Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-28 / 9. szám

1901. márczius 14. MAGYAR PAIZS 3 érdemelt kényelemről lemondjon vagy esetleg a családi fészekben meglévő többi gyermekét szűkölködni, nyomorogni hagyja, csak azért, hogy vőm uramnak urhatnámságát gyárno­litsa és istápolja. A szülőknek is bizonynyal nehez vo.t a kezdet. — «Kaparj kurta: — neked is lesz !» Külömben is tapasztalat szerint a jó szülők gyermekeiket sokszor érdemeiken felül is se­gítik és támogatjak bölcs tanácscsal és anyagi jókkal s könnyebb a lelkűknek, ha egy jó falatjukat velük is megoszthatják. Isten és a természet rendelése szerint a férj, — mint a házastársak között az erősebb. edzettebb fél, — egyúttal családfő, kereső, fenntartó és védelmező. A férfi és nő közötti visszonyban : a gyen­gébb félnek az erősebbtől való függése és az erősnek a gyengébb iránt gyakorolt nagylel­kűsége — hozza létre a szép összhangot. Az teszi olyan kedvessé egyrészről a simuló gyá­moltalanságot, — olyan természetessé más­részről a gondoskodó fölényt Szerető feleség bizonynyal készségesen is­meri el a szeretett férfi főlényét és hálásán vallja általa boldognak magát egy kevésbé fényes sors phásisai között is. A szive hajla­mát követett férj pedig soha sem érzendi oly nyomasztónak a családfenntartás kötelmeit, hogy azokat más vallaira hárítani óhajtaná. Édes büszkeséggel töltheti el inkábh a tudat, hogy földi gondviselője azoknak, akik legkö­zelebb állanak szivéhez «s reá néznek, benne bíznak, kezébe tevén le sorsukat, mindent nyugodt s hálás szívvel vesznek, mit bölcse­sége osztogat.» Hisz a szeretet szelíd lelkű bajnoka is azt tanitá fáradhatlanul : «Legyetek tökéletesek, mint az Atya a mennyekben : — szeressétek egymást !» . . . De külömben is, —az egész czikket, — mely elmondott észrevételeimre késztetett — még egyszer emlékembe visszaidézve, azon meg­nyugtató remény vigasztal, hogy a czikk írója nem lelke meggyőződését és valódi érzéseit vetette papírra, hanem a mai materialisticus kor irányelvét és gondolkozás módját akarta csak satirizálni. Akkor : — bocsánat! Dixi et salvávi animam meam. Esküdtszék. (Folytatás.) III. Csütörtök. Egy krajczár. Ezt tehetjük czimeül a mai harmadik tárgy­nak. Kiszelák István erdőőr ivott január 4-én Alsólendva mellett a h'osszufalusi Csipkés csár­dában. Társa volt a többek között Szabó Pál és Kázár Ferencz, a korcsmáros is. Kisze­lák egy krajczárral kevesebbet talált fizetni. Ezért rászólottak, ő visszaszólott még kemé­nyebben. Szabó ki akarta dobni, de Kiszelák a hasába szúrt, s Szabó rögtön meghalt. Ekkor a korcsmáros akarta kivetni, de ennek is a hasába szurkált a késével vagy hatszor, s ez is meghalt, s mindez egynéhány perez müve volt. A kétszeres emberöléssel dr. Schneider Gábor kir. ügyész vádolta. A törvényszéken Strausz Lajos elnökölt. Skoday Aurél és Rohonczy István szavazó birák, s Domby Imre jegyző volt. Az esküdt­szék dr. Hajós Ignácz visszavetési jogának használásával alakult meg a következőleg: Kolczonay Antal, Horváth János, Pataky Sándor, dr. Jámbor Márton, dr. Szigethy Elemér, Gyömörey Vincze, Jusztus Vladimír, Panczer Gusztáv, Takáts Gyula, Tiborcz István, Márkus Ignácz, Sümeghy József. Póttagok: Saáry Gyula és Kern Antal. A tárgyalás reggel 9 órától másnap hajnali fél négy óráig tartott. A közönség lázasan érdeklődött részint a tárgy miatt, részint dr. Hajós beszédeért is. Éjfélig a pitvar is tele volt sűrű tömöttséggel. Újságíró, vagy más érdeklődő jegyezni itt nem jegyezhetett volna, a mi nem épen valami nagy baj, de mégis nem egészen rendes dolog. Minthogy itt az újságírók hála Istennek, még elég szerények, jó volna ha a törvényszéki elnök megelőzné őket, s kérés nélkül is necsak jegynélküli szabad bebocsáttatást, de állandó ülőhelyet is biztositana számukra. Egyúttal , ez példaadás lenne a többi hatóságok, testü­letek es társulatok elöljáróinak is, hogy nem­csak követelni kell az újságoktól ezt és azt, de méltányolni is kell az újságírást, annak is dukál valami, ma már az is tényező. De ez talan nem is tartozik ide. A harma­dik szoba küszöbéről is meghallgattuk 10—11 órakor dr. Hajós beszédét, a mely szép volt, s nem is rossz. Védte Kiszelákot, a kinek vé­delmeznie kellett volt magat, mert megtámad­ták. Gyönyörűen érvelt Szabolcskának a Salz­burgi csárdáról irt jellemző versével, a magyar virtussal, mit a védő, furor hangaricusnak nevezett. Érvelt példákkal is, többek között a tegnapelőttivel is, hogy Szabó Geczy Jánost is felmentették, kit dr. Kele Antal oly fénye­sen védelmezett . . . Azonban szép csatára kelt a védővel dr. Schneider ügyész, s válasza töbszörösen nagyobb és hatásosabb volt, mint különben teljes szabatos vádja. Figyelmeztet, hogy a czifra köntös néha eltakarja a valót: figyelmeztet, hogy rövid ittléte alatt kilencz emberöléssel foglalkozik, s csak eme cziklusban is öt emberölésről van szó ; s figyelmeztet, hogy a tegnapelőtti fel­mentés nein lagyszivüségből történt, hanem azon az elven, hogy : inkább meneküljön 99 esetleges bűnös, minthogy egy esetleges ar­tatlan szenvedjen oknélkül. A közönség nagyrésze reggel 1/ í4 óráig várt az ítéletre. Az esküdtek bűnösnek mondták Kiszelákot, s a kir. törvényszék 6 évi börtönre itéite IV. Péntek. Elnököl Staniszlavszky Adolf, szavazó birák Rutich Sándor és Skoday Aurél; jegyez Csi­szár Sándor. Esküdtek: Dr. Szigethy Elemér, Kunfalvi Rezső, Jusztusz Vladinir, Schütz Sán­dor, Keszli Ferencz, Mörk Ernő, Panczer Gusz­táv, Tiborcz István, Kolczonay Antal, Sümeghy Tivadar, Mattuschek Richárd ; Póttagok : Dr. Ruzsicska Kálmán és Pataky Sándor — Köz­vádló Dr. Schneider Gábor ügyész, védő Dr. Grünvald Samu ; horvát tolmács Kovacsics Ká­roly varmegyei hivatalnok. Mert az eset Tur­schán történt, hol kevesen tudnak jól magyarul. Itt is kocsmázas közt történt, a rault év decz. 27 -én, hogy 1 ivadar Ferencz leszúrta Küczkó Istvánt. Küczkó volt a támadó s ez enyhítette a bűnös büntetését. A védő erőteljes beszéde után az esküdtek főnöke azt jelentette ki társai ne­vében, hogy Tivadar Ferencz bűnös s a törvény­szék 3 és fél évi fegyházat szabott ki fejére. Érdekes hogy legtöbb ilyen eset Lendva vi­dékén fordul elő a vendek között, a hogy Dr. Józsa Fábján s Dr. Brünner Jószef vizsg. orvosok már ismeretes alakok a zalaegerszegi törvényszéken. V. Szombat. A vádlottak padján van a 26 éves Kauffer Hermina, Fábján Mór csácsbozsoki korcsmá­rosnak mostoha leánya, mellette Bodzái Ká­rolyné zalaegerszegi dörzsölő és javasasszony ; harmadiknak állott Fábián Mórné, Hermina édesanyja, aki elmegyengeségben szenved. A história egy kissé illatos s inkább a phantaziára kell bizni a részleteket. Bodzainé anyóka igen furcsa kinézésű s a mult száza­dokban boszorkánypörben lett volna része. Sugják-bugják, hogy még nagyon sok helyen megjavasolta, hogy a kis gyermek amint meg­születik mindjárt meghal, sőt némelyik még születése előtt négy-öt hónappal meghal. — Csacsbozsokon 1900, decz. 8-án született a gyermek s csak egyet nyikkantött, aztan meg­halt. Jelenvolt természetesen' az anyja és a két vénasszony, Dr. Révffy Zoltán kir. alügyész a közvá­doló ; Kauffer Herminát Dr. Keresztury József ügyvéd, Bodzainé javasasszonyt Dr, Grünvald Samu ügyvéd s Fábián Mórnét Dr. Hajós Ignácz ügyvéd védelmezi. — Az esküdtek a következők : Rendes tagok: Tiborcz István, Keszli Fe­rencz, Dr. Ruzsicska Kálmán, Dr. Szigethy Elemér, Hrabovszky Kelemen, Horváth János, Dr. Jámbor Márton, Pánczer Gusztáv, Kern Antal, Schütz Sándor, Mörk Ernő, Márkus Ignácz. Póttag: Rosenkranz József. Staniszlavszky Adolf törvényszéki elnök vezeti a főtargyalást. Kétfelől ülnek : Rutich Sándor és Skoday Aurél bírók. Jegyez Csi­szár Sándor tvszéki jegyző. A tárgyalás eré­lyes élénkséggel megy s a tanukkal gyorsan végeznek is, de a teméntelen orvosszakértők kihallgatása sok időbe kerül s éjfél után l/ el órakor van vége. Dr. Háry István és Dr. Ha­lász Miksa elmondják, hogy a megszületett gyermek ép és életerős volt. Dr. Graner Adolf ellenőrző szakértőnek itt-ott eltérő nézete is volt. Fábiánnénak a hülyeségére nézve is Dr. Háry, Dr. Gráner és Dr. Halász ellenőrző szakértők mondtak egyező és eltérő vélemé­nyeket. Dr Révffy ügyész magas szárnyalással mondja el bevezetését, hogy a keleti nagy álladalmak, Babylon, Róma satöbbi az er­kölcstelenség miatt omlottak össze, ezen a lejtőn van Francziaorszag s ugy latszik erre a lejtőre lépünk mi is, ha idegenkedünk a házassagtól. Mennyi undor és szeny van a mi ' korunkban s csudalatos, hogy e sok szenyet az emberi nemnek épen a szemefénye, az ideális nő hordja össze. Régen máglyára tet­ték az ilyen ^javasasszonyt.* De most a hu­manismus századában élünk, most csak bör­tönt kér a számukra, Dr. Keresztury József védi Kauffer Her­minát, a gyermekölés büntetésétől. Orvosi szakkönyvekből olvas esetet, hogy az asszony néha egész végig nem tudja milyen állapot­ban van. Dr. Grünwald S. védi Bodzainé javasasszonyt. O is a humanismusból indul ki. Nem volt ember, csak gyermek, a kit megöltek. Pláné a törvénytelen gyermek mennyi bajon megy keresztül amig ember lesz. Talán jobb is volt igy. Felette nem is a gólya kelepelt, csak a varjú károgta : kár, hogy született. Nem bizo­nyos tisztán, melyik ölte meg, mentsék fel mindahármat. Dr. Hajósnak az öreg Fábiánné a védencze, de nem sokat törődik vele, védi általában magát az ügyet, melyért itt állanak mind a hárman, védi a nőt, melynek Plató, Sokrates s a többi bölcsek szerint is rendkívül nehéz a helyzete ; a zsidó férfiúnak ez az egyik imádsága : Áldott legyen Jehova a te neved, hogy nem teremtettél asszonynak ; Luther kárhoztatja, aki megakadályozza a természeti ösztönt; Schopenhauer szerint a nemi ösz­tön a legerősebb akarata az életnek, az úgy­nevezett vakösztön. A fényes példák mellett nagy beszédében rátámad arra a visszásságra, hogy az irott törvény örökös harezban áll a természet törvényével — s néha a társadalmi szokásokkal. A mit megkívánunk, arra nem adunk lehetőséget. Kivánjuk a házaséletet s nem adunk rá alkalmat. Mellőzve a coeliba­tust, szól a katonák házasságáról, vagyis an­nak hiányáról. A polgárok pedig iskolákban hivatalokban görnyednek, penészednek 30 évig s göthös korukban házasodnak. — Kéri mind a három felmentetését. A kérdést a törvényszék a három vádlotra külön külön állapította meg, de egy értelem­ben, hogy : Bűnös é X abban, hogy két társával együtt elkövette a gyermekölést ? Az esküdtek megválasztott főnöke Dr. Szi­gethy Elemér éjfél után 1 1/ 2 órakor hirdette ki a határozatot, hogy hétnél több szavazat­tal bűnös az első és másod rendű vádlott, a harmadik Fábián Morné pegig nem. A kir. törvényszék Kauffer Herminát a 284 szakasz alapján a 91. §. alkalmazásával egy évi börtönre itéite. Badzainé javasasszonyt pe­dig a 279. §. alapján a 92. §. alkalmazásával négy évi fegyházra itéite, kikre nézve védőik semmiségi panaszt jelentette be. Fábián Mor­nét a törvényszék felmentette, mire Dr. Hajós a tárgyalás menetén beadott panaszait vissza­vonta. GseVegés csarnoka. Az iparos indulóról és „gyopárról". «Csak a sírban hü az asszony», s én is hütelen voltam magukhoz, kedves olvasóim. De az a «gyopár> szemtelen egy »persóna» egészen a maga részére foglalta le a cCseve­gés csarnokát» és egyre guritgatja benne «a kis hordóját*, — ugy szeretem a gyopárt, mint ennenmagainat — és helyben is hagyom a világ véleményét, hogy ő egy «femme comme il faut® 1 meg azt is megengedem, hogy a 1 a ki nem érti nem baj.

Next

/
Thumbnails
Contents