Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-21 / 12. szám

4 MAGYAR PAIZS 1901. márczius 21. alapja, s erkölcsi fundamentuma a müveit léleknek, s minden emberi intézménynek?! Vallomásaiból pedig az őszinteség, az igazság szeretetet olvassuk ki, melyből az emberi nagyság, a vilaggal s önmagávalvaló küzdelemben győztes lélek szárnyal fel. Rousseau nagy munkára adta meg a jelszót, a ross/at, az erkölcstelent, az önzést, a sötétséget, a zsarnokságot, s mindazt kiküszöbölni a társadalomból, a mely annak romlását, bénulását, hanyatlását idézi elő, s mindannak megvalósitasát, a mi egyszerű, erkölcsös, szép, jó, igaz és természetes. A szavojar lelkész igy szól : Hiszem, hogy a világot egy hatalmas, s bölcs akarat igazgatja, látom, vagy jobban mondva, érzem Akár örökös az anyag, akár nem, bizonyos, hogy az egész egy és egy érzelmet mutat, mert mindennek egy a czélja: fentartása a megállapított rendben. Ezt a lényt, mely akar és tesz, mely magában tevékeny, ezt a lényt, mely igazgatja a világegyetemet, Istennek nevezem; e névhez a belátás, hatalom és akarat eszméit csatolom, melyek szemembe tűnnek, és a jóságét, mely belőlük következik, de azért jobban nem ismerem a lényt, melyet vele jelöltem, nem foghatom fel sem érzékkel, sem elmével, minél többet gondolok rá, annál jobban megzavarodom, nem tudom, hogy létezik, hogy létem az övének alá van vetve és épp ugy minden más lét. Az utókor, a felvilágosodott szazad, s polgára csak azt nem érti meg Rousseauból, mért állította, hogy a műveltség mellett hanyatlanak az erkölcsök, hiszen épp az ész tanítja, hogy az ember a műveltség által győzte le a természetet, lett urává annak, s nyert fölötte hatalmat, lett általa kedvelője az iparnak, a művészetnek, a melyek erkölcseit jobbították, nemesbitették, lelkületét szelídebbé tették, sőt ösztönét akarattá öntudattáemelve. fogalmainak, érzéseinek tökélyesbülése által jutott a legnemesebb eszmék birtokába. De nem is igy fejtette meg Rousseau a dijoni akadémia pályakérdését. Ö azt olvasta ki a czivilizáczióból, hogy az nemhogy szabaddá, nyugodttá tenné az embert, hanem örökös haladásával letiporja, rabszolgájává teszi; a rohanás, az élni sietés elveszi idejét, meggyengiti szervezetét, megrövidíti életét, az erőfeszítés; a nagy életszükséglet elrabolja családjától, megfosztja örömeitől, s ez önmegerőltetés beteggé, idegessé, nyomorulttá teszi: romlását sietteti. Ha tehát a polgárosodás a helyett, hogy nyugalmat biztositana, sorsunkat enyhítené : szenvedélyeinket, vágyainkat, szükségeinket növeli : akkor a műveltség káros. Az alkotmányosságban, a respublikában hitték az emberek a panaczeát; ma már a szabadság, egyenlőség, alkotmányosság mellett puszta előítéletek. A műveltséggel, tudománynyal is igy járna az emberiség. Közgazdaság. A kartelek. A merkantil gazdasági irányzat erős vár, melynek legerősebb bástyája a kartel. A benne ülők, — akár mint a középkor Rajna melletti iablóvárak lovagjai, — rácsapnak a völgyek békés gazdáira, feldúljak vetéseit, elhajtják barmait, kicsikarják ékszereit, vagy a vásáros iparosok vér és izzadság közt szerzett keresményét hordják pinczéikbe. Igaz ! haladtak az idők, változtak a visszonyok. A mai kartel lovagok nem fegyverrel és melegen párolgó vérrel, hanem az árak emelésével végeznek áldozataikkal. Ok nagyok, ők hatalmasak, ők befolyásosak. Ismeretkörük csak a kényelemig terjed. Nem tudják, — vagy talán nem is akarják, — mi van azontúl. Nem ismerik a munkát. Nem annak fáradtságos gyümölcsét. Nem az ínséget, ... de igea az arany borjut, melynek pogány módra áldozatot hoznak. Áldozatot gondolkozó agyból, érző idegekből, vérből és húsból. Ez az arany borjú telhetetlen. Áldozatai megfeledkeznek Istenről, jogról és kötelességről, s ha nem elég bátrak az élettől megválni, akkor az ínség hatása alatt egyesülve socialis forradalmat csinálnak,egyenkint pedig lopnak, rabolnak vagy megtagadják hazájukat s mennek Ameriknba. Itt pedig végeznek velők. Hisz kipusztultak az indiánok, jók lesznek ezek helyett a bevándorlók. És mindez miért f A merkantil érdekekért. Ha nem egészben is, de nagy részben segítői ennek a szomorú allapotnak a kartelekKartel van nálunk a lisztre, melyből a mindennapi kenyér készül ; a ezukorra, mely megédesíti a szegények örömét, pezsgőjét és nektárját ; a szeszre, a sörre, melyek ideigóráig a szegény munkás hanyatló energiájának legerősebb támaszai ; a petróleumra, a gyertyára, melyre mindenkinek szüksége van. De hol vannak még a vas, szóda, üveg, timsó, papir, tenta, gyapjú stb. stb kartelek ? Nem kell keresnünk soká, mert érezzük és találkozunk velük nap-nap utan. S mégis az egész társadalom tehetetlen azzal a néhány érdek csoporttal szembe, kik kartel bástyájukbői oly biztosan lődöznek a nagy közönségre. Az államtól lehetne várni jobbítást, ha ugyan az állami monopolium nem volna még drágább, mint a kartel. Ámde ott van a másik nagy bün, mit a kartelek egyenesen nemzeti iparunk megölésére iranyitnak, Ugyanis hazánkban több tárgyra terjeszkednek ki s mivel rendszerint szövetségre lépnek az osztrák karteiekkel: ott a hol élet és fejlődőképes iparág búvik elő nálunk, a kartel annak fejlődését egyenesen lehetetlené teszi . . . Bármi uton-módon, de véget kell vetni a sarczolásnak és kizsákmányolásnak Agrár T. Heti jegyzetek. Marcziusban csak a hazafiságról beszélünk és Írunk, mert a papir türelmes lévén, engedi az olyan hazafi frazisait is magára pingáltatni, aki csak 15-én élteti a szabadságot. Másnap már elfeledte a tegnapot. Jó volna lelket önteni az ilyen automata hazafiakba, hogy ne szóval éltessék a magyar hazát és szabadságát, hanem a miből a haza él, azt tartsák itthon és ne küldözgessék külföldre. * * * A ki jogosulatlannak tartja megjegyzésemet, annak figyelmét ez éheztetéssel éltetett, szabad haza szivére, Budapestre irányítom és kérdezem: nem hallotta-e, (például) hogy a budai izraelita hitközség Bécsből rendelte a jól jövedelmező maceszt «erős-kegyetlenül» meghagyva, hogy a tagok más laskat be ne merjenek vinni. A körlevél mondja, (most, márcz, 15-ike körül), hogy a bécsi laska «elsőrendü és eddig fölülmulhatatlan». A budai zsidó hitközség ilyképen híve hazájának «rendületlenül.» Messze mentem, pedig itthon is söpörhetek. Sok külföldi haszontalanságért dobjak ki pénzöket helyben is. — Könnyen keresheti pénzét az, aki a külföldi gyártású —• és szamarabbnál szamarabb versekkel ellátott lev. lapokat küldözgeti. Ha magyar gyártmány volna, akkor kiírnám a nevemet csak azért, hogy — azok, a pénzt könnyen kereső urak — nekem is küldenének naponként legalább húszat. Ez egyik hathatós módja volna a magyar ipar pártfogásának. Külföldi ostobaságra csak az érdek-hazafiak költik könnyen szerzett pénzöket. * * • Még mindig márcziusról szólva kellemes tudni, hogy gyertyát 6 óra után gyujtunk. Ennek megvannak a maga előnyei. Egyik, hogy a heti jegyzetek után sóvárgó lelkek már csütörtökön este megkaphatják a (Magyar Paizs»-t, lévén a nap hosszabb a munkánál, A másik pedig a babonaság üzésétől szabadítja fel azokat, kik a pénteki nappal szemben előítéletesek. Annyira vannak ilyenek, hogy találkozott a társadalomban nagy tudása folytán előkelő férfiú, ki a «Magyar Paizs»-t csak azért utasította vissza, mivel pénteki napon jelenik meg. Ezentúl a babonasok is megkaphatják a lapot csütörtökön. Csak arra vagyok kíváncsi, ha valamelyik előkelő uri ember orszgy. képviselőnek pénteki napon választatnék meg, vájjon elfogadná-e a mandatumot ? Szemlélő. Heti hirek. Április elejével uj negyedbe lép a «Magyar Paizs*, s tisztelettel várja az olvasóktól az előfizetést, az egy koronát. Márczius 15-ike Zalaegerszegen. Városunkban négy kör ünnepeli meg márczius 15-ikét. Mert hiába, nem lehet azt kiverni az emberek fejéből. Nem is szabad. Tekintély és érdem illeti meg Kiss Lajos tanar vezetése alatt a keresk. iskola ifjúságának cKisfaludy kör» czimen működő önképzőkörét, mely legrégebb kezdett ünnepelni. Ma már oly népszerű és látogatott az ünnepélye, hogy az iskolateremben nem fér a kö/önség. Többen nyilvánítják azt az óhajtást, hogy jobb volna a vármegye nagytermében rendezni. Sőt szép volna, ha mindenik kör egy helyen, a vármegye nagytermében ünnepelne sorban ; lenne a terem ezen az egy napon tisztán erre a czélra átengedve a közönségnek. A márcziusi hazafiságban nagy mértékben részt szokott venni Özv. Farkas Dávidné úrasszony, kinek áldozatkészségéből zenekar szokta bejárni az utczákat e nagy nap emlékére. Most a tűzoltók zenekara ébresztette az embereket kora reggel a Rákóczy indulóval s a Kossuth nótával. Több házon a háromszínű zászló lengése is hirdette, hogy nemzeti ünnep van. — A négy helyen megtartott ünnepélyből a jelzett sorrendnek egyik másik pontja elmaradt közbe jött Influenzás betegségek miatt, azért méltóság teljesek voltak az emlékünnepélyek, amint az alábbi tudósítások mutatják. Az állami jS^ymuasnanban. A mint az egész iskola, ugy a diákok szavaló és önképző köre is még fejlődő állapotban van. De buzgóság jellemzi őket s szépszámú közönség gyűlt össze d. e. 11 órára a tágos tornaterembe. A műsor a következő volt: Rákóczy kesergője. Énekelte az. ifjúsági énekkar Mihalovits B. tanár vezetésével. Blaske Lajos VII. o. t. szavalóköri elnök csinos kis megnyitót tartott. A «Talpra magyart® szavalta Günther Imre VII. o. t. fiatalos kitöréssel. Nagy Károly VII. o. t. szónoki emlékbeszédében lelkesen méltatta a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjét, s röviden vázolta Petőfi életét. Gyakorlottsággal szavalta még Klein Zsigmond VI. o. t. Pósának «Petőfi» cz. és Reich Antal VI. o. t. ugyancsak Pósának «A hazáért» cz. költeményét. Végül a szózatot énekelte az ifjúsági énekkar. A keresk. iskolában. A terem meglepően ki volt díszítve. Egyik tanuló egy óriási képet festett erre a napra, Petőfi elestét ábrázolólag, Az ünnepély d, u. 3 órakor volt — tultömött teremben. A gazdag műsor a következő : Szózat. Énekelte az ifjúsági enekkar. Megnyitó beszédet tartott Holczer Lajos alelnök, jó tehetségű lelkes ifju. Részlet az «Apostol»-ból (Petőfi). Szavalta: Schwarcz J. f. o. t. Méltatas. Felolvasta : Ruzsinszki Lajos f. o. t. Magyar népdalok. Előadta : az ifjúsági zenekar. «Márczius 15-én» (Ábrányi). Szavalta : Dentsch Salamon a. o, t. «A tömösi szoros Leonídása.» Felolvasta : Isztl Zs. f. o. t. «Szent nyomok» (Várady) Szavalta : Goldring Salamon a. o. t. «Szülőföldem.» Énekelte: az ifjúsági énekkar. Czimbalomszóló. Előadta: Katona Zoltán k. o. t. «Márczius 15-én» (Inczédy). Szavalta : Isztl Zsigmond f. o. t , egyike a legjobban szavaló ifjaknak. Népdalok. Előadta : az ifjúsági zenekar. • Rákóczy induló.* Énekelte : az ifjúságénekkar. A társaskör este 8 órakor tartotta ünnepélyét a «Koroná»-ban. A Csicseri zenekara a Hymnust játszotta előbb, s Záborszky József társelnök megnyitotta az ünnepélyt. Hajnal Stefike k. a. kellemes czimbalomjátékával gyönyörködtette a nagy közönséget. Ismétlésül a Kossuth nótát adta elő tapsok között.