Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-14 / 11. szám

1901. márczius 14. MAGYAR FAI ZS 5 örömmel jelentette, hogy az alig pár hónap óta fennálló egylet olyan szerencsés helyzetben van, hogy a tagsági dijak nélkül, az eddig felmerült tetemes kiadások fedezese s az egylethelyiség belső berendezése költségének teljes létesítése után még mintegy 8—10 korona készpénz maradt a pénztárban. Az egylet az iparos ifjak eddig elhanyagolt ügyét szakoktatásokkal karolja fel; szakoktatásokat tartanak Kun Vilmos és Mihályovics Béla főgimn. tanárak, Kaufmann Mátyás megyei jegyző és Vörös György egyleti titkár. Az egyleti szolga fizetését havi 10 koronában állapította meg a közgyűlés. A könyvtár fölállítása érdemében a Szent-István társulatot fogja az elnök megkeresni. A mult ülésről felvett jegyzőkönyvben az egyleti titkár az egylet eddigi alakulásának történetét gyönyörűen adta vissza, miért neki a közgyűlés köszönetet szavazott. Az egyletnek eddig több mint 75 rendes, 110 pártoló, 4 alapitó és 5 jótevő tagja van. A zalaegerszegi kerületi betegsegélyzö peoztár márcz. 17-ikén d. u. 2 órakor a városház tanácstermében évi rendes közgyűlést tart. Ha a tagok határozatképes számban megnem jelennének, akkor 24-ikére halasztják a gyűlést. Az igazgatóság (Kováts László elnök és Gombás István könyvelőtitkár) ki is nyomatták az évi jelentést, mely mutatja, hogy ez a VII. év elég kedvező volt. A tartalék alapon kivül 4010 kor. 57 fill. a nyereség. Tagsági-dij bevétel volt 15817 kor. 80 fill. Összes bevétel 16888 kor. 43 fill. s a kiadás 16195 kor. 14 fill. Segélynyújtási költségre kiment 11621 kor- 43 fill., pénztár fentartási költségre 4573 kor. 71 fillér. — Egy baj van : a tagságidij hátralék. Ez kitesz 18760 kor 14 fillért Ez szolgál fedezetül a mérlegszámlában feltüntetett 7104 K. 15 fill. tehernek s a tartalékalapnak. — Az év végén van 1960 tag, Ennyi tag között 1142 betegedés volt s a gyógyszerszámla 3033 kor. 78 fill. 14 orvos nyújtott segélyt, ami 3444 K 32 fill tiszteletdijat vont maga után. A közgyűlésen kivül 10 igazgatósági gyűlést tartottak s 21 bizalmi férfi működött. A szép czélnak megfelelt a pénztár s az a remény, hogy ezután is meg fog felelni. A Balatonban. Pályi József szepezdi legény vagy két héttel ezelőtt Somogyba indult rokonlátogatóba a Balaton jegén á

f. Útjában azonban úgynevezett hevesre jutott, hol a viz a legnagyobb hidegben sem fagy be s a Balaton jege alá került. Máig sem találták meg. Magbeszerzés. Küszöbön a tavasz. Itt az idő, hogy a gazdálkodó és kertészkedő közönség a szükséges magvakat mar beszerezze. De honnan ? Vidéki közönségünk rendesen az utazó magházalókat szokta bevárni, kiktől aztán régi, csiraképtelen magot vesz, vagy pedig olyant, melyből egészen más növény kel ki, mint a minőt várt. Igy a káposztamagból rendesen vadrepeze, a sárgarépából vadmurok lesz, a legszebb és legkedveltebb virágok, n. m. viola, őszi rózsa stb. között alig akad egy-egy szebb példány, töbnyire mind üresek, a takarmányrépamag többnyire akkor kezd csírázni, mikor a Mauthner-féle csillagjegyü répamagból kikelt növény már kapa alá fejlődött ki. Mindezeket tekintetbe véve, csak jó szolgalatot vélünk tenni t. olvasóinkhak, mikor figyelmüket Mautner Ödön budapesti udvari magkereskedő czégre mint általánosan elismert legmegbízhatóbb magbeszerzési forrásra felhívjuk és annak igénybe vételét részünkről a legmelegebben ajánljuk. mert onnan feltétlenül csiraképes és olyan fajú magot kapnak, mint a minőt rendelnek. SÓS Csira János, a ki a zalaegerszegi 40 ezer frtos rendőrségi pincze-tömlöczből olyan suttyomban keresztül tudott szökni a falon, hogy még a «Magyar Paizss is csak két hét múlva veszi neszét, egy kis séta után tegnapelőtt önkényt jelentkezett a zalaegerszegi kir. ügyészségnél. A miniszter orvos. A vallás és közoktatásügyi miniszter körrendeletet küldött a tanfelügyelőséghez, hogy az iskolában szigorúan tartsák fen a tisztasági rendet, a testi egészségnek első orvosságát. Az iskoláztatásnak tulajdonképen ez a legelső kelléke. Az akasztófán. Szombathelyen Pete Postás Jánost felakasztották márczius 7-én, mert ezelőtt egy évvel meggyilkolta Sicherstádter János szatócsot. Mikor a hóhér a kötelet a nyakára tekerte, Jánosnak a kalapja félrebillent s hamarossan odaszólott a hóhérnak, hogy igazítsa meg a kalapját, mert le talál esni. Többet nem szólhatott. A szerk levele. Cs. Torda C^ak ugy a magam módja . éi a körülmények szerint csináltam, leveled nélkül is, mely azonban jól esett. Helikon, megkaptam a B. kókat is. Mind jő. A többit is. K. Kolozsvár. A komámasszonyt üdvözöljük, neked pedig küldök száz darab iparosindulót, ló lesz a muzeum látogatóknak. Aetna az Izland szigeten. Oui, oui. F. J. Lenti. A katona sorozások napját megirta volt a .Magyar Paizs., elkerülte a figyelmöket. Azonban megismételhetem. Zalaegerszegen márczius 29-én lesz, a zalaegerszegi járásban pedig az előző 26. 27. és 28. napokon. A bessenyei körjegyzőségben, melyhez Csácsbozsok is tartozik, 27-én lesz a sorozás. S. Vácz. Most éppen b tegen fekszem. Három nap múlva tán felelhetek. Gladiolus kritikusa. Üdv. Irodalom. Művészet. Kontor Elek ujabb kompozíciói. Városunk egyáltalán nem panaszkodhatik, hogy nincsenek kiváló s oly szülöttei, a kik minden tekintetben dicsőséget szereznek számára Szép helyet vivott ki magának e tekintetben, még pedig elég rövid idő alatt Kontor Klek budapesti zenetanár és szerző, kinek tiznél több kompozició-csoportja került már ki a sajtó alól. Tekintve azt, hogy darabjai legnagyobbrészt egyházi és igy komoly jellegűek, tekintve továbbá, hogy épp abban a korban látnak napvilágot, mikor a nagyközönség a fülbemászóbb operette-darabokat kivánja s mikor ennélfogva a komoly s tartalmasabb müvek számára kiadó nem is igen mer vállalkozni — nyugodtan állithatjuk hogy Kontor müvei éppen belső becsüknek köszönhetik eczisztenciájukat s épp ezek miatt számithatnak maradandóságra Igaz, hogy ezúttal csak két füzet fekszik előttünk, de ezek is elegendők iménti föltevésünk támogatására. Az egyik munka, mely gyűjteményének hetedik helyén áll (opus 15.) a • Királyasszony kertje' czimat viseli, modern szecessziós alakban van kiállítva, IVlassics miniszternek van ajánlva és 12 magyar dalt tartalmaz zongora kísérettel. A másik szintén mai izü kiállítású s 10 Mária dalt tartalmaz «Hazánk nagyasszonya. czimen. Ez IVenkheim Frigyesné grófnőnek van dedikálva s énekkangra van irva orgona, harmónium vagy zongorakísérettel. A Királyasszony kertje legnagyobbrészt komoly, bús magyar dalokat tartalmaz. Ezeknek az értékét igazán csak az fogja föl, a ki tudja, mily nehéz oly dalok komponálása, melyek ki se legyenek csavarva a magyar Ízlésből, s ne is emlékeztessenek már ismert dallamokra. Kontor e részben szerencsés tehetségénél fogva könnyen I túltesz a nehézségeken s magyar melódiáiban épp akkor tudja alkalmazni a váratlan átmenetet, mikor más hihető| leg belejutna valamely fülében cseugő dallamba. Mivel azonbau ezen átmenetei és merész furdulatai nem mesterkéltek és erőltetettek, épp azért nem is sértik Ízlésünket és érzékeinket, sőt hatásuk annál nagyobb. Bajos volna e helyen egyenkint megemliteni mily értékű mind a 12 darab, mert a zenét csak a fül Ítélheti meg igazában. Annyit mondhatunk, hogy nagy részükkel igeu meg lehet elégedve bárki is. A megzenésített szövegekre nézve is meg kell annyit jegyeznünk, hogy Kontor e részben is modern irányt követ, mert mind a jelenkor ismeretes és kedvelt költőinek {Móra István, Szávay Gyula stb.) tartalmas költeményeit öntötte dalba. Arról a néhány elevenebb s pajkosabb dalról, mely a komolyokat itt-ott válogatja, szintén csak szépet mondhatunk s csak ajánlhatjuk, hogy a ki teheti szerezze meg minél előbb, mert nem lesz oka megbánnia. Ha minden tekintetben szépnek mondható a .Királyasszony kertje., akkor teljesen kiforott tehetség müvének kell tartanunk a •Hazánk nagyasszonya» czimet viselő csoportot. Ha valahol ugy leginkább az egyházi, még pedig a magyar egyházi ének-szerzés terén kel el egy kis reformálás, me t templomainkban bár szép dalokat halhatunk, de régi is valamennyi. A mit Zalaegerszegen énekelnek, azt énekük egyéb helyen is, s a mit az öregapáink zengedeztek, azok a mi örökségeink is. Mindebben hibát még egyáltalán nem találnánk, ha a dalok motívumai magyarabbak volnának s a mi fő, ha szövegüknél rossz és erőltetett rimeket s nyelvünkből régi ki nem üldözött kifejeI zéseket találnánk. Kontor e részben is segit a bajokon, mert a szöveget j legnagyobbrészt Rudnyánszky müveiből veszi. 10 Mária dala közül egyik a másikkal versenyez a szépségben. Nem is igen lehet igy hirtelen kiválasztani, melyiket illeti az elsőség. Egy azonban itt is áll, hogy valamennyi együttvéve ügyes bokréta, melyben az egyes virágok harmonikus egészbe olvadnak össze. Ezeket a dalokat még elönyösebben ajánlhatjuk annak a közönségnek a figyelmébe is, a mely talán nem is sejti, mily kincs és báj van lerakva az egyhá/i zene talajába. Le van rakva a magyar talajába is. melyből Kontor oly ügyesen tudta földszinre hozni az előttünk levő 10 darabot. Igazán kár volna, ha beteljesednék az, amit a költő az utolsó darab szövegében énekel: • Tudom, hogy el fog veszni minden Mit irtam búban, boldogan. Virágimat kopárra hintem Egyetlen egy meg nem fogan.. Pedig érdemes volna mind a megfoganásra. Jutányos ára mindkét csoportnak 3—3 korona. Kaphatók pedig a szerzőnél is Budapesten, VIII., Rákóczy-tér 2. M B. Országgyűlés. A költségvetés utolsó pontját, a pénzügyi tárczát tárgyalták ezen a héten. Az öreg Juris Mihály és Csávolszky Lajos mondtak beszédeket. Lukács László pénzügyminiszter és Hegedűs S. miniszter feleltek a beszédre. Volt szó az őrlési forgalomról. Mezei Mór a visszaállítás mellett nyilatkozott. Molnár Józsias az őrlési forgalom ellen szólt. A mi a visszaállítást indokolna, az a gyengébb lisztek olcsóbbá tétele érdekében lenne ajánlatos. ígérete szerint a kormány mindent megtesz a lisztkivitel fejlesztése érdekében. Saghy Gyula is elitéli a visszaállítást, mert ez csak néhány molnárnak az érdeke. A költségvetést megszavaztak, s ezzel a pénzügyi vita is véget ért. Bizottságok tanácskoznak az összeférhetetlenség leendő törvényéről és a katholikusok autonomiajáról. Következő nap elfogadtak a Hazban egy javaslatot az allami gyermekmenhelyekről. „Zalaegerszegi közp. fogy. és ért. szövetkezet." A szövetkezetekről. (23. Folytatás.) Korlátlan a felelősség, ha minden tag nemcsak üzletrésze, hanem egész vagyonával, korlátolt, ha csupán üzletrésze erejéig felelős. A korlátolt ismét lehet olyan is — az alapszabályok szerint — hogy a tag üzletrésze kétszerese, háromszorosa stb. erejéig felelős. A korlátolt felelősséggel alakult szövetkezetnek az az előnye, hogy hitele mindenesetre nagyobb, hátránya pedig az, hogy a tagok jobban félnek ettől. Ha a szövetkezeti boltban csak szövetkezeti tagok vásárolhatnak, akkkor az zárt, mely esetben adómentességben részesül, ellenkező esetben, ha ott mindenki vasárolhat, akkor az nyílt, s adót fizet. Az alakuló közgyűlés után az ipar igazolvány megszerzendő, a czég az illetékes kir. trvszéknél bejegyzendő, a czégjegyzésre jogosult igazgatósági tagok aláírásai hitelesitendők, a különféle (dohány—bélyeg—italmérési) engedély megszerzendők. A ki a keresk. törvénynek a czégbejegyzésre vonatkozó rendeleteit meg nem tartja, az erre az illetékes törvényszék által hivatalból 500 frtig terjedhető pénzbirsággal szorítandó. A kiszabott, de be nem hajtható pénzbírság fogságra át nem változtatható. Hasonló eljárásnak van helye azok ellen is, kik valamely czéget jogosulatlanul használnak. (21. §.) Az ipar igazolvány az iparhatóságnál Írásban kérendő. Az iparhatósági igazolvány az 1884. XVII. t.-cz. 43. §-a alá tartozó eseteket kivéve, meg nem tagadható és az iparhatóság által az illetőnek legföljebb három nap eltelte után kiszolgáltatandó, különben e három nap eltelte után a bejelentő iparának űzését megkezdheti. 3. Jogi személyek szintén szabadon űzhetnek ipart, ha üzletvezetőt állítanak. 41. §. Ha az ipar kiskorúak, vagy jogi személyek részére gyakoroltatik, üzletvezető nevezendő, s az iparhatóságnak bejelentendő ... A törvényes szabályok megtartásáról ő felel, s a netáni büntetést ő viseli. A kérvényben igazolandó, hogy az üzletvezető 24. évét már betöltötte, az üzlet önálló vezetésébe képes, feddhetlen előéletű, megbízható magyar állampolgár. A bejelentéssel együtt első sorban ipari (87. §.), esetleg kereskedelmi oktatási czélokra a község pénztárába : a) Budapesten 10 frt; b) 10 ezernél több lakóssal biró városokban és községekben 5 frt ; c) más helyeken 1 frt fizetendő (1885. XVII. t.-cz. 4. §.) Ugyanezen törvény 43. §-a : • A törvények é= rendeletek, melyek a papokat, szerzeteseket, katonákat, bírákat és közhivatalnokokat az ipar gyakorlásában korlátozzák, jelen törvény által érintetlenül hagyatnak.. 166. í. Iparügyekben következő hatóságok állapittatnak meg : I. Elsőfokú hatóság : a) községekben a szolgabíró ; b) rendezett tanácscsal biró városokban a városi tanács ; c) törvényhatósági joggal felruházott lárosokban a rendőrkapitány ; d) Budapest fővárosban a kerületi elöljáróság. II. Másodfokú katóság : Vármegyékbeu az alispán, törvényhatósági joggal felruházott városokaan a tanács. III. Harmadfokú katóság : a földmüvelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter. Czégbejegyzés. A czimbejegyzéssel következő előjogok vannak összekötve: a) hogy a bejegyzetteknek a fennálló törvények határozatai szerint vezetett könyvei egymásközti ügyeikben félbizonyitékot képeznek ; b) hogy könyveik más személyek ellen is félbizonyitó erővel birnak, ha az áruezikkek kézhezjutását, vagy legalabb megrendelését igazolják ; c) hogy csak azok birnak saját váltókra nézve szenvedő váltóképességgel, kik alairási czimüket bejegyeztetik. A ezegbejegyzése iránti kérvény azon kir. törvényszék, mint kereskedelmi bírósághoz adandó be egy példányban, melynek területén a szövetkezet székel.