Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-21 / 8. szám

2 MAGTAR PAIZS J 901. február 21. kereskedő urak pénzt? Felelet: 4V», legföljebb 5%-ra. És mennyiért adják ki

5 Felelet: legkevesebb 8%-ra. A törvény ugyan azt mondja, hogy a kamat 8°/o-on felül nem mehet; kevesebb lehet, de több nem. Nos, hát a takarékos urak kamatlábának minimuma a maximumnál kezdődik. Látszik a sokféle tartalékalapból, a •feleslegéből, hogy adhatnák ők olcsóbban is a pénzt, (akkor urak maradnának) de hiszen ők nem az emberiség javát szolgálják ; a takarékok ma üzérkednek, zsebre dolgoznak és versenyre kelnek egymással azért, hogy melyiknek mérlege záródik a legtöbb fölösleggel. Mert nekik az a dicsőségük, az az életczéljuk, hogy mentül többet kivonjanak az emberiség zsebéből, azokéból, a kik megszorultak. Micsoda czim illeti meg azokat, a kik igy a felebarátjaik szorultságát kihasználják ? Tessék csak mindezekből levonni a czimet, mert mi nem akarunk fgorombák» lenni. Hát nem lehetne azt az olcsón kapott tőkét valamivel olcsóbban adni a mainál ? Lehetne bizony. Csakhogy persze akkor nem növekednék a tartalékalap, a póttartalékalap és nem ugorhatnék évenkint a 100 frtos névértékű részvény 20 — 25 frttal. Aztán nem lehetne a <jólszámitó» tisztviselőknek 200—200 korona jntalé- ! kot adni; nem lehetne pénzintézeti palotákat emelni, sőt az intézeti szolgát sem lehetne uniformisban járatni. A megszo- I rult embereknek ugyan jobb dolguk lenne, de mit törődnek a «pénzkereskedő urak» az cember»-rel! Menjünk tovább ! Szeretnők azt is tudni, hogy a takarékos urak miért nem nyugtázzák a váltók után fizetett kamatokat ? Szeretnénk egy ilyen czédulácskát bemutatni a világnak, de hát eddig a takarékok még ilyent nem adtak a kamatozó közönségnek. Mi ezeket a czédulácskákat roppant fontosaknak tartanók pedig, sőt egyenesen gavallér-dolognak tekintjük és a szeplőtelen tisztaság nevében elvárjuk, hogy ez a jövőben igy legyen. Mert ujabban a zálogintézetekre ráparancsoltak, hogy minden teljesített kamatfizetést rávezessenek a zálogczédulára, cselekedjenek hasonképen a takarékpénztárak is. Mert jelenleg pl. sohasem tudja a mai nyugtátalan rendszer mellett azt az ember, mikor mástól küldi be a törlesztést, hogy a pénztvivő szolgáló inkorrekt-e vagy a takarékos urak kamatlábai hosszabbak a törvénynél. Mert valakiben hiba van, az bizonyos. Nyugtázzanak hát a takarékos urak okvetetlen ezentúl. Simplicius ur okvetetlen vegye rá erre a klienseit! Tegyék meg önként. És ha nem tennék meg?! . . . Akkor a közérdek, a köznyugalom, szóval az ország jóvoltáért kénytelenek leszünk országos törvényt hozatni rájuk. Ha a zálogházos urakat meglehetett rendszabályozni, a zabolátlan takarékoknak is lehet parancsolni. De mi egyebet is akarunk. Állami ellenőrzést, gyakori felülvizsgálgatást is akarunk a takarékpénztárak fölé. Az állam minden intézmény fölött gyakorolja a felügyeleti jogát, a közérdek szempontjából gyakorolja itt is. Vagy pedig állítson az állam takarékokat, adjon olcsó hitelt. A regálejogot az állam monopolizálta, vegye át és váltsa meg ezeket is. Váltsa meg a törvényhozás igy a polgárok nagy zömét a teljes pusztulástól. Szabadítsuk ki magunkat a karvaly körmei közül, törvényhozás utján, ha már nem használ a takarékos uraknak a «modortalanul suhogtatott ostor». Menjünk tovább ! Mivel ámítják és csendesítik a takarékok a társadalmat? Azzal, hogy a túlságos fölöslegükből 2 — 3 száz frtot adogatnak évenkint jótékony czélra. A más pénzéből adják és mégis a takarékok díszelegnek vele. Ne adjanak inkább semmit, de ne is vegyék ki épen a megszorultak zsebéből. Legyen a «fölösleg » szegény, ez válna becsületükre. Ekkor isrenis, humanistáknak tartanók őket. o ' Addig? . . . Eh, mi nem akarunk gorombáskodni. Reméljük a megtérést. X. Esküdtszék. A zalaegerszegi kir. törvényszéken az ez évi első esküdtszéki főtárgyalást febr. 18-án Kedden kezdették meg. Erre az ülésszakra több tárgy esik. Ezen a héten csak a három elsőről adhatunk számot. Minthogy a «Magyar Paizs» most hoz először esküdtszéki tárgyalást, megemlítjük, hogy a törvényszéki óriási nagy épület csak olyan középkori labyrintus szerkezettel van felépítve mint más bürokratikus épületek. Ember el nem igazodik benne. Annyi benne a folyosó, mint a mai rendszerben a paragrafus s olyan csavargosak mint a paragrafus. Nem is nagyon régi igy az épület. A Bachkorszakban építhették, Erről mi nem tehetünk, hanem azt helyesen jegyzi meg minden ember, hogy a főtárgyaló terem igen kicsiny ebben a nagy, nagy épületben. A milyen szép a közönségtől, hogy érdeklődik s tódul a végtárgyalásra : annyira nem szép a teremtől, hogy nem fogadja a vendégeket illő tisztességgel. Egy némelyik leül, a többi csakkogy egymás nyakára nem hág. A terem hivatalos része sem igen nagy — az esküdtek, ügyvédek és vádlottak részere. Az esküdtek közül legfeljebb négy ember nézhet szemtől szembe a vádlottal és tanuskodókkal. Pedig az esküdteknek leginkább az arczon keresztül kell vizsgálniok a vádlottnak és tanúnak lelki állapotat. Erre az ülésszakra a következő esküdtek valának kisorsolva : i Rendes esküdtek: Dr. Mányoky Gyula ügyvéd Tapolcza, Kunfalvy Rezső tanár Zaieegerszeg, Kieska Ferencz intéző Csáford, Nagy József ügyvéd Alsőlendva, Saáry Gyula földbirtokos Diszel, Márkus Ignácz kereskedő Sümeg, Mattjasovszky Vincze pénztáros Alsőlendva, Sümegi József tanitó Csabrendek, Sümegi Tivadar ispán Sümeg. Schütz Sándor kereskedő Zalaegerszeg, Kolczonay Antal föerdész Monostorapáti, Szanvéber József földbirtokos Baksa, Rozenkrancz József korcsmáros Zalaegerszeg, Surgót Miksa ügyvéd Sümeg, Raszter Sándor gyógyszerész Zalaegerszeg, Horváth Győző földbirtokos Lenti, Faller József tanitó Zalaegerszeg, Gyömörey János földbirtokos Ukk, Mart Pál gazdálko.dó Zalaegerszeg, Hrabovszky Kelemen erdőgondi>ok Alsőlendva, Kern Antal fögymn. tanár Zalaegerszeg, Panczer Gusztáv mértékhitelesítő Sümeg, dr. Jámbor Márton ügyvéd Zalaegerszeg, Tatócs Gyula tanár Sümeg, dr. Ruzsicska Kálmán tanfelügyelő Zalaegerszeg, Pataky Sándor utbiztos Sümeg, Jusztu9z Vladimir intéző Zalalövő, Mörk Ernő erdész Gyulakeszi. — Helyettes esküdtek : Matuschek Richárd tanár Zalaegerszeg, Keszli Ferencz asztalos Zalaegerszeg, dr. Szigethy Elemér ügyvéd Zalaegerszeg, Papp Fereucz árvaszéki jegyző, Nagy Sándor bír. lomé. Hát ez ? Ez is. És amaz ? Az is. Valamennyi, mind az uradalomé. Különös. Hiszen ezek jobbágyok voltak; felszabadultak ; szántóföld, rét, legelő, erdő jutott az osztályrészükbe. Hol hát a község-határ ? Hol a föld, melyet ez a nép müvei ? Tul az erdőn ! Értitek ? Nem az uradalmi erdő van tul a község határán, hanem a határ van tul az erdőn. Imitt-amott a hegyszakadékokban. Letarolt omladékok között, Meredek oldalokon ; a bérezek gerinezhátán. A hol leginkább dul a vihar s legvészesebben ordit a farkas. Messze a községtől 2—3 órányira, félnapi járásra, úttalan utakon, hid nélkül való árkokon, tul a hegyen, tul a bérczen, tul a sziklán — ott van a ruthén község határa Az uradalmi erdő pedig itt van a község nyakán ; benyúlik a templomig, a szilvafáig, a pitvarajtóig, Szörnyű egy rendezés. Ha beszalad a borjú, a tyúk, a malacz : titalmas erdőben járt s nagy annak a büntetése. Ha levág a gazda egy dorongot, hogy eltörött lőcsét pótolja : kihágást követett el. A hatóság kérlelhetetlen. Az uradalom keze messze elér. Ha ölében rőzsét hoz a fiu, hogy tüzet gyújtson, mert beteg anyját rázza a hideg: ez is kihágás, melyért lakolni kell. Epret, gombát ha szed a kislány : megfogja a kerülő, letépi fejéről a kis ruhát, elveszi kezéből a kis korsót. Kérdezősködtem Klenóczon, Virnyitrén és más községekben. Nem egy embert kérdeztem ki, hanem többeket, külön-külön, Igy kaptam azt a hihetetlen adatot, hogy a ki rőzsét, málnát, epret, gombát, szedret akar az uradalmi erdőben gyűjteni, annak személyre szóló bárczát kell váltani. Az ellenőrzés oly szigorú, hogy az apát a fiu, a testvért a testvér nem helyettesitheti. Málnáért, eperért, szederért, gombáért egy bárcza ára 100 fillér. A bárcza csak egy napra érvényes- Rőzsőbárcza 80 fillérért kapható, de ez csak egyszeri hozatalra jogosít és csak száraz ághulladékra és csak annyira, a mennyit a hátán elbir. Budapesten olcsóbb a tüzelő anyag, mert egy félmázsa poroszkőszén ötször annyi meleget ad, mint egy hát rőzse. Van-e ennél nagyobb istentelenség ? Schönborn gróf ezt nem tudja, Pedig bizonyára meg van a számadási tételekben a málna, eper és gomba-szedésből befolyó jövedelem. De ezt más szokta felülvizsgálni. A grófnak sejtelme sincs, hogy talán éppen a füstölgő havanna éprésző kis leánykák nyomorult keresményét rövidítette meg. Sok jót halottam róla, úgyis mint úrról, úgyis mint emberről, De alkalmazottjai nem kímélik sem nagy uri, sem emberi hírnevét. Ha kímélnék : más rendszert alkalmaznának. Ismertetésemben előkelő helyet foglal el az a sorozat, mely vádként nehezedik erre a hitbizományra. Legyen minden olvasóm azzal tisztában, hogy ezen vádak közül egyikkel sem terhelem Schönborn grófot. Minden suly azokra nehezedik, a kik nevében cselekesznek, s a kik őt nem világosították fel a nép helyzetéről. Majd, ha sor kerül a mentési munkálat jellem zésére, alkalmam lesz megírni, hogy Schönborn gróf minő előzékenységgel nyuj tott a földmivelési kormánynak segédkezet, Miként a belső telkeket, ugy a községhatárt is uradalmi erdő veszi körül. Kilépni a községből, vagy kilépni a határról, annyi, mint belépni a hitbizomány erdejébeEz a roppant erdőség kizárólag vadászati czélokat szolgál. Erdő-üzem ebben a kétszázezer holdnyi rengetegben jóformán semmi sincs. Napokig bolyongtam négyes fogaton, lóháton, bérkocsin ezen erdőségek aljában, völgyületeiben, gerinczein és csúcsain. De alig láttam vágást ; ültetést is csak egy kis területet, gőzfürész telepet egyet sem. Itt nincs kultura. Főerdősz, erdősz, erdővéd, gyakornok, kerülő, az alkalmazottaknak az a nagy sokasága — lengyelek, moEvák. csehek, németek, szlovének majdnem valamenyien — csupán a vadászatok sikeréért léteznek. Őrzik, gondozzák, élelmezik, nyilvántartják a vadat, Füvet kaszáitatnak télire; itató válukat, csorgókat, medenczéket csináltatnak. Ahozértők a Pürschsteigok (cserkész-ösvények) összes hosszát ezekben az erdőségekben kétszáz kilóméterre teszik. Ezen gyalog és lovagló ösvények jókarban tartása is az erdőszemélyzet hatásköre. (Folyt, köv.) €