Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-01-09 / 2. szám
1902. január 9. M A G Y A I? P A I 7. S 5 Zalaegerszegi közp. fogy. és éri. szövetkezet. A szövetkezetekről. forintot egy napba számítva, fogságbüntetéssé változtatandó át. A bírságok azon hatóság pénztárába folynak, melynek rendőri közegei által kiszabattak. részének szabad saját javát nemcsak jogos uton, hanem mások visszaszorításával is előmozdítani, a másik résznek pedig még a jogos utat sem szabad felhasználni saját jólétének előmozdítására ? Az egyenlőség pedig szerintünk annyit tesz, hogy az emberek azon része, mely nehéz, eröfeszitő, testetölő munkát nem végez: minden jóban duskálkodjék, mindennek a színe-javát kapja, a másik rész pedig, mely a legerősebb, egnebezebb munkát végzi, csak tűrjön, szenvedjen s csak a morzsákon és savón tengődjék, s rongyokban járjon? Aztán meggondolták e az önzők, kapzsik és hatalmasok, hogy a gyengébbeknek segítése, istápolása nemcsak ezeknek, de közvetve a sgját javukra is szolgál, s e mellett fontos állami érdek is szól! Aki embertársait igazán szereti, az nem lehet ellensége a szövetkezeti eszmének. S hogy mégis annyian ellene vannak : jellemzi korunkat. Ezek szerint a szövetkezeteknek létjogosultsága csak addig van, míg kizárólag kalmárszellemüekké nem válnak s a fentebb jelzett czélt megvalósítani tudják és akarják. Addig pedig, míg ezen czél szolgálatában állnak : reájuk múlhatatlanulelengedhetetlenül szükség van. Szükségessé teszi ezeket korunk nagy részének szeretetlenséye, meiy a kisembereket saját czéljaík elérésére s kényelmük kielégítésére csupán eszköznek tekinti. Korunk realizmusának, altruisztikus, erős kerékkötői a szóvetkezetek. Ezek nem támadják a hatalmasabbakat, hanem csak védik a gyengébbeket! .. . Es mit tapasztalunk ezeknek daczára?. .. Azt, hogy minél erőteljesebben fejlödnek az életképes szövetkezetek, s ezek minél jobban megfelelnek magasztos hivatásuknak: annál jobban törnek ellenük a szövetkezetek ellenségei — önérdekből, de semmiesetre sem — felebaráti szeretetből! . . . Hogy a kettő közül melyiket kell támogatnunk, s végeredményében melyiknek kell győzni: az előttünk nem lehet kétséges! Aztán nem okos dolog a nyugvó oroszlánt piszkálgatni, folytonosan ingerelni,sannálkevésbbé öt felbőszíteni, s az ágat sem okos dolog az illetőnek alatta vágni, mert a baj előbb megtörténik, mint az ember gondolná. Pedig a szövetkezetek •ellenségei igy tesznek. Minél igazságtalanabb, eiösebb és erőszakosabb a szövetkezetek ellen való támadásuk : annál erőteljesebb a visszahatás, s annál előbb törik le az ág — velük együtt. .. Gondolj meg előbb mindent bölcsen s okosan és a szerint cselekedjél, mert ki kardot ránt : kard által pusztul el.. . 3. A szövetkezetek és a tanitók. Menjetek és tanítsatok minden népeket. A nép oktatásának és nevelésének fontosságát elvitatni nem lehet. Sajnos, hogy ez még igen sok kívánnivalót hagy hátra. Sek helyütt még iskola sincsen ; számos helyen elhanyagolt állapotban van; általánosságban pedig elmondhatjuk, hogy a tanitók nem részesülnek azon erkölcsi és anyagi elismerésben, mely őket megilletné. A legnagyobb baj pedig abban van, hogy népünk nagy része még mindig idegenkedik a tanulástól, s igy nem lehet csudálni, ha az életiskolájában nem tudja megállni a helyét; folytonosan esetükbotlik, károsodik. Tenger-sok fáradságának nincs eredménye és sehogysem boldogulhat. Ily körülmények közt a néptanítónak mindeoképen nehéz a helyzete, de annál szebb a hivatása. Ez pedig nem lehet más, mint helyes irányban nevelni, oktatni a népet, s érdekében mindazt megtenni, ami a nép jólétének előmozdítására szolgál. Ily értelemben működése az életiskolájára is kiterjed, sőt itt tehet legtöbb jót. Mindenki annyit ér, amennyit az élet iskolájában a köz javára produkál. Tegye magáévá hazánk tanítósága, s városokban tanári kara a szövetkezeti intézményt, melynek létesítése által nemcsak a nép szeretetét, ragaszkodását nyerik meg, hanem, ha a szövetkezeteket helyesen vezetik, még tisztességes honoráriumban is részesitik őket, melyet becsületes munkálkodásuk által méltán megérdemelnek, s e mellett a nemzet elismerésére és hálájára tarthatnak igényt. Hazánk anyagi reorganizacziójának, a magyarság megerősödésének, s minden téren való térfoglalásának nagy munkájában számítunk ugy a (G3. Folytatás.) IV. Egyről-másról 1. A mérleg és mérték. A fogyasztási és értékesítő szelkczetek legjobb barátja a mérleg, melylyel legtöbb visszaélés történik. Vau igaz- és hamis méileg. Iga:nak mondjuk, ba a való súlyt mutatja, s a mérés alkalmával vele a valóságos suly adatik, vagy vétetik. Ellenkező esetben vagy a mérleg, vagy a mérés hamis. A hamisítás u^y az egyensúly — mint a tizedesmérlegnél igen könnyen történhetik; ezért •lengedbetetlenül szükséges, hogy a mérleget nemcsak ismerje minden ember, hanem méri'gnek kellene Unni minden háztartásban; minden háztartáshoz képest kisebb vagy nagyobbnak, azért, hogy otthon is mindenki meggyőződést szerezhessen magának arról, vájjon az általa vett áru a kért súlyban megadatott e, vagy sem, illetőleg az általa eladni szándékolt áru az eladó kárára és rovására nem méretik-e kevesebbnek ? A rosz mérés ellen általános a panasz, mégis ritka az a család, hol mérleg volna: pedig az elengedhetetlenül szükséges, mert máskép az ellenőrzést gyakorolni nem tudja és nem tud külömbséget tenni, hogy ki, milyen mértékkerszolgál V A mérleg ára igen hamar sokszorosan megtérül az által, hogy egy klgr. helyett nem kap 75, 88, 90 dkgrámmot. Csak ükkor fognak a fogyasztási szövetkezetek igazán elterjedni, ha a mérleg egy esaldd háztartásából sem hiányzik. Minden család szerezzen magának mérleget! Nem fogja ezt megbánni soha. A mérleg beszerzése, s annak teljes ismerete sok ember szeméről leveszi a hályogot s nem lesznek napirenden a mérleggel űzött csalások. A lelketlen emberekkel szemben ez igen erős fegyver, s aránylag . . . nagyon olcsó. Az uj méter mértéket szabályozza az 1874. VIII. t.-cz. (ennek 2 és 6 §-át módosítja az 1891. VI. t.-cz,) Életbelépett 1876. jan. 1-én. A hosszmérték egysége a méter. A méter tizedrésze a decziméter, század része a czentiméter, ezredrésze a milliméter. Ezerméter a kilométer, tizezerméter a miriaméter. Térmértékek a hosszasági mértékek négyszögei. Száz négyszögméter az ár, tízezer négyszögméter a hektár. A földterület mennyisége ezután is az eddigi mérték szerint fejezendő ki. A köbmértékek általában a hosszasági mértékek köbei. Az űrmérték egysége a liter. A liter a köbméter ezredrésze. A liter tizedrásze a decziliter; századrésze a czentiliter. Száz liter a hektoliter. A súlymérték egysége a kilogratn. A kilogram egy liter lepárolt víz súlya a fagypont felett 4 Celsius foknyi mérsékletnél. A kilogram ezredrésze a gram. A gramnak tizedrésze a deczigram, századrésze a czentigram, ezredrésze a miügram. Tíz gram a dekagram; ezer kilogram a tonna. Az erőmérték egysége a lóerő; alatta azon érő értetik, mely 75 kilogramnak egy másodpercz alatt egy méternyi magasságra emeléséhez megkívántatik. Tizedmérlegeknél legkisebb mértékül egy gram. század-mérlegeknél egy dekagram használandó. Ha a bor, sör és szesz hordóban adatik el, a hordónak hitelesítve, s. tartalmát az uj mérték szerint kitüntető bélyeggel kell ellátva lennie. Kivételnek csak a külföldről érkezett bor, sör és szesz eladásánál akkor van helye, ha a további eladás az eredeti edényekben történik. A mértékliitelesitést és köbözést a mértékhitelesítő hivatalok és közegek teljesítik. A jelen törvény határozatainak meg nem felelő mértékek, mérőkészülékek használata a közforgalomban a szabályellenes mérő-eszközök elkopzásán kívül közigazgatási uton behajtandó és 100 forintig terjedhető pénzbirsággal fenyítendő, fennmaradván azonkívül a netáni bűnvádi eljárás alkalmazása is. Hasonló birsággal sújtatnak azok is, kik az emiitett határozatokat a hordókra nézve meg nem tartották. A kihágás ismétlése súlyosbító körülménynek vejndő. A be nem hajtható bírság minden öt d tál m< J 2. A szövetkezeteknek a krisztusi tanok (abszolút igazság) szolgálatában kell áilniok. A szeretet váltotta meg a világot, ez tartja fenn és csak ez boldogíthatja ! . . A szövetkezetek magasztos hivatásuknak csak akkor felelnek meg, ha egész valójukat a krisztusi tanok hatják át, melyeknek alapja az a fönséges szeretet, melynél magaszlosabbat a földön még nem hirdetett, s hirdetni sem fog soha senki, hogy »Szeresd felebarátodat, mint tennenmagadut.r Krisztus azon hozzája intézett kérdésre, hogy Mester ! hát mondd meg, ki az én felebarátom, hasonló fonséggel azt felelte: ))Mindenki a te felebarátod.<f. 1900. esztendő nem volt elegendő arra, hogy ezen magasztos tanok az emberek egész valóját áthassák, s minden életműködésükben irányítsák. Egyes kivételek mindig voltak, vannak és lesznek, de a nagy többség nem törődik e magasztos tanokkal , önzés, kapzsisága, az anyagiak utáni vágya nem ismer batárt, irgalmat, kíméletet, emberiességet, s a mi fő : igaz szeretetet. Egyik ember a másik ellen tor s folyik az egyenlőtlen harcz, mindig a gyengébbek, a szegényebbek és elhagyatotabbak kárára és vesztére. Bármely tett, cselekedet, vagy intézmény, ha szeretet hatja át: boldogító, melegséggel, s áldással teljes, míg ha szeretet nélkül való : boldogtalanitó, pusztító és romboló, s átok, elégedetlenség kiséri. Ezen szeretet nélkül való korszak félelmetesen utálatos hajtása a nihilizmus, irredentizmus és anarchismus, mely erőszakos módon, isteni és emberi torvényekkel ellenkezőleg akar — szerinte — egy jobb kort teremteni, mely azonban soha el nem érhető, mert jobb és boldogabb kort szeretet nélkül elérni soha nem lehet, az egy képtelen agyrém. Szeretetleriség csak sivárságot, kietlenséget, rombolást, pusztítást, nyomort, elégedetlenséget, boldogtalanságot, gyűlöletet, isteni cs emberi törvények lábbaltiprását, sok esetben kétségségbeesést eredményezhet, de boldogságot és megelégedést: soha ! A másik hajtása e kornak, a szövetkezés eszméje, melynek alapját nem a jogtalanság, az erőszak, isteni és emberitörvéuyek lábbaltiprása, nem az önzés, kapzsiság és haszonlesés, hanem a mindent éltető és boldogító szorettt képezi. S ha ezen czélt a \ezetők folytonosan szemük előtt tartják : a szövetkezetek jótékony és áldásos hatása el nem marad. Meghozza bő gyümölcsét ugy erkölcsileg, mint anyagilag. A szövetkezetek működése nem irányul sem osztály, sem faj ellen; csupán segítője, védője, istápolója akar lenni azoknak, kik a maguk jogos érdekeit önmaguk, tömörülés nélkül az erosebbekkel szemben megvédeni nem tudják egyszerűen azon okból, mert önmagukban gyengék. Embernek nincs magasztosabb cselekedete, mint ha, jogos érdekeiben védelmezi és megvédi a gyengébbeket az önzőkkel, kapzsikkal, s hatalmasabbakkal szemben. (Nem kis munka!) De egyúttal az is bizonyos, hogy kí e nemes feladatok teljesítésére vállalkozik : darázsfészekbe nyul, s a szúrásoknak, kellemetlenkedéseknek se szeri, se száma; jönnek azok onnan is, honnan nem is gondolná ; mert a rövidlátók, önzők és kapzsik vélt jogaikban érzik magukat sértve, ezért tüzzel-vassal a szövetkezetek ellen vannak ; holott, ha alaposan meggondolják a dolgot, a szövetkezetektől a tisztességes elemek éppen nem tarthatnak. Valamint a gőz-, villám-, vagy motor-kocsik bármily számban terjednek is el, a közönséges kocsit egészen pótolni s ezt nélkűlözhetövé tenni sohasem fogják,valamint agyorsirást (stenographia) bármennyire elterjeszteni akarjuk is, azért soha a közönséges kursivirást kiszorítani nem fogja: azoképpen a tisztességes kereskedelemnek sem lehet attól tartania, hogy ezt a szövetkezetek leszorítják, elnyomják, vagy pláne megsemmisítik. Ez soha be nem következhetik, mert mindegyiknek megvan a maga köre, amelyben s a meddig sikerrel mozoghat. Aztán sokat beszélnek a szabadságról és egyenlőségről is. Vájjon ugy értelmezik a szabadságot, hogy ami a tied, az az enyém is, de ami az enyém, az nem a tied ; vagy ugy, hogy az emberek egy