Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-14 / 7. szám

II. év. Zalaegerszeg, 1901. február 14. 7. szám. Egy évre 4 korona Fél évre 2 korona Negyed évre I korona Egyes szám 8 fillér. MAGYAR Szerkeszti és kiadja: BORBÉLY GYÖRGY. Hazai dolgok hirdetése féláron : egy oldal 20 K. Szerk.és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 25. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE. Kiállitás. (I.) Az iparpártolás mozgalmához tar­tozik a kiállítások rendezése is. A kiállitás a legbecsületesebb, a leg­igazságosabb reklám. Ez nem megengedhető reklám, ez kötelesség. Az iparpártolás mozgalmában három tényezőre kell nehezedni: a kereskedőre, az iparosra és a nagy közönségre. Száz­szor hangoztattuk, hogy miért ? hogy a kereskedő saját hazájának a terményét, saját honfitársainak a készítményét igye­kezzék forgalomba hozni ; hogy az iparos igyekezzék erős munkát végezni, feleljen meg pontosan a várakozásnak és ne csigázza az árakat; harmadszor, hogy a közönség ne fényiizösködjék, kérjen a kereskedőtől hazai portékát, elégedjék meg iparos polgártársának a készítmé­nyével, ezt vásárolja és fizesse is ki stb. Közbevetve mondva, nagyon messzire és mélyére mehetnék a dolognak, ha ez utolsó mondatba elegyedném. Mert min­den egyéb csak ostoba ámítás és ürügy. Az egyik igazi nagy oka a bajnak, hogy szegény iparos embereinknek ki kell fizetnünk rögtön a portéka árát, ő nem várhat, még kevésbé koczkáztathat. Ez a mindennapija, a tenyere munkája. Neki nincs bankja. Nem ért az uzsorához, csak az igazságos munkabérhez. Az is annak a rendje, hogy a mikor veszünk valamit, akkor fizessük is azt meg. igen ám, de könnyebb ugy vásárolni, ha nem fizetünk. A kereskedők könnyű utakon garma­dába behoznak ide mindent, ördögöt poklot, nyakravalót és olmützi pogácsát, s adják — ingyen. Vagy ki nem látott már életében vigéczet ? Ha azt mondjuk, nem vásár­lunk, mert nincs pénzünk, szemtől-szembe kikaczag, s bolondnak tart. Hiszen ő, azt mondja, nem is pénzért adja, csak a nevünket irja fel. S így megyünk bele botorul a vásárba. Szegény Széchenyi, nem tudott megtanitani minket a hitel tudományára. Nem nekünk való ez. Más a hitel az erkölcsi téren és más a hitel a gazdasági téren. A gazdálkodásban amúgy is könnyelmű magyart még könnyelműbbé teszi az a per longum et latum féle üzleti hitel. Úsznak is gaz­dáink földjei mint kis szigetek a hitel nagy tengerében. De, mondom, nem akarok ebbe most beleelegyedni. Pedig ez az egyik leg­igazibb oka a magyar iparpártolás hiá­nyának. Hanem e helyett ürügyül mit emleget­nek ? Uton-utfélen ordítozzák, hogy azért nem kell a magyar készítmény, mert ez nem elég finom, nem elég jó, stb. Szeb­bek, jobbak és finom;'.' a kü'fölrliek. Nem igaz. Százszor mondtam és ezer­szer mondom, hogy hazugság. Egyik itt szebb, a másik ott finomabb, de nekünk mindenik itthon a legjobb. Különb harmat nem hull más országok rétjére sem, különb füvet nem eszik a külföldiek juha sem, finomabb keze nincs más népek hölgyeinek sem, hogy a gyapjút szebben meg tudnák szőni, fonni, varrni, mint a magyar asszony. Ész, erő, ügyesség nem hiányzik itt, csak a balsors tartja torkunkon a kézit. De hát mutassuk meg, hogy le tud­juk rázni a nyakunkról. Petőfiként a balsors is csak félénk eb módjára ugat, de a bátraktól szalad. Szembe kell szál­lani mindennel, még az ördöggel ís. Csaholó eb ez is. Szedjük össze erőnket. Mutassuk meg, mit érünk. A magyar iparpártolás ellenségeit győz­zük meg kézzelfoghatólag. Szedjük össze mezőgazdaságunk terményeit,füvét, halát, madarát. Gyümölcsét és állatját. Gyűjt­sük össze iparos munkásainknak minr 1 y "" nemű készítményét. Mutassuk m tak i r a kereskedőknek, mutassuk mc-i ,....,,. olt szive=. közönségnek, mit terem a magyai mit talál fel a magyar ész, s mit tud készitni a magyar kéz. Hátha belé szeretnek. Csináljunk kiállításokat. Minél többet. A kiállításnak nagy és nemes czélja van. Megismertet a természet és a szel­lem kincseivel Még ennél is többet tesz. Versenyre hivja az embereket. Mindez egyik erős segítsége a magyar ipar-pártolásnak. A zalavármegyei magyar iparvédő­egyesület tervbe vette, hogy a vármegye részére egy mezőgazdasági termény és ipark iállitást fog rendezni. A bizottság terveket készit a helyre, az időre, és a mikéntre nézve. A szűkebb bi­zottság az egyesület választmányából telik ki, de másokat is felkér a tanácskozásra, javaslatok tételére, sőt örömmel veszi a Khazár földön. Irta: Bartha Miklós. VI. A jó földesúr. Balról, az ősbükk-erdőség egyik kúpján tornyos kastélyt látsz messziről. Uj épület, melyet Schönborn Ervin gróf ő magassága építtetett. «Seine Durchlaucht». Mert mediati­zált família, autonom családjoggal és házas­ságszabályozó hatalommal. Majdnem uralkodó nemzetség. Ha fenség volna, uralkodó volna. De esak magasság. Csak ? Ez nem — csak ! Ez nagyon is sok. Jussa van a felséggel piketiiozni és bár­melyik főherczeggcl kettősben sörözni. Tör­vényes leánya nem lenne morganatikus feleség, ha mindjárt Habsburghoz menne is férjhez. Ha még léteznék a német Buiid, ott ülne Frankfurtban a Churfürstök mögött, a Mark­gráfok mellett, a Reichsunmittelbargráfok kö­zött. Ez a kastcly, kétszáznegyvenezer katasz­tralis hold hitbizományi birtok fölött uralkodik. Kerek számban 24- négyszög mértföld ; vagyis 13B0 négyszög kilóméter. Ha csak magára állana : negyvenkét kilométer volna a hossza és harminczkét kilométer a szélessége. De benne esnek a fölszabadult jobbagy községek telkei és határai. Mintegy százötven község. Nem nagyok, dc százötven ! Együtt ezekkel az enc'iavékkal kitesz a birtokteríiiet legalább 40 négyszög mértföldet. Tehát nagyobb, mint Árva, Esztergom, Moson, Ugocsa, Csanád, Liptó-vérmegyék külön-külön. Másfél akkora, mint Turócz-megye, Alig kisebb Győrnél, vagy Abauj-Tornánál. Saját megyéje Területéből majdnem kétharmadot foglal le. Ilyenformán ki az ur Beregmegyében ? Ma­gyar honos-e ez a nagy ur ? Nem. Tud-e magyarul ? Nem. Köteles-e azért a hazáért katonáskodni f Nem. Uradalmi tisztjei ma­gyarok-e ? Nem. Kié volt ez a birtok, mi­előtt idegen kézre került ? A Rákóczy .Fe­renczé. íme egy nagy darab az ország testéből, melynek kormányzása, igazgatása, szelleme, érdeke kívül esik a hazán ! A birtok befolyása két választó kerületre terjed ki. Beszélik, hogy a Tisza alatt a végrehajtó bizottság elnöke ilyen levelet irt a főmagasságu urnák : Kérem méltóztassék megjelölni, hogy kit akar képviselőnek ? Ha más jelöltje nincs, hajlandó-e György Endrét elfogadni ? Ennek az idegen urnák tehát a Házban is van két votuma. A vármegyében a hányat akar. A nagy birtok nagy áldása lehet a vidék­nek ; de lehet nagy átka is. Ha a müvelés belterjes; ha emberséges a tisztikar ; ha ma­gára veszi az uradalom a cselédek, napszá­mosok egyházi és iskolai terheit — egyszó­val, ha érzi a tulajdonos és a kezelőség azon közkötelességek etkikai kényszerét, mely a nagybirtokkal együtt jár : akkor egy ilyen latifundium, akár hitbizományi jellege van, I akár szabad birtok, nagy jótétemény a népre. A kinek milliói bankókban, értékpapírok­ban kamatoznak, az nem ismeri a jótettek igazi örömeit. Lehetnek házi szegényei, a kiket megsegít s a kiknek hálálkodása kelle­mes pillanatot szerez. Tehet jelentékenyebb alapítványt és a hírlapok megezikkezik. Ez is jól esik bizonyára. Ha gyakran ismétli is­tennek tetsző kegyes adományait s ha poli­tikailag nincs pártbélyegzés alatt: báróvá, sőt a főrendiház tagjává is kinevevezhetik; tagja lehet a Nemzeti Kaszinónak: tarokkozhat miniszterekkel, generálisokkal, grófokkal; be­választják a delegáczió hadügyi bizottságába s udvari ebédekre kap meghívót. Mi ez azon földi és mennyei gyönyörűség­hez képest, a mit egy nagybirtokos élvez, ha boldog és jól szituált nép veszi körül ? Tanyáról tanyára kocsikázva, ha látja a cse­lédség vidám gyermek seregét s tudja, hogy ezek a bazsarózsa arezok neki köszönhetik a szint, az erőt, a mosolyt. Mindenik tanya egy jól rendezett szép kis község. A kényelmes udvarházban az ispán családja lakik. Nagy világos szobák, beárnyé­kolt tornácz, díszes bokrok a lak előtt. Benn elégedett háznép. Szemben az iskola ; mellette a tanító la­kása. Szép sorrendben a számadók, béresek, kerülők, juhászok, kanászok, csikósok, gulyá­sok lakásai. Valamennyinek veteményes kertje, gyümölcse. Egész utczasora a dohánykerté­szeknek és megtelepült feleseknek. Aztán a kovács, a bodnár, a kerékgyártó, az asztalos, az ács. Amott az állatorvos, a gépész, a kasznár. Ezekhez járul a központi tanyán az

Next

/
Thumbnails
Contents