Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-03 / 14. szám

M A G Y A R P V I Z S 1902. április 3. Szerintom a czigánykérdésnek gyökeret meg­oldása máról holnapra nem lehetséges. 25—30 esztendő alatt igenis El kell szedni tőlük minden élő és születendő gyermeket, fiút, leányt egyaránt. Építtessen a kormány hét nagy névelő int-.' • zatet ecyet a czigány ifiural s egyet a .csigánv kisasszonyok számára. A fiukból lrgjen cgy czigánv zászlóalj vagy ezred s a leányokból dolgos cselédnépség. Ha a nevelés vége felé, azt tapasztalnék, hogy egyikében másikában h nne van §a cnyávyvér akkor azt benn kelt tartani az intézetekben addie, a mig vagy meg nem javul, vagy — éltefogytáig. Igy a mostani czigány genen-»ió harmincz-őtven év múlva kihal. Belátom, hogy a czigánv kérdésnek ilyen meg­oldása nem hűínánus dolog! De, kérdem — mennyivel humánusabb velük szemben a társadalom most ? ? Utáljuk, kerüljük őket! Látjuk előttünk étlen­szomjan fagyoskodni. Keresetforrást nem nyúj­tunk'nekik,' mert nincs bennük bizalmunk s mégis ha lopnák elagyabii. ;uk, bezrjuk, nrn'f­kcplaltatiuk őket. Egyelőre azonban annyit megkeltene tenni, hogy ne a pozvai ut mentén bánem valamely félreesőbb helyeD, p. o. a 'csácsi, bőssoki ulrói kellene őket letelepíteni. A kaszaházi sá pozvai Utak, polgárnak mint előkelőségnek kedvhez kiránduló helye s igy kimondhatatlan sok kére­getésnek és vekzátiőJcnak vannak az illetők kit 've. A rendőrséget okozni nem lehet, inert c/.i­gánnyal szemben nincs szép szónak -ikere ; ütni, rúgni pedig csak a durva lelkű ember hajlandó. Tivján. • Hymenhir. Sehütz Frigyes helyi tekintélyes kereskedő, társaságokban kedvelt ember eljegy­zési ünnepélyt tartott Kohn Gái-pái földbirtokos kedves leányával, Erzsikével. Zalaegerszegi közp. fogy. és frt. szövetkezet. 14 szöveikezeiakrőL (73. Folytatás.) VI. Miérí szükségesek a sjöyoikaseiek ? Jó hazafinak tennni nehéz, de nern lehetetlen. Virág Benedek. A szövetkezetek nem csak azért szükségesek, mint fentebb már kifejtettem, hogy a kis em­bereken segítsenek, azok könnyebb megélhetését előmozdítsák s a hatalmasabbakkal szemben vé­delemben részesítsék, hanem ezeknek minél ki­tertedjedettebb módon való létesítését magasabb erkölcsi és állampolitikai szempontok is követelik. Az állam, hogy az eléje tóduló magasabb feladatoknak megfelelhessen, polgárait évről éyre nagyobb megterheltetéseknek teszi ki, melyet követnek és utánoznak a törvényhatóságok, vá­rosok és községek, mely megterheltetéseknek a polgárok csak úgy és akkor tudnak megfelelni, ha ezeknek arányában emelkednek jövedelmeik is. Arra nem is számíthatunk, hogy a közterhek apadni fognak, (habár kívánatos volna, hogy a hurt a végletekig ne feszítsék s állapodnának meg a megterheltetések térén és rendeznék azokat már egyszer az igazságnak és méltányos­ságnak mégfelelöleg, hogy azok súlya min­denkit aránylagosan és egyformán nyomjon) s igy okvetlenül azon módok- és eszközökről kell gondoskodnunk, melyek által az államfeptartó elemnek megélhetését, és e hazában marad ha­tását biztosithatjuk, mely czél elérésére legalkal­masabbak a szövetkezetek és a házai iparpártolás s a házi iparnak meghonosítása, stb. Hogy ezekre mekkora szükség van, legkétségbe­vonhatatlanabbul igazolják a kivándorlásra vonat­kozó, évről-évre szaporodó szomorú statisztikai adatok. A* kétségtelen, hogy senki sem hagyja el nyomós ok nélkül azt a földet, hol született, hova minden kedves emlék fűzi s hol ősei nyu­gosznak ! Az is kétségtelen, hogy a megelégedett emberek nem vándorolnak ki; a gazdagok sem, koldusok sem, a vének sem, s a gyermekek sem; hanem a középosztálynak legmunkabiróbb tagjai, kiknek távozása tiszta veszteség a hazára, embertőkében, munkaerőben, véderőben és Vagyonban. A statisztikai adatok szerint 1900-ban a magyar birodalomból kivándorolt: 1. tói 14.170, 2. magyar . 9.8.S3, 3. némtet 4 393, 4 )vrv it és sze :> 3.928, 5. orosz . 3.116, 6. ('láb 3.092, 7. 'b nemzetiségű 30fi. Teb.it odafutottunk, h igy ezen az áldott földön az embereit nem tudnak megélni, s mennek végső iiéfse -beesésükben a bizonytalanba, jobb hazát kereSni. 5 miért? Talán azért, ho;.-y hazánk terméketlen, kopár, s kincsekben szegtfnV? Vagv talán azért, hogy a lakosság tú!tömött? Egyik ok .«em forog fenn. Háziak a természet!megáldott or•/.':«. .(•'írjatok be minden földet, s nem akadtok Vagy.'<rorsv.i_r párját >. v>Van ennek havasi legelője és nádasa; hullámos dombvidéke és Jfegés völgy® rengeteg öserdő­sége és tenger rónas .tüzbora és araEybuzája — hogy erdejét szeresse az ég madara, földjét szeresse az erdők v-adjn, s- vizét a frvlyó hala. Van állatja, kendére. 'Mojuja ruhá/.itra ; Tüzese, nádasa. erdeje : szersz. inokra. bútorzatra ; legelőin a fü kövér; van t.ihd ? tava a költészet, szám.íra; krístályhegyi patakja a pásztornak, hömpölygő folyama, hogy malmot, gyárat hajtson és hajót emeljen, fiumei tengere, hogy kereskedjék; föld­jében van ásványvíz" z iv.-'-srá, fürdésre, egészség­re ;mesés kénharlangja, kőszene, sóbányája, vasi ta­nyája, ezüstje, aranya és szabad.-á.' szerető népe... Hegyeiben annyi kh;cs van, mennyit nem látsz álmaidban.® (Boibélv György. Lásd a Zalaeger­szegen megjelenő » Magyar Paizs« iparpártoló heti lap 19Ó1. évi 47. számát.) A másik ok sem áll fenn. Mert. ha az itt lakók okosan élnek, s ki- és felhasználják az itt feltalálható jókat és kincseket, még egyszer annyi emb-'-rt is jómódban eltarthat, mint a mennyi itt lakik. Az egyedüli ok, a gazdasági baj, hogy nem tudtunk eddig okosan élni, s vérszegénynvé tettük magunkat. A/, idegen portékik-állandó vásárlása által gazdagítottuk a, jkül^aldet, s magunkat szegén vi­tettük ; saját ipaYünkat,népünket, kereskedésünket elhanyagoltuk. Ezen rosz szokásunkat meg kell változtatnunk. Akkor nem kell kivándorolni; akkor nem kell •tartaniok szegényebb polgártársainknak attól, hogy itt ezen az áldott földön nem tudnak meg­élni.; nem kell regtegniök az éli-baláltól. — Akkor nem kell kenyeret, élelmet, ruházatot osztogatnunk, s télen szükség-munkát végeztet­nünk, hogy ezerek es ezerek ily nyomoruságo san tengethessék életüket. — Akkor nem töltik be ozondús levegőnket az ezer és ezer munka­nélküliek jaj- és rémkiáltásai! . . . Lesz akkor munka, kereset, jövedelem, s jólét! . . . (Folyt, köv.) Dr. Keie Antal. Szövetkezeti ügyek. Levelezés. Teméntelen az a kérdezősködés, mely az or­szág minden részéből jön szerkesztőségünkbe, ebben az ügyben, hogy mit kell csinálni a szö­vetkezetek felállítása előtt, kézben és után ? Szerk. üzenetekben, külön levelekben is szívesen megírjuk a tájékoztatót, nem sajnáljuk a fárad­rágot; do ez az apró levelezés, alapszabályok küldése halvány sugárkája annak, arait tudni kell ez ügyről. Legjobban teszik az érdeklődők ha egyenr sen megszerzik dr. Kele Antal ügy­védtől", Zalaegerszegi szövetkezetünk elnökétől rendkívül nagy éitékü könyvét az Útmutatót,, rrely teljesen eligazít mindenkit a szövetkezeti kérdésben. Megrendelhető szerzőnél Zalaegersze­gen. Ara 8 kor. fiO fill. íanügyi embereknek 2 koronával olcsóbb. £ Htt remek este: Az Arany Bárány nagyterme? en trasárnags és kedeS&n B és 58m&n 7 április A hires magyar csoűabüvéss Epiritista rendkívüli érdekes ér lehetetlenségek! ől össze­állított műsorral nagy m&ave&s re' dez. Baathasái* India örök titku csudái­nak rejtelességét felülmúlta mű-bűvremeklései­vel s megfejthetetlen cselekvéseivel a spiritizmus terén. Güi-foaba eleven rózsafáknak csudálatos növesztése, Ibikus íeje, . A kristály szekrény, Delejes kezelés stb. Továbbá a Budapesten nagy feltűnést keltett Spsritistfa Seamce kisértetek a sátorban vagy a furfangos szelle­mek hangversenye. Balthazár utolérhetetlen foasfeesaréSése műemfoereivel. Kezdete este 8 órakor. HELYÁRAK: oldal és zártszék 1 frt, zárt­szék 80 és 60 kr , állóhely 40 kr., deák­jegy 30 kr., karzat 20 kr. Jegyek már kaphatók BERGER nővérek tőzsdéjében. € % « a H H H « « H H H H K _ 8 IE3Iird.eiméxiy*- 8 A Zalavármegyei "Gazdasági Egyesület tula-'donát ké- 8 pező, a Viassics utczában fekvő Hsiezrt; egészben vagy parczelláz/a eladó, p Ezen kertből a Vlassics-utczai részen 3. az Újváros utczára nyíló ff részen 2 házhely és a nyitandó új utczára 10 házhely basittafott ki. fCDt nevezett telek bérbe is adatik a **olyó eV- ^ tői kezdve. <4 A parczellázási tervezet megtekinthető a Zalavármegyei Gaz- H dasági Egyesület titkári hivatalánál, hol minden erre vonatkozó felvilágo­sitás készségesen megadatik. j 3

Next

/
Thumbnails
Contents