Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-28 / 13. szám

MAGYAR PAIZS 1901. márczius 28. inárcz. végéig terjessze elém. Az idézett tör­vény 3-ik §-ában nyert külön felhatalmazás alap­ján a megrendelések gyükének korlátozása alól a következő kivételeket engedélyezem: 1. A házi ipar előmozdítása érdekében : A házi ipar­czikkekre, de azon feltétel alatt, ha a meg­rendelést gyűjtő a czikk házi ipari jellegét a helyhatósági igazolványnyal igazolja ; 2. A tu­domány és műszaki képzés érdekében a mű­szerekre és tudományos eszközökre ; 3. A kö­vetkező czikkekre, melyek általában a vidéki ipar és kereskedelem tárgyait nem képezik, melyekre nézve tehát a törvénynek a vidéki ipar és kereskedelem megvédésére irányuló czélzata ugy sem érvényesülhet : a) varrógé­pekre; b) á legnagyobb gazdasági gépeket: mint cséplőgépekre, vető- és aratógépekre, gőzmo/donyokra és lokomobilokra és gőze­kékre, továbbá gőzszivatyukra és malomberen­dezésekre ; c) villamos erőátviteli és általános világítási és távbeszélő berendezésekre. Gyárfelügyelö. Az iparfelügyeleti és kazán­vizsgálati ügyek egyesítése alkalmából az egye­sített szolgálat teendőinek ellátására a keres­kedelemügyi m. kir. miniszter Vágó Bertalan szombathelyi kazánvizsgáló biztost első osztá­lyú ipari segédfelügyelővé kinevezte és Moson­Sopron-, Vas- és Zalamegyék, valamint Sopron törvényhatósági joggal felruházott város terü­letére kiterjedő hatáskörrel a soproni iparfelü­gyelői kerület vezetésével megbízta. Közjegyzöhelyettes kirendelése. A pécsi kir. közjegyzői kamara az elhalt Plihál Ferencz nagykanizsai kir. közjegyző irodája részére helyettesül Zsubory István kir. közjegyző he­lyettest rendelte ki. A Zalavármegyei gazdasági egyesület márcz. 11-én tartott rendes évi közgyűléséből Fabi­anics Gyulának a gazdasági termények szövet­kezeti uton való jobb értékesítése ügyében be­adott fontos inditvanya, tanulmányozása és az ez érdemben czélszeriinek mutatkozó intézke­dések megállapítása czéljából egy bizottságot küldöttek ki. Ez ügyben f. évi ápril. 2-an d. e. 11 órakor Zalaegerszegen, az egylet helyi­ségében bizottsági ülés lesz, melyre a megvá­lasztott tagokat meghívja a gazdasagi egye­sület nevében Hertelendy Ferencz egyl. elnök és Gruner Lajos egyl. titkár. Hymen. Simon Ignácz pénzügyőri szemlész Zalaegerszegről eljegyezte Czinder János zala­lövői ispán szeretetre méltó bájos leányát Irmát. Sok boldogságot kívánunk a leendő párnak. — Schabatka Mihály szarvasi kir. albiró, április 10-én vezeti oltárhoz Zalaeger­szegen özv Mayer Ákosne bájos leányát, Bertát. — Joódy Miklós helybeli kir. p. ü. fogalmazó f. hó 13-án tartotta eljegyzését Szemák Margit urhölgygyel Szereden. Gratu­lálunk mindnyájoknak. Kinevezés. A pénzügyminiszter Arnstein József zalaegerszegi lakost a helybeli királyi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevő­ségben ideigl. minőségű díjtalan kir. p. ü. számgyakornokká nevezte ki. Halálozás. Nagy Géza tapolczai kir. adótiszt f. hó 16-án Kővágóeőrsön 29 éves koraban 4 évi államszolgálat után hosssas szenvedés után meghalt. Hirtelen halál. Folyó hó 24-én Stern Sala­mon zalaegerszegi sakter a központi kávéház­ban — a mint a tudósító mondja — élvezte idejét, egyszerre rosszul lett, barátai haza vezették, de az orvosi segély sem használt, — szívszélhűdés érte s másnap meghalt. A templom czége alatt. Folyó hó 20 -án Za­laegerszegre érkezett Markovics Mátyás szat­mári lakós, ki izr. templom építéshez könyör­adományt gyűjt. Nevezett egyén ugy akarta a nagyközönséget kizsákmányolni, hogy szer­zett egy gyüjtőkönyvet, melynek előlapján miniszteri engedély volt hivatalosnak feltün­tetett masolatban. Ennek alapján, mert a ha­tóság előtt sem tűnt fel hamisítványnak, 2 napra engedélyt adtak neki. Mar javában folyt a gyűjtés, — közben a szélhámos sző­nyeg elárusító ügynöki szerepet is végzett — ami gyanússá tette, s a rendőrség utana né­zett s kiderült, hogy hamisított okmánya van, kiderült az is, hogy az összeget a könyvében hibásán tüntette ki. Átadtak a helybeli kir. ügyészségnek, hol már több turpisság is ki­derült rá. Óvakodjunk! Amazonok. S.-né és S. J,-né két rámi aszony betért a Somogyi koscsmajába. Borozgatás után kurázsira kaptak s egymás hajanak es­tek. Kivül is folytatták a baratságot s a va­sártéren S. J.-nének az ura csinált igazsagot, ugy hogy S.-nét egy bottal fejbe ütötte, de nem halálosan. A rendőrség közbelépése után kibékültek. A falu rossza. Ág János zalaegerszegi lakos nem épen ágról szakadt szegény, mert van tehetsége az ivásra és verekedésre. Borda Fe­rencz korcsmájában mulatott Takás János és Reinagl István társaival, midőn a bort kissé megízlelte kést vett elő, társait leszurassal fenyegette, majd hogy szándékát végezhesse a lámpát leütötte. Takács fejéhez egy literes üveget vágott, de nem találta el, erre a két megtámadott őt a szobából kituszkolta, ekkor nyitott késsel két ellenfelét az udvarban leste, Takács János védelemből egy karót rántott elő s azzal Ág Jánost fejbe vágta, ugy hogy elszédült. Ebből lárma keletkezett, a rendőr­ség közbe lépett, ugy hogy az ismert veszé­lyes verekedő Ágot gyógykezelés végett a rendőrségi fogdaba szállították, hol kijózano­dását várják. Vásárban. Tóth Mária, a ki Andráshidán s Szabó János, aki S/.entmihályfán szokott lakni, azt hiszik a vásárról, hogy szabad a vásár. Nem jól vélekednek. Be is vitték őket a rend­őrségre, mert innen is, onnan is ei-elcsentek egy s más portékát. A keddi országos virág-vásár elég szépnek mutatkozott Zalaegerszegen, hanem azért az eddigiekhez képest gyenge volt, kivált a bel­vasár. A marhavásáron elkelt 1229 drb. Eb­ből ló volt mintegy 200, tehén 300, ökör 600, borjú 129, Apróbb duhajkodások. l'igulusz István cselé­det behozták Söjtörről, a járásbírósághoz, mert Bakony Istvánnak a pajtájából ellopot egy cso­mó apróságot — Sebők Mihályival és Bar­barics Lajossal pedig a szolgabirósag bánik el, amiért Andráshidán az italtól jó kedvre kere­kedve az utczan míg egymást leverték, a csen­det fölverték. Kettőt húzott. Az ujnépi pusztán az Elek uradalmaban egy Szalay Gábor nevü béres a szeszgyárban a reservoarban kettőt húzott, s egy halallal halt meg utana. A szép 16. Szép állat egy szép ló, szép és veszedelmes, mondaná Petőfi. Feltűnő szép lova van Takács Janosnak is Vitenyéden. Behozta a vásárrá, s itt össznnyargalta az utczákat, rémületbe ejtve a járókelőket. Ez kevés volt még a szép lónak, a korcsma udvarán Salamon János mileji kovácsot ugy fejbe rúgta, hogy menten elájult, s kevés híja, hogy el nem patkolt. Különfélék. Jön a nyár — s a Siputczát ajánljuk az egész­ségügyi hatóságok figyelmébe. A számok beszélnek. A magyar ipar virág­zása első esztendejében adtunk a külföldnek kocsi kenőesre 375.000 koronát, gépolajra 379.000 koronát, sörre 5.000.000 ' koronát, eczetre 97.000 koronát, kenyérre — Magyar­országon, a nagy mezőgazdasági allamban kenyérre — 171.000 koronát! sonkara 1.780.000 koronát, finom sajtra 2.000.000 koronát, cso­koládéra 1.500.000 koronát, ezukor sütemé­nyekre 1 500.000 koronát, medve ezukorra 108.000 koronát, kenő ásványolajra 3.00.000 koronát, zsákokra 6.500.000 koronát! női és férfi kész fehérnemüekért 14.000,000 koronát, hajkeféért 1.000.000 koronát, durva csoma­goló papírért 3 millió koronát, keztyüért 3 millió 500.000 koronát, vasszögekért 4 70.0000 koronát, fából készült gyermek játékokért 1.352.000 koronát. Kész ruha és czipő aruk­ért pedig mintegy 8—10 millió koronát ! Bol­doc a magyar I I ! Az erdélyi gazdasági egylet abból a c/.élból, hogy a gazdaközönséget mindennemű gazda­sági és háztartási gép, eszköz és anyag-szük­séglete beszerzésénél, komoly és hasznothozó segítségben részesítse, védnöksége alatt, fel­ügyelete mellett és anyagi támogatásával, Kolozsvárott (a sétatéri kiállítási helyiségek­ben) egy állandó mezőgazdasági és háztartási gépeszköz és anyag kiállítást szervezett, s ezen intézményét, a legelső hazai szolid gyá­rak részvéte mellett, folyó évi márczius hó 10-én, délelőtt 11 órakor megnyitotta. Az Erdélyi gazd. egyl. elnöke: Szabó Jószef, titkára: Tokaji László. A magyar ruha. Kolozsvárt az unitárius diákok többször el-el hatarozták, hogy magyar ruhában járnak, s jártak is, mig egy rend elszakadt. Megint vissza tértek. Most az idén megint csak az unitárius theologusok kezdték meg a dolgot, hogy diszmagyarban járjanak. De most már követik őket az egyetemi hall­gatók is, s a többi főgimnáziumok ifjúsága is. Innen pedig kimegy az élet szélesebb réte­gébe is. Debreczen Város képviselő testülete a fő­ispán elnöklete alatt a napokban tartott közgyű­lésén egyhangúlag elfogadta Hevesmegye át­iratát az önálló vámterület érdekében. Kitüntetés. Darányi földmivelésügyi minisz­ter köszönetét és elismerését nyilvánítottá Mauthner Ödön cs és kir. udvari magkeres­kedőnek azon hazafias tevékenysége és köz­reműködéséért, melyet a párisi nemzetközi kiállítás magyar osztálya sikerének biztosítása érdekében kifejtett. Fiát pedig Mauthner Al­frédet, ki még csak 23 éves, Ő Felsége ugyancsak a párisi kiállítás magyar osztályán kifejtett ügybuzgó tevékenységeért az arany érdemkereszttel tüntette ki. Germanizálás. A betelepedett idegenek s nó meg a benszülött idegenek — különösen akik gyárat alapítottak, javába germanizálnak. A kereskedők pedig hallgatólagos bűnrészesei ennek a hazafiatlan áramlatnak. Teméntelen gyarat találhat nálunk akárki is, hol német felírást raknak a portékára. Most csak egyet emlitek meg : A brassói ezukorgyár AVürfel Zucker Raffinade» feliratot használ. S azt mondják, hogy ez a gyár a magyar államnak jelentékeny áldozatába kerül. A magyar kor­mány, ha jól meggondolja a dolgot s tudo­másara jön ennek a germanizálásnak, hihető­leg vagy megrendeli a magyar nyelv haszna­latát, vagy megvonja tőle a tamogatást. Azonban a társadalom is rákényszeritheti be csüietre, ha akar, különösen a közvetítő ke­reskedő osztály, ha nem csupán hangoztatja, de becsületből is magyarnak vallja magát, Csak ugy rendelje meg a portékáját, ha ma­gyar felirást teszen rá. A magyar rum védelme. Velünk henczegnek ellenünk. Vagyis svikákoskodnak. De hány izben ! Németországban készített gyufatokokat trikolorra festenek, szabadságszobrot, magyar honvédet, Kossuth képet, s efféléket raknak ra, hogy: vakulj magyar! Legújabban egy bécsi Pekarek et Comp «.Emke rum» felhívást tett a kotyvasztékjára s közénk indította, hogy igyuk. Hegedűs keresk. miniszter észre­vette a dolgot, s a másodfokú iparhatóságok­hoz körrendeletet intézett, hogy ha nyomara jonek a szédelgőkre, tegyék folyamatba a megtorló iparkihágási eljárást. Szövőipar. A késmárki m. kir. állami szö­vőipari szakiskola iparos- és kereskedősegé­dek számara, kik textilipari termékekkel fog­lalkoznak, különösen szabósegédek és kon­fekeziós üzletekben alkalmazott kereskedő­segédek szamára 1901. április 15-től május 25-ikéig hathetes ingyenes tanfolyamot fog tartani. A tanfolyamban minden önálló, fel­nőtt segéd fölvétetik, a ki ismereteit ily mó­don óhajtja bővíteni. A tanfolyamon heti 35 órában ugy elméletileg, mint gyakorlatilag a szalas anyagok ipartanát, a kötéstant, a szö­vetelemzést és számítást, a szövetek és fona­lak vizsgálatát fogjak tanítani, a jelentkezők igényeihez alkalmazva. A Késmárkon való hatheti tartózkodás költségei körülbelül 50—60 koronát tesznek. Jelentkezéseket a fönneve­zett késmárki szakiskola igazgatósága f. évi április hó 10-ikéig fogad el. Erről az érdekel­teket ezúton értesítjük, Sopron, 1901. évi feh ruár hó 25-ikén. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Czement kivitel A kereskedelmi miniszter ur berlini szaktudósitójától veszi a többek között azt a jelentést a németors;ági szak­lapok utan, hogy Délafrikában kitűnő fogyasz­tási piaezra fog találni a czement. Czementet

Next

/
Thumbnails
Contents