitűzött jutalmakra pályázni kivannak, azok a folyó év tavaszán teljesített erdősítést legkésőbbi) folyó évi julius lió végéig, a folyó év őszén teljesített erdősítést pedig legkésőbb r. évi deczember 25-ig az erdősítés helyének, kat. helyrajzi és telekkönyvi számának, a terület nagyságának (kat. holdakban), az erdősítésre használt fanemek, illetve fanemeknek s utóbbi esetheu azok elegyarányának pontos megjelölése mellett nálam jelentsék be. A pályázati" feltéte­lek meg nem tartása a versenyből való kizárást vonja maga után. Budapesten, 1902. évi február hóban. 21. kir. földmivelésügyi miniszter_ d&z életből. Egy Abcés könyvből: Czirjék, Gzeczilia, Gziril, Csougrád, Czegléd magyar városok. Hivatal főnök: Dömsödy ur! ön rendszerint oly későn jön mindig, hogy azt kell hinnem, miszerint valami viczinális vonaton jött a világra. Széuapiaczon. Eladó: (nagy mérgesen a ve­vőhöz) Mit? ez a széna nem jó, nem első osz­tályú? Ennél jobb, táplálóbb szénát mint ez, nem kap sehol sem. Én csuk ismerem a szénámat. Bók. Nagysád olyan szép, hogy nem csudál­koznám, ha Badekerbe kerülne mint látványosság. Rebeka lében mérsékeld magad, hisz tudnod kell, hogy a mérsékelt égöv alatt lakol. Nő: (egy koldushoz.) Ember! hogyan néz ki maga? Hiszen nincs rajta egyetlenegy jó darab sem! Koldus: De a szivem, a szivem az jó nagysá­gos asszonyom. Vevő: Hát ajánlhatja nekem ezt a nyerget? — A legnyugodtabb lelkiismerettel. Biztosit­hatom báró ur, hogy ez az uj nyereg, minden más nyerget kivet a nyeregből. Háziasszony: (a szakácsnőhöz.) Szeretője ma­gának az a katona, aki tegnap ott volt a konyhán? Szakácsnő : Nem; egyelőre csak mint »ven­dég« volt itt. Vannak emberek, akik annál kevésbbé értik meg az embert, minél világosabban beszél. Ha a tekintélyt támogatni kell, akkor már oda van. A lelkesedés tüzénél is használ sokszor egy fujtató. Zárkózott sok ember azért lesz, mert előbh nyilt volt. A tréfa vége, sokszor a gorombaság kezdete. Lt Tsüng. Heti hirek. Kirendelés Papp László tapolczai kir. jbirót az alsólendvai kir. jbirósághoz bírósági vezetőül kirendelték. Anyakönyvvezetők kinevezése. Farkas István körjegyzőt a ealomvari anyakönyvi kerületbe anyaköuyvvezetővé, Vuk János Jegyzői Írnokot a bucsuszentiászlói és Sohár Imre okleveles jegyzőt a felsőlendvalakosi anyakönyvi kerületbe anya­könyvvezető helyettesekké a belügyminiszter ki­nevezte, valamint Friedl Gyula okleveles jegyzőt felsőmihályfalvai anyakönyvvezetővé kinevezte. Jótékonyság. Vaszary Kolos herczegprimás, Keszthely nemeslelkü jóltevője, ismét fényes jelét adta szülővárosa iránt való szeretetének. 20.000 koronát küldött az ottani irgalmas nővé­rek iskolájának kibővítésére s megígérte, hogy a kibővítés összes költségeit fődözi. Értekezlet gazd. ismétlő iskola felállítása tárgyában. F. hó 9-én Kdveskállát Hertelendy Ferencz orsz. képviselő, mint a Zalavármegyei Gazd. Egyesület elnöke, az egyesületi titkár kí­séretében, úgyszintén Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő, valamint Abonyi Béla gazdasági igazgató-tanár meglátogatta s tanács­kozásra hivta össze a községi képviselőtestület egy a Köveskáltán felállítandó gazdasági ismétlő iskola létesítésére. Ennek az üdvös és felette szükséges tanintézetnek felállítását a kép­viselőtestület elhatározta, annyival inkább , mivel a szőlőkultúra már ugy is igen ki van a köz­ségben fejlődve, a szőlő felújítása rohamosan halad előre, mert f. évben is már közel egy millió vadvesszö be van oltva, de a mezőgazda-

Next

/
Thumbnails
Contents