Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-07 / 45. szám

1901. november 7. felhivjuk a figyelmet Péterffy Sándor urnák a mai számunkban is közölt bátor hirdetményére. Az ablakok ügye e napokban ment fel az alispánhoz. Kíváncsiak vagyunk rá, hogy kinek ad igazat az alispán. Mi azt hisszük, hogy a jó ügj egyesek ellenkezésén nem fog hajótörést szenvedni, mert mégis csak sok ablak és redőny Zalaegerszegen nagyon merészen akadékoskodik s a járókelőknek már számtalan esetben be törte a kahpját, sőt itt-ott a fejét. Szomorú dolog lenne, ha ezeket jobban r.em tudnák odalapitani ilgyeg lakatosaink a falakhoz. A jirdák kavicsolását ujar több évvel ezelőtt tette kötelezővé egy közgyűlési hatarozat. A ka­vicshoz perszt hogy tégiaszegély is kell. Cso­dálatos hogy ilyen olcsó ós hasznos dolgok •ellen is' feiebbezéssel éltek egyes háztulajdonosok « ivszimra hordtak ödsze mindeniéle atgumen­tumot Új Következet alakulása. Kiskún-Dorozsmán egy n lgy szabású gabonaér tékesitő szövetkezet felállitisán fáradozik Cs. Péteifly József gazda­sági Unár. Pétertfy Zalaeger .zegről ment Dorozs­mára s az eszmet, a lelkesülést a zalaegerszegi közpoiti f. és ertékesitő szövetkezettől nyerte es vitte oda. A gabona értékesítésnek — a gazdák szövetkezese utján — igen nagy jelentősége van az ilföldön. Ott még erősek, a szegénységtől és nyomorúságtól meg el nem gémberedett emberek vannak. Jól teszik, ha nem várják el a tizen­kettedik óra ütését. Szövetkezzenek, fogózkod­janak össze, míg erre elég erősek. A gyönge tagoknak az egymáshoz való tapadása is gyönge. A dorozsmai szövetkezetnek életerős jövőt jóso­luik, mert ott tehetős gazda emberek vannak s nurt Péterffyben, az eszme megpenditőjében van ssaktudás, van fizikai fiatal pezsgő erő, van lelek és van sziv a magyar faj szeretetére. Paskaverekedések. Jakócs Ferencz felsőzsidi akós Alsózsid község határában levő szőlőjénél történt verekedések alkalmával Kis Ferencz felsőzsidi lakost agyonlőtték; Cséplő N. Sümeg­prágai lakost vállba lőtték, Tóth Mihályt és id. Tóth Mihályt, valamint Tüle János felsőzsidi la­kósokat pedig súlyosan megsértették. Apróbb hirek. — Keczethy Gyula perlaki ál­lami elemi isk. tanitót a szigetkomáromi állami népiskolához helyezték át. — Vugrincsics Nándor perlaki róm. kath. tanitót kinevezték a perlaki áll. elemi iskolához. — Rechberger Ernő Alibánfán ^Rózsása-ra változtatta a nevét. — Kohn Vilmos Keszthelyen »Szirt«-re, Kohn Adolf Balatonede­ricsen »Kaszás«-ra, Rosenfeld Johanna és kis­korú gyermeke Schvartz Henrik Hugó Csáktor­nyán „Radó«ra változtatta a nevét. — Kiskorú Hotímann Imre, Sándor és Andor Keszthelyen »Zí«;<5s«-ra változtatta a nevét. — Nagykanizsán az izr. polgári fiúiskolát fel akarják oszlatni, mert igen sok költségbekerüls azonkívül amúgy is van ott állami polgáriiskola. — Kukorelly Ferencz pákai körjegyző eljegyezte Stern Olga kisasszonyt Rátkáról. — Bonvai Károly Sármellék hegyi lakost ismeretlenek ugy megverték, hogy belehalt. — Göncz Kálmánt és társait Alsópá­hokon a hegyről jövet a murczitól felhevülten megtámadták, Göncz Kálmánt Krokker agyon­szúrta. — Füzessy Gusztáv szentmáriai anya­könyvi kerületbe anyakönyvvezetönek, Vájsz Gyula ugyan oda, Rohonczy Károly Söjtörre, Vajda Akos Kaímacsra, Mráz Kálmán Csáktornya­vidékére, Győry Ferencz Vonyarcz-Vashegybe, Kovács Dezső Kiskomáromba és Szabolics Rezső Murakirályba anyakönyvi helyettesekké nevez­tettek ki. — Farkas Zsófia férj. Ferencz Sán­dorné péntekfalusi lakost f. hó 1-én d. u. 4—5 óra között a földhordó gödörből leomló part agyonnyomta. -- Vlasics Magda 19 éves zala­egerszegi leány cseléd gyufaoldatot.ivott s meg­halt. — A kereskedelmi miniszter a Zalában levő Kisszabadka vasúti és táviró állomást állami és •magán táviratok kezelésére is fölhatalmazta. — Kukorellyi Feréncz pákai körjegyző eljegyezte Stern Olga kisasszonyt Rátkáról. Kinek Tan igaza? Békésen Kiss Irén pol­gári iskolai tanítónőt állásától felfóggesztettéa. Fölebbezett a közigazgatáshoz. Ez megint az iskolaszéktől kért véleményt. S erre Kiss Irén szivén lőtte magát. Irodalom. Művészet. A szövetkezeti Útmutatóra, Dr. Kele Antal fokos könyvére jőnek a megrendelések —jobbára MAGYAR PAIZS a szövetkezetektől. Jó, ha figyelembe veszik az I egyes emberek is, kivált akik a népéleiben vezér­szerepét tartoznak vinni. Vásárolják meg papok, tanitók, körjegyzők ós minden értelmes gazda ember. Meglehet abból, tanulni, hogv kell a nép­mentésre szövetkezetet alapitni, hogy kell azt vezetni, fentartani és hasznosítani. Megjelenés után drágább lesz a könyv. Megrendeléseket még elfogad a szerző : dr. Kele Antal ügyvéd, Zala­egerszegen. S szükséges, hogy kivált, aki kötött példányt óhajt, előre jelentse ezt, mert kötött példányokat csak a kívánt mennyiségben ké­szitnek. A „Magyarság* cziméhez híven valóban & magyarság lapja. Czikkei, tárcái s összes rovatai lelkesen szolgál­ják a magyarság ügyét. Szabadelvű a szó nemes értelmé­ben, nem hajhássza a szenzácziókat, a pikantériákat, pillanatnyira sem tévesztvén szem elől, hogy az újság gyermekeknek is kezébe kerülhet. A Magyarság vezér­czikkeit és tárczáit a íeleló's szerkesztő. Benedek Elek és a fó'szerbesztő, Gyó'ffy Gyula országgyűlési képviselő mellett kipróbált erők irják, nevezetesen : Bedó' Albert. Jancsó Benedek, Gaál Mózes, Jakab Ödön, Petelei István, Földes Géza, Lengyel Laura stb, s az ország minden részéből a közélet számos jeleseir czikket a Magyarságba. A nagy gonddal szerkesztett újság az egyetlen, mely napirenden tartja a székely kérdést az ország szivében, minden n;ip délután jelen meg s a legszegényebb ember is megrendelbíti, mert mindössze 14 korona az előfizetési ára egész évre. Megrendelhető havi 1 korona 20 fillérrel is. A „Magyarság" 1 a legolcsóbb napilap. Kiadóvatal Budapest, VIIL kor., S-entkirályutcza 28t>. Meie?en aj í.nl­juk olvasóink figyelmébe. Különfélék. Az európai uralkodók cúviiist&ja. Az uralko­dói méltóságok díjazását nem fizetésnek hanem czivilistának hívjuk. Eltekintve az orosz czártól ós a török szultántól, akinek jövedelme, pontosan meg nem határozható, az európai uralkodók közt a legnagyobb czivilistája a mi királyunknak van: 18,600 000 korona. Utána a német császár kö­vetkezik, 15.719.296 márkával Aránylag magas apanázst huz az olisz király: 15.050.000 lírát Spanyolország elhanyagolt gazdasági viszonyainak ellenére is, 9.250.000 pesetát (fanc) fizet kirá­lyának. Portugália királya 1,642.000 márkát kap. Svéd- ós Norvégország kiiályának Svédor­szág, 1,320.000 koronát fizet, Norvégia 482.838 koronával egyezett ki. Ehhez még 300.000 koro­nányi összeg járul, a mely a svéd király számára letett alapítványból folyósittatik, Dánia királya, 1,105.440 márkában részesül. A belga királynak 3,300.000 frank évi jövedelmet biztosit állam­pénztára, mig a gyarmatokban oly gazdag Hollan­dia csak 600.000 forintott a királynőjének. A németalföldiek Henrik mecklenburg schwerini herczegtől is megtagadtak minden apanázst, mi­alatt a brit parlament 1840-ben, a kevés nép­szerűségnek örvendő princze-consort |számára hosszú alkudozások után megszavazta a megha­tározott évi apanázst.. Csak 1,185.185 leit nyújt Románia uralkodójanak, mialatt a sokkal kisebb ós jóval szegényebb Szerbia 1,200.000 dinár évi jövedelemben részesiti királyát. A görög tirálv czivilistája 1,125.000 drachmát (körülbelül 720.000 koronát lesz ki. A legkisebb összegben Montenegró fejedelme részesül: csak 67.000 koronát kap. Bajorország kitálya 5.403.160 márkát, a szász király 3,142.000 márkát, Wür­temberg királya 2,008.769 márkát kap. Aránylag magas czivilistának, 1,331.857 márkának örvend a hesszen-darmastadti nagv herceg. A szász­weimari nagyherczeg 960.000 márkát, a badeni nagyherczeg 1,833.413 márkát, az anhalti herczeg 600 00 márkát, az oldenburgi nagyherczeg 255.000 márkát kap. A sondershauseni és shhwarzburg­rudolfstadti hercegek közül az ;előbbi 500.000, az utóbbi 297.012 márka apanázsban részesül A szászmeiningeni herczeg czivilistája 394.286 és a szász-kóburgi herczegé 300.000 márkát tesz ki. Több német szövetséges tejedelem részint állami bevételekből részint birtokairól kapja évi jövedelmét ugy hogy az összeg nagysága ponto­san meg nem tudható. Mennyit ér Magyarszág? A legutóbbi buda­pesti statisztikai kongresszus alkalmával egy sta­tisztikus a magyar nemzeti vagyon becsléséről irt tanulmányát mutatta be. E szerint Magyaror­szág nemzeti vagvona: korona 1. Termőföld 15,374.732,428 2. Bányák és kohók . . . 1,639.985,206 3. Épületek 4,432.774,386­Ingatlan vagyon . . . 21,447.492.014 4. Közlekedési eszközök . . 3,878.156,308 5. Ingó javak 10,142.447,806 6. Külföld elleni követelések 270.447,000 5_ Olszes nemzeti vagyon . . 35,738.548,228 Tartóz, a külfölddel szemben 4,651. 966,324 Magyarság nemzeti vagyona 31,106.076,904 Vidiin bevitele Magyarországból. Viddini konzulátusunk jelentése szerint a konzulátusi kerület ezukorbevitele kizárólag Magyarországból történik. Az 1900. évben Magyarországból kályharészek, tüzhel'/lemezek, ekerészek stb. ér­keztek. Deszka, lécz és gerenda kizárólag Magyar­országból yjtetik be: ezen árukban a rumán verseny a mai bevitelünknek nem árthat, mivel Rumániában a hitelviszonyok igen korlátoltak, mely körülmöny a bulgár fakereskedők tőkesze­génységénél fogva fontos szerepet játszik. Cztment is kizárólag Magyarországból vitetik be s kilátás van, hogy a magyar származású áru a piaezot továbbra is versenytárs nélkül dominálni fogja. Egy kitűnő magyar találmány czimmei a sHazánkn f. évi oktober 27-iki számában a kö­vetkezőket irja : A törzsgyökeres magyar talál­mányok sorozatában sok olyat találunk, melyek ma már az egész világon használatban vannak. A magyar ember találékony esze érvényesült a modern kultura eszközeinek megtel emtésében is. Az ujabb találmányok között praktikusságánál, célszerűségénél fogva, kétségkívül az elsörendüek között foglalt helyet a Stadel-Torkos-féle szaba­dalmazott földmérő talyiga, mely több kiállításon nyert már kitüntetést s mely a szegedi kiállítá­son a legelső magyar gazda, József főherczeg tetszését is megnyerte s melyről a magyar királyi földmivelésügyí minisztérium Zalavármegye közönségéhez intézet 55515. IV. s. k. számú leiratában a többek közt a következőleg nyilat­kozott: » • • . a szóban forgó találmányt a fen­hatóságom alatt áló magyar-óvári gépkisér­leti állomás teljesen alkalmasnak találván, úgy a hazai, valamint a külföldi lapokban is eléggéé ismertettem E találmánnyal nemrég a bolgár 'földmivelési miniszter is az állami gazdasági akadémián Sadowban kísérleteket tétetett, melyeknek ered­ményével annyira meg volt elégedve, hogy 2000 darab megrendelését helyezte kirátásba a bolgár kormány részéről. Hivatkozhanánk ezenkívül tobb uradalom, előkelő földbirtokos nyilatkozatára, melyek mind arról tesznek tanúságot, hogy a Stadel-Torkos-féle földmérő talyigát nem nélkülözheti egy magyar gazda sem, mert ezáltal gyorsan és olcsón meg­mérheti földje területét, amit eddig csak nagy fáradsággal, költséggel s mégis kevéssé megbíz­ható módon tehetett meg. A földmérő talyígának rendkívüli előnye az, hogy szerkezete rendkívül egyszerű s a laikus által is kezelhető. A reája alkalmazott óraszerkezet decimeterekre terjedő pontossággal mutatja az utat, melyet megtettek vele. Eddig ís már az ország legelőkelőbb föld­birtokosai és nagybérlői meleghangú levelekben ismerték el e magyar találmány nagy értékét. A földmérő talyiga csekély ára (mindössze 32 kor.) is hozzájárul annak nagy kelendőségéhez. Kitűnő jó gelsei „MURCZI" eladó (200 akó.) Tudakozódni lehet Alsó-utcza 1 szám. Zalaeger­szegen. Pap Alajos helyi kefés mesternek mai szá­munkban is közólt hirdetésére de általában jó készítményére is felhívjuk a közönség figyelmét. Pap Alajos huzamos idő óta foglalkozik váro­sunkban ez iparággal s jó készítményeiért becsü­lésben részesíti a közönségé ujabban megvette a Gazta Antal-féle kefée üzletet is s nagyobb szabású mühelvt rendezett be s azt nagy gonddal igyekszik fentartani. Magyar kefék Dólaírikában. Capetownból (Fokváros) irják a kereskedelmi muzeumnak, hogy az odavitt kefeáruknak majd egyharmad­része, kivált a haj és ruhakefék, magyar gyárt­mányok. Czirok seprűket inkább az Egyesült államokból visznek. A vára 7 1/a°/o az érték után. Könnyű megérteni, hogy Foktartományba azért visznek olyan sok magyar kefét, mert jók a magyar gyártmányú kefék. A törzsasztal. Budapest egyik ismert törzsasztalánál estéről-estére a legkedélyesebb módon csipkedik egymást a társaság tagjai. Floridor a sokat csudált hősszerelmes, a nők kedvencze, utóbbi időben feltűnően lehangolt. „Floridor szerelmes!" suttogják a bankárleányok­igazgató nem ad már előleget 1« jegyzi meg egy a3zt tarsa, egy másik pedig felajánlja pénzeátárczáját a vésznek, aki kapva-kap rajta ; de ezt átvéve csak tátongó ürességet talál benne. Igy megy a keczczeló'dés uapról­n aPf a­Floridor komor arczán sötét gondolatok mély barázdát szántanak. Senki sem tudja megfejteni Floridor roaaz kedvének okát. Legjobb barátai sem. A titok fátyol*

Next

/
Thumbnails
Contents