Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-02-28 / 9. szám
1901. márczius 14. MAGYAR PAIZS 3 érdemelt kényelemről lemondjon vagy esetleg a családi fészekben meglévő többi gyermekét szűkölködni, nyomorogni hagyja, csak azért, hogy vőm uramnak urhatnámságát gyárnolitsa és istápolja. A szülőknek is bizonynyal nehez vo.t a kezdet. — «Kaparj kurta: — neked is lesz !» Külömben is tapasztalat szerint a jó szülők gyermekeiket sokszor érdemeiken felül is segítik és támogatjak bölcs tanácscsal és anyagi jókkal s könnyebb a lelkűknek, ha egy jó falatjukat velük is megoszthatják. Isten és a természet rendelése szerint a férj, — mint a házastársak között az erősebb. edzettebb fél, — egyúttal családfő, kereső, fenntartó és védelmező. A férfi és nő közötti visszonyban : a gyengébb félnek az erősebbtől való függése és az erősnek a gyengébb iránt gyakorolt nagylelkűsége — hozza létre a szép összhangot. Az teszi olyan kedvessé egyrészről a simuló gyámoltalanságot, — olyan természetessé másrészről a gondoskodó fölényt Szerető feleség bizonynyal készségesen ismeri el a szeretett férfi főlényét és hálásán vallja általa boldognak magát egy kevésbé fényes sors phásisai között is. A szive hajlamát követett férj pedig soha sem érzendi oly nyomasztónak a családfenntartás kötelmeit, hogy azokat más vallaira hárítani óhajtaná. Édes büszkeséggel töltheti el inkábh a tudat, hogy földi gondviselője azoknak, akik legközelebb állanak szivéhez «s reá néznek, benne bíznak, kezébe tevén le sorsukat, mindent nyugodt s hálás szívvel vesznek, mit bölcsesége osztogat.» Hisz a szeretet szelíd lelkű bajnoka is azt tanitá fáradhatlanul : «Legyetek tökéletesek, mint az Atya a mennyekben : — szeressétek egymást !» . . . De külömben is, —az egész czikket, — mely elmondott észrevételeimre késztetett — még egyszer emlékembe visszaidézve, azon megnyugtató remény vigasztal, hogy a czikk írója nem lelke meggyőződését és valódi érzéseit vetette papírra, hanem a mai materialisticus kor irányelvét és gondolkozás módját akarta csak satirizálni. Akkor : — bocsánat! Dixi et salvávi animam meam. Esküdtszék. (Folytatás.) III. Csütörtök. Egy krajczár. Ezt tehetjük czimeül a mai harmadik tárgynak. Kiszelák István erdőőr ivott január 4-én Alsólendva mellett a h'osszufalusi Csipkés csárdában. Társa volt a többek között Szabó Pál és Kázár Ferencz, a korcsmáros is. Kiszelák egy krajczárral kevesebbet talált fizetni. Ezért rászólottak, ő visszaszólott még keményebben. Szabó ki akarta dobni, de Kiszelák a hasába szúrt, s Szabó rögtön meghalt. Ekkor a korcsmáros akarta kivetni, de ennek is a hasába szurkált a késével vagy hatszor, s ez is meghalt, s mindez egynéhány perez müve volt. A kétszeres emberöléssel dr. Schneider Gábor kir. ügyész vádolta. A törvényszéken Strausz Lajos elnökölt. Skoday Aurél és Rohonczy István szavazó birák, s Domby Imre jegyző volt. Az esküdtszék dr. Hajós Ignácz visszavetési jogának használásával alakult meg a következőleg: Kolczonay Antal, Horváth János, Pataky Sándor, dr. Jámbor Márton, dr. Szigethy Elemér, Gyömörey Vincze, Jusztus Vladimír, Panczer Gusztáv, Takáts Gyula, Tiborcz István, Márkus Ignácz, Sümeghy József. Póttagok: Saáry Gyula és Kern Antal. A tárgyalás reggel 9 órától másnap hajnali fél négy óráig tartott. A közönség lázasan érdeklődött részint a tárgy miatt, részint dr. Hajós beszédeért is. Éjfélig a pitvar is tele volt sűrű tömöttséggel. Újságíró, vagy más érdeklődő jegyezni itt nem jegyezhetett volna, a mi nem épen valami nagy baj, de mégis nem egészen rendes dolog. Minthogy itt az újságírók hála Istennek, még elég szerények, jó volna ha a törvényszéki elnök megelőzné őket, s kérés nélkül is necsak jegynélküli szabad bebocsáttatást, de állandó ülőhelyet is biztositana számukra. Egyúttal , ez példaadás lenne a többi hatóságok, testületek es társulatok elöljáróinak is, hogy nemcsak követelni kell az újságoktól ezt és azt, de méltányolni is kell az újságírást, annak is dukál valami, ma már az is tényező. De ez talan nem is tartozik ide. A harmadik szoba küszöbéről is meghallgattuk 10—11 órakor dr. Hajós beszédét, a mely szép volt, s nem is rossz. Védte Kiszelákot, a kinek védelmeznie kellett volt magat, mert megtámadták. Gyönyörűen érvelt Szabolcskának a Salzburgi csárdáról irt jellemző versével, a magyar virtussal, mit a védő, furor hangaricusnak nevezett. Érvelt példákkal is, többek között a tegnapelőttivel is, hogy Szabó Geczy Jánost is felmentették, kit dr. Kele Antal oly fényesen védelmezett . . . Azonban szép csatára kelt a védővel dr. Schneider ügyész, s válasza töbszörösen nagyobb és hatásosabb volt, mint különben teljes szabatos vádja. Figyelmeztet, hogy a czifra köntös néha eltakarja a valót: figyelmeztet, hogy rövid ittléte alatt kilencz emberöléssel foglalkozik, s csak eme cziklusban is öt emberölésről van szó ; s figyelmeztet, hogy a tegnapelőtti felmentés nein lagyszivüségből történt, hanem azon az elven, hogy : inkább meneküljön 99 esetleges bűnös, minthogy egy esetleges artatlan szenvedjen oknélkül. A közönség nagyrésze reggel 1/ í4 óráig várt az ítéletre. Az esküdtek bűnösnek mondták Kiszelákot, s a kir. törvényszék 6 évi börtönre itéite IV. Péntek. Elnököl Staniszlavszky Adolf, szavazó birák Rutich Sándor és Skoday Aurél; jegyez Csiszár Sándor. Esküdtek: Dr. Szigethy Elemér, Kunfalvi Rezső, Jusztusz Vladinir, Schütz Sándor, Keszli Ferencz, Mörk Ernő, Panczer Gusztáv, Tiborcz István, Kolczonay Antal, Sümeghy Tivadar, Mattuschek Richárd ; Póttagok : Dr. Ruzsicska Kálmán és Pataky Sándor — Közvádló Dr. Schneider Gábor ügyész, védő Dr. Grünvald Samu ; horvát tolmács Kovacsics Károly varmegyei hivatalnok. Mert az eset Turschán történt, hol kevesen tudnak jól magyarul. Itt is kocsmázas közt történt, a rault év decz. 27 -én, hogy 1 ivadar Ferencz leszúrta Küczkó Istvánt. Küczkó volt a támadó s ez enyhítette a bűnös büntetését. A védő erőteljes beszéde után az esküdtek főnöke azt jelentette ki társai nevében, hogy Tivadar Ferencz bűnös s a törvényszék 3 és fél évi fegyházat szabott ki fejére. Érdekes hogy legtöbb ilyen eset Lendva vidékén fordul elő a vendek között, a hogy Dr. Józsa Fábján s Dr. Brünner Jószef vizsg. orvosok már ismeretes alakok a zalaegerszegi törvényszéken. V. Szombat. A vádlottak padján van a 26 éves Kauffer Hermina, Fábján Mór csácsbozsoki korcsmárosnak mostoha leánya, mellette Bodzái Károlyné zalaegerszegi dörzsölő és javasasszony ; harmadiknak állott Fábián Mórné, Hermina édesanyja, aki elmegyengeségben szenved. A história egy kissé illatos s inkább a phantaziára kell bizni a részleteket. Bodzainé anyóka igen furcsa kinézésű s a mult századokban boszorkánypörben lett volna része. Sugják-bugják, hogy még nagyon sok helyen megjavasolta, hogy a kis gyermek amint megszületik mindjárt meghal, sőt némelyik még születése előtt négy-öt hónappal meghal. — Csacsbozsokon 1900, decz. 8-án született a gyermek s csak egyet nyikkantött, aztan meghalt. Jelenvolt természetesen' az anyja és a két vénasszony, Dr. Révffy Zoltán kir. alügyész a közvádoló ; Kauffer Herminát Dr. Keresztury József ügyvéd, Bodzainé javasasszonyt Dr, Grünvald Samu ügyvéd s Fábián Mórnét Dr. Hajós Ignácz ügyvéd védelmezi. — Az esküdtek a következők : Rendes tagok: Tiborcz István, Keszli Ferencz, Dr. Ruzsicska Kálmán, Dr. Szigethy Elemér, Hrabovszky Kelemen, Horváth János, Dr. Jámbor Márton, Pánczer Gusztáv, Kern Antal, Schütz Sándor, Mörk Ernő, Márkus Ignácz. Póttag: Rosenkranz József. Staniszlavszky Adolf törvényszéki elnök vezeti a főtargyalást. Kétfelől ülnek : Rutich Sándor és Skoday Aurél bírók. Jegyez Csiszár Sándor tvszéki jegyző. A tárgyalás erélyes élénkséggel megy s a tanukkal gyorsan végeznek is, de a teméntelen orvosszakértők kihallgatása sok időbe kerül s éjfél után l/ el órakor van vége. Dr. Háry István és Dr. Halász Miksa elmondják, hogy a megszületett gyermek ép és életerős volt. Dr. Graner Adolf ellenőrző szakértőnek itt-ott eltérő nézete is volt. Fábiánnénak a hülyeségére nézve is Dr. Háry, Dr. Gráner és Dr. Halász ellenőrző szakértők mondtak egyező és eltérő véleményeket. Dr Révffy ügyész magas szárnyalással mondja el bevezetését, hogy a keleti nagy álladalmak, Babylon, Róma satöbbi az erkölcstelenség miatt omlottak össze, ezen a lejtőn van Francziaorszag s ugy latszik erre a lejtőre lépünk mi is, ha idegenkedünk a házassagtól. Mennyi undor és szeny van a mi ' korunkban s csudalatos, hogy e sok szenyet az emberi nemnek épen a szemefénye, az ideális nő hordja össze. Régen máglyára tették az ilyen ^javasasszonyt.* De most a humanismus századában élünk, most csak börtönt kér a számukra, Dr. Keresztury József védi Kauffer Herminát, a gyermekölés büntetésétől. Orvosi szakkönyvekből olvas esetet, hogy az asszony néha egész végig nem tudja milyen állapotban van. Dr. Grünwald S. védi Bodzainé javasasszonyt. O is a humanismusból indul ki. Nem volt ember, csak gyermek, a kit megöltek. Pláné a törvénytelen gyermek mennyi bajon megy keresztül amig ember lesz. Talán jobb is volt igy. Felette nem is a gólya kelepelt, csak a varjú károgta : kár, hogy született. Nem bizonyos tisztán, melyik ölte meg, mentsék fel mindahármat. Dr. Hajósnak az öreg Fábiánné a védencze, de nem sokat törődik vele, védi általában magát az ügyet, melyért itt állanak mind a hárman, védi a nőt, melynek Plató, Sokrates s a többi bölcsek szerint is rendkívül nehéz a helyzete ; a zsidó férfiúnak ez az egyik imádsága : Áldott legyen Jehova a te neved, hogy nem teremtettél asszonynak ; Luther kárhoztatja, aki megakadályozza a természeti ösztönt; Schopenhauer szerint a nemi ösztön a legerősebb akarata az életnek, az úgynevezett vakösztön. A fényes példák mellett nagy beszédében rátámad arra a visszásságra, hogy az irott törvény örökös harezban áll a természet törvényével — s néha a társadalmi szokásokkal. A mit megkívánunk, arra nem adunk lehetőséget. Kivánjuk a házaséletet s nem adunk rá alkalmat. Mellőzve a coelibatust, szól a katonák házasságáról, vagyis annak hiányáról. A polgárok pedig iskolákban hivatalokban görnyednek, penészednek 30 évig s göthös korukban házasodnak. — Kéri mind a három felmentetését. A kérdést a törvényszék a három vádlotra külön külön állapította meg, de egy értelemben, hogy : Bűnös é X abban, hogy két társával együtt elkövette a gyermekölést ? Az esküdtek megválasztott főnöke Dr. Szigethy Elemér éjfél után 1 1/ 2 órakor hirdette ki a határozatot, hogy hétnél több szavazattal bűnös az első és másod rendű vádlott, a harmadik Fábián Morné pegig nem. A kir. törvényszék Kauffer Herminát a 284 szakasz alapján a 91. §. alkalmazásával egy évi börtönre itéite. Badzainé javasasszonyt pedig a 279. §. alapján a 92. §. alkalmazásával négy évi fegyházra itéite, kikre nézve védőik semmiségi panaszt jelentette be. Fábián Mornét a törvényszék felmentette, mire Dr. Hajós a tárgyalás menetén beadott panaszait visszavonta. GseVegés csarnoka. Az iparos indulóról és „gyopárról". «Csak a sírban hü az asszony», s én is hütelen voltam magukhoz, kedves olvasóim. De az a «gyopár> szemtelen egy »persóna» egészen a maga részére foglalta le a cCsevegés csarnokát» és egyre guritgatja benne «a kis hordóját*, — ugy szeretem a gyopárt, mint ennenmagainat — és helyben is hagyom a világ véleményét, hogy ő egy «femme comme il faut® 1 meg azt is megengedem, hogy a 1 a ki nem érti nem baj.