Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-09 / 2. szám

1902. január 9. M A G Y A I? P A I 7. S 5 Zalaegerszegi közp. fogy. és éri. szövetkezet. A szövetkezetekről. forintot egy napba számítva, fogságbüntetéssé változtatandó át. A bírságok azon hatóság pénz­tárába folynak, melynek rendőri közegei által kiszabattak. részének szabad saját javát nemcsak jogos uton, hanem mások visszaszorításával is előmozdítani, a másik résznek pedig még a jogos utat sem szabad felhasználni saját jólétének előmozdítá­sára ? Az egyenlőség pedig szerintünk annyit tesz, hogy az emberek azon része, mely nehéz, erö­feszitő, testetölő munkát nem végez: minden jóban duskálkodjék, mindennek a színe-javát kapja, a másik rész pedig, mely a legerősebb, egnebezebb munkát végzi, csak tűrjön, szen­vedjen s csak a morzsákon és savón tengődjék, s rongyokban járjon? Aztán meggondolták e az önzők, kapzsik és hatalmasok, hogy a gyengébbeknek segítése, is­tápolása nemcsak ezeknek, de közvetve a sgját javukra is szolgál, s e mellett fontos állami érdek is szól! Aki embertársait igazán szereti, az nem lehet ellensége a szövetkezeti eszmének. S hogy mégis annyian ellene vannak : jellemzi korunkat. Ezek szerint a szövetkezeteknek létjogosult­sága csak addig van, míg kizárólag kalmárszelle­müekké nem válnak s a fentebb jelzett czélt megvalósítani tudják és akarják. Addig pedig, míg ezen czél szolgálatában állnak : reájuk múl­hatatlanulelengedhetetlenül szükség van. Szükségessé teszi ezeket korunk nagy részének szeretetlenséye, meiy a kisembereket saját czél­jaík elérésére s kényelmük kielégítésére csupán eszköznek tekinti. Korunk realizmusának, altru­isztikus, erős kerékkötői a szóvetkezetek. Ezek nem támadják a hatalmasabbakat, hanem csak védik a gyengébbeket! .. . Es mit tapasztalunk ezeknek daczára?. .. Azt, hogy minél erőteljesebben fejlödnek az életképes szövetkezetek, s ezek minél jobban meg­felelnek magasztos hivatásuknak: annál jobban törnek ellenük a szövetkezetek ellenségei — önérdekből, de semmiesetre sem — felebaráti szeretetből! . . . Hogy a kettő közül melyiket kell támogatnunk, s végeredményében melyiknek kell győzni: az előt­tünk nem lehet kétséges! Aztán nem okos dolog a nyugvó oroszlánt piszkálgatni, folytonosan ingerelni,sannálkevésbbé öt felbőszíteni, s az ágat sem okos dolog az ille­tőnek alatta vágni, mert a baj előbb megtörténik, mint az ember gondolná. Pedig a szövetkezetek •ellenségei igy tesznek. Minél igazságtalanabb, eiösebb és erőszakosabb a szövetkezetek ellen való támadásuk : annál erőteljesebb a visszahatás, s annál előbb törik le az ág — velük együtt. .. Gondolj meg előbb mindent bölcsen s okosan és a szerint cselekedjél, mert ki kardot ránt : kard által pusztul el.. . 3. A szövetkezetek és a tanitók. Menjetek és tanítsatok minden népeket. A nép oktatásának és nevelésének fontosságát elvitatni nem lehet. Sajnos, hogy ez még igen sok kívánnivalót hagy hátra. Sek helyütt még iskola sincsen ; számos helyen elhanyagolt álla­potban van; általánosságban pedig elmondhatjuk, hogy a tanitók nem részesülnek azon erkölcsi és anyagi elismerésben, mely őket megilletné. A legnagyobb baj pedig abban van, hogy népünk nagy része még mindig idegenkedik a tanulástól, s igy nem lehet csudálni, ha az életiskolájában nem tudja megállni a helyét; folytonosan esetük­botlik, károsodik. Tenger-sok fáradságának nincs eredménye és sehogysem boldogulhat. Ily körülmények közt a néptanítónak mindeo­képen nehéz a helyzete, de annál szebb a hiva­tása. Ez pedig nem lehet más, mint helyes irányban nevelni, oktatni a népet, s érdekében mindazt megtenni, ami a nép jólétének előmozdítására szolgál. Ily értelemben működése az életiskolájára is kiterjed, sőt itt tehet legtöbb jót. Mindenki annyit ér, amennyit az élet iskolájá­ban a köz javára produkál. Tegye magáévá hazánk tanítósága, s városokban tanári kara a szövetkezeti intézményt, melynek létesítése által nemcsak a nép szeretetét, ragasz­kodását nyerik meg, hanem, ha a szövetkeze­teket helyesen vezetik, még tisztességes hono­ráriumban is részesitik őket, melyet becsületes munkálkodásuk által méltán megérdemelnek, s e mellett a nemzet elismerésére és hálájára tart­hatnak igényt. Hazánk anyagi reorganizacziójának, a magyar­ság megerősödésének, s minden téren való tér­foglalásának nagy munkájában számítunk ugy a (G3. Folytatás.) IV. Egyről-másról 1. A mérleg és mérték. A fogyasztási és értékesítő szelkczetek legjobb barátja a mérleg, melylyel legtöbb visszaélés tör­ténik. Vau igaz- és hamis méileg. Iga:nak mondjuk, ba a való súlyt mutatja, s a mérés alkalmával vele a valóságos suly adatik, vagy vétetik. Ellenkező esetben vagy a mérleg, vagy a mérés hamis. A hamisítás u^y az egyensúly — mint a tizedesmérlegnél igen könnyen tör­ténhetik; ezért •lengedbetetlenül szükséges, hogy a mérleget nemcsak ismerje minden ember, hanem méri'gnek kellene Unni minden háztar­tásban; minden háztartáshoz képest kisebb vagy nagyobbnak, azért, hogy otthon is mindenki meggyőződést szerezhessen magának arról, vájjon az általa vett áru a kért súlyban megadatott e, vagy sem, illetőleg az általa eladni szándékolt áru az eladó kárára és rovására nem méretik-e kevesebbnek ? A rosz mérés ellen általános a panasz, mégis ritka az a család, hol mérleg volna: pedig az elengedhetetlenül szükséges, mert máskép az ellen­őrzést gyakorolni nem tudja és nem tud külömb­séget tenni, hogy ki, milyen mértékkerszolgál V A mérleg ára igen hamar sokszorosan megtérül az által, hogy egy klgr. helyett nem kap 75, 88, 90 dkgrámmot. Csak ükkor fognak a fogyasztási szövetkezetek igazán elterjedni, ha a mérleg egy esaldd háztartásából sem hiányzik. Minden család szerezzen magának mérleget! Nem fogja ezt megbánni soha. A mérleg beszerzése, s annak teljes ismerete sok ember szeméről leveszi a hályogot s nem lesznek napirenden a mérleggel űzött csalások. A lelketlen emberekkel szemben ez igen erős fegyver, s aránylag . . . nagyon olcsó. Az uj méter mértéket szabályozza az 1874. VIII. t.-cz. (ennek 2 és 6 §-át módosítja az 1891. VI. t.-cz,) Életbelépett 1876. jan. 1-én. A hosszmérték egysége a méter. A méter tizedrésze a decziméter, század része a czenti­méter, ezredrésze a milliméter. Ezerméter a kilométer, tizezerméter a miriaméter. Térmértékek a hosszasági mértékek négyszö­gei. Száz négyszögméter az ár, tízezer négyszög­méter a hektár. A földterület mennyisége ezután is az eddigi mérték szerint fejezendő ki. A köbmértékek általában a hosszasági mértékek köbei. Az űrmérték egysége a liter. A liter a köbméter ezredrésze. A liter tizedrásze a deczi­liter; századrésze a czentiliter. Száz liter a hek­toliter. A súlymérték egysége a kilogratn. A kilogram egy liter lepárolt víz súlya a fagypont felett 4 Celsius foknyi mérsékletnél. A kilogram ezredrésze a gram. A gramnak tizedrésze a deczigram, századrésze a czenti­gram, ezredrésze a miügram. Tíz gram a deka­gram; ezer kilogram a tonna. Az erőmérték egysége a lóerő; alatta azon érő értetik, mely 75 kilogramnak egy másod­percz alatt egy méternyi magasságra emeléséhez megkívántatik. Tizedmérlegeknél legkisebb mértékül egy gram. század-mérlegeknél egy dekagram haszná­landó. Ha a bor, sör és szesz hordóban adatik el, a hordónak hitelesítve, s. tartalmát az uj mérték szerint kitüntető bélyeggel kell ellátva lennie. Kivételnek csak a külföldről érkezett bor, sör és szesz eladásánál akkor van helye, ha a to­vábbi eladás az eredeti edényekben történik. A mértékliitelesitést és köbözést a mérték­hitelesítő hivatalok és közegek teljesítik. A jelen törvény határozatainak meg nem felelő mértékek, mérőkészülékek használata a köz­forgalomban a szabályellenes mérő-eszközök elkopzásán kívül közigazgatási uton behajtandó és 100 forintig terjedhető pénzbirsággal fenyí­tendő, fennmaradván azonkívül a netáni bűnvádi eljárás alkalmazása is. Hasonló birsággal sújtatnak azok is, kik az emiitett határozatokat a hordókra nézve meg nem tartották. A kihágás ismétlése súlyosbító körülménynek vejndő. A be nem hajtható bírság minden öt d tál m< J 2. A szövetkezeteknek a krisztusi tanok (ab­szolút igazság) szolgálatában kell áilniok. A szeretet váltotta meg a világot, ez tartja fenn és csak ez boldogíthatja ! . . A szövetkezetek magasztos hivatásuknak csak akkor felelnek meg, ha egész valójukat a krisz­tusi tanok hatják át, melyeknek alapja az a fön­séges szeretet, melynél magaszlosabbat a földön még nem hirdetett, s hirdetni sem fog soha senki, hogy »Szeresd felebarátodat, mint tennen­magadut.r Krisztus azon hozzája intézett kér­désre, hogy Mester ! hát mondd meg, ki az én felebarátom, hasonló fonséggel azt felelte: ))Min­denki a te felebarátod.<f. 1900. esztendő nem volt elegendő arra, hogy ezen magasztos tanok az emberek egész valóját áthassák, s minden életműködésükben irányítsák. Egyes kivételek mindig voltak, vannak és lesznek, de a nagy többség nem törődik e magasztos tanokkal , önzés, kapzsisága, az anyagiak utáni vágya nem ismer batárt, irgalmat, kíméletet, emberiességet, s a mi fő : igaz szeretetet. Egyik ember a másik ellen tor s folyik az egyenlőtlen harcz, mindig a gyengébbek, a szegényebbek és elhagyatotabbak kárára és vesztére. Bármely tett, cselekedet, vagy intézmény, ha szeretet hatja át: boldogító, melegséggel, s ál­dással teljes, míg ha szeretet nélkül való : boldog­talanitó, pusztító és romboló, s átok, elégedet­lenség kiséri. Ezen szeretet nélkül való korszak félelmetesen utálatos hajtása a nihilizmus, irredentizmus és anarchismus, mely erőszakos módon, isteni és emberi torvényekkel ellenkezőleg akar — szerinte — egy jobb kort teremteni, mely azonban soha el nem érhető, mert jobb és boldogabb kort szeretet nélkül elérni soha nem lehet, az egy képtelen agyrém. Szeretetleriség csak sivár­ságot, kietlenséget, rombolást, pusztítást, nyo­mort, elégedetlenséget, boldogtalanságot, gyűlö­letet, isteni cs emberi törvények lábbaltiprását, sok esetben kétségségbeesést eredményezhet, de boldogságot és megelégedést: soha ! A másik hajtása e kornak, a szövetkezés esz­méje, melynek alapját nem a jogtalanság, az erőszak, isteni és emberitörvéuyek lábbaltiprása, nem az önzés, kapzsiság és haszonlesés, hanem a mindent éltető és boldogító szorettt képezi. S ha ezen czélt a \ezetők folytonosan szemük előtt tartják : a szövetkezetek jótékony és áldásos ha­tása el nem marad. Meghozza bő gyümölcsét ugy erkölcsileg, mint anyagilag. A szövetkezetek működése nem irányul sem osztály, sem faj ellen; csupán segítője, védője, istápolója akar lenni azoknak, kik a maguk jogos érdekeit önmaguk, tömörülés nélkül az eroseb­bekkel szemben megvédeni nem tudják egysze­rűen azon okból, mert önmagukban gyengék. Embernek nincs magasztosabb cselekedete, mint ha, jogos érdekeiben védelmezi és megvédi a gyengébbeket az önzőkkel, kapzsikkal, s hatal­masabbakkal szemben. (Nem kis munka!) De egyúttal az is bizonyos, hogy kí e nemes feladatok teljesítésére vállalkozik : darázsfészekbe nyul, s a szúrásoknak, kellemetlenkedéseknek se szeri, se száma; jönnek azok onnan is, honnan nem is gondolná ; mert a rövidlátók, önzők és kapzsik vélt jogaikban érzik magukat sértve, ezért tüzzel-vassal a szövetkezetek ellen vannak ; holott, ha alaposan meggondolják a dolgot, a szövetkezetektől a tisztességes elemek éppen nem tarthatnak. Valamint a gőz-, villám-, vagy motor-kocsik bármily számban terjednek is el, a közönséges kocsit egészen pótolni s ezt nélkűlözhetövé tenni sohasem fogják,valamint agyorsirást (stenographia) bármennyire elterjeszteni akarjuk is, azért soha a közönséges kursivirást kiszorítani nem fogja: azoképpen a tisztességes kereskedelemnek sem lehet attól tartania, hogy ezt a szövetkezetek leszorítják, elnyomják, vagy pláne megsemmi­sítik. Ez soha be nem következhetik, mert mind­egyiknek megvan a maga köre, amelyben s a meddig sikerrel mozoghat. Aztán sokat beszélnek a szabadságról és egyenlőségről is. Vájjon ugy értelmezik a szabadságot, hogy ami a tied, az az enyém is, de ami az enyém, az nem a tied ; vagy ugy, hogy az emberek egy

Next

/
Thumbnails
Contents