Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-12 / 50. szám

M AGYAR PAIZS 1901. deczember 12 ják, de számukra mégis nélkülözhető az érlliető tárgyalás. A harmadik csoportba tartozik a bizottsági tagokon kivül álló közönség s ennek a képviselője, az ujságiró. Ezek nem tudnak semmit. De nem is hivatalosak. Ez a közönség csak szeretne valamit tudni, de igen szerény szava van a követelésre. Tőle is elmaradhat tehát az érthető tárgyalás. De a negyedik csoport olyan emberekből áll, akik akarnak is tudni, de kell is, hogy tudják a gyűlés menetét, a tárgyalás tartalmát s joguk is van azt követelni ; akik törvényhatósági bizottsági tagok, hivatalos megyei képviselők, de távolabbi körből va'ók — s nincsenek benne az előljáró szakbizottságokban s igy nem tudhatják előre a hozandó határozatokat; akik szerényen húzódnák meg a szegletben, de fülfeszitve figyelnek — hiába! Ha egyebekért nemis,de ezért a negyedik csoportért szükséges, hogy érthető legyen a tárgyalás. Hogy legyen a vármegyei törvényhatósági közgyűlésnek a tanácskozó terme méltányosan demokratikus, világosan alkotmányos, s díszes és méltósággal teljes. - B Közéig Jézüs szűietése. Ismét közéig a karácsony magasztos ünnepe ! Egypár hét s a nap szétárasztó, fénylő sugaraival újból jelzi Üdvözítőnk születés napját! Századokon át ép úgy, s talán szent és nagyobb áhítattal mint ma, várta a kereszténység Jézus születését. — Ugy a gazdagok kastélyaikban, mint a szegények kunyhóikban, mécsük gyenge világánál, most is várják a nagy ünnepet ! Keblünk vallásos érzete át van hatva azon boldogságtól, mely a szegény jámbor pásztoremberek lelkületét egykor az Üdvözítő születése boldogító szellemével áthatotta. Mintha csak látni óhajtanok a kelet felöl feltant s az egész láthatárt, főidet ragyogásával betöltő fényes csillagot; mintha csak hallanók zengeni az angyalok dicsőítő »glória« énekét. Közeledik a magasztos ünnep! Várjuk mi ís epedve; s a keresztény vallás szent hevével készülődjünk, tiogy akit egykor vártak, mi is befogadhassuk s sz vünkben részére lakást biztosítsunk. Igen! mindnyájunkhoz jöjjön, ugy a gazdagokhoz, kiknek a fájdalom és nélkülözésről tudomásuk nincs, azt nem ismerik ; jövetelével szt. malasztját oltsa szivükbe, hogy érezzék s is-nerjé^ a szegények életkinzó gyötrelmeit; keblök melegével balzsam-írt nyújtsanak azok vérző sebeire j gyakorolják, — mert van alkalom — az irgalmasság lelki és testi cselekedeteit. Csak igy lehet gazdagnak és szegénynek egyaránt a karácsony boldog és várva várt! Közeledik a szegények viskójához is! Hisz az Üdvözítő a legszegényebb helyet s nem a palotát jelelte ki születés helyéül; ahol az emberszeretet, a hit és az alázatosság honol; hogy az abban lakók lelkűletét erősítse meg s bátorítsa őket a küzdelmes s nélkülözésben tolt életben: nyissa meg s egyengesse az útat részükre, hogy a mennyei Atyához eljuthassanak. Ők várják legjobban; az Üdvözitőtöl várnak segedelmet, ő nála keresnek menedéket s az küzdelmeikben egyedül ő tőle nyernek vigaszt s enyhületet. Készülődjünk tehát mi is a kegyeletes ünnepre ! Imádkozzunk, skérjük : árasszon áldást, szeretetet s békességet; nyújtson vigasztalást s vallásos, keresztényi érzületet sziveinkbe az ő szelleme. Törölje le a szegények, árvák és özvegyek fájdalomtelt könnyeit; hegessze be s gyógyítsa balzsamként a nélkülözök vérző sebeit. Ily érzelemmel s áhítattal közeledjünk a karácsonyi szt. ünnepekhez; keressük fel s találjuk meg szivünkben Jézus születésének boldogító szt. érzelmeit. — Hogy mi is, az egykori pásztorok példájára teljes lelki nyugalommal, Jézus születésének emlék ünnepét, méltóan megünnepeljük. Legyen a karácsony gazdagnak és szegénynek örömnapja! Énekeljük tehát mindannyian áhítat telt keblünk érzetével: Hozsánna! Dicsőség Istennek a mennyekben, a békesség a földön, a jóakaratú embereknek ! . .. Tihanyi Lajos 1260 szövetkezet. Az Országos Központi Hitelszövetkezet kongresszusi választmánya Nagy György királyi tanácsos elnöklete alatt ülést tartott, melyen Seidl Ambrus vezérigazgató ez évi kongresszus határozatainak végrehajtásával kapcsolatban ismertette a központ által elért sikeredet és eredményeket. A központ kötelékébe jelenleg ezerkétszázhatvan szövetkezet taitozik, melyeknek eddig 34 millió korona kölcsönt folyósítottak: a központ által eddig kibocsátott kötvényeket 10 millió korona értékben mind eladták. Ennek tudomásul vétele után dr. Horváth János előadta, hogy az Országos Központi hitelszövetkezet igazgatósága a kongresszus határozatához képest beadta előterjesztését a kereskedelmi miniszterhez a katonaság bakfis fürge, mint a mókus és ha megszólítjuk, ugy elpirul, mint a rák. A tanitóbácsi pedig a példabeszédekből biztatja tanítványait: tanulj tinó, mert ökör lesz belőled! Mellesleg megjegyzi, hogy az a liu nagy csacsi! A félénknek nyul szive van, a kit mégis behálóznak olykor. Lehet szeretni, mint a gerle, csókotózni, mint a ga'amb, de azért szép a darázs derék és bárány szelídség is. Király: az oroszlán, álnokság: a kigyó, hűség: a kutya, de a falánk ember: sáska, aki mindezektől eltelcintve lehet medve-yÁrásu (czammogó). A végrehajtó: vámpír, aki rácsap iUü módon az áldozatra. Ha egyszer a nép járomba hajtja a fejét, ugy kergetik lóhalálba, mint a leopót. Végűi is szarvas hiba, mikor a szajkó módon fecsegőnek szavai közül kilóg a lóláb. A mai fiatalságnak csigavér foly ereiben, csupa csodabogarak és tisztességes háznál czokil nekik. Némelyeknek disznó szerencséjük van, pedig annyit értenele a mesterségükhöz, mint a ló az ábéczéhez, de ha ezt szemébe mondjuk, már a tyúkszemére léptünk. Reánk agyarkodik, farkasszemet néz, aztán szedheted a lúdtalpadat, ha azt akarod, hogy az irhád épen maradjon. Különben ebcsont hamar beforr. Az ifjú, mint a lepke, csapodár és akad, aki lépre megy ; pedig soknak sas orra, barom állása van s ugy pislog, mint a miskolczi kocsonyában a béka. Ugrál ide-oda, mint a bakkecske, begyeskedik, illetlenül nyújtózkodik, mint az agár és könnyen él, mint a here. A leány nem baj ha házi tücsök, csak sok pénze legyen, bele lovalják a szerelembe, bárha kevély is, mint a páva, majd lesz a esacsogó madárkából a szoba eziezusnak boszantója. A végén a férj felsóhajt: ebül szerzett vagyonnak, ebül kell elveszni. Minden reggel részeg, mint a disznó s ha alszik egy keveset, kutya baja sincs! az asszony rágja, mint a szú, hanem az neki ssowyo^-csipés, A jó tanuló könyvmoly, aki szorgalmasan tanul, a kutyafejű tatárokról. Aki haldoklik, a halálmadárral czimborál. De ha tovább folytatom ezt a Darvin-eszmét, eljárom a rókatdnezot és a halak is kikaczagnak. Csak annyi koronát óhajtanék minden kedves olvasónak, ahányszor az életben szamárnak és majomnak nevezték, kiskorában : szemébe, nagykorában: a háta mögött. Végül befejezem az angol tudós szellemének hallhatólag megjelenő kísérőit nem azért, mintha még száz ennyi nem volna belőle szavakra változtatva közöttünk, hanem hogy ennyi épen elég a szellemidézésböl. Tudom, hogy ezekből sokat, nagyon sokat letagadnak, hanem egyet senki sem tagadhat el Darvín szellemének köztünk szálló alakjából, azt : hogy mindnyájunkat a gólya hozott! (Köztelek.) Péterfy Tamás. ipari szükségleteinek szállítása tárgyában. E szerint jövőre a központi szövetkezet venné át a bakancsok szállítását ipari szövetkezeti javára és terhére. — Élénk vita fejlődött ezután a jövő évi kongresszus napirendjének megállapítása körül, amelyben részt vettek: Poroszkay Béla, dr. Bernát István, M ikfalvay Géza, íSeidi Ambrus, Nagy György, dr. Gidófalvv István, Baranyav Géza. A vita eredményeként a választmány a jövő évi kongresszus napirendjére a következő tárgyakat tűzte ki: 1. A szövetkezeti gabonaraktárak szervezése, előadó : dr. Horváth Já< os. 2. A kisbirtok sulvos jelzálogi teiheinek átváltoztatására szolgáló szervezet létesítése, előadó: dr Bernát István. 3. Az ipari termelő szövetkezetek megvalósításának kérdése, előadó: Horváth János. 4. A kényszereladásokra kerülő kisbirtok megmentésének módja, előadó : Nagy György kir. tanácsos. A választmany a fenti tárgyakra vonatkozó előadói javaslatokat a jövő évi január havi ülésében fogja megvitatni és megállapítani. Az épitési szabályrendelet eHen. A következő levelet kaptuk közzétételre. Zalavármegye tek. alispáni hivatalához. Alulírott olvasom az újságban a megyére vonatkozó épitési szabályrendelet tervezetét, mely azonban a mai viszonyoknak meg nem felel, s azt hatályba lépés előtt a deczemberi közgyűlés elé terjesztik megbeszélés végett. Évek óta várunk mi szakközegek ezen üdvös intézkedésre, hisz minden más képesített s engedélyhez kötött szaknak megvan a saját szabályrendelete és csak az építészet van Zalamegyében a feledés homályába takarva, mely által a kontárak s szakavatatlan vállalkozók úgy a rendes szakközegeknek, mint az építtető közönségnek tetemes kárt okoznak, s ezen tervezetben éppea a vidéki építkezésnél, mely a legtöbb foglalkozást adja, szabadkezet óhajtanak engedni továbbra is szakavatatlan egyéneknek, ezután sem kivannak rendes rajzot, habár vizsgázott s képesített szakegyénekben nincs hiány, úgy, hogy már a képesített egyén szolgája kell, hogy legyen a pénzspeculáns vállalkozónak, ha továbbra is élni akar. Miért is kérem a szabályrendelet tervezetnek 4 §-át, mely éppen a legtöbb munkát adná a szakegyéneknek, hisz községekben, sőt városokban egyes építtetők ugy sem csináltatnak nagyobb lakást s melléképületet, mint ahogy e §-ban említve van, s ezt akarják továbbra is a kontároknak, tízkoronás meisztereknek, szakavatatlan vállalkozóknak fentartani, a tulajdonképeni szakegyén meg nézze továbbra ís a napot. Kérem ezen §-ra is a 2 § minden pontját fentartani. A tervezetnek 5 §-a különféle épület átalakítások, melyek szinte felügyelet alá tartoznak, mert mí lesz pl. ha egy helyiség, mely istálló volt s lakószobává alakítandó át, vagy egy alacsony helyiség ha felemelendő s ezen munkálatokat csak közönséges munkások végzik, mert a tízkoronás meiszterek legnagyobb része még a gyakorlati munkát sem érti, hát az elméletit? miféle sok baja lesz az ellenőrző közegeknek ezen munkálatok felülvizsgálásakor; mert hisz a szak nem tudó és sok még olvasni sem tudó kontár nem sokat törődik az előírásokkal, miért is ezen §-t is a képesített szakegyéneknek tessék fentartani, a kontárok végezzenek kisebbszerü, lényegtelen javításokat, pl: falvakolat, vagy egyes falrész javítást, bástyákat s meszelést, de legüdvösebb lenne azokat teljesen beszüntetni a pénzspeculáns vállalkozókkal együtt, kik e fontos ipart s a szakegyéneket a tönk szélére juttaták. A magas kormány az ügyvéd szak me'lett a zugirászt, az orvosszak mellett a kuruzslót stb. nem türi, akkor ezen szak mellett se engedje a kontárokat burjánozni. A magas minisztérium előírja az épitő, kőmives, ácsmesternek szakiskolák végzését, vizsgák letevését, mely az illetőknek nem kis áldozatba kerül s midőn az illető szakegyén kilép az életbe, akkor tapasztalja csalódását, amennyiben ugyanazon munkát közönséges segéd és szakavatatlan vállalkozó is végezhet. Hol van itt az igazság? A terv aláírást képesített szakegyénnel, hogy aztán más 5 frton, vagy tízkoronán szerzett iparigazolványos meiszter, vagy vállalkozó csináltassa az épületet, ezt ne tessék megengedni, mért