Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-27 / 13. szám

4 MAGYAR P A I Z S 1902. márczius 27. gár kormánytól már ki is eszközölték a kutatási engedélyt. Találtak ott vörös rezet és ólmot is. Az engedélyesek most külföldi vállalkozókat keresnek és készek az érdeklődőknek mintákat és tájékoztató adatokat küldeni. Erre vonatkozólag a m. kir. Kereskedelmi Muzeum is szolgálhat útbaigazítással. A zalaegerszegi kerületi beteijsegelyzö pénztér f. hó 23-án tartotta meg evi rendes közgyűlését a kiküldött tagok rószvétlenségével. mindössze 16 kiküldött jelent meg, a muít ülési jegyzőkönyv felolvasása után tudomásul vette a közgyűlés az igazgatósági és felügyelő bizottság bizottsági jelentest, a számodások elfogadtattak s a felmentvény ugy az igazgatóságnak mint a felügyelő bizottságnak egyhangúlag megadatott, a jegyzőkönyv hitelesítésére Stefanecz József, Szakalv István, Fangler Gyula, Zámbolt Károly kiküldött tagok kérettek fel, Titkos szavazással a kilépő igazgatósági tagok helyett megválasztanak Szakály István. Berger Sámuel, Illés Elek, Sínger Miksa, Lowy Heniik, Bedő József rendes tagokul; Póttagul Fábián Lajös, Zámbolt Károly Schlezinger Pál, Nagy Károly. Zsazsa Venczei, Kilépők Baly Béla, Keszly Ferencs, Singer Miksa Illés Elek, Bedő József. Lónvay Ferencz voltak. Közfelkiáltással megválasztattak felügyelő bizottsági tagul Heitnik Pál, Kíosovszky Ernő, W i-z Mór, Tislér József, Horváth Győző, Misoir Bernát választattak bizottsági tagul, M orandini Tamás, Pfeifer Henrik, Fuchs Jenő, Hübsez Emil Hegyi József, Pécsi Mihály rendes, póttagul Mauthrier Jenő, Hujber Kálmán, Unger Sándor. Indítvány nem adatott be. Hal»l. Szombaton temették ei özv. Farkas Dávidnét, volt orsz. képviselőnek a feleségét a ki 78 évet élt. Gazdagságáról, hazafia' indulatáról és jótékonyságáról volt híres. Rokonnak, nem rokonnak testált, aki csak szivéhez juthatott Nyugodjék csendesen a pusztakálóczfai sírboltban. Néhai Farkas Dávidué óhaja folytán a végrendeleti örökösök 200 korona kézpénzt adlak a kapi'ánví hivatalnak a szegények között leendő kiosztás végett; a kiosztá s matöiteat meg. Tavasz kinyiltáva emlékeztetjük a kö'un^égct Báák Ferenc/. viiig áru házára, s a. Körmendi utczában levő virág- és vetemény kertjére. Épugy felhívjuk a figyelmet Zucker Imre szabónak mai számunkban levő hirdetésére. A szerit. levele. Barabásszey. A kérdés már a feladatban meg van oldva. Kioek amelyik nap nem ünnepnapja, azt nem is ünnepli meg : sem törvényileg nem tartozik, sem tiszteletből nem szokás, sem lelkkiismeretbői nem lehet. Kiiiönben nem volna szabad vallás gyakorlat, s lelkiismereibeli szabadság. Mái pedig Magyarországon az van. Ki mondták ezt a nagy szabályt a 16. század derekai, ezelőtt negyedfélszAz esztendővel a tordai országgyűlésen. A törvényesen bevett vállás felekezetük tagjai saj.;t egyházaik elvei szerint ünnepelnek. Ha egyes protestáns ember megiini: peli a specziális katholikus ünnepet, az neki nem vallási ünneplés, csupa dologtalanság! ünneplés, de tömeg-ünneplésről szó sem leket il .ru esetben. Keresek vételre, kedvező fizetési feltéte- | lek melleit, termöképes szőlő és gyümölcsös ' kerttel ellátott szép belsőséget lakházzal esetleg szőlő telepitésre alkalmas talajú j IO—20 hold terjedelmű kis birtokot szé

p • vidéken — vasúti állomás közelében. 3-3 Sántha J. Budapest, Szerecsen uícáa 5i>. ZaMryyei íparvedo Egyesület. Ebben a rovatban tudvalevőleg a zalaegerszegi gyes iparágakat ismertetjük kisebb nagyobb időőzökben. Most a kékfestő iparon van a sor. 'árosunkban Eisle> Tobiáss ScKütz Sándor fogilkoznak régen ez iparral. Ujabban Bundschuch ózsef és Haas Miksa vegytisztitó és ruhafestő ? csatlakozik e foglalkozási ágh&z. Ez érdekes tárásnak az ismertetését felkérésünkre Eisler óbiás ur végzi néhány czikkben, amint következik. A zalaegerszegi kékfestő ipar. (I) Az indigó a legbecsesebb kék festék, mely a •kfestéi-zeti iparnak a legnélkülözhetetlenebb ivaga. Az indigót indigofera tinctoríából állítják i. Levele páratlanul szárnyalt, virága rózsaszín, uy piros, ezen festő növény magassága 1—5 íter. Mintegy 200 faja a tropikus vidéken nő. hazája Keletindia, honnan Nyugotindiába Közép Délamerikába, Java szigetére, Egyptomba es Arábiába is elszármazott. Hazánkban is terem egy növény, a festő csülleng, a mely indigót szolgáltat; ezt azonban ma már nem igen használják indigó készítésre. Az indigó növényben indigó nincsen, csak bizonyos chemiai hatásokra keletkezik a növényi szervezetben előforduló indicánból. A kifejlődött indigó növényt learatják és kádakban erjesztik. Rendesen két, egymás fölött álló kádat használnak e czó'ra, A felső í'ádba rakják a learatott növényt és annyi hid"g vizet öntenek reá, hogy a növényrészeket elfedje. Kevés mésztej, vagy ámmonia hozzáadására csakhamar beáll az erjedés, mely kellő hőmerséklet mellett egy félnap (12 óra) alatt, véget ér. Az indicánbjl indigófehér lesz. Most a felső kádból a zóidessárga folyadékot az alsó kádba bocsájtják s farudakkal lapáttal vagy kavaró géppel erősen kavarják. A kavarás czélja minél több oxigént juttatni a foíyadékkoz, miáítal indigó kekké változik, mdy a kád alján mint hnom iszap válik ki. A festők fölött levő vizet lecsapolják az összegyűlt, indigót felforralják s miután jol kimo^-ták, sajtolással a vi/tol megfosztják. A kisajtolt indigót koczkákra vagdalva, azokra a gyár jegyét nyomjak, keilő szárítás után 100—150 kgos ládákba csomagolva hozzák a kereskedésbe. A jó indigó sötétkék szinü, finom egyenletes törésű, keményebb tárgygyal megdörzsölve annál erősehb réztenyt ruu

eat minél finomabb. H* vízre dobjuk, azon aszik, csak akkor merül el. ha sok vizet szút magába. Az ásvánvi anyagokkal hamisított silány indigí a \izen nem úszik. A/ indigtífestes (kékfestés) ha'ánk legrégibb iparágainak egyike, H jelenleg is oly magas színvonalon áli, hogy jelentősebb gváiaink nem állnak a külföld hasonnemü gyárai mögött, ugy hogy áruinkat a külföldön is keresik: A kisiparnak a készítményei tartósabbak, mint a gváíiparé, bizonyítja ezt hogy a gyáriparunk kifejlődése daczára, a kisipar mésr min iig nagyon virágzik. Znlamegyeben kékfestő gyár egyetlen egy sincsen, AZ indigóval festett s/óveteket azért kedvelik annyira, mivel a szín, a feny hatásának meg a szappan oldatnak teljesen <-Iiena.il. Az indigóval való festés kétféleképpen tiJrténik u. m. meleg és hideg csávával. A meleg csávákat a gvapiunak és a selyemnek festésénél, a hidegcsávákat. a növényi rostos anyagoknál (len pamut) alkalmazzák. A mi festészetünk a iefi és pamu<. vásznak festésére terjed ki. A festészet a következ í: a nyers len vagy pamut vásznait szódával kifőzzük, hogy a vászonból a zsiradék kiolvadjon, azután hideg vízben kiöblítve felhajtjuk egy hengerre, hogy teljesen kisimuljon; most a kisittiit'.tt vásznat a csáva felett.felakasztott rámára egvmas mellett elhelyezzük és a csávába besiilyesztjük. E csávának azt riz edényt nevezzük, a melyben az indigó oldatpt járják es meiyben festenek. Ezek a <• ávák gcmbölyü cement, fa vagy vaskádak, űrtartalmuk 15—40 fii. . Az indigó csáva, előállítása tulajdonképpen vegyészeten alapul. Ha egy rés* por aiaku indigót 3 rész oltott mésszel. 2 resz ^asgáliczcnal és 5000 rész langyos vízzel paliczkba zárónk s az oldatot gyakran felrázzuk, &g indigó kék szine eítiinik. Az indigókéker. a kiszabaduló hydrogén indigó-fehérre változtatta. Af. így kapott, sárga folyadék, a melyben az indigó fehér oldott állapotban van jelen, levegőre hozva megkekiil, éppen ugy rnegkékiil -a belemártott szövetdarab is, ha azt innen kivéve a levegő hatásának kitesszük.' Az indigó-fehér a levegő oxigénjének hatására hidrogént vészit és átalakul indigókékké. Az indigó fehernek ezen tulajdonságára van alapítva az indigóval való festés.' A vásznat az indigó csávába mártjuk, a mely szintén a fentebb emiitett, anvagokat tartalmazza a jó csáva aranysárga szinü s felületén rézfényii hab (Blamen) úszik. Azután időközönként V

2 oránkint a csávából felcsigázzuk, s mint egy 5 perczig kint: hagyva a vászonhoz tapadt indigó-fehér a levegőn indigókékké változik, mely a szövetnek pompás kék színezetet kölcsönöz, Ha már a keliő szint elérte, akkor a rámáról leszedjük, megszántjuk s a festett vásznat a rátapadt fölös indigótól és mésztől (calcium carbona') kénsavval megsavanyitott vízzel, majd tiszta vízzel mosva tisztítjuk meg és szárítjuk. A kész árut hengeren kisimítva, méterenkint, összerakva hozznk a forgalomba. így készül a sima áru, melyet legtöbbnyíre köténynek használnak. Zalaegerszegi közp. fogy. és ért. szövetkezet. A szotfetfce^eielkröi!. (73. Folytatás.) B) A szervezés. Vidéki és országos központ. Tengerre, magyar ? Sóvárgunk pedig a magyar nép jóléteért, s Magyarország nagyságáért. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek országos központja több fontos okból Fiúméban lenne felállítandó, hogy a magyar tengerpartot még szorosabban magunkhoz kapcsoljuk, azt szivben-lélekben. érzelemben magyarrá tegyük s kereskedelmünket is föllenditsük. A magyar tengerpartnak reánk n v m nlenha nagy fontosságát nagyjaink mindi, homerték s azért eddig is sokat áldoztunk, de nem tettük meg mindazt, mit saját érdekünkből meg kellett volna tennünk. Pótoljuk a mulasztásokat; Petőfiként: Százados mulasztást visszapótol egy hatalmas óra 1 » Tengerre magyar /« De ez ne csak üres jelszó legyen, hanem élő valóság. Nagy czélt keresztbefont kézzel, sopánkodással, lamentálással, semmittevéssel, s kis eszközökkel ! még soha senki sem ért el. A magyar tengerpartnak, magyar szellemben, a magyar állam javára minden módon való ki| fejtését — ugy hiszem — minden magyar óhajtja, kívánja; de tenni, áldozni s izzadni is kell ezért, I mint gróf Széchenyi István mondja : »Ki csak felig-meddig van is annak egy kis tudomásában; mi Magyarországon kivül történik és egyébiránt nem költész (költő), vagy enthusista ' kereskedő, bizony tökéletesen meg lesz arról gvö' ződve, hogy a magyar tengerpart sem magában nem Eldorádó, sem közvetlen Eldoradóba nem I vezet, de csak annyiban lőhet és fog lenni a • magyarra nézve iidvpart, a mennyiben becsületes veritek, fölszabadított közértelem, megtörhetlen munka, józan inslitutiók s lehető legszigorúbb rend iránti köz pietas áital Delsőleg is valósággal külkereskedési .állapotra emeli mag i a magvar.<t Lépjünk a cselékvés terére. Az aj .ínlott országos kpzpantj mint külkereskedelmi-vállalat, nagy lendületet adna egyrészt a magyar tengerpartnak, másreszt talpra állíthatná az államfentartó elemet s virágzásra juttatná a fogyasztási és értékesítő szövetkezeteket, t l v ezen. mint egyéb téren is, legyen bení nftnk a kornak megfelelő vállalkozási kedv és - bátorság. Korunkban csak az a nemzet boldogulhat, mely gazdasági érdekeit el nem hanyagolja ; fölveszi az el rehaladt. népekkel a versenyt, dolgozik, s ki mer a küzd terce lépni, hol mindazt megteszi, i mi jólétét előmozdítja. j yVállalkozzunk! Keressünk és találjunk új működési tereket; keressünk és találjunk új és I jobb piaezokat terményeinknek. Búzánkra, bos runkra, gyümölcsünkre, lovainkra, villamos gépe) inkre rs ezer más terményünkre, mindig szükI sege lesz a külföldnek. Termeljünk többet és ; jobbat, s n mi a tő: érté&8?si sü

1: jobban. Nem i elég jót termelnünk; arra kell né/.nünk, hngy i vevőink tényleg jól legyenek kiszolgálva, akkor jövedelmünk nagyobb is, biztosabb is lesz. S^mmi sem ronthatja jobban valamely eladó hírnevét, akár egyes legyen az, akár egy ország, mintha visszaélne vevője bizalmával.« »Vállalkozzunk! de legyünk konservativek vállalatainkban. Amerika gazdasági vezérelvei irányítsanak bennünket vállalatainkban ... Ne gondolja senki, hogy humbuggal czélt érhetni; a legóriásabb vagyonok nem ilyen módon, hanem a legegyszerűbb, legbiztosabb alapon épültek föl. Sikerük abban ál'ott, hogy azt látták és hasznosították, a mit mások elhanyagoltak.« »Termeljünk sokat és jót és védjük meg okos vámtarifával termelésünket. Ne várjunk arra, mig mások rajtunk gazdagodnak. Legyünk jó 1 gazdák, jó gyárosok, jó kereskedők és jó vállalkozók . . . Fejlesszük hajóvonalaiukat a tengereken, hogy magyar zászlónk, versenyezve á külfölddel, dicsőséggel lobogjon és kivehesse a maga részét a világforgalomból. Nagy jövő vár nemzetünkre. Sokat és nagyot vittünk végbe a múltban, de még sokkal többre és nagyobbra vagyunk hivatva a jövőben « » Vállalkozzunk!« (Paikert Alajos.) Dr. Kele Antal. (Folyt, köv.)