Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-10 / 2. szám

II. év. Zalaegerszeg, 1901. január 10. 2. szám. tgy évre A korona ?él évre 2 korona begyed évre I korona kfyes szám 8 fillér. MAGYAR P Hazai dolgok hirdetése féláron: egy oldal 20 K. Szerk.és kiadóhivatal: Wlassics-uteza 23. Szerkeszti és kiadja: BORBÉLY GYÖRGY. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE. w A népszámlálók. És házról-házra szertejárva Mindenfélét számba vettek : Ki a Péter, ki a Sára Ki mely évben született meg És adván a tudóst, komolyt, Mondták, fontos a felelet v . , Számláljátok meg a nyomort! írjátok fel a könnyeket! A kunyhónak mi a fala? A teteje ugy-e nádas ? Alapjában kő nem vala? Nagyon kényes itt a válasz! A vén paraszt — beteges, mord — Sajnálja a feleletet . . . Számláljátok meg a nyomort, írjátok fel a könnyeket! Kérdjétek meg: Nem éhes kend? Van-e dolga? Van kenyere? Mért van ilyen nagy hideg bent? Mert nem fűlik a kemencze? Hát a kicsi tán éhen holt, Hogy nem adtak ingyen tejet? . . . Számláljátok meg a nyomort! írjátok fél a könnyeket! Farkas Antal. Folytatás. Nem valék népszámláló, s nem bujkáltam ezen a héten azokba a lyukakba, melyeket háznak s lakásnak csúfolnak, de a melyek hasonlítanak azokhoz a szemétdombokhoz, melyekbe hajdan a gályarabságra hurczolt emberek dugták volt be testöket, hogy melegedjenek a nagy hidegben. Most nem, de jártam máskor, láttam máskor s tudom most is. A nagyobb városok között különösen Londonnak van egy olyan része, hol a nyomornak válogatott emberei tanyáznak. Ez a világvárosi jelleg meg van Zalaegerszegen is. A Sip-utcza, a Csácsiutza, a Templomalja-utcza, Pap- és Bozótutcza, s a szélek némely lakója nyáron szija a sáncz mocsarának kigőzölgését, télen a házi állatjával bebúvik a lakáslyukba, s az állattal együtt éhezik, iázik és hallgat. Benn hideg is van, büdösség is van. Kenyér nincs. A népszámlálólapba beirják, hogy a családíőnek főfoglalkozása csizmadiaság. De nem folytatja; senki sem varrat nála, mert a hasonló sorsban levő szomszédjának a leánya is bolti czipőt vásárol, melyet tudjazisten talán a tengeren túlról hoztak ide, és — finom. Hanem minden városban van Sip-utcza, Bozót-utcza, ahol meleg ágya van a hideg halálnak. A népszámlálók öss/eirják a neveket, s a főfoglalkozásokat. A tudós statisztikus (mert bizonyosan többen leszünk egypár ezerrel) kimondja a hatalmas véleményt, hogy szaporodunk. Vivát Hungáriái Minden rendben van. Ha véletlenül apadásra bukkannánk, akkor, szedtevette! rossz az egészségügy, utána kell nézni a dolognak, vagy talán épen az éhenhalás fenyegeti a népet. Smindezeket népszámlálás nélkül nem is lehetne észrevenni. Vagy pláne ha szaporodás van, akkor nincs is mit észrevenni. A bölcsek törvényhozó testületeiben, a hatóságok gyüléstermében folynak szónoklatok. Itt is csinálnak időközönként statisztikát. Számbaveszik, hogy hányan haltak meg. A hatóságokban és törvényhozó testületekben pedig inkább az életről kell tanácskozni. És pedig önkényt, nem a statisztikusok felszólalására. A nőegyletek és karácsonyfaegyletek megteszik a magok szívbéli kötelességeiket. Ruhát és pogácsát osztanak ki a szegények között. Ez pillanatnyi segély, koldus alamizsna és szivköltészet. Nem koldus kalács kell a magyarnak, hanem önérzetes kenyér. A hatóságok és törvényhozó testületek már férfiak testülete. Itt a teremtő észj szel kell dolgozni Állandó és gyökeres | orvosságát kell keresniök a nyomornak. Itt nem ebédeket kell osztogatni, hanem az életet kell védelmezni, s a faj fentartásáról kell gondolkozni; arról hogy a nép ne építkezzék egészségtelen helyre, legyen ivóvize és egészséges levegője, se koldulni ne menjen, se otthon ne halljon meg éhen, hanem foglalkozzék valamivel, akár házi iparnak hivják azt a valamit, akár másnak; s arról kell szónokolniok és abban kell cselekedniök, hogy ne hordják nyakunkra idegenek az idegenek áruczikkeit,s ne öljék meg vele kis és nagy embereinket, legfőképen kisiparosainkat. Csakhogy a magyar ipar pártolása még nem vált vérévé a magyar hatóságoknak. Q (Horatius.) Nézd, fehéren meredez Soracte, Immár a hó vastagon megeste, Görnyed a fa, nem birja a terhet, Kemény a fagy, a folyó megdermedt. Nosza fiu, tégy a tűzre bőven, Azzal űzzed el a telet tőlem, S hozz melléje ó bort a javából, Jó szívvel, a sabini kantából! A többit az istenekre bizzad: Szél és te?iger bősz csatában izzad, S ők lebírják, s meg se lendül nyomba, Se vén kőris-, se cziprusfa lombja. Ne kérdezd, hogy mit hov. rád a holnap, Hoz a mit hoz, vedd a napot jónak. Szerelemből szívjad most a mézet, S a tánczból is vedd ki jól a részed, Míg ifjú vagy, s virágkorod éled, Míg távol a nyűgös vénség tőled; Harczmezőre, sikra állj ki 7nost te, S találkára, sugni-bugni este. Megbúvik a lányka egy zugolyban, Edes kaczaj elárulja, hol van; Zálogot is veszel a karjáról, S — bár görbíti váltig — az ujjáról. Latinból fordította FÜLEP IMRE. Beszélgetés Muraközről. írnak a muraközi állapotokról egyszer pro, máskor kontra, de csak akkor, ha valakinek a ködmenét akarják porozni; pedig Muraköz népe megérdemelné, hogy ne csak választások, iskolai vizsgák és főispáni latogatasok alkalmával gondoljanak reá. Mivel voltak-olyan hirlapi czikkek is, melyek azt a gyanút keltik, hogy irójuk nem ismeri Muraközt alaposan, — kérdeztem egy barátomtól, aki 14 évet töltött Muraközben, mit szól a nem rég befejezett polémiákhoz, s elkezdett beszélni : — Hát Barátom, Muraköz gyorsabb magyarosodásának akadályát sokan az ottani papok képzelt horvát érzelmeiben gondolják, pedig ha vannak is ilyenek, azok a muraközi papság legkisebb számát képezik. Szóljunk a legerősebben támadott tüskeszentgyörgyi plébánosról, ki csáktornyai hitoktató koiában elkövetett magyarositásanak jutalmaul nyerte el a mostani állását. E minőségében is még a 80-as években minden vasárnap a horvát egyh. szónoklat előtt az evangéliumot magyarul is felolvasta, az első áldozási emlékeket magyar szöveggel állította ki, sőt egyik községben, hol allami iskola van, a tanulók magyar egyházi éneke mellett minden héten hitoktatási órája előtt misét is szolgált. Talan érdeme az is, hogy ugyanezen állami iskolában a hittant magyar katekizmusból magyarul tanította. — Kár valakit támadni még pedig ugy, hogy a védekezésnek útját alljak. — Az ő hibája — ha hibája — az, hogy buzgó katholikus és az állami iskolának tisztjéből folyólag ellenzője, de nem ellensége. Bátran lehet mondani, hogy Muraközben többen vannak azok a papok, kik magyar emberek, mint az ellenkező. Menjünk a Dráva mentén. Ott van a drávavásárhelyi plébános után a perlaki, dráskoveczi ; a Mura mentén a muraszentmártoni, bottornyai, dekánoveczi, kottori és légrádi; középen a tüskeszentgyörgyi. Hisz pld. a perlaki plébánosnak a szt. István ünnep hazafias megtartásáért a perlaki intelligenczia küldöttségileg mondott köszönetet. Egy muraközi származású perlaki káplány a millenniumi ünnepek alkalmával körmenetet vezetett a milleniumi fák megáldására s a megáldás után igazi hazafisagtól áthatott beszédet intézett a horvát hallgatókhoz, kik között csak a tanulókat vezető tanitók voltak magyarok. A mostani perlaki káplány is muraközi származású jó magyar fiu. Van még több is ; Tiiskesztgyörgyön, Dráskoveczen, Bottornyan. Ne dobjunk mindjárt követ a papságra azért, ha az egyházi dolgokban egy varázsütésre nem magyarosithatnak. — Az akarat még a zsidó rabbiban is annyira megvan, hogy bármikor megragadja az alkalmat, hogy magyar hitszónoklatot tartson. A tisztelt támadó urak nézzenek körül, nem találnak-e tős-gyökeres magyar városban olyan izr. imaházat, hol a magyar beszéd a fehér holló iitkaságával vetekszik. Hanem azért kisértsék őket hazafiatlansággal vádolni ! i meg