Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-14 / 46. szám

1901. november 14. MAGYAR PAIZS 7 Magyarország szőlőit a filoxera, p eronospora, lisztharmat, s egyéb szölőbetegségek, — hires borainknak pedig régi jó hírnevét a lelkiismeretlen borhamisítók, borpaucsolók és barcsinál ók, nem különben a mesterséges borok készítői tettéle tönkre. Mindezek megakadályozása végett meghozta ugyan a törvényhozás az 1893. XX.III. t. czikket, melyet a legerélvesebben, s legszigorúbban kellene végrehajtani, mert elég szomorú dolog, hogy nálunk, hol annyi természetes, jó és nemes bor terem, még igen nagy mennyiségben árusittátik a pancsolt bor, mely kiszámithatlan leírókat ckoz ugy a fogyasztó közönségnek, mint bortermelőinknek. Nem lehet eléggé elítélni azoknak az eljárását sem, kik silányabb idegen borokat hoznak be azérl, hogy azokat akár tisztán, akár a magyar borokkal összekeverve forgalomba hozzák, s ez által a magyar bortermelőknek kiszámíthatatlan kárt okoznak, s az országot ezáltal is szegényitik. A pincze szövetkezetek haszna felette sok oldalú : 1., Amennyiben az 189?. XXIII. t. cz. alapján az országos központi hitelszövetkezethez csatlakoznak, állami segélyben is részesülnek, mi által a szőlőket könnyebben felújíthatják, s jó karban tarthatják. Szövetkezve olcsóbban szerez hetik be a szőllővesszőket, karókat, kékgáliczot, kénport, szénkéueget, az ezekhez szükséges gépeket, eszközöket, borsajtót stb. 2., A szőlősgazda termés re, ennek 3 4-ed része erejéig mindjárt a szüretelés után előleget kaphat. 3. A szövetkezel helyesebb és tökéletesebb gépek segítségével több és jobb minőségű bort tud a termelésből előállítani, mint maguk a szőlősgazdák tudnának külön-külön. 4. Csakis a szövetkezet segélyével lehet keresztül vinni, hogy a szőlők minőségük és jóságukhoz képest osztályoztassanak, s igy szüreteitessenek, mely eljárással érhető el az, hogy ugyanazon minőségű borból több állitható elő, miáltal minden egyes borvidéknek, a szövetkezet megadná a bor jellegét, s megállapítaná a magyar boroknak régi jó hírnevét, melyet egyes lelkiismeretlen borhamisítók alaposan tönkre tettek. 5. Az erjedés egy erre tökéletesen alkalmas helyiségben tökéletesebben történik, s miután a borok állandóan a közköltségen fentartott szakképzett pincze-mester kezelése alatt gondoztatnak, a borbetegségek csak ritkán fordulnak elö, s majdnem teljesen ki vannak zárva, s igy kevesebb veszteség éri a tagokat, megszerzik borvidéküknek a hírnevet, a borokat nagyobb mennyiségben és egyforma minőségben jobb áron és könnyebben tudják értékesíteni ugy a külföldön, mint a nagyobb kereskedőknél. 6. Sok aprólékos munkától és fáradságtól kímélik meg a tagokat; de egyébként is minden féle tekintetben jótékonyan hatnak ezek a tagokra a mennyiben ugy a szőlő müvelését, a szőlőfajok megválasztását, berendezését, a szőlő munkáknak alkalmas időben való eszközlését, a SÜGÜ és mindennapi találkozás, érintkezés és a szakképzett pinczemester utasításai folytán mindig jobban tökéletesitik, s ez által a szőlős gazdáknak is mindig több és több hasznot hajtanak. *) »Egyszóval nagyon sok jót, minden bajban, küzdelemben hatalmas erőt ád a gyengének az •egyesülés. Erre az erőre és hatalomra pedig nagyon nagy szüksége van a magyar kis bortermelőnek épen napjainkban, a mikor a sok ellenség sokfelől szorítja. Az elemi csapások, az idegen boroknak, a sornak, s a sokféle pálinkának a versenye, a minden téren növekvő gyártási tökéletesség az emelkedő közterhek, az élet általános drágulása : bizony-bizony megtöri a munkában kifáradt vállakat. Egy két rossz esztendő, valami szerencsétlenség, tönkre juttathatja a nagyon kimerült erejű kisgazdák százait. Pedig ez nem csak nekik, hanem az egész nem.'.etnek érdeke, hogy a nemzeti termelés nagy és szövevényes munkájában mindenki megmaradjon a maga helyén, sőt a mennyire lehet, uj területeket foglaljon ki-ki. — Bortermelésünk még messze van hajdani fejlettségétől, s még messzebb attól a terjedelemtől, a melyre hazánk éghajlati és talajbeli viszonyai között biztosan felemelkedhetik. m.z emelkedés legbiztosabb utja ez idő szerint csak a BZÖretkezés lehet; vajha mennél többen indulnának meg és mihamarább érkezuének el ez uton az *) A pincze szövetkezetek alapszabály mintáját alább 'egész terjedelemben közöljük. anyagi boldogulás gazdag sikereihez.« (Lásd a földmivelésügyi m. kír. miniszter 1899. évi 15. sz. kiadványát. »A piuczeszövetkezetekröl.«) Állatértekesiié szövetkezetek. Az állatértékesitö szövetkezeteknek czélja az, hogy a gazdák eladásra szánt, s különösen hízott marháikat, sertéseiket stb. minél jobb áron értékesithesssék. Magyarország földmivelö ország, miből következik, hogy nagy állattenyésztő is, s kell, hogy a földművelés ezen igen fontos ágára mindig nagyobb gondot fordítson, s ebből várható jövedelmét, a kiadások arányához képest mindig szaporítsa. Mi sem mutatja jobban gazdáink szervezetlenségét, s azt, hogy jogos érdekeik megóvása végett a szükséges, tennivalókat eddig meg nem tették, mint. az, hogy eddig sem számbavehető magtár-szövetkezet, sem állat-értékesitő szövetkezet hazánkban nincsen. Ha eddig Pató Pálként az j írta is nálunk hogy: Ráérünk mi arra még! . . . u ;y azt ezután semmi körülmények közt sem követjük, hacsak a gazdasági tönkbe jutni nem akarunk csupa nemtörődömségből. Tenni cselekedni kell minden téren, egyesített erővel, hogy ismét talpra álljon, s boldogul hasson a gazda közönség. A hízott állat értékesítése tekintetében is. gazdaközönségünk legeslegnagyobb része eUdig közvetítők közbejárása mellett inkább találomra adta el állatjait, mint inkább az összes üzűkséges tényezők alapos tudása mellett, tervszerüleg, s majdnem minden eladásnál a gazda hüzta a rövidebbet, s igy károsodott. Ézt nem is lehet csudálni. Mert annak megítéléséhez, hogy a hizott marhából mennyi jövedelem húzható, egy részről nagy jártasság kell, másrészről ismerni kell a piaci árakat, szállítási költségeket, milyen osztályú az állat, hol és mikép értékesíthető elönyösebben, s nagyobb haszonnal stb. Ezen bajokon a kisgazdák csak ugy segíthet- I nek, ha ezen érdekeik előmozdítása végett is ! szövetkezetet alapítanak, mely aránylag kevés I költséggel létesíthető. Kell erre a czélra, lehetőleg a vasúti állomás mellett az állatok számára alkalmas hely. mérleg s egy e téren szakképzett ember. — Összeköttetésbe lépnek valamely nagykereskedővel, ki tőlük az állatokat píaczi áraknak megfelelőleg megveszi. Minden szövetkezeti tag bejelenti az eladásra szánt hizott állatját, mely állatokat minden héten, az igazgatóság által meghatározott napon az állomásra szállítják, hol az állatok a szakértő által osztályoztatnak, s ezeknek ára a píaczi áraknak megfelelőleg megállapíttatik és a tiszta nyereség a beszállított állatok értékének arányában a tagok közt felosztatik. Összeköttetésbe lépnek a kormánynyal, hogy ez, a hadsereg élelmezésére szükséges marhákat közvetlenül a szövetkezettől szerezze be. Egyebekben is mindazt megteszik, mi jogos érdekeiket előmozdítja. (Folyt, köv) Dr. Kele Antal. Szövetkezeti ügyek. Levelezés. Könyvtár. Leendő könyvtárunk alapjára Nóvák Mihály a kövptkező könyveket adta : 1. Farkas Károly — Ifjúságom cz. költemény kötet. J 2. Cíutor Imre — Észrevételek és Toldalékok cz. tört. könyv. 947 szám/v 1901. 9 Árverési h^dsmény. Aluli.t kir. bir. végrehajtó az 1881. évi IX. tc. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, I hogv a zalaegerszegi kir. járásbíróság 1901 V. II 764 sar.rnu végzésé által a Zalaegerszeg vidéki hitelszövetkezet végrehajtató javára Péterffy Sándor zalaegerszegi lakos ellen 164 kor. tőke, 'ennek 1901 évi február hó 23-íól járó 7% os kamatja, ugy járulékai erejéig elrendelt kielégítési végre; hajtás alkalmával bíróilag lefoglalt es 611 kor. | becsült bútorokból álló ingóságok nyilvános i árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, ! — ennek a helyszínén, \agyis Zalaegerszegen leendő eszközlésére 1901-ik november lá ik napjának délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik es ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1882. évi IX. c. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fogmk. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. c 108. §-ában megallapitott feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Zalaegerszegen, 1901. évi október hó 27-ik napján. Naqy Sándor kir. bir. végrehajtó. TIRFnö" ~ franczia, német órákat ad, jutányos ár mellett. Czim a kiadóhivatalt) n. -t

jjm Olcsó árak. Fontos kiszolgálás. Az 1888. évi pécsi iparkiállitáson arany-ersm mel, az 1895 évi budapesti országos kiállitáaon disz-oklevéllel kitüntetve

. Felhívom a t. közönség figyelmét dúsan felszerelt butorrakláromra. Folyton raktáron tartok mindennemű asztalos, kárpitos és vasbutort, bőrvásznat, butorkelmét, szőnyegeket és függönyöket nagy választékban. Elvállalok mindennemű asztalos és kárpitos szakmába vágó munkát helyben és vidéken. Részletfizetésre is adok és 3 évig jótállok. Péterffy Sándor 0—4 épület és bútor asztalos. ZRaZtetópin-: ZALAEGERSZEG. Kereszt-utcza 10. TXzlet-átvéteL Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy néhai Gazta Antal urnák Zalaegerszegen, Szeglet-utcza (Váralja) 1. sz. a. 35 év óta fennálló kefe kö tő-ű z I e t é t a hozzá tartozó felszereléssel együtt átvettem, s azt ugyanazon helyen „Gazta Antal utóda" czimen tovább vezetem. Zalaegerszegen, ezen iparágban 11 évet betöltött önálló működésem teljes biztosítékot nyújt ezen átvett üzlet jó hírnevének fenntartására, mely mellett legfőbb törekvésen leend szolid árak és pontos kiszolgálással a belém helyezendő bizalmat minél inkább kiérdemelni. A nagyérdemű közönség szives pártfogását kéri teljes tisztelettel 127 5-5 PAPP ALAJOS kefekötő, Gazta Antal utóda. I