Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-19 / 51. szám

1901. deczember 5. MAGY A R PAIZS 3 és jajgatása. Am az efféle csekélységek, nem sértik, a hivatalfőnökök fülét. Tűzoltók orsz. szövetségének feladata. Az orsz. tűzoltó szövetség e tekintetbe sokat tehetne. Hiszen fővédnöke az uralkodóház legnépszerűbb tagja, József főherczeg Ó Fensége, a ki jó Í zivével, népünk ii ánt, szeretetével érdeklődik bu.gólkodik s tesz amikor csak feltárják előtte az akczióba lépés szükségét. Elnöke orsz. gyűlési képviselő. Minden két évben az ország különböző részén három évtized óta kongresszust tart. E kongresszusokkal s a szövetség erőteljesebb intenzivebb befolyásával, már évtizedek ót?, előbb kellene, hogy álljon a tűzoltóság ügye. Ám de ugy látszik, a szövetség is megelégszik nagyon is apró eredményekkel. Szárnyalása nem törekszik magasra. Egységes csa\arok adminisztratív nton is elintézhető vitája, rangjelzés az egyenruhákon. bankett és dinom-dánom meríti ki a cselekvés történetének egész sorozatát minden kongr eszszus alkalmával. A kebli gyűléseken napi rendre kerülő reformokról és eredményeiről is hiába keresünk napi lapokban tájékoztató tudósítást. Mi volna az orsz, tűzoltószövetség legelsőbb teendője ? Én, miután a kolozsvári (üzoltó egylet parancsnokságának panaszkodó levele a kezemben van, csak várobunkról, szűkebb hazánkról, az erdélyi részekről szólok. Az orsz. tűzoltó szövetség megkellene, hogy keresse a kultuszminisztert, hogy a közép isk. 7—8 osztályában, a tanítóképző, a kereskedelmi iskola két felsőbb osztályában, a tűzoltó gyakorlatok rendszeres oktatását vezesse "be. Az egyetemen tűzoltó csapat létesülését mozdítsa elé, a növendékeknek ne csak könyvből tanítsák a tíizoltászatot, mint a hogy néhány iskola igazgató óhajtotta, mert úszni a pádimentumon, még eddig nem tanult meg senki. Lelkiismeretes vezetés mellett a tüz eseteknél kell őket gyakoroltatni. Nem kell félteni az ifjakat fg}'-egy víz-sugártól. Hiszen nem az a feladata az iskolának, hegy sápadt, bátortalan, szellőtől ésesőcsepptől is félő, kávéházi lényeket neveljen, hanem az a feladata, hogy a gyakorlati élet számára eiőteljes edzett, munka biró a veszélyekkel számét vetni tudó s azt leküzdeni bíró férfiakat alakítson az ifjakból. A kormány és a miniszterek kötelessége Az orsz. tűzoltószövetség a többi minisztériumokat is meg kellene, hogy nyerje azzal, hogy a cs. és k. katonaság a m. k. honvédség, a dohánygyárak és egyéb állami gyárak, keresk. vállalatok és intézetek mind alakítsanak tűzoltó csapatot.Egyetlen iparvállalatot, vagy iparost sem lenne szabsd állami'ag segélyezni addig, a mig ki nincs mutatva, hogy a vállalat munkásai gjakoilott tűzoltók, vagy pedig a segédkezésre ajánlott iparos a gyakorlati tüzoltászatban, mint szakképzett egyén tevékeny részt vesz. A tűzoltóság ügye falun. Főleg "Kolozsmegye egyes községeiből gyakran betévednek kolozsvári házakhoz kéregető parasztok, a kik elégett falubeliek részére, a megye vezetője által aláiiott, gyüjtőivekkel alamizsnát kél nek. Ez nem valami épületes és szép dolog, de fájdalom, ugy látszik szükséges. Én jobban örülnék, ha azokat az ép testű falusi parasztokat ott látnám, a mint a faluban ügyelnek a fecskendőre, a tömlőkre, a hordókra egyébb tűzoltó szerekre, hogy jókarban legyenek s ezeket tisztogatnák, gondoznák, hogy ne legyen fennakadás, ha kiüt a tüz. Pár évvel ezelőtt, fájdalom, csak elvétve lehetett találni olyan községer, a hol a tűzoltó szereket használható állapotban tartották volna. Nem gondolt ;elük senki. Ha baj volt, bezzeg bánkódtak, tépték a hajukat de mar keső volt. Ari a, hogy szomszédaik tűzvész által megtámadott házát siessen oltani a falusi gazdf, gondolni sem akar. Minek ? Hogy elégesse a esizmáját? Hogy elpiszkolja vasásinapi fehér ingót? Egy fiatal szolgabíró éjjel 11 (rakor, mikor fél község már lángban égett, az ágyak alól és a boglyák alól húzta ki a csendőrség segélyével a parasztokat s kergette őket vizet hordani, fecskendőt nyomni. A tűzvész és a falusi tanitó. Egy nyári délután egy másik községbe a fecskenc!őkkel akkor érkeztünk, midőn egy sor ház és melléképülete már lángokban állott. Az egyetlen cselekvő intelligens ember, a jegyző váltig buzgólkodott, de nem tudott minden háznál rendelkezni, és nem is sokat értett a tuzoltászat gyakorlatához. Egy udvaron egy csomó népség kórusban síit, zokogott a szemlátomást keletkező romok láttára. Tüzkárosult férfiak, asszonyok, leányok vegyest csinálták a bus haugversenyt. Az udvaron bő vizű kut volt, kézzel lehetett meríteni. Körülötte egy tuczat cseber, mit a községbeliek raktak oda. Nem veit vezető. Nem használta ezeket senki. Pillanat alatt páronkint beosztottam őket a csebrekhez, felosztottam a munkát s foglalkozás közben elfeledték a sírást, szürkület előtt pedig a tüzet is csillapítottuk. Ekkor jött ki az igazgató tanitó, a ki augusztusi vakáczió lévén, lefüggönyözött ablakok mögött pihenés közben nyugodtan s a cselekvésre irányuló kötelességérzet minden gondolata nélkül hallgatta a kis falu vészharangját. Csak a tüz lokalizálása után jött ki és nagyon sajnálta, mikép korábban nem tudta, hogy községüket szerencséltetjük. Gondoskodott volna ozsonnáról. A magyar népoktatás rendszerét a nélkül, hogy sejtelme lett volna, mekkora gunynyal illette eme szavaival! íme, az egész ország előtt nem habozom nyil vánosan hirdetni, hogy abban, mikép a Magyar birodalom szegényebb néposztályának vagyonából évente átlag 38 milliót a lángok fölemésztenek, része van Magyarország iskoláinak ós része van ama tanácsosoknak is, a kik a tantervből kirekesztik a tüzo'tóság gyakorlati oktatásait. Abból a 38 millió évente veszendőbe menő tőkéből, ha 5 milliót évente a tűzoltóság fejlesztésére áldoznánk, a károkat redukálni lehetne 10% ra. A tűzbiztosítás és a tüzol'óság. Szvacsiná Géza kir. tanácsos polgármester által e hó 16-án egybehívott banketteu az önkéntes tűzoltóság anyagi segítése érdekében elhatároztatott, hogy a biztosító intézetek megkerestetnek az iránt, hogy kolozsvári jövedelmük arányában támogassák az egyletet. Két évvel ezelőtt ugyan ezt a megkeresést javaslatomra, a közgyűlés határozatából a tűzoltó-egylet is intézte az egyletekhez. Tudtom szerint ennek akkor nem volt eredménye. Az „Adrián" kivül egyik intézet sem nvujtott a tűzoltó egyletnek támogatást. Nagy eredményt ma sem remélek. Ennek okát a biztosítási intézetek tultengésében látom. Annyira elszaporodtak ma már, hogy vidékről alkalmi ügynökeik helytelen felvételekkel számolnak be, csakhogy valami illetékhez jussanak. A becsapott szegény gazdákat pedig ezek alapján a:; intézetek némelyike igazságtalanul pereli s a székelyföldről vagy egyéb távoli vidékről kolozsvári bíróság elé hurczoltatják, igy teszi szegényekre nézve még keservesebbé, a sokféle teher által valóban keserűvé tett életet. A tűzoltó egyletek mint orsz. biztosítási szövetkezet. Kétszeresen szolgálnák a humánizmust s önmaguknak is jó szolgálatot tennének a tűzoltó egyletek, ha országosan szervezkednének hogy kebelükben tüzbiztositási szövetkezetet alakítsanak, melynek a fővárosban lenne a központja ós minden városi, vagy községi tűzoltóság ez országos hálózatnak lenne egy szerve. Ekkor volna elegendő pónz fecskendőre s minden egyébre. Ma még könnyen keresztül vihetnék az egyletek ezt a tüzbiztositási szövetkezetet, mert most még minden egyletben kellő számban található a vezetésre képesített intelligenczia. Az orsz. tűzoltó szövetség kellene, hogy ezt a dolgot a kezébe vegye és megindítsa. A tűzoltó egylet orsz. tüzbiztositási szövetkezete egyike lenne az ország legnépszerűbb intézményének. Rövid idő alatt oly erős organizmussá fejlődnék ez, a melyre, ha a társaságok rászórnák a pokol minden tüzét, még ezzel sem tudnák elhamvasztani. Nem ma adok én ennek hangot először. Tavaly ősszel az „Ellenzék" hasábjain ugyanezt már hangoztattam. Kötelező tűzoltóság. A kolossvári önkéntes tűzoltó egylet anyagi bajait a kötelező tűzoltóság beállisásával vélik elenyésztethetni. Erre én kénytelen vagyok tagadó választ adni. A kötelező vagyis kényszer tűzoltóság egy faluban vagy egy mezővárosban keresztül vihető, de Kolozsvárt nem. Próbát cettek ezzel a 70-es években és 1887 tájékán is. A szabályrendelet végrehajtásához a nyomtatványokat is mind elkészítették. A végrehajtás elől azonban ki kellett térni s az egész szabályrendelet irott malaszt maradt. Igazságtalan dolog volna az — hogy Kolozsvárt teljesen vagyon nélküli ifjak, kiknek az érvényesülése elé száz és száz féle egyéb akadály — amúgy is járul, — egészséget, —időt, erőt, ruhát áldozzanak fel a tűzoltás körül csak azért — hogy humánus cselekedeteikért és buzgóságaikórt értelmetlen és rosszakaratú emberek részéről gáncs, guny és méltatlan kritika tárgyai legyenek. Vagy pedig ők, kiknek többnyire semmi eléghetőjük nincs, fizessenek évente 4 frtot, azért hogy abból bevándorolt, szegény törzs polgáraink elkótya-vetyólt vagyonából többszörös háztulajdonossá emelkedett, közterheink hordozása alól más oldalokon is kibujkáló viriliseink elóghetőit megmentse a város. Igazságos alapon uj tűzoltási szabály rendelet. Egyéb tekintetben én is hozzá járulok a szakosztályok tegnapi gyűlésének lendjón felmerült ama propoziczióhoz, hogy uj tüzrendészeti szabályzat és uj tűzoltósági szervezet létesüljön. Kívánom azt, hogy ez teljesen igazságos alapokon történjék. Nevezetesen a városi tűzoltóság kölségeihez valami csekélységgel, az éghető vagyon tulajdonosai járuljanak. Fizessen minden kémény után évente 10 krt. Minden csűr vagy istálló után 10 krt. Minden utczákban az épületek köze'óben lerakott takarmányért, boglyánkónt vagy boglya által elfoglalt területekért bizonyos mérsekelt összeget. Ezt a csekély áldozatot nem érezné meg a közönség s még is összegyűlne a tűzoltóság fentartására szükséges összeg, mpg pedig a legigazságosabb kivetés alapján. Jutalom a tűzoltóknak. Én is jutalmazandónak tartanám az önk. tűzoltókat a polgárság érdekében teljesített önfeláldozó szolgálatokért, de ón nem direkte fizetném őket. Én közvetett uton jutalmaznám gazdagabban annál a pár koronánál, melyet gyakorlatnál és tűznél ,való megjelenési dijakban kiosztani terveznek. Én az önkéntes tűzoltót, ki egyleti könyvecskéjével igazolni tudja a gyakorlatok látogatását. valamint a tűznél való lelkes közreműködést, elismerésül a városi pótadó bizonyos összegének elengedésében részesíteném.Ezenkívül előnyt nyújtanék neki, ha iparos, tekintet nélkül politikai pártállására, ipari munkák pályázatánál más vállalkozókkal szemben egyet lő ajánlattétel esetén. Továbbá állami vagy városi szolgálattan, állomások betöltésénél egyenlő minősítés esetén a kötelességének pontos teljesítését igazolni tudó önk. tűzoltót mindig előnyben részesíteném. Kapjon a tűzoltó államilag segélyezett színházaktól személyére szóló kedvezményes jegyet, a MávtOl szintén részesüljön utazási kedvezmé nyben, részesüljön kedvező életbiztosítási előnyökben. Ilyen kedvezmények a köz rnegterheltetóso nélkül má3 irányban is nyujihatók s ez által egy részt a tűzoltó intézmény katonái a tisztelet ós közbecsülés talapzatára vissza helyeztetnek, más részt kötelesség tudó, hivatását átórző komoly katonákban vállogathat e humánus intézmény. Mindeuek fölött ezzel ei lehetne érni, azt hogy a 38 millió évi kárt, melyet a magyar birodalom szegényebb népe évente szenved, redukálhatnék a minimumra. Ezeknek a figyelembe vételére kérem uemcsak a kolozsvári önk. tűzoltó egyletet, Kolozsvár városát, de kérem a magyarországi tűzoltók orsz. szövetségét is. Kuszkö István. lanitó tarthatatlan állapota. Zalamegyében Egeraracsán Nagy Dénes a tanitó

r ki huzamos idő óta szolgál, utóbbi időben 370 frtra rektifikált fizetés mellett. Az egeraracsai iskola megosztatlan iskola. A tankötelesszám meghaladja a s ázas számot s bár az iskolába kényszerítés soha sem alkalmaztatott mindazonáltal a törvény mértéke ezerinti szám évről-évre megvolt és van. Az ismétlők oktatása rendesen szünetel, mert azokat sem kényszeritették soha iskolába járásra. , S itt, a hol a törvény stagnál, most egy skandalózus per v sn folyamatban, mely illuszt-