Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-31 / 44. szám

1901. október 31. MAG7AR FAI Z S 5 zett és nagy szakismeretekkel vannak ellátva, készek bárminemű ruhák elkészítésére. Második baja a helyi szabó iparnak bécsi és más külföldi városokból beözönlött kész ruhák, melyekkel versenyezni nem lehet, mert nem képes azt itt helyben olyan árért előállítani. E verseny — azért is nehezedik olyan sulyossan szabó iparosainkra mert ezen osztrák kész ruhakereskedőknek a kis vidékiés külvárosi szerény viskókban nyomorgó nép pár garasért aggatja össze Bécs környékén a munkát, szóval olcsón dolgoztatnak és egyébként is kedvezőbb versenyzési viszonyok közt élvén elárasztják a magyarországi városokat áruikkal és még a vevők azt is megkapják ha alkudnak ilyen munkán hogy ez jobb mint a magyar készítmény és oda özönlenek ugy vásár alkalmával, adják pénzüket annak a ki adót nem fizet, katonát nem ad a hazának se kenyeret a magyar munkásnak. A harmadik aggálya a szabó iparnak, hogy sokat és hosszú időre kell kihelyezni, mert ha időközben történik is törlesztés, de újból jön rendelés és ilyen viszonyok közt az a kis tőkéje mindig le van kötve és még van eset, hogy el is kallódik a követelése, és viszont a szabó iparosnak nincs kedvező hitel nyújtva, azért a nagyvárosiaknak szinte könnyebb az egzisztencziájuk, mert az anyagukat még mindig csak külföldről kell beszerezniük, azért nagy fontosággal járna olcsó hitel források megnyitása, különösen szabók számára szolgáló hitelnyújtás javítása; ezt pedig leghamarabb elérnök, hogy ha a már meg levő és ujonan megnyíló hazai szövő gyárainkban, ki kötné a kereskedelmi kormányzat, hogy amenyiben az állam támogatását igénybe vennék hogy ezek megfelelő divat kelméket is kötelesek legyenek gyártási körükben felvenni ezáltal az anyagot itt helyben megkaphassák és ha kell hitelért is oda fordulhassanak, hogy helyi és vidéki szabó iparosaink szakképzettségéről a nagy közönség, főleg uraink meggyőződjenek ; szükséges és kívánatos volna, egyelőre is mig nagyobb általános iparkiállitás lesz, rendeztetnének az ipartestület támogatásával kisebb szabású iparkiállitások bazárszerü vásárral pld. húsvétkor nyári ruhákból, karácsonykor téli ruhákból, a mely nem járna nagy költséggel és mégis eredményre vezet, ezáltal meggyőződhetnek uraink, a szabó iparról, mielőbb máshova mennének ; a szabó iparosok feldolgozott anyagáról megjegyzem, hogy sajnos bizony nagyobb részt külföldi gyártmányok, noha, hogy már hazánkban is csinálnak elég ló és tartós és csinos kelméket és posztókat, de rendelőink nem elégszenek meg vele, pedig pld. a Zsolnai szövőgyár (tulajdonos Löv Károly) igen jó tartós kelméket gyárt. Schvarcz Lajos Budapesti selyem szövészete készit divat mellény kelmét, Emkeselyem béléseket, czimkékeí stb. Gácsi egyenruha posztógyár Oácson. Erdélyben : Marosvásárhelyt gyapjú szövetgyár, Gáspár Gyula igazgató, Brassói szövőgyár készit jó minőségű gyapjú szöveteket, lodenokat stb. tulajdonos Scherg Vilmos, Késmárki szövőgyár Vein Károly és társai, stb. Tehát nincs szükségünk semmiben s ok sincs, hogy uraink az itt lakó szabó iparosokat ne pártolhatnák, hisz itt adóznak, mindennemű terhekkel küzdenek a megélhetésért, csak kellő pártfogást kívánnak, hogy bizalmukkal támogassák, amit itthon megtalálhatnak, azt ne keressék másutt és akkor a szabó iparosok is a legnagyobb megelégedésben lesznek s nem lesz alkalmuk a panaszra, mert a mai korszellem megutálja a panaszkodót és félre löki a nyomorgót, a helyett hogy megszánná. A szabó iparos is helyet kér a társadalomban. "(Folyt, köv.) „Zalaegerszegi közp. fogy, és ért, szövetkezet." A szövetkezetekről. (54. Folytatás.) Értékesitő szövetkezetek. Malom,- és sütöde-szövetkezetek. Hazánkban napról napra jobban és jobban szaporodnak a fogyasztási szövetkezetek, részint azért mert ezek megalakítása nagyobb nehézséggel nem jár, és olynagy forgó tőkét sem igénnyel, mert ezek hasznát napról-napra a fogyasztó közönség kézzel foghatólag tapasztalja. A fogyasztási szövetkezeteket többnyire kisemberek és kis gazdák alapítják, kik gabonájukat ez idő szerint a közvetítők közbenjárása mellett olcsón adjak el, s mire az, mint liszt több közvetítő utján hozzájuk visszakerül, azt nagyon drágán kell megfizetniük. Nem ritka az eset, hogy a korpát oly áron, vagy majdnem oly aron kell megvenniök, mint ők az első minőségű búzát, vagy rozsot eladták. Ezen bajon is tömörítve, s egyesitett erővel igen könnyen segíthetnek a kisgazdák, ha többen összeállnek s megalakítják a malom-szövetkezetet, mely altal gabonájukat maguk dolgozzák fel lisztté, melyet a fogyasztási szövetkezetek utján értékesíthetnek de jo minőségű lisztjiiket másutt is köunyen értékesíthetik. Az ez által elérhető haszon oly kézzel fogható, ugy a termelő mint a fogyasztó közönségre nézve, hogy azt hosszabban fejtegetni felesleges. A termelő jobb áron értékesítheti ez által a gabonáját, s e mellett a fogyasztó közönség mégis olcsóbban jut a jobb liszthez s korpához. Különösen városokban a malom-szövetkezetek a gőzmalommal kapcsolatosan könnyen és aránylag kevés költséggel létesíthetnek fürdőt, gőzfürdőt, uszodát, miáltal nem csak jövödelmüket szaporíthatják, de az egészség föntartásat is hathatósan előmozdítják. Ép testben ép lélek, mondja helyesen a közmondás. Legyünk erősek úgy testben és lélekben, mint műveltségben és vagyonilag és, akkor nem kell félnünk az idegen versenytől. Amit a külföldi megtehet, mi ís megtehetjük, ha akarjuk. Különösen városokban felette czélszerü lenne a malom-szövetkezetekkel kapcsolatosan sütöde- szövetkezeteket is létesíteni, melyeknek czélja, hogy a szegény népet állandóan jó és olcsó kennyérrel lássak el. Tudjuk, hogy mig a gabona kenyér alakjában a szegény ember kezébe kerül, sok közvetítő kézen megy keresztül, kiknek mindegyike busáson ki veszi belőle a hasznot, s igy nem csoda, hogy mire a kenyér a szegény ember kezébe kerül, az drága is, rossz is A termelő eladja gabonáját a közvetítőnek. ez a molnárnak, a molnár a kereskedőnek, a kereskedő a sütőnek és csak igy kerül a fogyasztó közönség kezébe. Mig ha ellenkezőleg a termelő gabonáját lisztté, a lisztét kenyérré dolgoztatná fel, ez által ugy a termelőnek, mint a fogyasztónak nagyobb haszna lenne belőle. Ez által a termelő, s fogyasztó közönség állandó érintkezésben lenne, miáltal a kenyérkérdés is czélszerüen a legjobb megoldást nyerné. Nálunk ily szövetkezetek még nincsenek, de külföldi gazdák igazoljak, hogy létesítésük felette nagy haszonnal jár. Tej- és vaj-szövetkezetek. A tej-szövetkezetek czélja a tejnek közös számlára való értékesítése. Különfélék lehetnek a tej-szövetkezetek: Olyanok, melyek csak a tejet, lefölözés nélkül értékesitik, vagy olyanok, melyek a tejnek — lefölöző gépek segélyével — csak a szinét szolgáltatják a vidéki központba, hol abból vajat készítenek, s azt a hazában s külföldön értékesitik, a lefőzött tejet pedig a termelő visszakapja, melyet ugy emberi, mint állati táplálkozásra czélszerüen lehet felhasználni. Ily vaj-értékesitő központ már több van az országban: Temesvárott, Szabadkán, Veszprémben és Dombováron. Most (1901. szept.) van alakulóban Zalaegerszegen is ily vaj-központ s ezzel kapcsolatban több tej-szövetkezet létesítése. Saját jól felfogott érdekükből teszik a gazdák, ha ezt minél nagyobb számban tamogatják, mert ez által is csak önmaguknak használnak. Hazánkban az első tej-szövetkezet 1895-ben alakult meg a földművelési miniszter kezdeményezésére. Ez után alakult 1896-ban 10, 1897-ben 20, 1898-ban 36, 1899-ben 70, s. 1900-ban 70, összesen 210 tejszövetkezet, melyeknek mult évi forgalma körülbelül 4 millió koronát tett ki. Tekintve azonban, hogy hazánkban körülbelül 2 millió tehén van, ha a tej-szövetkezetek mindenütt létesíttetnének, az ez által nyert vajból 100 milliónál nagyobb jövedelemre tehetnénk szert. Attól nem kell tartanunk, hogy ez által vajat tul termelnénk, s azt értékesíteni nem tudnók, mert annak állandóan külföldi piacza van. Aztán e fölött a kisgazdaknak töprenkedniük sem kell, mert az értékesítésről maga a vidéki központ gondoskodik, s a gazdák az általuk beszolgáltatott tejszín árát ettől megkapják. A tej, illetőleg a tejszín árát az igazgatóság állapítja meg. Mióta feltalálták a tej-fölöző gépet, azóta a vidéki központok minden nagyobb akadály nélkül megalakíthatok, mert ennek segélyével a távolabb vidékről is a tejszín minden akadály nélkül szállítható. A lefölöző gép segélyével képesek vagyunk a tejszint azonnal kiválasztani, melyből az e czélra készült köpülőkben a vaj azonnal előállítható. Ily gépek beszerzése kötséges, melyeket egyes kisgazda be nem szerezhet, de ha többen összeállnak, azoknak beszerzése semmi megerőltetésbe nem kerül s busásan meghozza a hasznot. Hol több tej-szövetkezet van egy körzetben, vagy hol elegendő számú tej-szövetkezet alakítására a kisgazdákban meg van a hajlandóság, ott vaj-termelési központokat alakittat a földmivelésügyi minisztériumban levő országos tejgazdasági felügyelőség, hová bárki is, egész bizalommal fordulhat ; honnan mindennemű felvilágosítást, útbaigazítást, alapszabály-tervezetet stb. megkaphat, szóval a földmivelési minisztérium e téren minden tekintetben a gazdák segítségére van. Ne késlelkedjenek tehát a gazdák saját jól felfogott érdekükből, mindenütt alakítsák meg a tej-szövetkezeteket, melyekből csak hasznuk lehet, még pedig — igen sokoldalú . . . Dr. Kele Antal. (Folyt, köv.) Űalet-átvétel. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy néhai Gazta Antal urnák Zalaegerszegen, Szeglet-utcza (Váralja) /. sz. a 35 év óta fennálló •T kefe kötő-üzletét ^mi a hozzá tartozó felszereléssel együtt átvettem, s azt ugyanazon helyen „Gazta Antal utóda" czirnen tovább vezetem. Zalaegerszegen, ezen iparágban 11 évet betöltött önálló működésen: teljes biztosítékot nyújt ezen átvett üzlet jó hírnevének fentartására, mely mellett legfőbb törekvésem leend szolid árak és pontos kiszolgálással a belém helyezendő bizalmat minél inkább kiérdemelni. A nagyérdemű közönség szives pártfogását kéri teljes tisztelettel 127 5—3 PAPP ALAJOS kefekötő, Gazía Antal utóda, ssssasasasasasesl