Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-07 / 45. szám

l'»01. november 7. MAGYAR PAIZS 3 sülée örvényébe taszít, csak a erikkely végén gyanítható, hol helyes intelemmel kötelessége teljesítésére utaltatik a közönség, hogy t. i. esak helyi iparostól és kereskedőtől.vásároljon s evvel megfordítja a bajt. Nem fordítja meg Én azt mondom. Ha a helyi iparostól vesszük a készítményt, persze az iparosnak a saját készítményét: akkor javára vagyunk az iparos saját anyagi viszonyának is s közkulturánknak is, a hazai ipar fejlesztésének; ha a helyi kereskedőtől vásárlunk, mindenesetre javára vagyunk az 8 privát anyagi viszonyának, a mi nekünk polgártám kötelességünk is, — de a közállapotokon evvel még nem segitünk, a hazai ipart evvel még nem támogatjuk teljes mértékben, pedig ilyen kötelességünk is van s ez a közkötelességünk még nagyobb, mint a polgártárs] kötelesség. Elhiszed e, hogy csupán a kereskedők utján nem támogatja a közönség a hazai ipart ? Nem hiszem, hogy ellentmondj. Nohát, itt hiányos a kép. De megnyugvás okáért bebizonyítom a dolgot. Ugy e, Zalaegerszegen is van szappangyár ? A na pckban a második gyár is felállott. Más városokban is van. Van mindenütt. Hiszen ez olyan egyszeiü tudomány. Igen sok jó gazdaasszonymaga is csinálja házilag a szappanyt. Hát még Szegeden hogy ne volna! 'Sz az a híres főhelye a szappan}készítésnek. A leghíresebb. — S nézd meg csak! a „mult héten két teljes vasúti kocsirakomány szappany érkezett Szegedre, a kereskedők számára a Schicht-féle csehországi gyárból! Hnszezer kílogram szappan- — Szegedre, egy szállítmányba! (Kézmüiparosok Lapja, 1901. nov. 3.) A szegedi kereskedők átveszik,árusítják hogy fejlődjék a kereskedelem! a hazafias szege- j diek ezektől a kereskedőktől vásárolják csupa í hazafiasságból, hogy ápolják, segítsék tejlesszék j a hazai kereskedelmet! Azok a kereskedők át- j veszik a csehországi hirdető táblákat is, kiak- 1 gatják a boltjukba, a városházára, a kocsmákba ' s a templom oldalára. S ha te szegedi polgár j vagy, te is ezektől a helyi kereskedőktől vásárolsz j szappanyt jó irányú, de hiányos cikkelyednek > megfelelőleg. S tudod, mit pártoltál ? Mert a j hazai ipar pangását panaszolja a czíkked! Ebben hiányossága van a czikkely képének. ; A nagvobb menü tévedés pedig abban van, ' hogy csak a társadalom, a fogyasztó közönség I volna oka a pangásnak, szegénységnek stb. — í Mindenik tényezőnek van hibája, s van mentsége j is. S mindenikről külön külön is irtunk már eleget. El kell ismerned, hogy az ilyen portékát nem a fogjasztó közönség hozza be külföldről, hai.em a kereskedő. Hát országos vásáridején a zalaegerszegi piac: fátrakba ki hozza ide azt a teméntelen sok 8 Iros aranyórát s japáni legyezőt ? Talán a söjtöri földmivelők fogyasztó közönsége óhajtotta? Hidd el, nem azoknak a kívánsága teljesedett. Borbély György. Emléket Egán Edének I Vita tárgya lehetne, hogy hol kell felállítani az emlékét: Síoly\ár,-e vagy szülőmegyéjében, Zalában. Azonban ez kif-ebb dolcg. Az a fődolog, hogy Magjaromágon. Csudálatos, hegy szülőmegjejtíben olyan gjenge, majdnem semmi viszhangra nem talált felszólalásunk. Talán itt ellenke?ő irányú emberek viszik a szerepet? Csudálatos az is, hogy az ungvári emlék-bizottság óly an lanyhán vette a dolgot. Legalább a szövetkezeteker mégis csak meg kellett volna, hogy keresse. — Újra kifejezzük a reményt, hogy Zalában is alakul egy bizottság. Addig is felszólítjuk a magy;-r közönséget, gondolkozzék, gyűjtsön az Egán emlékére s küldje azt a zalaegerszegi kizponti fogyasztási és értékesítő szövetkezethez, akár a Magyar Paizshoz. Az eszmecserét folytatjuk. Közgazdaság. A szőlő betakarása. Már vége a szüretnek. Alig hallani a szüretelők dalát. Legfeljebb az uj bor dolgozik és teszi zajossá a pinczéket. De a gazdának nem csak a meglevőre kell tekinteni, hanem a jövőre is. Nála egyik munka a másikat éri és igen drágán fizeti meg, ha valamelyiket elmulasztja. Egy ilyen drága pénzbe kerülő munka a szőlő be nem takarása. Elég egy ólmos eső, vagy egy száraz fagy, hogy a vessző a szemek megfeketedjenek s akkor vége a jövő év termésének. A jó gazda ezt a szőlő betakarásával előzi meg. A szőlő betakarását már ebben a hónapban meg kell kezdeni, hogy addig a mig a föld megfagy betakarható legyen. A betakarás úgy történjék, hogy a jövő évre meghagyandó termőcsap legalább három ujnyira föld alá kerüljön. Nagyon mélyre azért nem szabad takarni, mert akkor a vastag földtakaró alatt kipállana, vagyis megfuladna. Mindjárt szüret után pedig azért nem tanácsos betakarni, mert daczára anr.ak, hogy akkor már a tenyészet megállt és a levél hull, a vessző még mindig érik. A takarást olyan formán kell csinálni, hogy a sorok közül a földet kétoldalról ráhuzzuk a szőlő sorokra. Igy keletkeznek a bakhátak, melyek közt ezután a trágyát is a képződött árokba beleszórjuk s egy kevés földet hintünk rá. Tavasszal a kibontáskor a trágya egészen betakarodik. Tehát a trágyázást is ezen eljárás mellett egyúttal elvégezhetjük. A hol meredek oldalok vannak, ott a trágyázást a lejtővel keresztbe végezzük, mert különben a hó és eső a legértékesebb részt kimosná és a lefelé menő árkon magával vinné. Különösen a mi zalai szőlőinkben, melyek talaja legnagyobbrészt agyagos, a betakarítással még egy fontos munkát végzünk el, t. i. a talajt megporhanyitjuk s a fagy hatásának a meglazított földet kitesszük. Ezzel pedig elérjük azt, hogy a talaj tápsói lehetőleg a jövő évi termés táplálására előre felvehető állapotba jutnak. Az a pár forint, mibe holdanként a takarás kerül, magában a talaj javítási munkálatban megtérül. És a gazda nyugodt lehet, ha olmos eső, ha erős fagy van. mert biztosítva van, hogy a veszszők és a tőkék nem fagynak el. A. T. A gyümölcsfák bemeszelése. Itt az ideje a gyümölcsfák bemeszelesének. Ezen munkát elmulasztani nem szabad, ha azt akarjuk, hogy hosszú életű, szép és egészséges fánk legyen. A btmeszdéssel irtjuk a rovarok tojásait, a mohát és lehetőleg megvédjük a fát a fagy ellen. A fa törzse megrepedezett héja alá száz meg száz tojást raknak a kártékony lepkék és rova rok, melyek a tavasz első meleg napsugarával életre kelnek s meginditjík irtó hadjáratukat. Ezeket a mész elpusztítja. Nem egy gyümölcsösben lehet látni, hogy az egész fiatal fák oly repedezett kérgüek, mint valami öreg fa És mi ennek az oka ? A moha ! Ez a külöm'oen ártatlannak látszó moha egyik legnagyobb ellensége a fáknak. Elszíja a nedvet a fából, hogy maga táplálkozzék belőle. E/ért szárad a héj felső része oly rohamosan, sőt ha igen ellepi a moha, akkor ki is szárad a fa. Ennek ugy vesszük elejét, ha eső után ('ilyenkor megy legjobban) fakéssel a mohát levakar' juk, ősszel pedig bemeszeljük. A mész minden penész és mohának ellensége s igy csirájában pusztítja. A bemeszelés harmadik előnye, hogy a fa nem fagy el olyan hamar; ugyanis a bemeszeléssel fehér szint nyer s nem melegedik fel oly hamar, mint a sötét szin, mert nem gyűjti ugy össze a napsugarakat. A növények elfagyása ugy történik, hogy téli napos időben déltájon sötét színüknél fogva felmelegednek, a nedvesség megolvad bennük és kihúzódik a felszínre. Azonban a nap rövid, nincs idő a lassú lehűtésre, sőt egy északi szél megfuja, a felolvadt nedv nem huzódhatik rendesen vissza, hanem jéggé lesz s kész az elfagyás. A bemeszeléshez közönséges oltott mésztej szükséges melyhez friss szar vasmai ha trágyát és agyagot keverünk. Erre azért van szükség, mert "igy a mész jobban a fához tapad és biztosítva vagyunk, hogy az eső nem mossa le olyhamar. A bemeszeléssel egyidejűleg a vértetüt is irtjuk ugy, amint azt már a tavaszon a „Magyar Paizs" megírta. Ugyancsak megjegyezzük, hogy a gyümölcsfákat "jobb most ültetni, mint tavaszszal. Ha tavaszra hagyjuk, akkor a gödröket már most meg kell ásni. Agrár Tövis. Szőlészeti és bor&szsti felügyelők. Zalavármegyének csáktoniyaí, alsólendvai, kanizsai, letenyei és novai járásaiban Ult'csny Károly a felügyelő, — a tapolczai, zalaszentgróthi, kesztkelvi, zalaegerszegi és pacsai járásaiban íredig a tapolczai magyar kir. vinczellériskola igazgatója: Tuss Antal. Eladó szőlővesszők. Állami felügyelet alatt álló szőlőtelepeimről a következő szőlőoltványok gyökeres, valamint sima amerikai szőlővesszők kerülnek 1902. éf tavaszán eladás alá: 170 ezer drb. gyökeres fásojtvány: és pedig Olasz Riesling, Szlankamenka, Budai zöld (ezerjó), Mézes fehér, Kövidinka, Mustos fehér, Szerénái zöld, Furmint, Chasselasse blanc, Chasselasse rouge ezrenkint 200—240 korona ár mellett. 25 ezer darab gyökeres Rupestris ^Monticola ezrenkint 36 korona 100 ezer darab gyökeres Riparia Portalis ezrenkint 26 korona 1.000.000 darafrsima Riparia Portalis ezrenkint 17 korona 30 ezer darab sima Rupestris Monticula ezrenkint 30 korona ár mellett. Nagyobb megrendeléseknél megfelelő árengedmény 1 Ezenkívül tetszés szerinti mennyiségben és mi* nőségben helyezek ki 1902. év tavaszán készítendő mohás fásoltványt ezrenkint korona ár mellett. Szőlőtelepeim megtekinthetők Muraköz kedves hegyen, Gelsén az öregerdői dűlőben éi hegyen, Völgyifaluban (Chinorányi-féle szőllő), a lelsolakosi határban, ós számos megrendelőmnél, a kik által a kiállított elismerő nyilatkozatokat kívánatra felmutatom. Az oltványok részben Riparia Portalis, részben Rupestris Monticolán készültek; fajtisztaságért ós szokványszerü minőségéért jót állok. Kívánatra a legkésőbb 1902. évi március hó végéig teljesen előkészített forgatott karozott területek beültetését azon évben készült mohás fásojtványokkal holdankint (1200 Q-öI) 600 koronáért, jótállással és ősszel utánpótlás mellett saját munkásaimmal eszközöltettem; az ültetésnél vizhoidásról a megrendelő goudoskodik. Nagyobb megrendelés és teljes biztosíték mellett 15 évre hitelt nyújtok. Megrendelési iveket kívánatra azonnal küldök s vevőimet az ültetés sikere érdekebeu teljesen tájékoztatom. Megrendelések csak addig fogadtatnak el, mig a készlet tart s tekintettel a tömeges megrendelésekre az érdeklődők sürgős intézkedését kérem nehogy megrendeléseik elintézetlenül maradjanak. Bővebb felvilágosítást ad a teleptulajdonos Alsólendván. Alsólendván, 1901 október havában. Szmodiss Victor teleptulajdonos. életből. Katicza : Mondd csak nagynéni mi az a telefon? — Az iiam olyan valami, mely La valamit mondanak bele, abban a pillanatban már messze, messze tudják. Katicza: Hisz akkor te is telefon vagy tántikám. — Hogy-hogy? Katicza : A papa mondta éppen tegnap a mamának, hogy : ne szólj a néninek, mert különben mindjárt megtudja az egész világ. Tanítói fogás. Tanitó : Sajnálom, de meg kell mondanom, hogy kedves fiának igen rossz feje van. — Apa : Ismerjük már ezt a fogást. Gyerekkoromba én felőlem is azt mondta a tanitó. Látod Károly — mondja a tanitó — mindig mondtam ne halg&ss a súgóra, a sugó mindig bolondot mond. Kérem tanitó úr, nem a súgás után mondtam, —feleié Károly ngy büszkén Miért mondod, hogy az Isten örökké való? — Mert az Istennek se vége, se hossza. Mi te Jolcsa mondjál nekem egj foghíjas állatot. — Az enyém groszmámi. Milyen időben áll ez a mondat: a Duna befagytt ? _ A téli időbeni - volt a határozott válasz.