Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-28 / 9. szám

II. év. Zalaegerszeg. 1901. február 28. 9. szám. Egy évre 4 korona Tél évre 2 korona Negyed évre I korona Egyes szám 8 fillér. YAR PAI Szerkeszti és kiadja: BORBÉLY GYÖRGY. Hazai dolgok hirdetése féláron: egy oldal 20 K. Szerk.és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 25. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE. A hegyek kincse. .Hegyeiben annyi kincs van, Mennyit nem látsz álmaidban » Minek? Magyarországnak. Most csak az egyik hegyről teszek emlitést. Legújabb hir, hogy Torda mellett egyik hegyet kezdik kibányászni, czementgyárat csinálnak a gazdag mészhegyből, hol Szind és Mészkő községek vannak 4 — 5 kilométerre a várostól. A város keleti részén óriási sóbánya van. De most pihen. A nyugoti hegyek regék és legendák forrása, a hegyhasadékkal s Szent László hírnevével. Végre rájöttek, hogy a gazdag mész, agyag és gipsz hegygyei is lehetne valamit csinálni. Egy bizottság állott össze, társaságot alakit, s gyárat alapit. A bizottság tagjai: Dr. Szentpétery Lajos megyei főorvos, Lengyel Kristóf ügyvéd, Várady Lajos bányahivatalnok, Csákány Sándor városi hivatalnok, Tóth István magánzó, Geisler Albert megyei hivatalnok és gr. Bethlen Bálint orsz. képviselő, ki a bizottságnak elnöke. Jövő számunkban bővebben elmélkedünk erről a bizottságról, s a magyar föld gazdagságáról, s az iparról stb. Most csak röviden azt emiitjük meg, hogy a bizottság szétküldötte már a czementanyagokról a szakértői véleményt, mely szerint minden tekintetben jó minőségű portlandczement, mely a meszszebb menő igényeknek is teljesen megfelel. A Michaelis-féle főzőpróbát a czement jól kiállja. Szakértők voltak: az állami vegykisérleti állomás főnöke, Fabinyi Rudolf, a budapesti orsz. m. kir. chemiai intézet, s Gedeon és Kont budapesti czementtechnikus. Szétktildötték a tervezetet, mely szerint a vállalathoz kell 300 ezer korona. Ez összeg évenkint 6000 tonnát 600 vaggon mennyiséget gyárt. Eladás: tonnánként 36 korona. Megfelel a piaczi ár 80%-á.nak. Tonnánként üzleti felesleg marad 14 korona 53 fillér. Tiszta nyereséget 76 ezer koronát számitanak. 300 ezer után ez 25'33%-ot tesz. Messze vidéken nincs czementgyár. Előnyösen fel lehet használni a hegy tövében futó Aranyos folyónak, s a szindi pataknak vizi erejét. Szétküldötték febr. 20-án az aláírási ivet is «A tordai Portiand czementgyár Részvénytársaság* részvényeiről, mely szerint, a mai naptól f. é. április 20-ig tart az aláirás. «A részvénytőke 1500 drb névre szóló egyenkint 200 korona névértékkel biró részvényből áll, tehát összesen 300.000 korona részvénytőke lesz.» Ha a részvények aláírása nem sikerül, az aláíróknak 10 nap alatt visszafizetik a pénzt minden levonás nélkül. Ezt a hírt sietősen jegyezzük fel, hogy a kit érdekel, néz /én utánna, s lépjen a részvényesek közé. Jövő számunkban folytatjuk. r Észrevételek. Irta : Németh Elekné Andaházy Irene. (Mult számból maradt ki.) A «Zalamegye» czimü helyi lap 1901. évi 3-ik számában megjelent «Farsangi elmélkedését olvasva, meglepetten akadtam meg a következőkon : «Vagyon nincs, a jövedelmi forrás is vékonyan adja, tehát — hozomány sincs. Csak annyi volna legalább, hogy az a házasulandó ifjú ember a legénykori adj gát fizethetné ki.» Hát ez bizony elég modern felfogás és meglepő közvetlenséggel van megirva. Váljon volt-e a férfi olvasók között olyan, aki ezen nyiltszivuségben titkos gondolatainak, érzelmeinek tolmácsolására talált, és volt-e, aki ennek megszégyenítő hatását érezve, megdöbbent az erkölcsök ilyetén hanyatlása felett ? Teljes meggyőződéssel hiszem, hogy többségben voltak azok, akik az utóbbi álláspontba helyezkedve, elítélik az anyagias gondolkozás ezen revelatióit ! Kitekintve attól, hogy az adósságcsinálás szigorúan véve, a morál-ethika tekintetéb sem teljesen kimenthető körülmény, amennvben természetszerűit mindenkinek a saját karójahoz kellene alkalmazkodnia, — azg esetben pedig, ha akár mások hibájából, akái elkerülhetetlen körülmények parancsa folytanT ezen helyzetbe belekény szetittetetr : ki-ki Saját hibájának következményeit viselni köteles;, Mas szóval : aki adósságot csinálni nem t esteit, az ne rcstelje maga vissza is fizetni azt! Minden csak némileg tisztességesen gondolkodó ember evvel tisztában van és követi is e szabályt az élet rendes hétköznapiasságában. Különös tehát, hogy mégis sok házasulandó fiatal ember, mikor életének ezen válságához közelit, a morál addig hűen követett elveit sutba dobva, — gyakran kivételt tesz s megvárja, — sőt követeli is, hogy előéletének könyelmüségeiért idegen emberek, —leendő após-anyós képében bűnhődjenek — Mi jogosítja fel a házasulandó fiatal embert olyankor ezen kivételes helyzet megteremtésére, miután a morál törvényei minden körülmények között változatlanok! — És milyen természetűek többnyire ezek az adósságok ? —- Ruhakontók, korcsmai számlák, váltó adósságok. Mindmegannyi lefizetett tributumai a személyes szükséglet, önérdek, hiuság, fényűzés, könyelmüség cs igények követelményeinek. -— De még azon esetre is, ha az arra indító okok és körülmények nemesebbek, Khazár földön. Irta: Bartha Miklós. VII. A szuverének. Az uradalmi erdőszemélyzet legfőbb dolga a vadak nyilvántartása. A szarvasokról törzskönyvet vezetnek. Melyik pagonyban hány van? Kivált hány bika? És egyik másik hányas} Ez azt jelenti, hogy hány ága van az agancsának ? De ez könnyű kérdés, mert a meglesett vad ágait hamar megszámlálja a gyakorlott vadász szeme. Nehezebb feladat meghatározni, hogy gyöngyözik-e már az agancs — a mi annyit jelent, hogy durván-ripacsos-e a felülete ? Mert ha nem ? ha sima, ha csak jelentéktelen mélyedések és domborodások vannak rajta, akkor értéktelen, Azt is szükség meghatározni, hogy hány kilógrammot nyom az agancs? Ha nincs tizen felül, nem érdemes a lövésre. Aztán van-e erőteljes és szép koronája az agancs tövének ? Tulajdonképen koszorúnak hívhatnák, de ennek plebejus ize van. Koszorúja lehet minden művésznek, minden költőnek, minden menyasszonynak és minden halottnak. A koszorú tehát közönséges. Vagy dicsőséget, vagy boldogságot, vagy kegyeletet jelent. De a korona más. Az kiváltságot jelent. Ez a fönség szimbóluma, az uralom jele, a hatalom dísze. És mi volna hatalmasabb és fönségesebb, mint egy tizennyolezágas szarvasbika? És annak minden nemzetsége, egész háreme, valamennyi utóda. A kikért kihajt a rügy, megnő a fű, csörgedez a patak. A kik miattt — ha a bőgés időszaka következik, bárczával sem léphet a paraszt az erdőbe s mi is, kik a Firczák és a Névtelen havast másztuk meg, csak ugy kaptunk engedélyt a valóczi erdők átkelésére, ha a cserkész-ösvényről le nem térünk, ha sehol pihenőre meg nem állunk, ha nem viszünk fegyvert, kutyát magunkkal és szigorúan tartózkodunk a hangos beszélgetéstől Mert a szuverén szarvast nem szabad ám családias mulatságában megzavarni. Már pedig szuverén. A német Bund herczegségei közül igen sok, igen boldog lett volna annyi földdel, a mennyiben itt a szarvas az ur. Az ural hegységen és a Kaukazuson iniien ni'ics is hasonló allapot egészen az Atlantióceánig. Kétszázezer hold a szarvasok számára! Ez az övék. A fa érettük nő, a fü érettük zöldül, a forrás érettük bugyog, a tisztviselői kar érettük van. Van-e gazdagabb ország hazánknál, mely ekkora területet képes a kulturától, a munkától, az embertől elvonni s a szarvasoknak ajándékozni ? De nincs is olyan gyöngyöző agancs, olyan koronával és olyan sulylyal, mint Bercgben és Máramarosban. Még a Bakonyban sincs ; még Szlavóniában sincs. Sehol sincs, csak az Uraiban és a Kaukázusban. Ám nincs is olyan szegény, elesett, éhező, nyomorult nép, mint itt, sem a Bakonyban, sem Szlavóniában, sem a Karston, mely pedig terméketlen, sem az Uraiban, mely pedig ősvadon. Ilyen a cseh beamter Wirtschaft. Hogy nyugalma, csöndje, biztos otthona legyen a szarvasnak: nem bántják az erdőt. Nem bántva az erdőt, egyetlen kenyérkeresetétől zárják el a népet. Mert a szarvas — az valami. Egy szép lövés: brávur; egy szép agancs: disz; egy kemény bőgés: zene. Mi ehez képest egy ruthen ? —- Paraszt. A vadászat egyre-másra két hétig tart íMegjelenik néhány Schwarzenberg, Kolowrát, Lichtenstein. Mindenik kivonul a számára fentartott pagonyba a maga leibjágerével. Aztán bevonul. Elmondjak egymásnak kalandjaikat. Egyforma valamennyi, Tavaly is igy volt, tavaly előtt is. Jövendőben is igy lesz. Semper idem. De megint csak elmondják. Weisst du? Kolossál. Weisst du ? Sapperlott! Hogy mindezt elmondhassak jó havanna füstjében, sziporkázó kandalló világánál ; ezért a beámterhad hetvenezer ruthent éhínségre kár hoztat. Mert kétezer hold erdő jöhetne ott évenként állandó vágás alá. Patakokat kellene szabályozni ; vízraktárakat építeni; csúsztató vállukat összeállítani; rönköket úsztatni; gereblyék^: csinálni az uszó fa felfogására; fűrészeket berendezni, méterfát vágni, fuvarozni, hamuzsirt főzni, bányakat nyitani, faragó mühelyekat berendezni, szerszámgyárat épiteni és igy