Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-14 / 7. szám

1901. február 14. MAGYAR PAIZS 3 Ez nem szavazza meg. Mert vannak gyengéi némely embernek. Sértett hiúság, boszuállás stb. van elég, annyi, mint a gaz, s mint a muszkatövis. Szóval nem szavazza meg. Ebéd alatt elmondja az édes papájanak, a ki a másik banknak elöljárója. Ikszipszilon elmegy a másik bankhoz. Mosolyognak rajta. Hogy mer idejönni ! Hiszen tegnap a másikból is kidobták. (Pedig ezt nem is volna szükséges tudni, minthogy az ok;it sem tudják.) Nem jó ez a nepotiznus, mondja: Barangoló. Farizeusok és Írástudók . . . (Válasz egy fogadatlan prókátornak.) A «Zalavármegyei Hirlap* f. é. február 9-iki 6. számában egy fogadatlan prókátor, ki szövetkezetünknek nem tagja, foglalkozik szövetkezetünknek 1900. évi julius 22től decz. 31-ig szóló mérlegével, valamint nyereség- és veszteség-számlájával, s adja az ártatlant, mint hajdan szimulálták ugyan ezt Krisztusnak farizeusai és írástudói, és megmondja, hogy mi nem tetszik neki mérlegünkben, s a báránybőrbe öltözött farkas «nagyon örülne, ha hatalmas czáfolatban részesülne*. Nem tet-zenek pedig neki: a téritmények, az irodai felszerelések, nyomtatványok stb., s a czégbejegyzés és hirdetésért fölvett összegek, s felsóhajt: «Szegény felesleg (251 K 70 f), mennyire törpülsz le, ha aggályaim igazak! A mint mondtam, szeretném nagyon, de nagyon, ha magam é- a közönség tájékoztatására a szövetkezet vezetői kifogásaimat alaposan megezáfolnák.* Bár a mérleg megvizsgálására, jóváhagyására, vagy kifogására egyedül a közgyűlés és a bíróság jogosult, s így minden fogadatlan prókátornak számadással nem tartozunk, s ha bár a közgyűlés a mérleget, valamint a gyereség- és veszteség-számlát egé«z egyhangú lelkesedéssel, minden ki• fogás nélkül f. é. február 10-én elfogadta, mindazonáltal tekintve oupán szövetkezetünknek érdekét a fogadatlanul prókátoro -kod jnak a következő felvilágosításokat adom meg. A mérlegnek legfőbb kelléke, hogy a leltár, s a rendesen vezetett könyvek főösszegeinek, s a valóságnak megfelelő legyen, mely rendesen két oldalt vesz igénybe, tehát számla-alakot ölt, melynek bal oldalára az aktiv vagyon, jobb oldalára pedig a passiv vagyon egyes tételeinek csoport összegei jegyeztetnek, a két oldal közötti különbség folytán mutatkozó tiszta vagyon, vagy vagyonhiány feltüntettetik. Másik kelléke továbbá a mérlegnek, hogy abban nem szokás hossza-- elbeszéléseket irni. — Ezért abban az egyes tételek lehető rövidséggel jegyeztetnek be. — A jogosult érdeklődőknek az alapul szolgáló okmányok, leltár, könyvek stb. teljes felvilágosítást nyujhatnak. De térjünk a dologra. Nem érti a mi «jótevönk», hogy először is mit jelentenek a téritmények? S az ő «józan eszes, egy kettős könyvvivő megkérdezése utón, azt mondja, hogy a téritmény sehogysem lehet vagyon. Mindenesetre okosabban tett volna, ha nem egy • kettős könyvvivőt*, de engem kérdez meg, vagy megkérdezte volua Halassy borbélyt és Weiser Szidóniát, kik ezen téritményeket készpénzben, bér- és adó fejében, minden negyed évben pontosan fizetik. Azon bolthelyiséget, melyet mi most a magyar bolt részére bírunk azzal a helyiséggel együtt, melyet Halassy borbély bír, Weiser Szidónia pedig egy kisebb helyiséget, Kohn Salamon és Weisz Regina még 1894. augusztus 1-töl 1906. julius 31-ig. Utóbb, midőn ezeknek az «üzlet» rosszabbul ment: albérletbe adták egyik helyiséget Halassy borbélynak, egy kisebb helyiséget pedig Weiser Szidóniának, kik ezért természeteden bért fizetnek. — így sem boldogulhatván : az egész bérletet, ugy a mint bírták, 1900. január 16-án átadták Löwinger Miksánénak, ez sem boldogulhatván itt, az egész bérletet szövetkezetünk vette át tőle. Mí a szerződésben felsorolt egész bérletért, bérösszegért, s egyéb kötelezettségekért felelősek mi vagyunk a plébániának, s fizetjük is az egész összeget, Halassy borbély és Weiser Szidónia pedig a nekik albérletbe elődeink által kiadott helyiségekért járó bérösszeget, adót, pótlékot stb. visszafizetik, megtérítik. Hát ezek azok a téritmenyek. Kár volt értök ennyit irni. 2-szor. Azon kérdésére, hogy «hát minek figoral azután későbben árukészlet leltár szerint 10340 K 11 f». — Hát erre az igazán naiv kérdésre c=ak azt felelem: mert a meglevő áruk beszerzési áron ennyit érnek. 3-szor. Nehezményezi továbbá, hogy irodai felszerelések, nyomtatványok stb. czimen, miért vettünk fel vagyonképen 613 K 62 fillért. Erre is csak azt felelhetem, mert ezeknek a beszerzési ára és nyomdai költsége nekünk csak ennyibe került, de azok sokkal nagyobb értéket képviselnek. A szükséges irodai könyvek mellett 1900. decz. 31-én készletünkben volt még 3800 drb üzletrészi okmány és 1600 drb bevásárlási könyvecske, összesen 5400 drb. melynek mindegyikéért az alapszabályok 8. §-a szerint a tag 20—20 fillért tartozik fizetni, s igy c^ak ezeknek az értéke is 1080 K, ha azok egymás után kiváltatnak. — Hát az egyéb szükséges könyveket stb. a szél hordta, ezek vagyont nem képeznek ? 4-szer. Kifogásolja a czégbejegyzés é'. hirdetésért feltüntetett 167 K 20 fillért. A czégbejegyzéssel bizonyos jogok járnak. (Lásd a törvény különféle intézkedéseit.) A jogok is vagyoni értéket képviselnek (iparigazolvány, bélyeg, dohány, italmérési engedély, czégbejegyzés), melyekuek megszerzése pedig meghatározott készpénzkiadással jár. (Lásd a bélyegtörvényeket.) Az üzleti időszak elején ezekbe befektetett készpénz nekünk vagyonunk volt, s ezen megszerzett jogok nekünk most is vagyoni értéket képviselnek, sokkal nagyobbat természetesen, mint azok mennyi készpénzünkbe kerültek. AUitom, hogy vagyoni helyzetünk tényleg és valóságban : sokkal kedvezőbb, miként ezt a mérlegünk feltünteti, nemcsak a 3. pontban említett Oknál fogva, hanem azért is, I mert üzleti felszerelésünket olcsón vettük, lelkes szövetkezeti iparos tagjaink részint ingyen, részint oly olcsón dolgoztak, hogy azok tényleg többet érnek, mint mennyit értük kifizettünk, de mi a mérlegbe csupán azon összeget vettük be, amennyibe nekünk azok tényleg kerültek, s igy • szegény feleslegünk* nemcsak hogy nem törpül össze, hanem az nekünk a fentebb előadottak alapján nagyon értékes alapot képvisel, s felette büszkék vagyunk e »szegény fölöslegünkre* azért, mert mi, kifizetve az összes felszerelésünket 5 hónapi kezdetleges vesződség után 251 K 70 f tiszta felesleget tudtunk felmutatni, akkor a • Magyar köztisztviselők fogyasztási szövetkezete*, melynek 1859 tagja volt 1899. évben, a mely a mult évben 6677 j frt 73 kr tiszta nyereséggel zárta le az 1899-iki évet, — 1893-ik évben, midőn megkezdte működését, s mely évben 334,894 forint 44 kr évi összforgalma volt, a megküldött kimutatása szerint egy árva krajezár tiszta haszna sem volt, hanem 1894-ik évben a tiszta haszna volt 10 frt, 1895-ben : 551 frt 98 kr ; 1896-ban 636 frt 15 kr ; 1897-ben : 5528 frt 56 kr ; 1898-ban : 6658 frt 56 kr. Ez biztatóul szolgá'hat édes mindnyájunknak. Szövetkezetünknek gyors fejlődése egyébkent is unikum a szövetkezetek történetében 1 Összetartással és kitartással : nagy eredményeket érhetünk el! Ha már annyira kíváncsi «jóakurónk» (?!) a mi néhány hónapi működésünk tiszta hasznára, miért nem számitotta ki s miért nem számitja ki a meglevő adatok alapján. r-sz'ór, hogy szövetkezetünk tagjai mennyit nyertek az által, hogy tiszta hamisítatlan árut, pontos lelkiismeretes kiszolgálás mellett olcsóbban kaptak ? (s mint azelőtt ezeket kapták ?) 2-szor. Mekkora az a haszon, mit a nem szövetkezeti tagoknak is szereztünk az által, hogy szövetkezetünk a tisztességes árképződésre befolyást gyakorol, s egyes áruknál azonnal észre lehetett venni a nagy változást? 3-szor. Mekkora lesz a haszna és hatása a magyar boltnak akkor, ha ott — nemsokára — mindenki vásárolhat ? 4-szer. Mekkora az a haszon nemzetgazdászatilag, mit a magyar bolt a magyar ipartermékek hathatós támogatása és pártfogása által s általában erkölcsileg is okozott ? Ha mindezeket kiszámítja lelkiismeretesen, akkor hiszem, hogy fölöslegünk, illetőleg az okozott haszon nem lesz szegény de gazdag! Adja az Isten, hogy az mindig gazdagabb legyen ellenségeink és fogadatlan prókátoraink boszuságára ! A nemzet ébredez, gondolkozik és cselekszik! . . . Okosan teszi. Pirkad a hajnal, s hiszen, bogy felvirrad a magyarnak . . . ha a megkezdett uton okosan halad s kitartóan összetart. Summa summarum : Si tacuisses . . . Dr. Kele Antal, szövetkezeti elnök. Heti hirek. Polgármesterünk az iparosok érdekében. Várhidy Lajos polgármester a napokban Budapesten járva a minisztériumokban, városunk és vidékünk iparosainak helyzetéről beszélt s a megélhetésnek valamelyes segélyét, forrását sürgette: gyárat, a kisemberek szövetségének a segítségét stb. A minisztériumban jóindulatu választ adtak, de elébb valami tervezetet várnak. A polgármester bizonyára értekezletet hiv össze, hol első dolguk lenne valamely gyár sürgetése, mert nincs a mi megyénkben semmi, még házi foglalkozás sincs. A vármegye közgyűlése. Febr. 11-én kevesebb tárgyú közgyűlése volt a vármegyének, mint máskor, ugy, hogy 12 órára el is végezték a tanácskozást. Dr. gróf Jankovich László főispán a megnyitó után jelentette a tárgysor előtt, hogy a küldöttség élén részt vett az Inkey László temetésén, s a vármegye nevében koszorút helyezett a ravatalra, A vármegye részvétét jegyzőkönyvbe irták, s a családhoz is megküldötték. Kifejezte a vármegye a részvétét az ugyancsak most meghalt Partsetits Ottó cs. és kir. százados emléke iránt is, a ki nem volt ugyan bizottsági tag, de a palini méntelep ozztálvparancsnokaként hasznos közgazdasági ember volt. A fontosabb tárgyak közül a következőket említjük meg. A megyei tisztviselőket illető temetkezési járulék ügyében szabályrendeletet alkotnak. Pártolják Bars varmegye feliratát, s szintén feliratot küldenek a földmivelés és kereskedelmi miniszterhez a mesterséges borok ellen. Az 1902. őszén Pozsonyban rendezendő II. mezőgazdasági országos kiállítást erkölcsi támogatásban részesiti a vármegye. 50 koronás alapító tagja lett a vármegye a szombathelyi közigazgatási körnek, 50 koronás alapító tagja lett a gazdasági munkás és cselédsegély pénztárnak is és Í00 koronás alapitó tagja lett a budapesti bölcsészet hallgatók segitő egyesületének. Hymenhir. Hajgató József zalaegerszegi adótiszt jegyet váltott Bierbauer Teruska kisaszszonynyal Bierbauer József rabasömjéni vendéglős kedves leányával, A társaskör utóbbi gyűlésen a következőket vették fel a tagok soraba : Farkas József, Németh József, Salamon Gyula, Kovats Ferencz, Kováts János, Hajgató József, Juhász Gyula, Janzsó Sándor, Domokos Pál. Iparvédö pártoláí. A társaskör február 9-én este rendszeresített felolvasó estélyeit folytatva élvezetes és tanulságos időtöltést rendezett. Dr. Halász Vilmos három szebbnél-szebb költeményt szavalt, s nagy tetszéssel fogadták a jelenlevők, Záborszky József, a kör másodelnöke terjedelmes dolgozatot készített az iparpártolás különböző fajairól, s hatásos előadását a nagyobbrészt iparosokból álló tarsaság nagy élvezettel hallgatta és megtapsolta. Részleteket közlünk belőle a «Magyar Paizs»ban. A felolvasásokat kéthetenkint folytatja a kör szombaton este 6—8 óra között, s nem társasköri tagokat is szivesen elvár az estélyekre. Ez alkalommal is voltak többen, kik nem tagjai az egyletnek, igy pl. Lusker János, Lusker Jánosné, Dergats Karoly, Dergáts Károlyné, Hajgató József, Heincz János, Németh József, Zsuppán Gergely, Lendvay József, Gerencsér N., Wapper Ferencz, stb. Felolvasás után Szalóky Géza vendéglősön volt a sor, a ki asztalt teritett, s pompás borral látta el a vendégeket. A zalaszentbalázsi mulatságra, melyet a Kisiparosok javára s a Tanitók háza javára rendeznek, Zalaegerszegről többen kimennek szombaton délután 3 órakor a gyorsvonattal. Köszönet nyilvánítás. A zalaegerszegi takarékpénztár részv. társaság a zalaegerszegi elaggott iparosok alapjára 20 koronát volt szives adományozni, mely nemes szivii adakozásért hálás köszönetét fejezi ki az Elnökség. Meghívó. A dr. Jankovich László gróf védnöksége alatt álló zalaegerszegi szegény gyermekek karácsonyfa egylete évi közgyűlését 1901. évi február 24-én d. u. 3 órakor az elemi iskola egyik földszinti termében fogja megtartani, melyre az egyleti tagok az alapszabályok 15. §-a értelmében ezennel tisztelettel meghivatnak. Tárgy : 1. Titkári jelentés az egylet 1900. évi működéséről. 2. Zárszámadás bemutatása. 3. A válásztmány indítványa az évi 72 fillér tagsági dijnak 1 koronára való felemelése iránt, s ebből kifolyólag az alapszabályok 7. §-ának módosítása. 4. Indítványok. Zalaegerszeg, 1901. február hó 12. Ruzsics Károlyné elnök. A zalaegerszegi nőegylet közgyűlése nem mint jelezve volt 17-én, hanem e hó 24-én lesz. A zalaegerszegi zsidó ifjúság az építendő izr. templom javara márczius 2-án tánczestélyt rendez. Bővebben a jövőkor. Adomány. A zalaegerszegi takarékpénztár részvénytársaság az országos vörös kereszt egyesület zalaegerszegi fiókja részére 20 koronát adományozott. Az egyesület nevében a kegyes adományért ez uton mond köszönetet Skublics Jenőné, egyesületi elnök. A gelsei iparos ifjúság f. é. február 16-án Gelsén Vadászy Dezső vendéglői helyiségében a helybeli iskola javára zártkörű tánczvigalmat rendez, melyre az érdeklődőket meghívja a Rendezőség. Belépti-díj : Személyjegy 80 fill., családjegy 1 kor. 60 fillér. Kezdete este fél nyolez órakor. Tekintettel a jótékony czélra felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A honvéd gyalog ezredek póttartalékosai 8 heti katonai kiképeztetésük végett, nem mint eddig márczius hóban, hanem jövőben október hó 6-ára fognak behivatni a 105000. számú honvédelmi miniszteri rendelet szerint. A ki szereti a rizlingbort, s szölöt is akar venni, meg van az alkalom. Az egerszegi hegyen egy jó területen vehet szölöt. A részleteket megmondja a kiadó. SzerK. levele. Cs. Zalaegerszeg. Helyes az észrevéte'. S azt tartom, hogy tekintetbe kell venni minden észrevételt, megjegyzést stb. De mégis aprólékosságig, szörszálhasogatásig menni, azért nem helyes, mert több időt veszt vele az ember, mint a mennyit ér az e.edménye. Itt is pl. igen szőrszálhasogatónak tartom azt a megjegyzést, hogy az ipartestületi közgyűlésen nem volt Cséber-párt, csak egy többség, melynek Cséber volt a szószólója„ Hiszen ez mindegy, sőt az első kifejezés a szószólóra megtisztelőbb, de legalább is semmiesetre sem kisebbítő. Másodszor, a vendégjog megsértéséről nem a "Magyar Paizs* beszélt, hanem a Gyűlésen az ellenfelszólalók; az újság csak lemásolta hiven a gyűlés menetéf. Ha figyelmesen olvassuk az újságot, meg kell látnunk beune, mit mond maga-magától az uj^ág és mit másol! Harmadszor, aiiár az arczkép lefestéséről, akár