Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-14 / 7. szám

1901. február 14. MAGYAR PAIZS 3 Ezzel egyidejűleg ugy a kormányra, mint a nagy közönségre is felette nagy kötelességek hárulnak. A kormánynak első és elengedhetetlen kötelessége az ország különböző vidékein megfelelő szamu, s a mai kor igényeinek megfelelő ipari felső szakiskolákat felállitani, hogy azon törekvő iparosaink, kik magukat szakmájukban tökéletesen kiképezni akarják, mindezen ismereteket itthon is megszerezhessék. E mellett csak javukra szolgál egyeseknek, ha szerzett tudásukat a külföldön is tapasztalataikkal gyarapítják. Kiválóan segítenie és gyámolitania kell különösen azon iparágakat, melyek nálunk vagy elmaradva vannak, vagy nem műveltetnek, holott azok müvelésére meg vannak nálunk a szükséges anyagok. Segítenie kell anyagilag is a hazai ipart, s az ipari szövetkezeteket. A vasúti tarifák leszálitásával is sokat lehet az iparon lendíteni. De még is legfőbb az önálló vámterület felallitása. Hadd legyünk egyszer mar mi is urak a saját por tánkon. Addig is állítson fel, minden magyar vámsorompót ott a hol lehet, szivében, lelkében, s tegye meg azt, mi e téren tőle megtehető. Csakis is igy fejlődhetik a magyar ipar . . . Közönségünknek pedig nagyobb jóakarattal és szeretettel kell felkarolnia és támogatnia, mint eddig, mindazon iparterméket és termelést, ami magyar; azon biztos öntudatban, hogy ez által nemcsak az iparososztály, de az egész ország jólétét is közvetlenül és közvetve előmozditja. Le kell szoknia azon rossz szókásáról, hogy mindcnt mihelyt az hazai, csak ócsárolni, fumigálni és gyalázni tud akár van reája alapos ok, akár nincs. Mindnyájunknak tudnunk kell azt, hogy országunk kereskedelmi mérlege mindaddig passiv lesz, országunk pedig szegény marad, míg országunk ipar állammá nem alakul át, mi csak az összes tényezők öntudatos és kitartó munkálkodása folytán érhető el. Es ha mindnyájan igazán akarjuk : elérjük!.. . Dr. Kele Antal. (Folyt, köv.) Szövetkezeti ügyek. Levelezés. A szövetkezet közgyűlése. A megalakulás közgyűlésén kívül ez volt az első közgyűlés, a tényleges munkás évnek — tulajdonkép csak öt hónapnak a közgyűlése, 1901. február 10-én delelőtt 11 órakor volt az elemi iskola termében. A közgyűlés megtarthatására elég 30 tag. Jelen volt azonban 70 tag. Legtöbben voltak Bagódról és Gutorföldről. Dr. Kele Antal elnök megnyitja a közgyü lést üdvözölve a nagyszámban megjelent tagokat, Előterjeszti a mérleget, melyet már közölt volt a «Magyar Paizs s felolvassa a működésről és állapotról a jeleutést, melyet most közöl a »Magyar Paizs». Kiterjeszkedik azonban az elnök szóbeli magyarázatokra is megnyugtatva a közgyűlést, hogy ámbár nekünk nemcsak ellenfeleink, de ellenségeink vannak, báránybőrbe öltözött farkasok, akik utonutfélen, még a hírlapokban is öltögetik nyelvöket sőt gyanúsítanak — de mindezek csak okvetetlenkedések, s bármint törjék azok magokat idegességökben : szövetkezetünk naprólnapra rohamosan halad s rövid időn virágzásra jut, csak egy kis összetartás kell és félelem hiány ; csak ne tántorodjanak a tagok. Hiszen az a kétszáz néhány korona pár havi gazdálkodás, nem sok ugyan magaban, de büszkén el lehet mondani, hogy ez a szövetkezet valamint első az országban, mint olyan, mely a magyar iparpártolásának hazafiságán áll: aképen gazdaságilag egyetlen az országban, mint a melynek egy fillér adósága sincs S Váltót még nem irt alá S nem is akar irni. — Jelenti, hogy ujabban Gutoríöldről és AlsóBagodról 80—80 tag je'entkezett mintegy 120—120 részvénynyel s fiók felállítását kérik. Igy most az ezer részvény jegyzését már meg is haladták a tagok. — Jelenti végre, hogy az árjegyzék készen kinyomatva rendelkezésére van ingyen a tagoknak. A jelentést éljenzéssel veszik tudomásul s Czebe Károly tag indítványára a közgyűlés Dr. Kele Antal elnöknek fáradhatatlan munkásságáért, rendkívüli áldozat készségéért és önzetlenségeért jegyzőkönyvileg hálás köszönetet szavaz. E köszönetben az elnök részesíteni kívánja Tikk László tagot, Péterffy József jegyzőt, az üzletvezetőt és a «Magyar i Paizs»-t, kik neki segítségére valának. A «Magyar Paizs -t nyomban meg is választják a szövetkezet hivatalos közlönyének. Erre megválasztották a tisztviselőséget a következőleg : Elnök Dr. Kele Antal, alelnök Németh Gábor csácsi plébános. A 9 tagból álló Igazgatóságot az alapszabály szerint három tag kisorsolása után következőleg alakították meg: Bedő Vendel, Borbély György, Czebe Károly, Kaiser Vilmos (Bak), Kasznár Márton, Kiss Lajos, Lányi Kálmán, Makray Sándor (Egervár), Németh Elek. Póttagok-. Bácsay János, Göndöcs Antal és Mihalovíts Béla. — Fel ügyelő bizottság : Dr. Zarka Zsigmond, Friedrich István, Polgár János és Tikk László. Jegyző Cs Péterffy József. A közgyűlés felhatalmazza az Igazgatóságot, hogy a kért fiókokat felállíttathassa s ha jónak látja és amikor jónak látja, a boltot nyílttá tehesse mindenki szamára. Elhatározta a közgyűlés, hogy a kik a mái naptól fogva, a közgyűlés után fognak részjegyeket venni, minden 20 koronás részvényre még egy koronát tartoznak fizetni, vagyis egy koronával megdragitja a részjegyeket. Erre a közgyűlés véget ért. A jegyzőkönyvet Németh Elek és Kiss Lajos hitelesitik. — látó. A „Zalaegerszegi közp. fogy. és értékesítő szövetkezet" igazgatóságának jelentése 1900. jul. 22-töl, deczember 31-ig. Tisztelt közgyűlés ! A Zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet mult évi működéséről szóló jelentésünket következőkben terjesztjük elő : Az 1900. évi ápril. 22-én megtartott alakuló közgyűlés után az igazgatóság a szükséges lépéseket minden irányban azonnal megtette. A czéget a zalaegerszegi kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróságnál 2911/P. 1900. sz. a. bejegyeztette, az ügyviteli szabályzatot kidolgozta, az üzlethelyiséget a zalaegerszegi plébániai épületben igoo. évi jun. 30-tól, 1906. jul. 31-ig terjedő időre kibérelte, a bolti felszerelést az előbbi bérlőtől jutányosán megvette, s a még szükségeseket elkészíttette, a mai kor igényeinek megfelelőleg átalakíttatta, az igazolványt, bélyeg, dohány és italmérési engedélyt megszerezte, a szükséges személyzetet, még pedig az üzletvezetőt biztosíték-nyújtás mellett fölfogadta, a szövetkezeti pénztárost, ellenőrt és könyvelőt, valamint, a napibiztosokat is megválasztotta, még pedig akképen, hogy a megválasztott 26 napibiztos az előre meghatározott sorrendben teljesítette volna teendőjét, mindegyik egy hétig egy fél év alatt. A mennyiben egyik vagy másik a megjelenésben akadalyozva lenne, ezen esetekre 4 póttag is választatott. A magyar bolt, mult évi jul 22-én nyílt meg, hol csak a tagok vásárolhattak az alapszabályok értelmében, kivéve a dohányt, bélyeget és váltó űrlapot. A czégbejegvzés alkalmával szövetkezetünknek 174 tagja volt, 306 üzletrészszel. A tagok hétről-hétre folytonosan szaporodtak, ugy, hogy decz. 31-en a meglevő tagok száma 360 volt, 744 üzletrészszel. Számecz Károly megyei árvaszéki ülnök 1900. május 16-án meghalt, Ferenczy József csendőrfőhadnagy Zalaegerszegről Brassóba, Vörös Péter m. szolga pedig Zalaszentgróthra helyeztetett át, a tagok sorából kiléptek, s igy töröltettek. Molnár Ferencz helybeli czipész, kötelezettségének többszöri felszólítás daczára sem felelvén meg; a tagok sorából 1900. jul. 12-én kizáratott. Tóth János könyvelő, állásáról lemondván, helyette egy fizetéses könyvelő választatott meg aug. végén, ki azóta kifogástalanul teljesíti kötelességet. A kezdetben megválasztott napibiztosok közül többen kevés érdeklődést és ügybuzgalmat tanúsítván az ügy iránt : az igazgatóság 1900. nov. 10-én a buzgóbb tagok sorából 7 rendes és 2 pót napibiztost választott oly képen, hogy minden napibiztos a hét egyik előre meghatározott napján teljesiti az ügyviteli szabalyzatban meghatározott teendőjét, kik azóta buzgón teljesitik kötelességüket. Évi rovancsolások és leltározások. Az igazgatóságnak kezdettől fogva egyik legfőbb gondját képezte az ellenőrzés. Az eladás kezdetben szelvényekkel történt és az áruk csak a hitelbe való vásárlás alkalmaval jegyeztettek a bevásárlási könyvbe, utóbb pedig, midőn állandó fizetéses könyvelő alkalmaztatott, azóta minden áru, mely a boltban eladatik, a feljegyzési könyvbe azonnal beiratik, mely eljárás utóbb avval tökéletesittetett, hogy az állomány és az eladás a kettős könyvvitelnek megfelelőleg tételenkint és naponkint is kittint ettetik. Ezen tárgyi ellenőrzés a legtökéletesebb, mit e téren elérni lehet, melynek segítségével a szövetkezet vagyona allandóan nyilván tartatik, s rovancsolás alkalmazásaval nemcsak a tiszta vagyon tudható meg, de a legcsekélyebb hiány is konstatalható. Ez az eljárás a bélyeg, dohány és váltóürlapoknál nem alkalmaztatik azért, mert ezeknél meglévén határozva az eladási százalék, az ellenőrzés magából a megrendelési könyvből is, rovancsolás folytán biztosan eszközölhető. Ily rovancsolást az igazgatóság többször foganatosíttatott. Először, 1900. évi aug. 20-án, mikor a pénztár megvizsgáltatván, abban a pénztári többlet 23 K. 29 fillért tett ki, melyre nézve Krisztovácz Miklós volt üzletvezető és neje magukat igazolni nem voltak képesek, de ezen többlet nem származhatott másként, minthogy a meghagyás ellenére block nélkül is adatott el áru. Másodízben 1900. évi szept. 23-án több tag jelenlétében a dohány és bélyeg-pénztár vizsgáltatott meg, mikor 34 K. 49 f. hiány mutatkozott, mely összeg azonban, a volt üzletvezető és neje fizetéséből azonnal levonatott. Ennek folytán az igazgatóság, nem bízván az előbbení üzletvezetőben az összes áruk azonnali leltározását rendelte el, mit azonban Krisztovácz Miklós volt üzletvezető makacsoskodása első izben huzavonájával meghiúsított ugyan, de az igazgatóság azonnal intézkedett, hogy a leltározás egy megbízott szakember, a könyvelő, a volt üzletvezető és egy napibiztos jelenlétében foganatosittassék, mely leltározás 1900. évi okt. 13-án megkezdetvén, szakadatlanul folytattatott, s okt. 20-án teljes befejezést nyert azzal, hogy az áruknál a kezdettől fogva alkalmazott szigorú ellenőrzés folytán hiány nem mutatkozott, sőt többlet volt, de a dohány és a bélyeg-pénztárnál 259 K. 63 f. hiányzott, miért is Krisztovácz Miklós üzletvezető és neje állásuktól azonnal elmozdittattak, a hiányzó összeg egy része fizetésükből azonnal pótoltatott, a fenmaradott részt pedig Krisztovácz Miklós és neje 1900. nov. 9-én lefizették, mely összeg a szövetkezeti pénztárba beutaltatott. Uj üzletvezetőnek ifj. Kleinhempel Karoly választatott meg, biztosíték nyújtása mellett. Végül 4-szer: Hogy a vagyoni kimutatás annál hűbb legyen az év végén deczember 29., 30. és 31-én az összes áruk leltároztattak, a könyvek lezárattak, a pénztárak, az összes bevételek és kiadásokkal együtt gondosan megvizsgáltattak, s minden rendben találtatott. A tagok folyton-folyvást szaporodván : több oldalról azon óhaj nyilváníttatott, hogy a boltA „Zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesitő szövetkezet" a főtéren, a plébánia épület mellett van.